Bezárás
Lengyelország

Hiába tiltja az EU, veszélyes rovarölő szer kerülhet a piacokon árult zöldségekbe és gyümölcsökbe

Drasztikusan lecsökkentette egy veszélyes rovarölő szer, a chlorpyrifos (magyarul klórpirifosz) megengedett határértékét az Európai Unió öt évvel ezelőtt. Ám a növényvédő hatóanyag továbbra is elterjedt Európában, mert a szer átjut a határokon, sok kistermelő pedig nem is tudja, hogy már nem szabad belőle annyit használni, mint korábban. A hatóságok pedig tehetetlenek: mire a laborból megjönnek az eredmények, a zöldségeket már rég elfogyasztották a vásárlók.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

2018 tavaszán a lengyel-ukrán határon egy 50 éves ukrán egykedvűen állt autója mellett, miközben a Volkswagenjét átvizsgálták a lengyel határőrök: leeresztették az üzemanyagtartályát és kiszivattyúzták a szélvédőmosó-tartályt.

Miért? A szélvédőmosó-tartályban az üzemanyag-szivattyú felé tartó csöveket találtak, ami annak a jele, hogy szélvédőmosó-folyadék helyett a tartályban üzemanyag volt. De akkor mi lehetett az üzemanyagtartályban?

Néhány órán belül kiderült: az autó 80 liternyi rovarirtót szállított. A Medyka határátkelőn ezen senki nem csodálkozik: a hatóságok évente több, mint száz alkalommal találnak növényvédő szerekkel megrakott autókat. A határátkelőn több száz kiló rovarölő szer gyűlik így össze minden évben.

A növényvédő szerek csempészete virágzik, mióta az Európai Unióban egyre inkább tiltják az emberi egészségre is ártalmas növényvédő szereket.

A tiltások és a szigorú határellenőrzések dacára egy klórpirifosz nevű, veszélyes hatóanyag zavartalanul átjut a határokon.

Szakértők szerint minden zöldség tartalmaz bizonyos mennyiségű növényvédő szert, ami nem is baj addig, amíg az egészségügyi határértékeket nem lépi túl. Ha nem permeteznénk, búcsút kellene intsünk a standokon egészségesen virító terményeknek: be kellene érnünk kicsi, ványadt, kukacok rágta zöldségekkel.

2016-ban drasztikusan szigorították a használatát

„A klórpirifosz egy nagyon veszélyes rovarirtó szer, egy nemrég elvégzett kaliforniai tanulmány szerint amennyiben terhes nők szervezetébe jut, autizmust, Asperger-szindrómát és agykárosodást idézhet elő a gyermeknél” – mondta Thomas Backhaus, a gothenburgi egyetem ökotoxikológia és környezettudományok professzora. A hatóanyagot Kaliforniában be is tiltották.

2016 augusztusától életbelépett egy uniós direktíva, mely bizonyos növényvédő szerekben a klórpirifosz megengedett tartalmát számottevően csökkenti: alma és karalábé esetén a megengedett chlorpyrifos-tartalom a korábban megengedett szintnél akár százszor kevesebb.

Sajnos a megengedett klórpirifosz-tartalom csökkentése önmagában nem vezet eredményre: az új direktíva életbelépése után nem sokkal, 2016 őszén a svéd Ica szupermarket-lánc visszavonta a lengyel almákat. Mint kiderült, a gyümölcsök chlorpyrifos-tartalma a megengedett határérték nyolcszorosa volt.

Egy hét európai országban végzett tényfeltárásának eredményeképp kiderült, hogy az étel minőségét ellenőrző hatóságok a forgalomba kerülő élelmiszerek csak egy kis részét képesek ellenőrizni.

A belga, dán, francia, norvég, lengyel, spanyol, szlovén és svéd hatóságok évente alig egy-kétezer élelmiszermintát vizsgálnak meg, és a minták két-három százalékában találnak klórpirifosz-nyomokat.

Lengyelországban a közegészségügyi hatóság (GIS) évente mintegy 2500 élelmiszermintát vesz, és amennyiben a mintában talált rovarirtók meghaladják a határértéket, az Országos Közegészségügyi Intézet (NZIP) megbecsüli, mekkora veszélyt jelent az egészségre az adott élelmiszer.

Nincs mit kivonni a forgalomból

Az utóbbi három évben a klórpirifosz volt az NZIP által leggyakrabban talált hatóanyag, és volt rá példa, hogy salátában 70, karalábéban pedig százszoros túllépést mértek.

Ezeket az élelmiszereket azonnal ki kell vonni a kereskedelmi forgalomból – csakhogy mire a vizsgálatok eredményei tíz-tizenkét nap múlva megérkeznek, már nincsen mit kivonni: a mérgezett salátafejeket rég megvásárolták és elfogyasztották.

És ugyan létezik az uniós Rapid Alert System for Food and Feed (RASFF) nevű vészjelző-rendszer, ahová a törvénysértő termelők adatait felvezetik, ám az semmit nem ér, ha a termelő nem a nagy áruházakban, hanem a helyi piacokon értékesíti termékeit.

A fogyasztók nem tudnak a mérgezésveszélyről: amikor az újságírók kikérték a törvénysértő termelők neveit, a hatóságok az EU adatvédelmi rendeletére hivatkozva elutasították a válaszadást.

A történet másik oldala, hogy a növényvédő szereket használó gazdák sem biztos, hogy értesültek az új, szigorúbb direktíváról: ők valószínűleg betartják azokat az utasításokat, melyeket a növényvédő szerek csomagolásán olvasnak el.

Megpróbáltuk megtudni, vajon ellenőrizte-e a lengyel mezőgazdasági minisztérium azt, hogy a klórpirifosz hatóanyaggal rendelkező szerek címkéit frissítették-e a gyártók? Erre sem sikerült választ kapni.

A megoldás? Kerüljük a kis piacokat

„Sajnos a termelők csak arra figyelnek, hogy a termék hatékony legyen. Az, hogy a növényvédő szer lebomlik-e mielőtt a termék eladásra kerül, számukra másodlagos. Ez főleg a kisebb termelőkre vonatkozik. Előfordul, hogy túl gyakran permeteznek, vagy gyenge felszerelést használnak. Egy jó szórófej fontos, mert ezzel kétszer annyira hatékony a permetezés” – magyarázta Dr. Jacek Nawrocki, a krakkói Mezőgazdasági Egyetem tanára.

Hol vásárolhatunk biztonságos élelmiszert? Nawrocki szerint főleg a terhes nők kerüljék azokat a piacokat, ahol a helyi kistermelők árulnak. Gyakran kerülnek ide azok a zöldségek, amelyek termelői el szeretnék kerülni az ellenőrzést.

A professzor szerint a nagy áruházak sokkal biztonságosabbak: a nagytermelők szigorúbban betartják az előírásokat, törekednek a hatékony permetezésre, és figyelnek a jogszabályok változására. A nagy áruházak gyakran maguk is ellenőrzik a zöldséget és gyümölcsöt melyet a pultokra kitesznek.

Szerző: Wojciech Ciesla és Krzysztof Story

Magyar összefoglaló: Sipos Zoltán. Az eredeti, angol nyelvű cikket a Vsquare.org oldalán itt olvashatja.

A cikk elkészítésében a következő sajtóorgánumok vettek részt: Investigative Reporting Denmark (Dánnia), Danwatch (Dánia), Knack magazin (Belgium), Le Monde (Franciaorszég), Dagbladet (Norvégia), Newsweek (Lengyelország), Ostro (Szlovénia), El Confidential (Spanyolország), the Midwest Center for Investigative Reporting (USA). A cikk a Journalismfund.eu támogatásával készült.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom