Kyvagiokén? – tehetné fel a kérdést Déry Tiborral Donald Trump, de nem teszi. Búgócsigaként saját tengelye körül pörgő óvodás, Russian asset, lendkerekes autista egotriper magas lovon, szájában ezüstkanállal született ingatlan-nábob, aki már élete korai szakaszában a kommunista szolgálatok látókörébe került, akinek ambíciója, hogy felhőt karcoljon Moszkvában és a világ ura legyen. Utóbbi sikerült, ha kétes eredménnyel is.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A „Crossfire Hurricane” kódnevű vizsgálatot már 2016 tavaszán megindította az FBI, első körben nem is a gyanú árnyékának vetülése, hanem a kampányoló elnökjelöltek egyikének, Donald Trump republikánus elnökjelöltségért harcba indult vállalkozó és csapata védelmében. A csapatról persze nincs nagy véleménnyel az amerikai közvélemény jelentős része, a Wired magazin szerzője szerint leginkább a Csillagok háborúja legendás kocsmájának csőcselék-közönségére hajazó politikai gyülekezet volt ez, mint egy pesavári (Pakisztán) teázó törzsközönsége a szovjet-afgán háború idején.

Az FBI már akkor, a jelölt védelmében figyelte a Kremlhez bekötött játékosokat, „gonosz cimborákat” (Carter Page, George Papadopoulos, Paul Manafort, Mike Flynn, etc.), és az FBI vizsgálata James Comey emlékezetes 2017. májusi kirúgása után ez a vizsgálat beolvadt Robert Mueller különleges ügyész oroszügyi nyomozásába.

Az időzítés minden, de a tartalom sem semmi: az amerikai politikát alapvetően határozza már meg, hogy mi lesz a Trumpra nézve pusztító eredményt is hozható különleges ügyészi nyomozás zárójelentése. Hihetetlen a taktikázás: Nancy Pelosi demokrata házelnök a részleges – és az amerikai történelemben példátlan hosszúságú – szövetségi kormányszünet miatt biztonsági kockázatot lát az elnöki évértékelő beszéd megtartásában, hiszen akkor az Egyesült Államok teljes vezetése, mindhárom hatalmi ág csúcsszereplői egy helyen tartózkodnak, amit a fizetés nélkül túlórában dolgozó Secret Service nem is biztos, hogy meg tudna védeni.

Trump twitteren élcelődött a demokrata politikusnő javaslatán, ugyanakkor olyan dolgokkal dobálózik, ami nem csak számára rizikós. Irakban a Navy Seals titkos műveleti ügynökeivel fotózkodott, majd nyilvánosságra hozta; veszélyeztetve ezzel az ügynökök álcáját és biztonságát. A szíriai kivonulás bejelentése több tengerészgyalogos halálához vezető öngyilkos merénylethez vezetett Manbidzsban. Trump foglalkozik a NATO-ból való amerikai kivonulás gondolatával – ez kábé akkora „geopolitikai tragédia” lenne a nyugati világnak, mint Putyin szerint a Szovjetunió szétesése a keletinek. Később Trump a NATO-s bejelentést visszaszívta, de további ötletrohama várható.

„The room was likely bugged” – a tárgyalóterem valószínűleg be volt technikázva, írja a jobboldali The Washington Times a tavaly nyári helsinki Putyin-Trump találkozó privát megbeszéléses részéről. A legendás sajtótájékoztatóba torkolló eszmecsere republikánuséknál is kiverte a biztosítékot – amiről a Trump-ellenes republikánusok azóta elhunyt tekintélyes vezéralakja, John McCain azt nyilatkozta: „szégyen” – az elnök rendesen becsicskult, biztonságpolitikai kérdésekben Putyinnak adott igazat saját hírszerző-, elhárító-, elemző-, és titkosszolgálatai helyett.

Az elmúlt hét izgalmi állapotba hozó eseményei közé tartozott, hogy annyira nem óhajtott nyomot hagyni a finn fővárosban történt megbeszéléseiről, hogy még a tolmács jegyzeteit is elkérte. Fel is vetődött képviselőházi bizottságok demokrata vezetői között, hogy az elnök helsinki tolmácsát, Marina Grosst beidézik meghallgatásra, ami elég szokatlan történés lenne. Ehhez képest mondja az idézett jobbos lap, hogy „valószínűbb, hogy a finn titkosszolgálat lehallgatta a helységet és a leiratot vagy átadták közvetlenül a CIA-nak, vagy olyan harmadik személynek, akinek összeköttetése volt valamelyik amerikai titkosügynökségekkel. Trump érvelésben, megszólalásaiban, csiripelésében egyre inkább felüti fejét az „én a titkosszolgálati mélyállam ellen” típusú argumentáció, de hogy ez mire lesz elég, az még nem világos.

Egyre inkább kulcsfigurának tűnik a volt személyi ügyvéd, Michael Cohen. Ő már kapott a vádalku után egy hároméves letöltendőt és egyre több hajdani rosszcsontkodása kerül nyilvánosságra. Szavazathamisítás, eskü alatti hazugság a Képviselőház Igazságügyi Bizottsága előtt, ami arról szólt, hogy Cohen 2016-os tavaszi javaslatára – még a kampány alatt legyen Putyin-Trump találkozó a moszkvai Trump Tower építésről – Trump azt mondta „make it happen” (csináld meg). ez pedig „obstruction of justice”, az igazságszolgáltatás akadályozása. Nixonnak negyvenöt éve ezért mennie kellett.

Trump kivagyokén-jére az a dérytiboros válasz, hogy Trumpnak kábé annyi köze van az ő jelenlegi pozíciójában elvárható államférfiúi magatartáshoz, mint amennyire az agg magyar írónak volt 1969-ben az altamonti fesztiválhoz: jobban járunk, ha Maysles fivérek Gimme Shelter c. filmjét nézzük meg róla, mintha beleringatjuk magunkat a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról-ba. Mert Trumpot úgy láthatjuk, hogy ő egyre inkább „lame duck”. Magyarul: béna kacsa.