Bezárás
vegyszerek

A Monsanto anyagait plagizálta a glifozát gyomirtó engedélyezését előkészítő uniós hatósági szakvélemény

Nagyrészt a vegyipari cégek dokumentumait plagizálja az a szakvélemény, amelynek nyomán 2015 novemberében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság kizárta, hogy a glifozát gyomirtó rákkeltő lenne, vagy károsítaná a sejtek örökítő anyagát – állapították meg európai képviselők felkérésére plágiumszakértők. Azaz az elmúlt évek egyik legvitatottabb uniós döntése, az ENSZ illetékes intézete által valószínű rákkeltőnek minősített vegyszer uniós engedélyének meghosszabbítása, nem objektív, független értékelésen, hanem a szert gyártó és forgalmazó vállalatok anyagain alapult.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

2017 végén csaknem két éven át tartó politikai kötélhúzás után szavazta meg az uniós vezetők minősített többsége – így Magyarország is – az egykor az amerikai Monsanto cég által piacra dobott, ma pedig a világ legelterjedtebb növényvédő szere, a glifozát újabb öt évre szóló engedélyét. Jó két hónappal azután, hogy kiderült, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2015-ös értékelése, amely kulcsfontosságú volt az engedélyezéshez, legalább 100 oldalnyi copy-paste, szó szerinti átvételt tartalmaz a gyomirtót forgalmazó 25 cég közös szervezetének anyagaiból.

A jelölés nélküli, azaz plágiumnak minősülő átvétel felfedezése után európai parlamenti meghallgatásra került sor 2017 októberében, tavaly februárban pedig külön bizottság jött létre a növényvédő szerek engedélyezésének átvilágítására. A képviselők kérésére azóta a glifozát egész értékelését átvizsgálták plágiumszakértők.

A Monsanto-Bayer uniós győzelmet aratott a glifozátról szóló küzdelemben

Hétfőn futottak neki a végső szavazásnak Brüsszelben az utóbbi hónapok legvitatottabbá vált vegyszere, a glifozát gyomirtó uniós engedélyéről. Az ügyben két éve nem sikerült megegyezésre jutni, és a tavaly júniusban jobb híján 18 hónappal meghosszabbított engedély decemberben járt volna le.


Az eredmény kedden lett nyilvános, számolt be róla a Le Monde: eszerint az EFSA minősítését végző német Szövetségi Kockázatfelmérő Intézet (Bundesinstitut für Risikobewertung, BfR) csaknem 4000 oldalas szakvéleményének kulcsfejezetei több mint 50 %-ban plágiumnak minősülnek, és több mint 70 %-ban szó szerinti átvételen alapulnak: a Glyphosate Task Force nevű, a Monsantót és nagyipari szövetségeseit tömörítő platformnak a molekula engedélyeztetését előkészítő anyagából származnak.

A jelentés szerzői, az osztrák plágiumvadász, Stefan Werber és a Global 2000 osztrák zöld szervezetnek dolgozó Helmut Burtscher biokémikus – akiknek munkáját két másik plágiumspecialista is ellenőrizte – megállapítják, hogy „a BfR kritikai távolságtartás nélkül tette magáévá a glifozátot gyártó cégek részrehajló, helytelen vagy hiányos információit, és ez alapjaiban befolyásolta értékelését” a szer veszélyességével kapcsolatban.

Mi a jelentősége annak, hogy egy uniós hatóság 2015-ös szakvéleménye jelentős részben a nagyvállalati szereplők anyagainak plágiumára, illetve átvételére épült? Ez a felfedezés és a glifozát körül az utóbbi években kialakult európai vita alapjaiban változtathatná meg a vegyszerek uniós engedélyeztetési folyamatát.

A glifozátra 2015 márciusában mért végzetes csapást az ENSZ Rákkutató Ügynöksége, az IARC, amikor értékelésében leszögezte, hogy a molekula genotoxikus, laboratóriumi körülmények között rákkeltő az állatokra, és potenciális rákkeltő az emberre nézve.

Ennek a szakvéleménynek nyomán indultak meg perek ezrei az Egyesült Államokban, melyek során a Monsanto számos, súlyosan kompromittáló dokumentuma került napvilágra, és amelyek tavaly meghozták az első egyéni győzelmet is, a gyógyíthatatlan daganatos betegségben szenvedő Dewayne Johnsonnak, akinek kártérítést ítélt meg az amerikai bíróság.

Beindultak a Monsanto-perek az USA-ban: egy több száz fős csoportos kereset is esküdtszék elé kerül

Az Amerikai Egyesült Államokban több ezren fordultak az igazságszolgáltatáshoz a Monsanto cég leghíresebb terméke, a Roundup, és annak hatóanyaga, a glifozát miatt. A panaszosok ügyvédjei szerint összesen mintegy 4 ezren lehetnek azok, akik daganatos betegségük kialakulásáért a hírhedt gyomirtót okolják.

Az Európai Unióban viszont másképp alakult a szer minősítése, az EFSA 2015-ben nem talált rákkeltő kockázatot, majd 2017 tavaszán az Európai Vegyi anyag Ügynökség (ECHA) is arra jutott, hogy nem valószínű sem a mutagén, sem a rákkeltő jelleg a glifozát esetében.

E két szakvélemény alapján hosszabbította meg az Unió 2 éves huzavona után, 2017 novemberében az egyik legelterjedtebb és immár legvitatottabb mezőgazdasági vegyszerének forgalmi engedélyét újabb öt évre – ami jóval kevesebb volt, mint az eredetileg javasolt 15 esztendő.

Erre egy hónappal azután került sor, hogy az Európai Parlament a glifozát 5 éven belüli kivonását kérte, és több mint 1,3 millió aláírás gyűlt össze egy zöld szervezetek összefogásával indult európai polgári kezdeményezés révén a szer betiltása érdekében.

A hosszabbításra szavazott többek között hazánk is – Budapest kezdetektől a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbi érdekeit támogatta az elővigyázatosság elvével szemben. Az ellenzők táborát Franciaország vezette: Emmanuel Macron a szavazás délutánján Twitteren közölte is, hogy a kormánytól azt kéri, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy amint az alternatívák rendelkezésre állnak, de legfeljebb 3 éven belül, Párizs betiltsa a szert.

Igaz, azóta lelohadt a továbbra is kézi vezérlésű kormánypárt lelkesedése az ügyben, és kétséges, hogy Macron beváltja-e ígéretét.

De ahogy a francia köztársasági elnök döntése is érzékeltette, ekkorra több országban is jelentős üggyé nőtt a glifozát körüli vita, amely, mint akkor írtuk, sokkal átfogóbbá vált, és általánosságban is megkérdőjelezte a vegyszerek uniós engedélyezési eljárását, illetve a nagyvállalati szektor és a lobbik befolyását a közpolitikákra.

2017 októberének elején került sor a már említett meghallgatásra az Európai Parlamentben, ahol első ízben kapott nyilvános politikai fórumot az általában szakértői berkekben, és elsősorban az ipari szereplők által kikényszerített titkolózás függönye mögött zajló folyamat a vegyszergyártók és a felügyeleti szervek között.

Az azóta a német Bayer vegyipari óriásba beolvadt Monsanto meg is tagadta, hogy részt vegyen az eseményen, arra hivatkozva, hogy „Nem az Európai Parlament szerepe, hogy megkérdőjelezze az uniós vagy más országbeli független ügynökségek tudományos tevékenységének hitelét”. Az EP erre kitiltotta az amerikai cég lobbitevékenységet végző képviselőit a Parlamentből.

A meghallgatás tehát annak apropóján jött létre, hogy már 2017 szeptemberében kiderült a Global 2000 osztrák szervezet jóvoltából, hogy az EFSA 2015-ös szakvéleményében mintegy 100 oldalt egy az egyben és hivatkozás nélkül átemelt a szert forgalmazó 24 európai cég közös platformja, a Glyphosate Task Force dokumentumaiból. Ráadásul ezek pont a genotoxikus, rákkeltő jelleget tárgyaló, független tanulmányokra vonatkozó fejezetek voltak.

Az EFSA vezetője azzal érvelt az EP-ben, hogy mindez a normális eljárás része – fontos tudni, hogy az európai hatóságok szakvéleménye teljes mértékben az ipari szereplők által készített anyagokra támaszkodik. Ezek egyrészt saját adataik, amelyek az ipari titokra hivatkozva nagyrészt nem nyilvánosak. Másrészt kiválasztják a szerintük legfontosabb, független, publikus tanulmányokat, és erről kritikai összefoglalót írnak.

Az IARC épp ellenkezőleg, csak nyilvános, elismert szakfolyóiratokban publikált anyagokból dolgozik – ez lehet az egyik oka annak, hogy más következtetésekre jutott, mint az európai szervek.

A Global 2000 szakértői szerint azonban a BfR „tudományos csalást” követett el, mert a hivatkozások elmulasztásával megtévesztette az olvasót. Ami pedig a tartalmat illeti: a tudományos lapokban publikált tanulmányok három-negyede szerint a glifozát vagy a glifozátalapú szerek károsítják a DNS-t. Csakhogy ezeket – az ipari szereplők véleménye nyomán – az EFSA megbízhatatlannak vagy érdektelennek minősítette.

A 2017 szeptemberében nyilvánosságra hozott plágiumvád a német intézet anyagának mindössze 2,5 százalékára vonatkozott. Mostanra azonban, a baloldali és zöld képviselők felkérése nyomán Weber és Burtscher több mint ezer oldalt átvizsgáltak – írja a Le Monde – a toxicitásra és a rákkeltő jellegre vonatkozó fejezeteket.

A genotoxicitásra vonatkozó fejezetben pirossal jelölve a plagizált részek; kép forrása.

Megkülönböztették a „jóindulatúnak” minősülő copy-paste-eket – táblázatok, tanulmány összefoglaló szövegek átvételét – a kifejezetten az olvasó megtévesztésére irányuló vagy azt lehetővé tevő, és ezért plágiumnak minősíthető részektől.

Ez utóbbi esetben a szöveg – adatok, statisztikák, szinopszisok, mondatok, megfogalmazások – „szerzőjének kilétéről téves fogalmai lehetnek az olvasónak” – idézi a francia napilap a plágiumvadászok magyarázatát.

Weber és Burtscher szerint a BfR 2017-ben használt érvei csak bizonyos fejezetekkel kapcsolatban fogadhatóak el: ilyenek az ipari szereplők által beszolgáltatott toxikológiai tesztek értékelései. Ebben a szekcióban ugyan 81,4 % a copy-paste, de ez „jóindulatúnak” nevezhető, és nem plágium.

A probléma másutt rejlik: azokban a részekben, amelyek a független és nyilvános kutatásokat értékelik ki: a több száz vonatkozó oldal mintegy fele az ipari szereplők anyagát plagizálja, ezen felül 22,7 %-a jóindulatú átvétel, és 27,2% eredeti anyag.

Ráadásul nemcsak feledékenységről van szó a szakértők szerint, a szövegekből ugyanis hiányoznak az eredeti szerzőkre utaló részek, azaz az olvasó megtévesztése szándékosnak tűnik. Ahogy fentebb is írtuk, mindennek súlyos tartalmi következményei is vannak: a független, nyilvános kutatások ugyanis gyakrabban jutnak arra, hogy a glifozátnak káros hatásai vannak – ezeket azonban a jelentés mind megbízhatatlannak ítéli.

A BfR bizonyos esetekben sajátjaként ír le olyan elemzési metódusokat, amelyeket szintén a homologizációt előkészítő ipari dossziéban talált. És konformnak állít be olyan statisztikai eljárásokat, amelyeket a toxikológiai sztenderdeket meghatározó OECD ajánlásainak nem felelnek meg.

Az EFSA szakvéleményének másik beszállítója, a BfR mellett a német Környezetvédelmi Ügynökség (Umweltbundesamt, UBA) a szer környezeti kockázatait mérte fel. Ez az anyag sokkal jobb minősítést kapott: csak nyomokban, 2,5 illetve 0,1 %-ban tartalmaz átvett és plagizált elemeket.

Épp e két német intézethez kötődik az elmúlt hónapok másik jelentős, objektív bizonyítéka arról, hogy – Michèle Rivasi francia EP-képviselőt idézve – a vegyipar érdekei nagyobb súlyt kapnak a szabályozásban, mint a közegészségügyi szempontok.  

Októberben hozta nyilvánosságra a 140 európai környezetvédelmi szervezetet összefogó Európai Környezetvédelmi Iroda (European Environmental Bureau, EEB), hogy az Európában használatos vegyszerek harmada nem tartja tiszteletben az EU egészségügyi vagy környezetvédelmi normáit.

Legelterjedtebb vegyszereink harmada nem felel meg az egészségügyi és környezetvédelmi normáknak

Első ízben mérte fel egy nemzeti hatóság Európában, hogy a környezetünkben leggyakrabban előforduló vegyszerek – összesen 1814 molekula – engedélyezéséhez benyújtott ipari dokumentáció mennyire megbízható. Arra jutottak, hogy e vegyi anyagok harmada nem tartja tiszteletben az EU egészségügyi vagy környezetvédelmi normáit. [featuredbox text=

Ezeknek a molekuláknak engedélyezése is az ipari szereplők által benyújtott adatokon nyugszik, amelyek ezek szerint nem feltétlenül megbízhatóak.

A glifozát-minősítés plágiumvizsgálatát kezdeményező képviselők abban bíznak, hogy ez az újabb, megdöbbentőnek mondható bizonyíték, amely ismét igazolja az ipari lobbik befolyását az európai egészségügyi normák kialakításakor, segíthet abban, hogy az Európai Unió megreformálja a mai rendszert. És lehetővé tegye, hogy idővel független, transzparens tudományos szakvélemények határozzák meg a kontinensünkön használatos vegyszerek szabályozását, ne a gyártók érdekei.

Eközben a glifozát elleni küzdelem más frontokon is folytatódik: néhány órával azután, hogy a plágiumvád nyilvánosságra került, egy lyoni bíróság felfüggesztette az egyik glifozátalapú szer, a Roundup Pro 360 forgalmazási engedélyét Franciaországban.

A közigazgatási bírósághoz még 2017 májusában fordult egy civil szervezet, a Criigen, amely szerint a mostani, egyébként az ENSZ ügynökségének szakvéleményére alapozó ítélet más glifozáttartalmú növényvédő szerek engedélyére is hatással lehet.

Az azonnali hatályú betiltás nyomán a termék jelenlegi tulajdonosa, a Bayer, a lehetséges jogi válaszokat tanulmányozza. A Roundup Pro 360 a cég szerint a franciaországi glifozátalapú szerek 2%-át adja, és 40 év szakmai tapasztalata bizonyítja, az illetékes hatóságok minősítése mellett, hogy a vegyület nem rákkeltő, és a szóban forgó növényvédő szerek, megfelelő használat esetén, veszélytelenek az emberre.

Dobsi Viktória

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom