A Monsanto toxikus öröksége: kétmilliárd dolláros bírság az USA-ban, közéleti szereplők listázása Franciaországban

Rájár a rúd az amerikai vegyipari óriást, a Monsantót felvásárló német Bayerre: a tavaly végbement fúzió óta a harmadik amerikai bíróság ítéli a céget súlyos kártérítésre, rákkeltő hatással vádolt terméke, a glifozátalapú Roundup gyomirtó kapcsán. A nem jogerős ítéletek mellett most egy újabb front is nyílt, ezúttal Franciaországban, ahol törvénytelenül listázhatta a Monsanto által megbízott tanácsadó cég a közéleti személyiségeket, kutatókat, újságírókat aszerint, hogy szövetségesek, nevelésre-felügyeletre szoruló véleményformálók, vagy egyenesen el kell őket szigetelni. A „Monsanto listák” múlt pénteken kitudódott botránya újabb jelzés arra, hogy a nagyvállalatok lobbitevékenysége szigorúbb szabályozást kíván.

Nem egészen 1 év alatt harmadik nagy vereségét szenvedi el a német Bayer által felvásárolt, amerikai Monsanto az Egyesült Államok bíróságain. Az első elmarasztaló ítélet tavaly augusztusban született Kaliforniában, ahol 289 millió dollár kártérítést ítéltek meg egy volt kertésznek, DeWayne Johnsonnak, aki hosszabb időn át rendszeresen, nagyobb mennyiségben használta a cég glifozátalapú gyomirtóját, a Roundupot, és ezzel hozta összefüggésbe daganatos betegségét, az ún. a Non-Hodgkin limfómát. A cég ugyan fellebbezett, és a kártérítés összegének leszállítása után, 78 millió dollárra, az ítélet felülvizsgálatát is kezdeményezte.

Idén márciusban egy szövetségi bíróságon újra a panaszos, Edwin Hardeman javára döntöttek az esküdtek egy hasonló ügyben, a megítélt kártérítés ezúttal 81 millió dollár volt. Végezetül május 13-án egy oaklandi esküdtszék ítélt 2 milliárd dolláros (!) kártérítést egy hetvenes éveiben járó párnak, Alva és Alberto Pilliodnak, akik 3 évtizeden át használták a Roundupot saját földjeiken, és mindkettőjüknél jelentkezett a Non-Hodgkin limfóma.

Bár a cég továbbra is fenntartja, hogy a glifozát és annak általa piacra dobott vegyületei nem rákkeltőek, ezzel mindhárom bírósági döntés szembe megy, amennyiben meghatározó faktorként értékelik a szert a betegségek kialakulásában. Ezen felül kiemelik a cég hanyagságát, mert az elmulasztotta felhívni a figyelmet a szer használatának kockázataira.

Mindebben fontos szerepe lehetett az eddigi eljárások során nyilvánosságra hozott belső iratoknak: a Monsanto Papers néven ismertté vált kompromittáló anyagok azt igazolták, hogy a vállalatnál nagyon régen tudtak a genotoxikus kockázatról, és nagy erőkkel segítették a számukra kedvező tudományos munkák létrejöttét, miközben számos eszközzel támadták a szerrel szemben fenntartásokkal vagy kritikával élőket.

A Monsanto belső levelezése szerint már 1999-ben tudhattak a glifozát kockázatairól

Nagyon kellemetlen fejleményekkel jár a világ vezető biotechnológiai cége, a Monsanto számára egy kaliforniai bíróságon zajló per: az amerikai vállalat számos belső dokumentumát volt kénytelen nyilvánosságra hozni.

Botrány a Bayer közgyűlésén

Az augusztusi ítélet nyomán hatéves rekordzuhanást produkált a Bayer-részvények értéke, és azóta se nagyon szedte össze magát: kedden pedig elérte az 54 dolláros mélypontot. A cég jelenleg már a felét sem éri annak a 136 milliárd dollárnak, amelyet a csúcson, 2015 áprilisában kóstált. Sőt, jelenlegi kapitalizációs értéke annál a 63 milliárd dollárnál is alacsonyabb, amelyet a Monsantóért kifizetett…

A felvásárlás ötletgazdája, a 2016-ban érkezett Werner Baumann vezérigazgató továbbra is fenntartja, hogy jó stratégiai döntés született, a fellebbezések célt érnek majd, és a Bayentónak is gúnyolt gyógyszer-, növényvédőszer- és vetőmaggyártó, biotechnológiai-vegyipari óriás felülkerekedik majd e nehézségeken.

A részvényesek azonban, úgy tűnik, más véleményen vannak, április végén ugyanis egy kivételesen hosszú, csaknem 13 órás közgyűlési vita után 55,5 százalékban nem szavazták meg az igazgatóság felmentvényét. Ez a második világháború óta példátlan, a német tőzsdeindex cégeinél soha nem látott megaláztatás, arra is utalhat, hogy inog Baumann széke. A jelen lévő 3600 részvényes kritikus tömege nemcsak azt hányta szemére, hogy alábecsülte a Monsanto felvásárlása jelentette jogi és anyagi kockázatot, hanem a környezeti kérdésekre egyre érzékenyebb közvélemény megítélésének súlyát is.

Borús kilátások

Kétségtelen, hogy az amerikai eljárásoknak még csak az elején vagyunk, miközben Pilliodék ügyvédjei szerint jelenleg 13 400 hasonló feljelentés van folyamatban az amerikai szövetségi és állami bíróságokon.

Akad azonban a jogi problémáknak egy újabb fejezete is. A glifozát egyre nagyobb mennyiségben való, szisztematikus használata sem tudta megakadályozni a kiirtani kívánt (gyom)növények alkalmazkodását. Az utóbbi évtizedben a vegyipari cégek ezért már több hatóanyagot próbáltak kombinálni, a glifozátot például egy másik vegyülettel, a dikambával mixelték – ez utóbbi azonban, mint kiderült, meglehetősen illékony, napokkal a permetezés után is, és viszonylag nagy távolságokra ér el, ahol alkalmasint óriási károkat okozhat más növényekben.

És ez a probléma egyúttal a Monsanto egész üzleti modelljét megkérdőjelezheti, ugyanis ennek lényege az, hogy génmódosított vetőmagjait együtt árusítja az ahhoz passzoló vegyszerekkel – ha az utóbbiak defektesek, e GMO-növények jövője, piaca is kérdéses.

Ráadásul a glifozáttal kapcsolatban az utóbbi években felmerült egy másik egészségügyi kockázat is. Több fejlődő országban bukkant fel egy egyelőre tisztázatlan eredetű veseelégtelenség, amelyet egyes kutatások szintén a Monsanto slágermolekulájával hoznak összefüggésbe. Az érintett országokban – így Indiában, Srí Lankán, Nicaraguában, Salvadorban – a szóban forgó veseelégtelenség több tízezer halálos áldozattal járt. Miközben koránt sincs tudományos konszenzus arról, hogy mindehhez mi köze lehet a glifozátnak, Srí Lanka e gyanú miatt tiltotta be elővigyázatosságból 2015-ben – a világon elsőként – a molekulát, igaz, azóta a tea- és kaucsukültetvényeken újra engedélyezték.

A glifozát az európai viták fókuszában

Ahogy erről már többször írtunk a blogon, a glifozát körül évek óta folyó viták jelentősége jóval túlmutat a rákkeltő hatás bizonyításán, ahogy magán a Monsantón is.

Egyrészt egy olyan mezőgazdasági modell kritikájára is módot adott a glifozát betiltásáért folytatott küzdelem, amelyről már pontosan tudjuk, hogy fenntarthatatlan, és bizonyítottan súlyos károkat okoz a környezetben és az élővilágban – a lehetséges egészségügyi kockázat ehhez képest csak ráadás.

Másrészt a vállalat immár nyilvánossá vált, jól dokumentált praktikáin keresztül az került előtérbe, hogy a világ legnagyobb multicégei, jelen esetben a vegyipari óriások milyen illegitim eszközökkel próbálják befolyásolni a közpolitikai döntéseket, a tudományos konszenzus alakulását és a közéleti vitákat, illetve hogyan lehetne e rendkívül káros lobbitevékenység ellen fellépni.

A Monsanto anyagait plagizálta a glifozát gyomirtó engedélyezését előkészítő uniós hatósági szakvélemény

Nagyrészt a vegyipari cégek dokumentumait plagizálja az a szakvélemény, amelynek nyomán 2015 novemberében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság kizárta, hogy a glifozát gyomirtó rákkeltő lenne, vagy károsítaná a sejtek örökítő anyagát – állapították meg európai képviselők felkérésére plágiumszakértők.

Ez utóbbi szempontból érdekes az a mintegy 200 fős adatbázis, amelyről két francia média, a Le Monde napilap és a France 2 állami televízió szerzett tudomást, és amely a Monsanto által a glifozát védelmével megbízott Fleishman-Hillard tanácsadó és lobbicégtől szivárgott ki.

Toborozni, nevelni, felügyelni, elszigetelni

A Le Monde pénteken megjelent összefoglalója alapján e dokumentumokban politikai szereplőket, hivatalnokokat, szakmai, állami és tudományos szervezetek vezetőit találjuk, és mintegy 100 újságírót. Az adatbázisok részletezik személyes elérhetőségeik mellett azt is, milyen az pozíciójuk a Monsantót érintő ügyekben, mint a mezőgazdaság, génmódosított növények, növényvédő szerek, egészségügyi kérdések stb.

Az egyik, 2016 novemberére datált dokumentum aszerint osztályozza a franciaországi szereplőket, 1 és 5 pont között, hogy mennyire meghatározó a véleményük (az emberek odafigyelnek-e rájuk), milyen a hitelük, és milyen álláspontot képviselnek a Monsantóval kapcsolatban (nyíltan szembehelyezkedik-nyíltan támogató).

A Monsanto-listák névre keresztelt dokumentumok 2016 végén születtek, ekkor már tervben van, hogy a Bayer felvásárolja az amerikai gigavállalatot, de még nem zajlott le a 2018 nyáron végbement fúzió. Az európai kontextus a glifozát újraengedélyeztetésével kapcsolatos küzdelem, és az amerikai székhelyű, szerte a világban 80, ebből az EU-ban mintegy 30 irodával rendelkező Fleishman-Hillard már 2015 májusa óta felelős a „Let Nothing Go” kampányért, amelynek lényege, hogy megvédje a médiában és a közösségi oldalakon a céget a támadásoktól.

2016 tavaszán több ország, köztük Párizs ellenállása miatt elbukik a glifozát újabb 15 évre való engedélyezése Európai Unióban, megegyezés hiányában az Európai Bizottság 18 hónapra hosszabbítja meg a lejárt engedélyt, és 2017 decemberéig meg kell születnie a végső döntésnek – ez végül egy ötéves hosszabbítás lesz majd (amelyben döntő volt a német kormány pálfordulása egyébként).

Egy másik kiszivárgott táblázat éppen a homologizáció francia szereplőire koncentrál, az itt található 80 nevet „szövetséges”, „lehetséges szövetséges, toborzás”, „nevelésre” szoruló és „felügyelendő” szereplőként osztályozza. A táblázatban szerepel, hogy az egyes személyek milyen eszközökkel tudják befolyásolni, mely szervezetek-aktorok álláspontját, ahogy az is, hogy milyen csatornákon, közvetítőkön keresztül lehet felvenni velük a kapcsolatot, és mennyire prioritás a megdolgozásuk.

Akad számos evidencia az adatbázisokban, pl. nem meglepő, hogy a növényvédő szerek lobbiszervezetének vezetőjét a „szövetségesek” között találjuk, de itt van pl. az amerikai nagykövetség egyik attaséja is. Többek számára kényelmetlen minősítéseket is rejtenek a dokumentumok. „Lehet rá támaszkodni, de nem akarja, hogy direkt módon össze lehessen kötni a Monsantóval”, olvasható pl. egy biotechnológiai egyesület alapítójáról; „inkább szkeptikus, de nyitott szellemű” szerepel Sarkozy egyik volt tanácsadója, egy népszerű sportoló neve mellett, aki ma támogatja a mezőgazdasági vegyszerek betiltásáért indult „Pipacsokat akarunk” kezdeményezést.

Narancsszínű, azaz „felügyelendő” minősítést kapott a volt egészségügyi és környezetvédelmi miniszter, velük kapcsolatban a cél véleményük „elszigetelése”. Több vezető politikus és újságíró is felbukkan a „nevelésre” szoruló szereplők között (sárga szín).

Illegálisan listázott közszereplők?

A francia törvények tiltják olyan adatbázisok létrehozását, amelyekben a személyek politikai vagy filozófiai véleménye az ő beleegyezésük nélkül szerepel. Ennek alapján indult előzetes vizsgálat a listáról szóló tudósítások megjelenése napján, és ezért tett feljelentést még április 26-án, a dokumentumok kézhez vétele után a Le Monde és egyik közelebbről is érintett újságírója.

A napilap több munkatársa is szerepel az adatbázisban, ami ügyvédjük szerint elfogadhatatlan: „még a rendőri szerveknek sincs joguk az újságírókat listázni, egy multinacionális vállalatnak sem engedhetjük meg, hogy a cikkeik alapján osztályozza az újságírókat, ez illegális”.

Azon túl, hogy a lapnál úgy vélik, e személyes jellegű információkat törvénytelen volt összegyűjteni, adatbázisként kezelni, és így megőrizni, mivel a dokumentumok angolul vannak, arra gyanakodnak, hogy azokat tovább is adhatták, akár egy EU-n kívüli országba vagy nemzetközi szervezethez. Ezek a törvénysértések egyenként maximum 5 év börtönnel és 300 ezer euró büntetéssel sújthatók.

Az újságírók szerint több részlet is arra utal, hogy hasonló listák más uniós tagállamokban is léteznek, az amerikai tanácsadó cég brüsszeli irodája nem reagált a megkeresésekre. A Lobbyfacts portál által összegyűjtött uniós adatok alapján a Fleishman-Hillard Bruxelles erőfeszítéseit az utóbbi 4 évben 1,8-2,2 millió euró között összeggel díjazta a Monsanto. Bár a cég 2017 óta köteles lenne a francia közélet átláthatóságáért felelős hivatalban is bejelentkezni, egyelőre nem szerepel annak regiszterében, állapítja meg a Le Monde.

A napilap szintén feljelentést tevő újságírója, akinek cikkeit már többször szemléztük a blogon, a glifozát egyik „specialistája”, Stéphane Foucart. A Monsanto Papersről, azaz az egyik amerikai glifozát-perben 2017 óta nyilvánosságra került információkról szóló cikksorozatért tavaly tavasszal európai oknyomozó díjat kapott.

Harc a tudomány ellen: az amerikai nagyipari lobbik esete az ENSZ rákkutatási ügynökségével

Mióta 2015-ben rákkeltőnek minősítette a világ legelterjedtebb gyomirtóját, a Monsanto által jó negyven éve piacra dobott glifozátot a WHO Rákkutatási Ügynöksége (IARC), addig soha nem tapasztalt támadások indultak meg ellene.

Foucart a maximális osztályzatot kapta véleményének hatóköre és hitele kapcsán, miközben a glifozáttal „erősen szembehelyezkedik”, és egy külön dokumentumban, amely a glifozát francia „kontextusát” elemzi, egyenesen „aktivistaként” szerepel, két zöld képviselő és civil szervezetek társaságában.

A sajtó megkeresésére mind a tanácsadó iroda, mind a Bayer úgy nyilatkozott, hogy mivel „nem tudják konkrétan beazonosítani a dokumentumot”, nem is tudnak kommentárt fűzni hozzá. A Fleishman-Hillard azt is hozzátette, hogy nincs tudomása arról, hogy munkatársai szabálytalanságot követtek volna el. Az iratokban feltűnik egy másik PR-cég a Publicis, amelynek feladata a „nem publikus információk gyűjtése lett volna”, és egy szép koordináta rendszerben is elrendezték az „együttműködő” és kerékkötő szereplőket, befolyásuk függvényében. A cég jelenlegi igazgatója állítása szerint a sajtóból értesült e munkáról, és szerinte a számláik alapján csak apró szerepet vihettek az ügyben.

Vasárnap, két nappal a publikáció nyomán a Bayer bocsánatot kért, „első elemzésük után megértésüket fejezték ki, amennyiben egy ilyen projekt aggodalmat és kritikát váltott ki”. Leszögezték, hogy „nem ilyen módon szeretnének párbeszédet folytatni a különféle érdekcsoportokkal és a társadalommal”, akárcsak azt, hogy „nem tűrnek meg semmilyen etikátlan viselkedést”. Ugyanakkor egyelőre nem látják, miért lehetne mindez törvénybe ütköző. De az üggyel szeretnének megbízni egy ügyvédi irodát, tájékoztatni kívánják a listázott személyeket és együttműködést terveznek a hatóságokkal. Hétfőn pedig azt is elismerték, hogy hasonló listák több európai országban is létezhetnek.

Hétfőn két állami kutatóintézet, az Agronómiai Kutatások Nemzeti Intézete (INRA) és a Tudományos Kutatások Nemzeti Központja (CNRS) is bejelentették, hogy feljelentést tesznek, mivel több kutatójuk és vezetőjük szerepel a szerintük is törvénytelen listákon.

Április 11-én egyébként a legfontosabb franciaországi Monsanto-per is újabb állomáshoz érkezett, amikor a lyoni fellebbviteli bíróság a felperes Paul François javára döntött. A növénytermesztéssel foglalkozó François 2004-ben szenvedett súlyos egészségkárosodást, mikor véletlenül belélegezte permetezés után, a tartályok tisztítása közben a Monsanto Lasso nevű gyomirtóját.

Mérgező növényvédelem: egy francia gazda először nyert pert a Monsanto ellen

Szeptember 10-én történelmiként ünnepelt győzelmet aratott egy francia gabonatermesztő az amerikai cégóriás ellen: a lyoni bíróság másodfokon is megerősítette, hogy a Monsanto Lasso nevű gyomirtója okozta súlyos egészségkárosodását. A nyolc éves küzdelem eredményeképp a gazda kártérítést igényelhet, annak ellenére, hogy a biotechnológiai vállalat bejelentette, a Semmítőszékhez fordul.

Miután 2012-ben és 2015-ben is pert nyert a Monsanto ellen, első ízben Franciaországban, 2017-ben a Semmítőszék a vállalat javára döntött, François pedig fellebbezett. A jelenlegi döntést még megtámadhatja a Bayer, azaz a 12 éve tartó pereskedés talán most sem zárult le.

Az ítélet kihirdetése után a gazda megindultan nyilatkozott arról, milyen drágán fizetett ő és családja e győzelmekért. Keményen kritizálta a politikusokat, akik szerinte szégyellhetik magukat: a történelem elítéli majd őket passzivitásuk miatt. Név szerint a köztársasági elnököt, Emmanuel Macront, aki ígéretével ellentétben már nem kívánja mandátuma végéig betiltani a glifozátot, és nem tesz lépéseket a vegyszermentes mezőgazdaság érdekében. És az egészségügyi miniszter asszonyt, aki szerinte mindent megtett azért, hogy a hasonló problémákkal küzdő gazdák által szorgalmazott kártalanítási alap létrejöttét megakadályozza.

François szerint azok a kollégái, akik szintén egészségügyi problémákkal küzdenek a munkájuk során használt vegyszerekkel összefüggésben, nehezen állnak a nyilvánosság elé, ez továbbra is tabu. De bízik abban, hogy idővel sikerül rávenni a politikusokat a felelősségvállalásra, a jobb prevenció és a kártalanítás érdekében. A Monsantótól egymillió eurót követelő gazda szerint legszebb győzelme az, hogy sikerült biogazdálkodásra átállnia.

Dobsi Viktória

Kiemelt kép forrása: Twitter.