Világtérkép

Kíváncsiságunk határtalan. Az Átlátszó külpolitikai blogja: hírek, elemzések és tudósítások a nagyvilágból és a szomszédból, a teljesség igénye nélkül.

vageszblog

Hangulati hangjáték: a Magyar Narancs címadás-történetének rekonstrukciós kísérlete

2009-ben írtam egy könyvet, 1989 a címe, és pont arról szól, amit címében ígér. Ez a könyv október 10-én második, „átdolgozott, szűkített” kiadásban is megjelenik, engedményeket téve az olvasmányosságnak, így az irodalmi értéket növelve a dokumentumjelleg kárára. A korszak iránt érdeklődő történész-, szociológus-, politológus-hallgatóknak továbbra is az első kiadást ajánlom. Nem változott viszont az az alfejezet, amely a Magyar Narancs névadásának történetét tárgyazza, mely 30 éve ezekben a napokban, 1989 szeptemberének második felében történt Langmár Ferenc Ráth György utcai lakásában. A dokumentumregény regényessége, hogy ezt egy BM III. ügyosztályos helységlehallgatási jegyzőkönyvnek írtam meg, melyben a fiktív Bakos Kálmán nevű szt. tiszt karakter visszahallgatja a vitát, felismerhetetlen női és férfi hangokat hall. Erre az írói eszközre azért is szükség volt, mert ma már senki sem emlékszik, hogy ki fogainak léckerítését is hagyta el a végső cím. (Legtöbben egyébként Lovas Zoltánra tippelnek.) Az alábbi posztban kísérletet teszek a valós szereplők személyére visszaállítani a felismerhetetlenséget, mely nyilvánvalóan léha kísérlet, semmilyen jegyzet sem segítette munkámat, ebben egyetlen támaszom a pőre memória volt. 

„(Keserű belügyi romantika) Bakos Kálmán dossziét húzott maga elé. A »Nagy Lajos« fedőnevű játszma a napokban készült helyiséglehallgatási jegyzőkönyvét nézte az Irén utcai ingatlanban, szívta az elmaradhatatlan Eve-et, Garasosné Ibolyka már két kávét is hozott neki. »Helyszín: Bp. XII. Ráth György u. 80. Helyiségtulajdonos: Langmár Ferenc (ismert ellenzéki, 1985-ben protesztszándékkal indult az országgyűlési választásokon, aktív környezetvédő, az SZDSZ-hez és a Fideszhez áll közel. Részvevők: (vizuális megfigyelés útján az általunk ismert illetők vagy célszemélyek között láttuk, az érkezés sorrendjében): Hegedűs István (Fidesz), Bojár Iván András, Lőke András (HVG), Lovas Zoltán (Magyar Hírlap), Novák Zsófia és Vig Monika (mindkettő: Fidesz), Bozóki András (Fidesz), Molnár Péter (Fidesz), Vágvölgyi B. András (Fidesz), három ismeretlen fiatalember (huszonöt–harminc évesek).“

Bakos Kálmán elgondolkodva szítta cigarettáját, a Pilisi Parkerdő Gazdasági Igazgatósága felé tekintett, merengett, hogy a hosszú, forró nyár után milyen hamar berozsdáltak a gesztenyefák levelei, lelki fülei előtt Máté Péter hangja úszott, és nem akarta Garasosné Ibolykát bármivel is fárasztani. Itt van neki ez a hihetetlenül veszélyes és robbanékony keletnémet ügy, itt van az amerikai kém ügye, és akkor még ilyen baromságokkal is foglalkozni kell, mint az ilyesféle szalmalángszerű újságalapítási próbálkozások. Borzalom! Bekapcsolta a Nagra magnót.

»(Hegedüs István): A legfontosabb annak a meghatározása, hogyan viszonyul a lap a Fideszhez?

(Vágvölgyi B. András): Nem ez a legfontosabb, az a legfontosabb, hogy milyen lesz a lap!

(Novák Zsófi): Igen, az a legfontosabb, hogy a lap milyen lesz! Lehet Fidesz-irányultságú, de nem kell pártlapnak vagy mozgalmi hírharangnak lennie.

(Hegedüs István): Jó, azért azt nem szabad elfelejteni, hogy a Fidesz Híreket ki kell tudni váltani!

(Bojár Iván András): Oké, de az egy oldal vagy kettő!

(Hegedüs István): Hát, azért nem, azért vidéki csoportok élete, kevésbé látványos hírek.

(Bojár Iván András). És szerinted ez ki a faszt fog érdekelni?

(Vágvölgyi B. András). Engem! …viccelek. Mivel a Fidesz Press mint mozgalmi hírharang meg fog maradni, ebből következően arra a típusú hírszolgáltatásra nem lesz igény…

(Vig Monika): Igen, ez így nagyon jó, tudjuk is a Hegével képviselni a Választmány előtt és szerintem át is tudjuk nyomni.

(Vágvölgyi B. András): Beszéljünk már az érdemi kérdésekről, könyörgöm!

(Bozóki András): Támogatom.

(Hegedüs István): Jó, de elfelejtitek, hogy a dolgok jelen állása szerint a Választmány részéről a Kövért akarják, hogy felelős kiadó legyen.

(Vágvölgyi B. András): Azzal mi a baj? Leslie Fat kemény és karakán, szerintem egy egyenes csávó…

(Hegedüs István): …az oké, hogy egyenes, de az itt bontakozó urbánus hangütést nem biztos, hogy…

(Vig Monika): …nem kéne leparasztozni a Kövért…

(Vágvölgyi B. András): …különben is az a mondás, hogy nem népies, és hogy nem is urbánus, hanem „elvált szülők gyermeke“…

(Hegedüs István): Én mondjuk személy szerint nem szeretem ezt az „elvált szülők gyermeke“-dolgot, szerintem a Szent-Iványinak igaza van. De olyat lehet mondani, hogy a „belgák pártja“.

(Bozóki András): Nem flamand, és nem vallon.

(Lőke András): Az jó!

(Vágvölgyi B. András): Ennek a se nem népies, se nem urbánus törekvésnek nem ártana az újság címében is megjelenni.

(Vig Monika): Az újságcímről kéne beszélni!

(Novák Zsófi): A legfontosabb az újságcím! Mindent meghatároz.

(Hegedüs István): Akkor az megállapodás, hogy kétheti a lap.

(Vágvölgyi B. András): Szerintem olyan, hogy kétheti lap pont nincs. Van havilap, ami folyóirat, meg van hetilap, ami újság.

(Vig Monika): Jó, de annyi pénz nincs, hogy hetilap.

(Lovas Zoltán): Én folyóiratot nem szeretnék, olyan maníros.

(Vig Monika): Különben is most indul a Nappali Ház, meg a Holmi, és mi nem ezekkel akarunk…

(Vágvölgyi B. András): …azokat kik csinálják?

(Vig Monika): A Nappali Ház bölcsészkari dolog, nem ismerek mindenkit, de van köztük évfolyamtársam is. A Holmi meg a Nyugat folytatása, legalábbis a Balassa szerint. Réz Pál, Göncz, Domokos Mátyás, Várady Szabolcs, Radnóti – komoly dolog!

(Lovas Zoltán): Jó, de ne bohóckodjunk: itt most mi újságot akarunk csinálni, nem folyóiratot!

(Vágvölgyi B. András): A hetilap, az újság, a kéthetilap egy vicc. De! (érthetetlen közbekiabálások: A Hitel is kétheti. – másik hang: Ugyan már! Hitel, nevetség.) De! Hadd mondjam már el! (elül a zsivaj) Szerintem az elfogadható, hogy kétheti lapként indul, azzal a kimondott szándékkal – nekünk sem árt belerázódni –, hogy egy éven belül hetilappá alalkul. Ez milyen?!

(Vig Monika): Szerintem ez így nagyon rendben van!

(Hegedüs István): Nekem is elfogadható.

(Vig Monika): És mi lesz a Fidesszel? Ha párt lesz, akkor pártlap?

(Hegedüs István): Mást mit lehetne csinálni?

(Lovas Zoltán): Én pártlapnál nem dolgozom!

(Bojár Iván András): Én sem!

(Molnár Péter): Azt azért megjegyezném, úgyis, mint a Fidesz választmányának tagja (nagyon lassan beszél, közben élénkülő ettől független beszélgetések a háttérben), hogy a Fideszt nem lehet hagyományos értelemben vett pártnak venni. Formálisan ifjúsági mozgalom ugye, majd októberben a kongresszus dönt róla, hogy indul-e a választásokon (bekiabálás: Ha indul, akkor párt!), mindenesetre egyenlőre ifjúsági szervezet, radikális, liberális és alternatív. Igaz, András? (hang a háttérből: Igaz.), tehát ez a pártlap probléma nem egy mai probléma. (bekiabálás: De mindjárt mai probléma lesz. Viktorék kimondták, hogy önállóan akarnak indulni a választáson.) Igen, de.

(Hegedüs István): Indulni akar mindenki a választáson a tavasszal.

(Novák Zsófi): Ki lehet kötni olyat, hogy a lap ne kötődjön a párthoz.

(Vágvölgyi B. András): A választáson indulás csak egy szándék. Szerintem akkor lesz a párttá válás tény, ha be is jut a Parlamentbe a Fidesz. Addig lehet együttmenni. Ha bent van, akkor el kell válni. Jó volna, ha a Választmány is tudomásul venné ezt.

(Hegedüs István): Jó, de addig is kell működni. Szerintem menjünk át a névkérdésre…

(Vig Monika): Tudjátok, lapengedély már nem kell, de előzetes bejelentési kötelezettség van. Én a múltkor már bevittem egy lapcímet a minisztériumba, hogy ne a nulláról kelljen kezdeni.

(Vágvölgyi B. András): Melyik is volt az?!

(Vig Monika): Hát az, hogy zárójelben van egy nagy R-betű, és utána az, hogy evolúció.

(Vágvölgyi B. András): ®evolúció, azt a blikkfangos kurva mindenit! Szerintem a másik!

(Molnár Péter): Mi volt a másik? (hangzavar)

(Lovas Zoltán vagy Bojár Iván András): Tényleg, mi volt a másik?!

(Vágvölgyi B. András): Hát a Papírtigris!

(Hegedüs István): Legyen inkább Mérték!

(Vágvölgyi B. András): Menj a picsába!

(Hegedüs István): Miért, Mérték, az miért nem jó?

(Vágvölgyi B. András): Nyugdíjas hülyeség!

(Vig Monika): Szerintetek a ®evolúció miért nem jó?

(Novák Zsófi): Szerintem nagyon is jó!

(Hegedüs István): Ha nem jó a Mérték, akkor legyen Domb!

(Langmár Ferenc): Ne haragudj, de ez azért tényleg elég defenzív!

(Vig Monika): Nekem tetszik a Domb!

(Vágvölgyi B. András): Lássuk be, a Papírtigris a legjobb!

(Bojár Iván András): Az kínaiul van.

(Vágvölgyi B. András): Persze, hogy kínaiul van: „az imperializmus papírtigrise“, mondotta Mao, és persze a tacepaók, meg minden, szerintem a Tienanmen miatt is jó. Papírra is fogjuk nyomni!

(Vig Monika): És Tigris lesz, mi?! Én azt mondom, hogy maradjunk az eredetinél, a már leadottnál. ®evolúció, ebben benne van ez az egész mai kor.

(Vágvölgyi B. András): Mit is mondtál: belgák pártja?

(Hegedüs István): Igen, miért?

(Vágvölgyi B. András): Belgák pártja: Bajusz és pajesz!

(Vig Monika): Minek baromkodni?!

(Hegedüs István): Mérték!

(Vágvölgyi B. András): Belgák pártja?: Ötágú síp és hatágú csillag!

(Vig Monika): Hülye!

(Vágvölgyi B. András): Húzzunk sorsot: ®evolúció és Papírtigris!

(Hegedüs István): DombMérték

(Vágvölgyi B. András): Kuss!

(Lovas Zoltán): És ahhoz mit szólnátok, hogy Magyar Narancs? (csönd)

(Hegedüs István): Mi? Nem rossz, de szerintem a Domb

(Vágvölgyi B. András): …vagy Mérték, vagy mindkettő. Vagy Papírtigris? Egyébként a Magyar Narancs elég jó, mert ebben az országban minden sajtó magyar: Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Magyar Horgász, Magyar Filatelista

(Vig Monika): Magyar Narancs! Ez jó! Ez kurva jó! (sikít) Ez kurvára jó!

(Bojár Iván András): Nekem is tetszik: Magyar Narancs. Jó!

(Novák Zsófi): Én bírom.

(Hegedüs István): DombMérték

(Vágvölgyi B. András): Tényleg nyeljél dugót, evezz el! Magyar Narancs, én elfogadom! (zaj: én is, én is)

(Hegedüs István): Szavazzunk? Megvan ehhez mindenkinek a mandátuma?

(Vig Monika): Ne szavazzunk, ez egységes! …na, mindenki elfogadja a Magyar Narancsot?! Igen?! Mindenki?! Hát jó, akkor holnap bemegyek megint a Minisztériumba és módosítom a címet.«

Bakos Kálmán befejezte a helyiséglehallgatási jegyzőkönyv olvasását, és rágyújtott egy cigarettára. A gesztenyék lombján pihentette tekinetét, jó mélyet szívott a vicces füstszűrőjű Eve-ből, majd hosszan kifújta. Mélázott még kicsit, majd megnyomta az interkom gombját:

– Ibolyka, hozna nekem egy kávét, ha szépen kérem?

Végigszívta a cigarettáját, közben a kávéja is megjött, el volt merülve a gondolataiban, éppen csak biccentett Garasosné Ibolykának, hörpölt, utolsó slukk, elnyom, és nekikezdett a saját jelentésének. »Különböző alternatív szervezetekhez tartozó fiatalok egy csoportja Magyar Narancs címen ellenzéki lapot alapít, amelyhez feltehetően a forrásaik is megvannak. Szeptember végére kívánják megjelentetni, előbb kétheti, majd hetilapként. A lap várható vonalvezetése: felforgató, extrém módon ellenséges.«”

Vágvölgyi B. András

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás