Bezárás
Klímakatasztrófa

Elérte Kelet-Európát a globális környezetvédelmi diáklázadás – így demonstráltak a visegrádi fiatalok a Föld védelmében

Környezetvédelmi diáktüntetés Prágában. Fotó: Petr Vrabec / Fridaysforfuture.cz

Március 15-én elérte Kelet-Európát is a globális diáklázadás: ezen a napon már a visegrádi országokban is tiltakoztak a fiatalok a klímaváltozás és a globális politikai elit passzivitása ellen. A cseh diákok ultimátumot adtak a kormánynak, két hetet adtak az ország vezetésének, hogy érdemben foglalkozzanak a jövőjüket meghatározó kihívással.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire
megy el az adód 99 százaléka!

A „Péntekek a Jövőért” (Fridays for Future) nevet viseli az a globális méretű, hónapról hónapra több embert és várost magával ragadó környezetvédelmi akció, amelynek legutóbbi eseményét világszerte március 15-én szervezték meg ezúttal már 125 országban, 2083 helyszínen.

„Minek járjak iskolába, ha nem lesz hol élni?” – kérdezik most a világ közvéleményétől az emberiség történelmében az eddigi legnagyobb globális környezetvédelmi akció kezdeményezői.

A több kontinensre is kiterjedő mozgalom szervezői azt mondják: a fél éven belül világszerte ismertté vált 16 éves svéd diáklány kiállása inspirálta őket arra, hogy lokális szinten is megszervezzék az ellenállást. Mindössze fél évet kell visszautazni az időben a kezdetekig.

Minden 2018 augusztusában, két héttel a svéd országygyűlési választások előtt kezddött. Greta Thurnberg tizenhat éves svéd diáklány úgy döntött, hogy minden nap kiül a svéd parlament elé. Az egyszemélyes tiltakozó akció oka az volt, hogy 2018-ban Svédországban 262 éve nem tapasztalt meleg és szárazság voolt a nyáron, ami több mint 60 erdőtüzet okozott csak Svédországban.

„Azért kezdem el, mert senki más nem tette meg eddig. Morális kötelességemnek érzem. Azt akarom elérni, hogy a politikusaink a környezetvédelmet elsődleges fontosságú problémaként kezeljék” – fedte fel szándékát akkor a brit Guardian napilapnak a svéd diák.

Thurnberg számítása bevált, az akciót felkapta a helyi média. Egyre több járókelő és kortársa csatlakozott be az egyszemélyes tiltakozó akcióba, és helyi politikai pártok is foglalkozni kezdtek az üggyel. A választásokat követően Thurnberg az akciót minden pénteken folytatta. A diáklány közéleti aktivitását édesanyjától örökölte, aki azon kívül, hogy operaénekes, szabadidejében a környezetvédelmi témákban lép fel rendszeresen, mint aktivista. Svéd baloldali politikusok a diáklányt az akció elindításáért Nobel-békedíjra jelölték.

„A Greta fellépése által kiváltott tömegmozgalom egy nagyon fontos hozzájárulás a világbékéhez” – indokolta a jelölést a norvég Szocialisták baloldali párt egyik parlamenti képviselője.

Tavaly decemberben Thurnberg a lengyelországi Katowice városában megtartott klímakonferencán szólalt fel. A beszéd virális videóként terjedt a Facebookon. Idén januárban a svájci Davosban szervezett Világgazdasági Fórumon (WEF) is felszólalt. A rendezvényre egyébként a svéd aktivista nem rengeteg káros anyagot kibocsátó repülővel, hanem vonattal érkezett. Az út 32 óráig tartott.

Hirtelen nagyon sok fiatal azt kezdte érezni: ők az utolsó generáció, akik még tehetnek valamit. A globális környezetvédelmi diáklázadás hógolyóként terjed a világban, így Európában is.

Idén január 29-én 32 ezer diák demonstrált Brüsszelben, ismét egy pénteki napon. Azon a napon nemcsak az Európai Unió jelképes fővárosában, hanem több más nagyobb nyugat-európai városban összesen 60 ezer fiatal tiltakozott a jelenlegi globális politikai elit környezetvédelmi vaksága miatt.

Angela Merkel német kancellár március elején podcastjában támogatásáról biztosította a fiatalok környezetvédelmi mozgalmát.

Tavaly november 18-án London központjában öt hidat blokkoltak környezetvédelmi aktivisták. Az eseményen mintegy hatezer fiatal vett részt, a megmozdulást akkor a szigetország legnagyobb környezetvédelmi demonstrációjaként emlegették. Február 16-án több mint 30 nagy-britanniai városban demonstráltak és csatlakoztak a környezetvédelmi ellenálláshoz a helyi fiatalok.

A globális mozgalom szervezői a március 15-i demonstrációba minden eddiginél több résztvevőt akartak bevonni. Az esemény egyre hangsúlyosabban jelent meg Kelet-Európában is a Balkánon át a V4 országain keresztül egészen a Baltikumig.

A Visegrádi Négyek országaiban szervezett március 15-i eseményeket részletesebben is bemutatjuk. Lengyelországban 30, Csehországban 16, Magyarországon 5, Szlovákiában 4 helyszínen vívták március idusán a Föld környezetvédelmi szabadságharcát a régióban.

Lengyelország: „Először a természet, aztán az érettségi”

Fridays for Future - Lengyelország. Fotó: tvn24.pl, screenshot.

Fridays for Future – Lengyelország. Fotó: tvn24.pl, screenshot.

Többek között Gdańsk, Szczecin, Poznań, Wrocław, Krakkó, Łódź, Varsó városaiban és még több, mint két tucat településen demonstráltak fiatalok a március 15-re meghirdetett világeseményen. A lengyel fővárosban a Marszałkowska és a Królewska utak kereszteződésében gyülekeztek a diákok.

A beszámolók szerint a lengyel főváros belvárosán átvonuló több ezer fős tömeghez rengetegen csatlakoztak. A menet érintette a lengyel Energiaügyi Minisztérium épületét, ahol a szervezők elmondták beszédeiket. A menetben a tinédzserekkel együtt meneteltek a szülők és sok kisgyereket is lehetett látni.

A varsói demonstráció legkedveltebb jelszava lengyelül hangzik a legjobban: „Első a természet, aztán az érettségi” („Najpierw natura, potem matura”). Ezen kívül olyan jelszavakat skandáltak a menetelők, mint „Ne vegyétek el tőlünk a jövőnket!”, „Ne emeljétek tovább a hőmérsékletet!”

A transzparenseken pedig többek között olyan szlogeneket olvashattunk, mint: „Őszinteséget!”, „A gyerekeknek és a halaknak is van hangjuk”, „Nincs B-bolygónk” („There is no planet-B”). A városi közlekedési hatóságok egész nap figyelmeztették a közlekedőket, hogy kisebb-nagyobb forgalmi dugókra, leállásokra lehet szállni.

„Azért gyűltünk ma össze, hogy felemeljük a szavunkat a politikusok passzivitása és az éghajlatváltozása ellen. Lássa mindenki, hogy a jövőnkről van szó, és a jövő alakulása csak rajtunk múlik” – mondta Agnieszka Tutak, a Multikulturális Humanista Gimnázium tanára és a rendezvény egyik szervezője, aki szerint épp a mai fiatalok lesznek a mai felelőtlen környezetvédelmi politika hatásának kitéve.

A varsói rendezvényen elhangzott még, hogy a jelenlegi lengyelországi tantervben a környezetvédelemről gyakorlatilag nem esik szó. A diákok gyakran azt sem tudják, hogy milyen komoly problémával állnak szemben. Az iskolákban nem látnak a gyerekek jó példát a szelektív szemétgyűjtésre vagy a műanyag korlátozott használatára.

Csehország: „Make Earth Green Again”

Fridays for future – Prága. Fotó: Petr Bušta | Forrás: Český rozhlas

Prágában, Liberecben, Pilzenben, České Budějovicében, Karlový Varyban, Rakovníkban, Pelhřimovban, Ostravában, Olomoucban, Liberecben csatlakoztak a világeseményhez Csehországban. A prágai középiskolások pénteken a Kisoldal téren (Malostranské náměstí) gyülekeztek, ahol beolvasták követeléseiket. Ezt követően a diákok több ezer fős menete, a Kormányhivatal épületét is érintve, átvonult a cseh főváros belvárosán.

Végül visszaértek az eredeti gyülekezési pontra, ahol a diákok képviselői és a Cseh Tudományos Akadémia tudósai mondtak beszédeket.

A cseh diákok a pénteki akció végén két hetes ultimátumot adtak a politikusoknak. „Nincs több időnk. Ha el akarjuk kerülni a környezeti összeomlást, azonnal kell cselekedni. Elég időt elvesztegettek, betelt a pohár. Garanciákat követelünk, hogy mindent megtesznek a jövőben a Föld több mint 1,5 °C-os melegedésének megakadályozásáért. Biztosítékokat szeretnénk kapni, hogy meghallgatják a tudósok véleményét, és csökkenti fogják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Két hetet kapnak” – áll a közleményben.

A cseh parlament alsóháza a diákok globális tüntetése miatt úgy döntött, hogy a cseh kormánynak március 27-én a tájékoztatást kell adnia a képviselők számára az éghajlatváltozásról.

A diákok akcióját Csehországban helyi környezetvédelmi szervezetek – A Föld Barátai, Greenpeace – több száz tudós és akadémikus is támogatta.

A csehországi akciót mindenhol egy perces csendes megemlékezéssel kezdték Csehország 80 éves (1939 március 15.) náci megszállásának évfordulója alkalmából.

Szlovákia: „A dinoszauruszok is azt hitték, hogy még van idejük”

Fridays for future - Pozsony. Fotó: Pavol Bartonek | Forrás: Etrend.sk

Fridays for future – Pozsony. Fotó: Pavol Bartonek | Forrás: Etrend.sk

Több száz diák részvételével Pozsonyban, Zsolnán, Kassán és Liptószentmiklósban a szlovákiai diákok is csatlakoztak a környezetvédelmi diákmozgalomhoz. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Felkelés (SNP) terén megtartott demonstráción a felszólalók sürgették a politikusokat, hogy többet foglalkozzanak az éghajlatváltozással. A diákok képviselői azt hangsúlyozták, hogy épp a mai tinédzserek generációja fog szembesülni a jövőben a jelenlegi éghajlatváltozás minden következményével.

A szervező diákok a szűkebb szakmai közvélemény és a széles nyilvánosság figyelmét is fel szeretnék hívni a jelenlegi környezetvédelmi helyzet súlyosságára. Ha a döntéshozók nem cselekednek, néhány évtizeden belül az emberiség sorsa is veszélybe kerülhet.

„A tanítási órákról való hiányzással akarjuk a figyelmet felhívni, hogy az éghajlatváltozás a jövőnket fenyegeti. Nyugtalanít minket a döntéshozók hozzáállása és ezért mély aggodalmunkat fejezzük ki” – áll a szlovák Diera do Sveta civil szervezet közleményében.

„A Föld éghajlati felmelegedése a legnagyobb kockázat” – nyilatkozta a pozsonyi tüntetés 17 éves diákszervezője a Denník N hírportálnak.

Szlovákiában a legnagyobb környezetvédelmi probléma a szénbányászat és a fakitermelés. A Fico-kormány 2015-ben megállapodott a Felső-nyitrai Szénbányák 2030-ig tartó támogatásáról. Ezt az időpontot később a jelenlegi Pellegrini-kormány – Brüsszel nyomására – 2023-ig csökkentette.

Szlovákiában évente kilenc millió fát vágnak ki, többségüket villamoserőművekben tüzelik el és gyárakban dolgozzák fel.

Magyarország: “A klíma változik, mi miért nem”

Fridays for future - Pozsony. Fotó: Nyitrai Dani | Forrás: Globális Klímasztrájk a jövőért, Facebook.

Fridays for future – Budapest. Fotó: Nyitrai Dani | Forrás: Globális Klímasztrájk a jövőért, Facebook.

Legalább kétszáz ember részvételével Budapesten is csatlakoztak a világeseményhez. Ami első látásra szembetűnő volt, hogy a térség országaivsal összehasonlítva a magyarországi tüntetésen jóval kevesebb középiskolás jelent meg. A budapesti rendezvényt két egyetemista szervezte, akikkel nemrég az Átlátszó hosszabb interjút is készített.

„Nem engedhetjük, hogy gazdasági érdekek felülírják a jövőnket!” – a Kossuth térig jutott a svéd környezetvédő lány mozgalma

A világ több pontján, Angliától Kanadáig, hetek óta zajlanak a globális klímapolitikában és a jelenlegi gazdasági rendszerünk működésében változásokat követelő fiatalok tüntetései. A diákok a 16 éves svéd lányt, Greta Thunberget követik, aki egyedül ült ki fél évvel ezelőtt a svéd parlament elé tiltakozni, de akire ma már emberek milliói figyelnek. Már-már úgy tűnt, hogy hazánk ismét kimarad az eseményekből, amikor két fiatal a semmiből felbukkanva múlt péntekre klímasztrájkot hirdetett a Parlament elé. Úgy tervezik, hogy mostantól a Fridays for Future mozgalom keretében minden pénteken a Kossuth térre vonulnak. Kik ők? Mit akarnak elérni? Tényleg azt gondolják, hogy egy maroknyi fiatal megváltoztathatja a világot? A két főszervezőt, Hartmann Johannát és Pribéli Leventét kérdeztük.

A „Péntetek a Jövőért Magyarország” környezetvédelmi mozgalom első utcai megjelenést még március elejére szervezték meg a Parlament előtti Kossuth térre. A szervezők elmondása szerint elsősorban külföldiek kezdtek el velük a helyszínen beszélgetni és biztosították őket támogatásukról.

A március 15-i rendezvényen már sokkal többen vettek részt, ami azt is jelzi, hogy egyre több emberhez jut el a mozgalom híre. „A világ fiataljai mozgásba lendültek, és nem nyugszunk, amíg nem érjük el a változásokat” – nyilatkozták a globális mozgalom magyar képviselői a 24.hu hírportálnak.

Írta: Bőtös Botond

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom