Egyéb

Harc a tudomány ellen 2. A végső európai ütközet a glifozát engedélyezéséért?

 

2015. március 20. nevezetes dátuma annak a küzdelemnek, amely jelenleg Európában a glifozát engedélyezése körül zajlik. Ekkor publikálta az ENSZ Rákkutató Ügynöksége (IARC) szakvéleményét a világ talán legismertebb agrokémiai cége, a Monsanto e slágermolekulájáról, amely jelenleg a Föld legelterjedtebb gyomirtója. Az IARC lehetséges rákkeltő minősítése nyomán több fronton zajló lobbihadjárat indult az Ügynökség ellen – ennek kulisszáiról szóló cikkünk második része.

Burkolt fenyegetések, számon kérő levelek, sértések; jogi és politikai hadjárat az IARC kutatóinak megfélemlítése és az Ügynökség nemzetközi hitele és finanszírozása ellen; politikai, gazdasági lobbisták és néhány profi kém is felvonult az előző epizódban. A Le Monde francia napilap 3 cikkben foglalta össze június elején a hónapok óta folyó nyomozásának eredményeit, amelyek nem csupán a glifozátot és az IARC-t illetően tanulságosak, de rávilágítanak a nagyipari szereplők által szisztematikusan használt módszerekre a független kutatói műhelyek ellehetetlenítése, vagy legalábbis a velük kapcsolatos „kételyek” megerősítése érdekében.

Ahogy az alábbi videóban kifejti a Le Monde újságírója, cikkükhöz, saját névvel és hivatalosan szinte egyetlen kutató sem volt hajlandó nyilatkozni azok közül, akik részt vettek a glifozátot mutagénnek, az állatokra nézve rákkeltőnek és az emberre nézve lehetséges rákkeltőnek minősítő, egy éven át tartó munkában, a 112-es monográfia elkészítésében.

A dohánylobbi által kidolgozott módszertan, amelyet alaposabban is ismerhetünk az amerikai perek nyomán nyilvánosságra került, összesen 14 millió belső dokumentum alapján (erről itt írtunk részletesen), visszaköszön az IARC ellen alkalmazott technikákban, akárcsak korábban a klímaváltozást kutatókkal szemben.

 

Kutatók az IARC mellett és a minősítések transzparenciájáért

Eddig leginkább az IARC-t ért támadásokról írtunk, de ezek nyomán a szakma is fontosnak tartotta a fellépést: itt olvasható például egy 2015-ben, egy sereg nemzetközileg elismert kutató közreműködésével létrehozott anyag, a szervezet negyven éven át publikált monográfiáinak minőségi garanciáról.

Az IARC alapelvei ma sokak számára meggyőzőbbnek tűnnek, mint a vele ellentétben a szabályozásra döntő hatással lévő európai ügynökségeké, amelyek a vállalatok és az iparág által megrendelt, és nem nyilvános kutatásokat is figyelembe veszik.

Az IARC monográfiáin általában mintegy 20, különféle nemzetiségű kutató dolgozik, akiknek szakértelmén és tapasztalatain kívül az összeférhetetlenségét is ellenőrzik; és szakvéleményét csakis szakfolyóiratokban publikált munkákra alapozza. Részben ez lehet a magyarázata annak, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2015 novemberében közreadott szakvéleménye épp ellenkezőleg, sem genotoxikusnak, sem rákkeltőnek nem ítéli a glifozátot.

Néhány héttel később mintegy száz kutató közölt kemény kritikát az EFSA szakvéleményéről, és a két ellentétes konklúzió okairól. A papírt kezdeményező amerikai Christophe Portier ellen azóta valóságos médiakampány indult, amely szépen illusztrálja, hogyan működik a karaktergyilkossággal felérő eljárás.

Portier a világ egyik legtiszteletreméltóbb szakmai életrajzával rendelkező tudósa, több mint 200 publikáció szerzője, neves amerikai közintézmények és programok volt vezetője, az IARC glifozát-monográfiához pedig meghívott szakértőként asszisztált (a konklúzióban nem vett részt) – nemrég vonult nyugdíjba.

Azóta több nemzetközi intézménynél is közreműködik szakértő tanácsadóként, köztük egy amerikai környzetevédelmi szervezetnél is (Environnemental Defense Fund, EDF). 2016 áprilisában a Reuters jelentet meg egy hosszú újságcikket az IARC-ről, amely „összezavarhatja a fogyasztókat”, és ebben kiemelt hely jut Portiernek, és az általa felmerülő összeférhetetlenségi problémáknak, az EDF-hez, egy „növényvédő szer-ellenes lobbihoz” való „szoros kötődései” miatt.

Egy patinás hírügynökség hitelesíti az iparnak dolgozó vagy szubjektív kritikákat

A Reuters cikke az IARC elleni kritikákat bizonyítandó három olyan személyt idéz – állítja a Le Monde –, akik mindhárman közismert módon kötődnek a vegyipari szektorhoz, a kritikák kifejtéseképp pedig egy brüsszeli székhelyű ex-lobbista, David Zaruk blogját hívná segítségül. Zaruk, aki a szerzők szerint szintén jól ismert rámenős stílusáról, kb. 20 blogbejegyzést szentelt a glifozátnak, és Portiert többek között aktivistának, patkánynak, démonnak, gaznak, zsoldosnak, sőt, kis szardarabnak, az IARC-ba befurakodó kis féregnek nevezte. Magáról az IARC-ről pedig többek között olyasmiket írt, hogy annak héjából, ha megkapargatjuk, kifolyik a genny… annyira meg van fertőzve az arroganciával, a politizált  ativista tudományossággal és iparellenes elfogultsággal.

A fenti idézetek alapján David Zaruk nem tűnik kifejezetten objektív elemzőnek, a Reuters cikke azonban – és az ügynökség sem válaszolt a Le Monde megkeresésére – nemzetközi ismertséget ad az általa is hangoztatott kritikáknak. Néhány héten belül az összeférhetetlenségi vádakat átveszi vagy idézi a londoni Times, a The Australian napilap és az amerikai National Review vagy a The Hill; alkalmasint olyan nagy presztizsű tudósok közvetítésével, akiknek fizetett kapcsolatait a Monsantóval már feltárták a watchdog szervezetek. Egy republikánus think tankhez kötődő biológus idézi Zaruk munkásságát a Forbes magazinban, de feltűnnek az iparághoz kötődő ismert oldalakon is (American Council on Science and Health, Genetic Literacy Project), olykor a biotechnológia ipar kommunikációs szakértői jegyzik őket.

Az ENSZ rapportőrjei szerint a mezőgazdasági vegyszergyártók emberi jogokat veszélyeztetnek

Közben 2016 májusában az ENSZ két szervezete, a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) közös fennhatósága alatt működő csoportja, a Joint Meeting on Pesticides Residues (JMPR) is közreadja véleményét a glifozátról, csupán a táplálkozásból eredő kockázatokra vonatkozóan, és nem minősítik rákkeltőnek a vegyületet.

Egy évvel a döntés előtt civil szervezetek koalíciója hívta fel a WHO vezetésének figyelmét arra, hogy a JMPR 3 szakértője működik együtt az International Life Science Institute (ILSI) nevű, tudományos lobbi szervezettel, amelyet a vegyipari, az élelmiszeripari is a biotechnológiai szektor finanszíroz.

A WHO szerint semmi gond a 3 szakértővel, de ezt az ENSZ-en belül már nem mindenki gondolja így. Különös tekintettel a szervezetnek a élelmezésügyi, illetve a veszélyes anyagok és hulladékok területéért felelős rapportőrjére, Hilal Elverre és Baskut Tuncakra.

Mindketten a függetlenséget biztosító alapelvek revíziójára szólították fel a WHO-t, és idén márciusban közreadott közös jelentésükben is kiemelték, hogy

súlyos vádak léteznek azzal kapcsolatban, hogy az iparági szereplők „megveszik” a tudósokat, hogy igazolják az ő érveiket. „A növényvédő szereket gyártó ipari szereplők erőfeszítései megakadályozták a reformokat, és leállították azokat a kezdeményezéseket, amelyek világszere megpróbálták visszafogni a vegyszerek használatát a mezőgazdaságban.”

'Gyilkos', hirdeti a felirat a Monsanto córdobai üzemének kerítésén 2012 októberében; fotó:

‘Gyilkos’, hirdeti a felirat a Monsanto córdobai üzemének kerítésén 2012 októberében; fotó: Alvaro Ybarra Zavala

Csoportos per Kaliforniában a Roundup gyomirtó potenciális rákkeltő hatása miatt

Az IARC szakvéleménye, bár nincs közvetlen hatással a szabályozásra, jelentős károkat okozhat a Monsantónak. Erre épül például az Egyesült Államokban jelenleg 800 panaszos részvételével zajló per, amelyben a nyirokrendszer potenciálisan halálos betegsége, a Non-Hodgkin limfóma áldozatai, illetve az elhunytak családja próbálja bebizonyítani, hogy a betegségért a glifozát a felelős.

 

A glifozátalapú Roundup gyomirtót használják a dohányföldeken is, itt 2012-ben, Argentina, Misiones. Fotó: Alvaro Ybarra Zavala, forrás

A glifozátalapú Roundup gyomirtót használják a dohányföldeken is, itt 2012-ben, Argentina, Misiones. Fotó: Alvaro Ybarra Zavala, forrás

 

A fizetendő kártérítés kamatostul akár a több a milliárd dollárt is elérheti, ráadásul az újság által idézett egyik ügyvédi iroda szerint a károsultak száma év végéig 2000 főre emelkedhet. (A glifozát potenciális rákkeltő kockázata a gyomirtó szerekben egyelőre elsősorban a vele dolgozó mezőgazdászok és a termőföldek közelében élő lakosság esetében merülhet fel, különösen légi permetezés esetén, ami Európában tilos. Ugyanakkor ez ma a világon az egyik legtöbbet használt vegyület, amely ma szinte mindenütt fellelhető: a német söröktől kezdve, a brit péksüteményeken át a francia hegyi patakokik és vizeletünkig – egy friss olasz felmérés várandós nők vizeletében mutatta ki, 14 kismama közül 14-ében jelentős mennyiségben. )

Az amerikai igazságszolgáltatás máig mintegy 10 millió oldalnyi belső dokumentum átadására kötelezte a céget, és ahogy arról korábban írtunk, ezekből a dokumentumokból az is kiderül, milyen áltudományos, vagy legalábbis a cég érdekeit szem előtt tartó, részrehajló vélemények közlését támogatta több formában is a Monsanto, amelyhez az erre specializált „termékvédő” vállalatok szolgáltatásait is igénybe vette (Intertek, Exponent, Gradient).

Kapcsolódó cikkünk:

A Monsanto belső levelezése szerint már 1999-ben tudhattak a glifozát kockázatairól

Az IARC elleni hadjáratban is feltűnnek ismert konzervatív think tankekkel vagy az agrokémiai iparággal kapcsolatban lévő szerzők dehonesztáló cikkei, amelyek nem egyszer hasonló érvekkel, olykor ugyanazokkal a fordulatokkal támadják a WHO ügynökségét.

A Monsanto a jelek szerint pozitív kommenteket szerkesztő „olvasókat” is alkalmazna, a cikkek, Facebook-posztok alatt a „Let Nothing Go” stratégia jegyében – ezt az amerikai perek során a cég vezetői maguk is elismerték volna, eskü alatt a felperesek ügyvédjeinek. Ezeknek a meghallgatásoknak leiratai nem nyilvánosak, de az ügyvédek memóiból ez derül ki – állítja a francia napilap.

 

A Le Monde interaktív infografikája a Monsanto lobbigépezetéről

A Le Monde interaktív infografikája a Monsanto lobbigépezetéről – az IARC (franciául CIRC), ellen illetve a glifozát sorsát befolyásoló szervezetekkel szemben

 

De a cég hozta létre azt a „glifozát szakértői panelt” is, amelynek 16 tagja 6 cikket is közölt a Critical Reviews in Toxicology című lapban, a konklúzió kitalálható. A vállalatnál több stratégiát is felvázoltak az IARC hiteltelenítése érdekében, ezek nyomán egy kevésbé fontos, és az ipari lobbikhoz több szállal is kötődő magazinban jelent meg az IARC idejétmúlt elveit és működését ostorozó írás, másutt egyenesen az ügynökség bezárását követelik a szerzők.

Vajon ezt a célkitűzést nyíltan is felvállalja a Monsanto? A cég nem kívánt válaszolni a Le Monde megkeresésére.

Ellencsapások: civil szervezetek és európai polgárok kezdeményezése a glifozát betiltásáért 

Idén márciusban az Európai Vegyi anyag Ügynökség (ECHA) is bejelentette, hogy nem tartja valószínűnek sem a mutagén, sem a rákkeltő jelleget a glifozát esetében; ez az uniós hatóság is nagyrészt a cégek által finanszírozott, titkos tanulmányok alapján állítja ki szakvéleményét. Február 8-án indult mintegy 40 NGO összefogásával az ellencsapás, azaz egy európai polgári kezdeményezés érdekében szerveződött kampány, amely a glifozát betiltásán túl, azt is szeretné elérni, hogy az EU-ban kényszerítő jelleggel csökkentsük a vegyszerek mezőgazdasági használatát (ez ugyan már egy 2009-es direktívában is szerepelt, de ennek betartásával gondok vannak). Illetve azt, hogy a vegyszerek uniós engedélyezési folyamata ne az ipari szereplők által, hanem a hatóságok által rendelt tanulmányokra támaszkodjon.

A kezdeményezőknek egyelőre 1 millió aláírást kell összegyűjteniük, minimum 7 országból, ha ez összejön, az Európai Bizottság kénytelen lesz reagálni, és akár törvényalkotási procedúrát is elindíthat. A kampány egyébként a legjobb úton halad, szombat reggelig csaknem 926.000 aláírás érkezett be, és az összes nyugati ország túlteljesítette vállalt célját, míg a keleti blokk nagyon le van maradva, Magyarországon például egyelőre csak a vállalás 40%-a, alig 5000 aláírás gyűlt össze.

Portier szerint az EFSA tévedhetett, és fölül kellene vizsgálnia döntését

Eközben azonban az Európai Bizottság, többek között az ECHA véleményére hivatkozva, május 16-án elindította a glifozát újraengedélyezési procedúráját újabb 10 évre; a döntést tavaly óta halogatja az Unió: azóta nem jött össze, több szavazáson sem az engedély meghosszabbításához szükséges minősített többség (ez az országok 55%-a és az EU-lakosság 65%-a) – hazánk ezen alkalmakkor rendre támogatta a vegyület engedélyezését. Így a Bizottság „saját szakállára” adhatott még 18 hónapot a molekulának, 2017 végéig azonban muszáj a kormányoknak döntést hozniuk.

Május végén viszont maga Christophe Portier írt levelet Jean-Claude Junckernek, miután európai parlamenti képviselők fordultak hozzá, hogy vizsgálja meg az EFSA-tól megszerzett adatokat. 2015 decemberében ugyanis, az egymásnak radikálisan ellentmondó eredmények nyomán támadt polémiát kihasználva, a brüsszeli székhelyű Corporate Europe Observatory watchdog szervezet adatokat kért az EFSA-tól, és meg is kapott 3 tanulmányt.

Hónapokkal később, 2016 márciusában egy kemény hangvételű vitában kérték számon az EP képviselői az EFSA vezetőjén az átláthatóság hiányát, majd egyes képviselők újabb dokumentációhoz férhettek hozzá bizonyos feltételekkel. Ezeket – több száz oldalnyi adatról van szó a Le Monde szerint – továbbküldték Portiernek, aki a 15 iparági kutatás adatai alapján 8 olyan esetet is talált, ahol az EFSA illetve az ECHA nem vette számításba a daganatok számottevő növekedését (laboratóriumi rágcsáló kísérletekben).

Szerinte hasonló eredményekre jutottak más kutatások is, ezért arra kéri, tisztelettel, a két európai ügynökséget, hogy elemezzék újra e tételeket, és vizsgálják felül véleményüket. Junckert pedig arra, ne hozzon döntést addig, amíg ez a folyamat le nem zárul. Juncker és az EB ígéretet tett arra, hogy kérdésekkel fordul az EFSA-hoz, bár nem tervezi, hogy megkérdőjelezze a szakvéleményét; az ügynökségek pedig arra, hogy megvizsgálják Portier eredményeit.

A témához kapcsolódó korábbi cikkeink:

Mérgező növényvédelem: egy francia gazda először nyert pert a Monsanto ellen

Az EU üzleti titkot védő direktívája ellentétes lesz a közérdekkel?

Sugar papers: hogyan vitte tévútra majd 30 éven át a cukorlobbi az amerikai fogászati programot?

Unhappy Meal: Szakszervezetek torkán akadt a McDonald’s adótrükkje

Meta-tanulmány a méhgyilkos neonikotinoid rovarirtók globális pusztító hatásáról

Az európai képviselők más lobbieszközöket is bevetettek: június 4-én négy zöld EP-képviselő jelentette be – köztük Jávor Benedek –, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul a glifozát tárgyában. Azt szeretnék elérni, hogy az EFSA hozza nyilvánosságra azokat a tanulmányokat, amelyek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a glifozát feltehetően nem veszélyes az emberre.

A képviselők egyike, a francia Michèle Rivasi szerint egy év alatt csupán azt sikerült elérniük, hogy az EFSA részleges betekintést adjon a tanulmányokba, kulcsfontosságú információkat elhallgatva, amelyek az alkalmazott módszerekre, körülményekre vonatkoznak – ezek nélkül lehetetlen ellenőrizni a következtetések érvényességét: ezért fordultak az Európai Unió Bíróságához.

 

Michèle Rivasi, Jávor Benedek és Bart Staes, forrás

Michèle Rivasi, Jávor Benedek és Bart Staes, forrás

 

A jogi eljárás elhúzódása miatt a képviselők azt kérik, hogy annak lezárásig az Unió ügynökségei csak publikus tanulmányok alapján dolgozhassanak.

Ezzel párhuzamosan az EP szociáldemokrata képviselői egy vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazzák, amely többek között az európai hatóságok által foglalkoztatott szakértők és az ipari szereplők között kapcsolatokat vizsgálná. Úgy vélik, hogy a kaliforniai per kapcsán publikált információk indokolttá teszik, hogy Európában is meggyőződjünk arról, vajon mennyire független a glifozáthoz hasonló vegyszerek hatásait vizsgáló procedúra.

Címlapfotó: légi permetezéshez készülődnek Argentína északi részén, Avia Treai, 2014 május. A fotó, akárcsak a cikkek többi fekete-fehér illusztrációja Alvaro Ybarra Zavala Argentínában készült, “Utazás a Roundup földjére” című sorozatából származik. 

Dobsi Viktória

Érdekel a külpolitika? Ha igen, kövesd a Világtérkép Facebook-oldalát!

Megosztás