Bezárás
Csehország

Negyedmillióan követelték a miniszterelnök lemondását és egy új, tiszta politikát Prágában

Az 1989-es csehszlovák demokratikus rendszerváltás óta nem látott óriási tömeg gyűlt össze vasárnap a prágai Letna parkban: becslések szerint több mint negyedmillióan követelték a korrupt miniszterelnök, Andrej Babiš távozását. A demonstrálók Miloš Zeman köztársasági elnök klímaváltozást tagadó megnyilvánulásai ellen is tiltakoztak. A szervezők bejelentették: folytatás novemberben.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

A prágai Letna Park Csehországban nagyon erős rendszerváltó szimbólum. Az a tény, hogy újra több százezren tüntettek a prágai vár alatt, kényelmetlen helyzetbe hozta a jelenlegi cseh miniszterelnököt. A prágai várhoz tartozó óriási zöld terület, az egykori katonai gyakorlótér a huszadik század elején a cseh nemzeti mozgalomnak, a Szokol rendezvényeinek adott helyet. Utoljára 1989-ben, a diákok tüntetésének véres leverése után egy héttel volt itt nyolcszázezres, majd félmilliós tüntetés.

A megmozdulás fő mondanivalója a vádemelési javaslat előtt álló Andrej Babiš cseh miniszterelnök ellen irányult. A demonstrálók Babiš politikai és vállalkozói tevékenységének összeférhetetlenségét kritizálják.

Az Átlátszó is beszámolt róla, hogy néhány héttel korábban az Európai Bizottság könyvvizsgálata megerősítette: Babiš továbbra is befolyással rendelkezik volt cégében, az Agrofert mezőgazdasági vállalatban, amely törvénybe ütközik. Az EB szerint az Agrofert cégcsoportnak juttatott EU-s támogatásokat vissza kell téríteni.

Visszakéri az Európai Unió a cseh miniszterelnök cégeinek jogtalanul kifizetett támogatásokat

Csehorszának vissza kell fizetnie mintegy 5,68 milliárd forintnak megfelelő koronát az Európai Uniónak, mert jogtalanul vette fel azt az összeget támogatásként. Az Európai Bizottság Jogi Szolgálatának a minap nyilvánosságra hozott határozata megállapította: Andrej Babiš cseh miniszterelnök befektetési alapokon keresztül irányítja cégeit, ezért politikai és gazdasági tevékenysége összeférhetetlen.

A tömeg már jóval a demonstráció hivatalos kezdete előtt gyülekezett a Letna parkban. A Vltavská metrómegálló kijárata egy futball rangadó hangulatára emlékezetett. A helyi beszámolók szerint a prágai tömegközlekedés óriási nyomás alatt állt a vasárnap délutáni órákban. Valóban: az óriási méretű és könnyen megközelíthető park felé tömegek érkeztek minden irányból.

A tüntetésről készült fotóinkat itt nézhetik meg:

"Rajtunk múlik" demonstráció, 2019.06.23., Prága

A tüntetésre Prága hatodik kerületéből érkező kelet-szlovákiai ismerősöm ekkor küldött egy sms-t, hogy Hradčanská metrómegállónál a közlekedés összeomlott, Vltavská metrómegállónál pedig a prágai tömegközlekedési vállalat lezárta az állomást, mert a mozgólépcsők felmondták a szolgálatot.

A demonstráció tíz perc késéssel kezdődött. Akárcsak két hete a prágai Vencel-téren, ezúttal is Tomáš Garrigue Masaryk első csehszlovák köztársasági elnök szavait hallhattuk a hangfalakból. Magyar füllel gyakorlatilag értelmezhetetlen ez a hagyomány, hiszen Masaryk demokráciáról szóló gondolatait akkor ültette a gyakorlatba, amikor a magyar társadalomban a vörös terrort felváltotta a fehér terror borzalma. Az 1918 és 1938 közötti csehszlovák demokratikus hagyomány a mai cseh társadalom létező kulturális öröksége, Masaryk elnök arcképe nem egy tüntető pólóján bukkant fel vasárnap.

Ez már nem csak egy prágai rendezvény

Tüntetők Prágában. Fotó: Bőtös Botond

Legalábbis a tüntetők táblái alapján azt lehetett érzékelni, hogy Csehország minden szegletéből érkeztek emberek. Később kiderült, hogy ezrek jöttek a morvarországi Brnoból és százak a cseh “Diósgyőrnek” számító egykori vasgyár-városból, Ostravából. A tiltakozás nem ismert országhatárokat sem, európai nagyvárosokban élő csehek is szerveztek a központi demonstráció napján kisebb-nagyobb akciót.

Az Átlátszó helyszíni élő bejelentkezése alatt Mikuláš Minář főszervező légifelvételek alapján bejelentette, hogy a Letna parkban a demonstrálók létszáma nagyjából 250 ezer fő. De még ekkor is folyamatosan érkeztek az emberek. A résztvevők derékhadát a 30-40 éves családos fiatalok alkották. Nagyon sokan egészen kis gyerekkel, kutyákkal érkeztek kisebb-nagyobb csoportokban. A rendezvény emlékeztetett egy jó hangulatú családi programra, ahol az emberek a társadalom ügyeiért mozdulnak meg.

A tüntetés elejét élőben közvetítettük az Átlátszó Facebook-oldalán, itt visszanézheti a felvételt:

Nagyjából húsz perccel a rendezvény megkezdése után szakadt meg online közvetítésünk is, ugyanis a területen elérhetetlenné váltak a mobilhálózatok. A videóközvetítést feladva irányt változtattam és a Sparta Praha stadion felőli oldalon haladtam a tömeg szélén.

A Letna park időközben csaknem teljesen megtelt. A szervezők egyébként szektorokra bontották a tömegeket, amely között folyosókat alakítottak ki a mentők és egészségügyi dolgozók számára.

„Elértük, hogy a cseh miniszterelnök körüli problémákról mindenki értesülhetett. Egyre több ember számára fontos élmény a demokrácia, és egyre többen vagyunk hajlandó érte valamit tenni” – nyitotta meg a rendezvényt Benjamin Roll a szervező csoport nevében. Így folytatta:

„Látjuk, hogy országunk milyen irányt vett Babiš kormányzása idejében. Mindenki figyeljen, nehogy észrevétlenül ellopják előlünk a demokráciát.”

Roll ügyesen összekötötte Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök minapi prágai beszédét a cseh korrupció-ellenes rendezvénysorozattal. Čaputová néhány nappal a demonstráció előtt Zeman cseh köztársasági elnökkel találkozott. A mindenkori szlovák elnök első hivatalos útja hagyományosan egy csehországi látogatás.

Ekkor mondta Čaputová, hogy megérti a Vencel-teret megtöltő békés embereket, mert a pozsonyi SNP-téren tüntetőket is értette. “Összeköt minket ugyanis a békés hangnem, ami nagyon fontos.”

A rendszerváltás óta nem látott tömeg követelte a korrupt miniszterelnök lemondását Prágában

Több mint százezer ember követelte Andrej Babiš cseh miniszterelnök és kormánya lemondását a prágai Vencel-téren kedden délután. A tiltakozást a kormányfő összeférhetetlenségi ügye váltotta ki: Babiš miniszterelnökként továbbra is részesül cége, az Agrofert holding nyereségéből, ráadásul befolyásolta a cégcsoporthoz jutott EU-s támogatást is. A cseh miniszterelnök a térségünkben a politikai vezetőktől megszokott választ adta, azaz úgy reagált: „Soros!” Az Átlátszó helyszíni riportját olvashatják Prágából.

A szlovák elnöknő egyébként nem túlzott. Ha tavalyi pozsonyi tüntetéssorozaton érezhető volt egy hangulati változás, amely végül Robert Fico miniszterelnök bukásához vezetett, akkor a mostani Letna parkban felmutatott társadalmi akarat is hátborzongatóan erős volt nyugodtsága miatt.

Úgy lehetett érezni, az emberek nem tettek mást, csak néhány órára abbahagyták mindennapi feladatukat, és kijöttek egyet demonstrálni, mert a tiltakozás fontos volt számukra. Az emberek arcán magabiztosságot lehetett érezni, akik tudják, ha most nem, de egy következő alkalommal lehet, célba érnek.

Több órát töltöttem a demonstrálók között, és egyetlen, túl ittas és a cseh miniszterelnököt káromkodva szidalmazó férfin kívül más hangos indulatot nem érzékeltem. A távolabb a fűben ülő emberek kisebb csoportokban aktuális cseh közügyekről beszélgettek.

Rengeteg babakocsis szülőt, kisgyereket láttam, akiket a szüleik bevontak a politikába: volt aki transzparenst tartott, egy másikat kifestettek és vicces pólót adtak rá. A prágai demokratikus utánpótlással biztosan nem lesz baj.

Mezőgazdaság, környezetvédelem

A prágai megademonstráció egyik újdonsága volt, hogy a színpadon szót kaptak a mezőgazdasági dolgozók is. Ők eddig az elmúlt hetekben csak a vidéki helyszíneken léptek fel. A képviseletükben beszélő szónok a környezetvédelem fontosságáról szólt, valamint Babiš káros mezőgazdasági szerepéről. Itt nem csak a cseh miniszterelnök minapi kijelentésére kell gondolni – „Miért kéne már most eldöntetünk, mi lesz 2050-ben?” – hanem a cseh mezőgazdaságba várhatóan csökkenő mértékű támogatásokról is, amit szintén Babišnak köszönhet meg az ágazat.

A pódiumon a szervezők üzenetei után a cseh művészvilág szereplői fogalmazták meg különböző műfajban gondolataikat. A cseh Nemzeti Színház társulata nevében mondott valaki beszédet. Nem jegyeztem meg az énekes nevét sem, aki miután elénekelte dalát elég jól összefoglalta a jelen lévők érzéseit két mondatban:

„Múltkor a Vencel-tér megüzente, nem céges alkalmazottak vagyunk, hanem polgárok. Letna park megmutatta, az emberek felébredtek.”

Folytatás novemberben

Tüntetők Prágában. Fotó: Bőtös Botond

A szervezők megadták a választ a demonstráció előtti találgatásokra. Bejelentették, hogy folytatni fogják. A vasárnapi rendezvény előtt sokan úgy gondolták, ezt már nem lehet fokozni és a két hónappal ezelőtt elkezdődött tiltakozáshullám dramaturgiailag elért a csúcsára.

A nyári szezon semmiképp nem segít a polgári társadalom részéről a hatalomra érkező nyomásnak. A szervezők ráadásul úgy számolnak, hogy a Babiš problémái elmélyülhetnek az Eu-val szemben, ezért a következő demonstrációt november 16-ra hirdették meg.

A nyári szünetben sem maradnak tevékenység nélkül a tiltakozás résztvevői. A szervezők felszólították őket, hogy Tomáš Garrigue Masaryk, első csehszlovák elnök demokratikus hagyományának szellemében cselekedjenek. Ahogy megfogalmazták, most a mindennapok aprómunkája következik.

„Tegyünk meg mindent a nyáron, hogy a belső átalakulás tovább folytatódjon hazánkban,” – kérte Minář, a Millió Pillanat a Demokráciáért civil szervezet egyik veezető arca.

Szeptember 28-ára, ami a cseh államiság napja – nagyjából a mi államalapító augusztus 20-i ünnepségünknek felel meg – a szervezők egy kisebb akcióval is készülnek. Ez a „Lépések a demokráciáért” elnevezésű programfolyam Csehország kisebb településein lesz jelen különböző helyi felvonulásokkal, erdei kirándulásokkal vagy futóversenyekkel „a demokráciáért.” Ezen kívül több kisebb település helyi gyűlésekkel, megbeszélésekkel tartja a helyi közéletben a korrupt miniszterelnök elleni tiltakozás lángját.

Babiš: demonstrálni demokratikus jog

Eközben Andrej Babiš cseh miniszterelnök azt állítja: nem érti, miért tiltakoznak az emberek. Úgy látja, hogy sem ő, sem a kormány tagai nem avatkoznak be a független jogállam működésébe.

A cseh miniszterelnök szerint a demonstráció demokratikus jog, egy tüntetésen mindenki elmondhatja saját véleményét, most is ez történt.

Hozzátette, hogy bizonyos vélemények – például magáncégek államosítása vagy a köztársasági elnök rabosítása – elképesztették, de úgy véli az igazság az ő oldalán áll, “nincs mitől félnem. Úgyhogy a legkisebb okot nem látom, hogy le kellene mondanom,” nyilatkozta a tulajdonában lévő Mladá Fronta Dnes napilapnak.

Mit üzen Prága Budapestnek?

A tüntető tömeg Prágában. Fotó: Bőtös Botond

A tüntetés legnagyobb élményét mégsem a rekordméretű részvételi arány okozta, hanem a rendezvényen részt vevők nyugodt magabiztossága. Miközben magyarországi ismerőseim folyamatosan azt kérdezik, hogy vajon akkor most megbukik-e a cseh kormány a hatalmas demonstrációk hatására, addig a demonstrálók között sétálva nem éreztem csodaváró hangulatot.

Ellenben az a természetes és magabiztos kiállás a demokratikus cseh közügykért, ahogy azt a különböző korosztályok képviselték egymás mellett, megmagyarázta a csehek hozzáállását.

Az emberek vasárnap nem vissza akarták venni az 1990-ben kivívott szabadságot, hanem megvédeni.

Ha a rendszerváltás éveiben a legfontosabb kérdés a szovjet rendszer lebontása volt, a kétezres években az EU-s és NATO csatlakozás előkészítése, akkor ma a közép-európai társadalmak európai politika alapértékeihez való közelítés az új kihívás.

Pozsonyban 2018-ban megtörtént az áttörés, a posztkommunista, kelet-európai örökséget képviselő Robert Fico megbukott, Smer nevű pártja zuhanóban. Ezzel párhuzamosan európai alapelvek mentén politizáló pártok jelentek meg Szlovákiában.

A vasárnapi prágai tüntetés azt mutatta meg, hogy a cseh társadalomban is létezik egy olyan erő, amely képes lehet a szlovákiai változásokat átültetni a politika első vonalába.

Hiába cáfolták a színpadon is a Millió Pillanat a Demokráciáért csoport szervezői párttá alakulásukat, ma már visszavonhatatlanul a cseh közélet részei lettek. Több százezer embert képesek voltak megmozgatni a polgári demokrácia védelme és egy autoriter hajlamú oligarcha korlátozása érdekében.

A Szlovákiában és Csehországban megindult társadalmi változások, egy szorosabb európai integráció és átláthatóbb közélet igénye, alapjaiban rengethetik meg a magyarországi és a lengyelországi autoriter rezsimet is.

Írta: Bőtös Botond

Kiemelt fotó: a szerző felvétele

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom