Világtérkép

Kíváncsiságunk határtalan. Az Átlátszó külpolitikai blogja: hírek, elemzések és tudósítások a nagyvilágból és a szomszédból, a teljesség igénye nélkül.

vageszblog

Az Interpol mégsem ölti magára a csekista bőrjakót – nem orosz lett az elnöke, hanem dél-koreai

Ez Putyin látványos veresége volt a nemzetközi intézmények frontján a héten, Oroszország érdeke törvényfelettivé válhatott volna nemzetközileg, de nem vált, ráadásul Bill Browder ügye is folytatódhatott volna, de egyelőre nem folytatódik. Putyin gyászát fokozza, hogy Igor Korobov, a GRU felső vezetője is megboldogult szerdán.

Igor Korobov vezérezredest tartják többek között a Brexitbe, a 2016-os amerikai elnökválasztásba beavatkozó orosz birodalmi törekvések kézbentartójának, operatív szervezőjének; ha a végső felelős nem is ő, mert az tudjukki.

A „türelemmel viselt, hosszú, súlyos betegség” orosz források szerint idén szeptemberben kezdődött a 62 éves Korobovnál, a Putyin elnökkel való számonkérő találkozás után, aki a szemére lobbantotta a Szkripál-ügy kezelését. Mondjuk azon volt is mit! A toronyóra-lánc vonalon Salisburyben turistáskodó GRU-ügynökök élőadásos szerepeltetése valamelyik orosz propagandatévében emlékezetes, keserű kacajt kiváltó esemény volt, akár egy Arkagyij Rajkin performáncot is meghaladó szórakoztatási értékkel, pedig aztán Rajkin nagy nevettető volt. „Válámi ván, de nem az igázi.”

Valószínűleg Putyin is ezt mondhatta Korobovnak szeptemberben, mert kedvenc katonai hírszerző-elhárítója – aki egy Lev Davidovics Trockij által alapított intézményt vezetett, az ilyesmi még ma is gyanús – mintha kizárólag a brit-amerikai hírmagyarázó-komikus John Oliver keze alá dolgozott volna, mert a tisztára mosási kísérleteken mindenki hangosan hahotázott, már akinek korábban nem fagyott véres arcára a mosoly.

Korobov elődje a Vezérkari Főnökség Hírszerzési Főigazgatóságának élén, Igor Szergun is korán, 58 éves korában halt meg 2016-ban, miután sikeresen levezényelte a Krím megszállását két évvel korábban, de a pletyka szerint a donyecki helyzet félrekezelése is belejátszhatott hirtelen fellépő „szívelégtelenségébe”. (Tudjuk a történelemből, hogy szovjetorosz titkosszolgálati vezetők közül Jagodának, Jezsovnak, Berijának sem adatott meg a természetes halál jótéteménye.) Bennfentesek Korobov lehetséges utódjának Szergej Guzinovot (59), „Putyin szemét és fülét” tartják.

Hogy hogy jön ide Browder – előző heti bejegyzésünk főhőse? A hajdan oroszországi amerikai-brit befektető, aki előkelő helyet foglal el Putyin halállistáján. A héten ugyanis már az orosz hatóságok vádolták Browdert saját ügyvédje, üzlettársa Szergej Magnyitckij megmérgezésével. A történet Steven Kingért kiállt, a filmváltozat esetleg Sono Sionért, aki talán a legképességesebb japán horrfilmrendező ma.

Ölettek-e adójogászt Putyinék? Könyvet írt a Magnyitszkij-ügyet kirobbantó spekuláns

Hogyan csinált a Putyin-rezsim emberijog-védőt egy kőkemény amerikai-brit kapitalistából? Mi az igazság a befektető orosz ügyvédje halálesete ügyében? Mi történik azokkal, akik ujjat húznak az orosz oligarchákkal?

Hétfőn moszkvai ügyészek azzal a váddal illették Bill Browdert, hogy az általa szervezett „nemzetközi bűnbanda” segítségével a börtönkorházban az ő utasítására mérgezték meg 2009-ben Magnyickijt – akinek a nevével jelzett törvényt hozott az Egyesült Államok még Obama elnöki adminisztrációja idején az Oroszországot érintő szankciókról –, az ügyvédet, aki az állami csalásokról és korrupcióról tárt fel vaskos tényeket.

A dolog tétje, hogy most az Európai Unió is a Magnyickij-törvényhez hasonló közös, minden tagországot érintő szabályozást fontolgat. Browder könyve, sajtónyilatkozatai és lobbimunkája viszont súlyosan az orosz érdekek ellen hat, nem véletlen, hogy az oroszok az Interpolt felhasználva már hatszor kérték Browder letartóztatását – eredménytelenül. Browder könyvének címe is innen ered, az Interpol „vörös jegyzéke” (Red Notice) nemzetközi elfogatóparancsot jelent, a szerzőt az év első felében letartóztatták Spanyolországban az orosz kérésre, de nemzetközi nyomásra kiengedték.

Human Rights First: a korrupt magyarokat a Magnyitszkij-törvény alapján ki kell tiltani Amerikából

A Stop Soros törvényről tartott szavazás előtt egy nappal adta ki Magyarországról írott jelentését a Human Rights First (HRF) amerikai jogvédő szervezet. A tanulmány nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a magyar kormány egyre közelebb van Moszkvához és emiatt egyre megbízhatatlanabb NATO-szövetséges.

Volt egy időpillanat tárgyhetünkben, mikor úgy tűnhetett, hogy Putyin jelöltje, bizonyos Alekszander Prokupcsuk (56) kerülhet a lyoni székhelyű, megtépázott közelmúltú szervezet élére. A kínai Meng Hongwei korábbi igazgató sajátos, szinte bizar körülmények között októberben eltűnt – valószínűleg egy pekingi kommandó elrabolta lyoni otthonából -, ezért vált szükségessé új igazgató kinevezése. Meng jelenleg a kínai igazságszolgáltatás előtt áll korrupciós vádakkal.

A Dubajban tartott tisztújító értekezleten közös anglo-amerikai erőfeszítéssel sikerült megállítani Putyin belügyi vezérőrnagyát. Egy tucat amerikai szenátor írt aggodalmas levelet Mike Pompeo külügyminiszternek, Bob Seely tory képviselő pedig azt nyilatkozta a BBC-nek:

„A világ egyik legbűnözőibb kormányának a képviselőjét választani a nemzetközi rendőrség fejének az intézmény megcsúfolása lenne.”

Az erőfeszítések eredményt hoztak, az új igazgató: Kim Jong Yang, volt rendőr, és a koreai rendőröket kemény fiúknak képzeli az ember, Meng Hongwei eltűnése és lemondása után ő volt az Interpol ideiglenes igazgatója.

Megosztás