Bezárás
vageszblog

Amerikai káosz: kemény szkander az adminisztráció és a Trump-ellenes erők között

Trump elnök nevében Giuliani ügyvéd szerdán nyilatkozik, hogy az elnök a továbbiakban nem válaszol a Mueller-bizottság kérdéseire (ellencsapás). Nancy Pelosi, az új demokrata házelnök bejelenti, önállóan is tárgyalna Putyinnal (csapás). Az oroszügyi vizsgálat spriritus rectora, Rod Rosenstein helyettes igazságügy-miniszter lemondását bármely pillanatra várják (ellencsapás). Egyre közeledik a Mueller-bizottság végső jelentésének nyilvánosságra hozatala (csapás). És a bréking nyúz: az FBI is hosszabb ideje vizsgálja, hogy Trump az oroszoknak dolgozik-e.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A jelenleg is zajló amerikai „kormányzati leállás” annyit jelent, hogy a Kongresszus és a Fehér Ház közötti költségvetési nézeteltérés folytán közel milliónyi szövetségi alkalmazottat nem fizetnek forráshiány miatt. Clinton elnök idején volt az eddigi leghosszabb, 21 napos leállás; Trump ebben is rekorder lett, épp most hagyja el ezt a számot. Mondhatni, az elnök csapkod, mint hal a szatyorban, keresi a felszínen maradás esélyét, vagy végvekeng.

Trump belpolitikai problémája az, hogy megállna ellene a bűnvád, korábbi személyi ügyvédje, a pálfordult Michael Cohen vádalkuja több jogsértés bizonyítható részesévé tette. Igaz, hivatalban lévő elnök ellen nem indulhat az Alkotmány szerint jogi eljárás az USA-ban, de ha lemond, a helyébe lépő alelnöke elnöki kegyelmére valószínűleg ő is számíthat. De Trump nem ilyen alkat, egyéni érdeke mindenképpen felülírja a közjót.

Pedig nem akármilyen jogi hadtesttel áll szemben: kedden emelt vádat a „Kreml-közeli ügyvédnőnek” nevezett Natalija Veszelnyickaja ellen a Dél-New York-i ügyészség, mely vád nem közvetlenül a 2016. júniusi Trump Tower-beli találkozón való részvételére, hanem más, pénzmosási ügyekre irányul, viszont jól feltárja az ügyvédnő magas pozícióját az orosz hatalmi struktúrában.

A vádemelés aláhúzza a tényt, hogy Veszelnyickaja megjelenése a kampány idején Trump közelében nem lehetett a véletlen műve csupán, orosz kormányzati tényezők álltak mögötte. És annak is erőteljes jelzése, hogy az „orosz befolyásolási” ügyben nem a Mueller-bizottság az egyetlen nyomozó aktor, rajta kívül még 16 kongresszusi és más igazságügyi szerv is vizsgálódik az ügyben.

Azaz akár fel is lehet számolni a Mueller-bizottságot, de az elnök esélye tart a zérushoz, hogy valamilyen jogi intézmény ne vigye végig az ellene indított vizsgálatot.

Beryl Howell bíró a Mueller-vizsgálat vádjaival foglalkozó esküdtszék fenntartásának időtartamát fél évvel meghosszabbította, magyarul újabb fél évet kapott Mueller az ítélőhatalomtól; így például a volt kampányfőnök, Paul Manafort – akiről azt nyilatkozták, hogy a vádalku ellenére többször hazudott a Mueller-bizottságnak – elmarasztaló ítélete bizonyosnak tűnik. A másik rossz hír Trumpnak, hogy a szex fegyverét is bevető 29 éves orosz kémnő, Marija Butina is együttműködési hajlandóságot mutat Muellerékkel.

A dolgok állása jelenleg: a pétervári Internet Research Agency „Lahta-projekt” nevű vállalkozása a GRU kísérlete volt az amerikai választási rendszer meghackelésére. Ebben eddig 12 nevesített orosz állampolgár GRU-alkalmazott ellen emeltek vádat Amerikában – a GRU 26165-ös és 74455-ös egységeinek harcosai ők, akiket a Crowdstrike nevű amerikai cybervédelmi cég nevezett el Fancy Bear-nek.

Ez a személyekre menő vádemelés a Mueller-bizottság jelenlegi legnagyobb eredménye. A vád alaposan vizsgálja azt az „adathalász” (spearphishing) modellt, amivel már 2016 márciusában lenyúlták Hillary Clinton kampányfőnöke, John Podesta emailjeinek jelentős részét.

Kérdés, hogy mik lehetnek Mueller újabb lépései a következőkben: Garrett M. Graff foglalta össze őket a Wired magazinban, ebből szemezgetünk.

– Mi történik majd Jerome Corsi-val?

Jerome Corsi a keményvonalas konzervatív kampánymanipulátor, lelkes Trump-hívő Roger Stone embere, valószínűleg ő tárgyalt a WikiLeaks-es Julian Assange-dzsal Ecuador londoni követségén. Ez vezethetett oda, hogy a Demokraták oroszok által hackelt kampánykommunikációját piacra dobta a WikiLeaks. Corsi megbukott, kérdés, hogy vádat emelnek-e ellene, köt-e vádalkut, mit jelent majd ez Stone-ra és Trumpra nézve.

– Lesz-e komoly közel-keleti elágazása a jelentésnek és a vádemeléseknek?

Még az ünepek előtt jelezte a Daily Beast, hogy Mueller közel-keleti szál felé fordulhat, aminek a csúcsszereplői egy George Nader nevű libanoni lobbista és Erik Prince, a 2003-as iraki invázió idején létrehozott Blackwater nevű zsoldosbrigád vezetője – aki jelen volt a Seychelles-szigeteken egy találkozón 2016 november második felében, orosz és arab résztvevőkkel, ahol a Rosznefty energiaipari óriás 19,5% részvénypakettjét adták el „ismeretlen vásárlónak”. Prince amerikai lapok szerint együttműködik Muellerrel.

– Mit csinált Manafort Mueller esküdtszéke előtt?

Paul Manafort egy időben Trump kampányfőnöke, korábban az oroszbarát Janukovics ukrán elnök tanácsadója. Ennek bővebb nyilvánosságra hozatala mindenképpen szükséges, különösen Manafort kijevi üzletbarátja, Konstantin Kilimnik vonatkozásában.

– Milyen kapcsolatban áll ez a Kilimnik az orosz hírszerzéssel?

Mueller erre még nem adott választ. Mindenesetre érdekes, friss fejlemény, hogy most már nem csak Washingtonban, New Yorkban mozgó orosz, hanem ukrán politikusok és oligarchák is szemet szúrtak. Kilimnik szerepe kulcs lehet az ügyben.

– Mi lesz Michael Flynnel?

Flynn beiktatása után három hétig volt Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója, majd gyanús ügyei miatt az elnök meneszteni volt kénytelen. Decemberben a felette ítélkező Emmet Sullivan bíró azt mondta a volt nemzetbiztonsági főtanácsadónak a tárgyaláson, hogy „Ön feltételezhetően elárulta a hazáját!”, ezért valószínűleg nem fogja tudni elkerülni a tényleges börtönbüntetést. Kérdés, hogy Mueller vádalkuja ígéretét tudja-e tartani és további kérdés, hogy ez miként hat a többi vádlottra, esetleges érintettre.

– Mi történhet, ha Marija Butyina együttműködik Muellerrel?

A fegyverlobbi felé aktív nő ellen decemberben emelt vád „kémkedés light”. Moszkva időközben letartóztatott egy amerikait Oroszországban kémkedésért, valószínűleg, hogy legyen lap a kezében a fogolycseréhez. Az eddig tudott vizsgálati eredmények Putyin bizalmas embere, Alekszander Torsin irányába mutatnak.

– Mi lesz a Kongresszusban?

Érdekes kérdés, mert a Képviselőház Muellerével párhuzamos bizottságának vezetése a republikánus David Nunes-tól átkerül az eddig is igen aktív demokrata Adam Schiffhez.

– Mi lesz az „igazságszolgáltatás megsértése” váddal?

Ezért nem találkozott Trump Muellerrel személyesen, csak írásban válaszolt kérdésekre, mert tartott tőle, hogy hazugságba keveredik, ami az „igazságszolgáltatás megsértése” lenne. Kampányának több embere viszont már beleesett ebbe a tényállásba.

A szombati nap híre, hogy az FBI James Comey volt FBI-igazgató 2017 májusi kirúgása óta nemcsak azt vizsgálja, hogy Trump az oroszok embere-e, de azt is, hogy a volt főnök kirúgása az „igazságszolgáltatás akadályozása” volt-e részéről.

Rudy Giuliani, volt New York-i polgármester és 2008-as republikánus elnökjelölt, jelenleg Trump egyik ügyvédje, az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta, „hogy másfél éve vizsgálják és nem álltak elő bizonyítékkal, ami azt mutatja, hogy nem találtak nemzetbiztonsági kockázatot”. Kliense csak hiszterikusan azt szokta ismételgetni, úgy a Twitteren, mint a tévékamerák előtt, hogy „boszorkányüldözés, boszorkányüldözés”.

Az FBI egyébként kétféle nyomozást is folytat, egy bűnügyit és egy elhárításit. Az elhárítás vizsgálatairól azt kell tudni, hogy egy külhatalom cselekvéseire irányul, annak logikáját igyekszik megérteni, menet közben, ha tud, megakadályoz dolgokat, mint például bizalmas kormányzati információk kiszivárgása, olykor évekig tart, és nem mindig vezet letartóztatáshoz.

Az elnök csapdában van, láthatóan az életéért küzd, elhamarkodott lépéseket tesz, amilyen például a szíriai kivonulás bejelentése; a mexikói határon a falépítés a végvára, nünükéje, az egész szövetségi államot képes rekordidőre bezáratni, hogy neki legyen igaza, örüljünk, hogy a meleg háborút elkerülte – eddig.

Címlapfotó: Donald Trump amerikai elnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek a washingtoni Fehér Ház kertjében. MTI/AP/Andrew Harnik

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom