Orosz beavatkozás volt! Azt viszont már hetek óta tudjuk az igazságügy-miniszteri rövid összefoglalóból, hogy Mueller nem talált büntetőjogilag értelmezhető jogi tényeket az Elnök részéről külhatalommal való összeesküvésre. Amerikai idő szerint csütörtök délben tette nyilvánossá William Barr amerikai igazságügy-miniszter a Mueller-jelentés teljes, 448 oldalas, noha cenzúrázott változatát. A teljes szöveg itt elérhető.
Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
E témával már többször foglalkoztunk, most újabb mérföldkőhöz érkeztünk: nyilvánossá tette William Barr amerikai igazságügy-miniszter a Mueller-jelentés teljes, 448 oldalas, noha cenzúrázott változatát. Az igazságügy-miniszter megszegte korábbi ígéretét, miszerint a Kongresszus és a Fehér Ház egyszerre tekinthet bele a jelentés teljes szövegébe: ezzel szöges ellentétben, a Fehér Ház jogászai korábban láthatták a jelentést.
A hosszú dokumentum úgy olvasódik, mint egy Elmore Leonard-krimi, pedig jogi nyelven írták, és megerősíti, hogy az orosz kormány valóban be akart avatkozni az amerikai választási folyamatba. A Jevgenyij Prigozsin orosz oligarcha („Putyin szakácsa”) által felügyelt Internet Research Agency nevű pétervári intézmény netes botokkal a közösségi médiában sikerrel igyekezett az orosz szempontból veszélyes Hillary Clinton elnökségét megakadályozni.
Oké, egy külhatalom harcol valami ellen, ami számára katasztrófikus lehet. Azonban az „összeesküvés”, „hazaárulás”, „kémkedés” kifejezések által leírt cselekvések és az ehhez hasonlók amerikai résztvevőket is feltételeznek, ez elsősorban a Trump-kampány embereivel kapcsolatban érdekes. Mueller különleges ügyész kinevezésekor Trump hátradőlt a székében és azt mondta környezetének: „Ó, istenem. Ez szörnyű. Ez elnökségem vége. Meg vagyok baszva.” Nos, ez igaz, ha korlátosan is.
Nézzük az új elemeket! Eddig csak oroszokról volt szó, most viszont előkerült, hogy a kampánykülügyes George Papadopoulos esetleg izraeli ügynök is lett volna. Hogy Sarah Huckabee Sanders elnöki szóvivő elismerte Muellernek, hogy az FBI-ról tett állításai nem voltak tényalapúak. Hogy a különleges ügyész Moszkvában is vizsgálódott Trumpra nézve kompromitáló videók után: 2013-ban Moszkvában járt a későbbi elnök, ekkor, feltételezések szerint audivizuális kompromat is készült róla a szállodai szobában egy prostituálttal.
Két fontos kongresszusi demokrata, Nancy Pelosi képviselőházi elnök, és Chuck Schumer, a Szenátus kisebbségi frakciójának elnöke is arról beszélt, hogy az igazságügy-miniszter két héttel ezelőtti kétoldalas összefogalalója és a teljes jelentés között komoly különbségek vannak. Barr igazságügy-miniszter még a republikánus többségű Szenátus hírszerzési bizottságának vezetője szerint is „alapjában félrejellemezte” a Mueller-jelentést. Ezt Jerry Nadler, a képviselőházi igazságügyi bizottság vezetője azzal überelte, hogy „nyilvánvalóan nem hihetjük el, amit az igazságügy-miniszter mond”.
Az FBI volt igazgatóhelyettese, Andrew McCabe „figyelemreméltónak” nevezte a jelentést, mely implicit „útitervet” (road map) is felrajzol az Elnök lehetséges kérdőre vonásához (impeachment). Erre a képviselőházi elnök, a sokak által a pragmatizmus robotosának mondott Nancy Pelosi azt mondja, „nem érdemes megtenni ezen a ponton”.
A jelentésben az is olvasható, hogy Don McGahn volt fehér házi jogtanácsos megtagadta az elnöki kérést – lemondással fenyegetőzött -, miszerint Muellert „érdekkonfliktus miatt el kellene mozdítani”. McGahn arról is beszélt, hogy az Elnök kért még tőle „hülyeségeket” – „to do crazy shit” –, amiket ő nem volt hajlandó megtenni.
Hogyan történhetett mindez?
Az elnöki beosztottak egy része, mondjuk így: azért, mert valamilyen szinten „jó amerikaiak”, erkölcsi lények, megtagadtak, vagy még inkább, elszabotáltak, elnöki utasításokat. A különleges ügyész jelentésében utal arra, hogy Trump nyilvános megjegyzései (köztük a híres tweetek) az „igazságszolgáltás megsértését” (obstruction of justice) jelenthették.
Az Elnök addig ügyeskedett, míg végső soron visszautasította, hogy beszéljen Muellerrel, ami elég fontos bizonyíték arra, nem akart együttműködni a bizottsággal. Trump megkerülve a különleges ügyészi meghallgatást, írásban válaszolt, Mueller szerint az Elnök írásos válaszai értelmezhetetlenek voltak.
Mueller nem akarta kimondani, hogy az elnökjelölt megsértette volna az igazságszolgáltatást, erre felhatalmazása sincs, ez kongresszusi feladat. Implicit módon persze benne van a jelentésben, hogy Trump, a kampány alatt nyilvánosan, talán viccesnek szánva kérte Oroszország segítségét Hillary Clinton emailjeiről: „Oroszország, ha hallod ezt, bízom benne képes vagy megtalálni azt a 30,000 eltűnt emailt. A médiánk szerintem nagyra értékelné.”
Az „igazságszolgáltatás akadályozására” alkalmas elnöki akciók a jelentés szerint a következőek voltak:
Oktatási miniszterének fivére, Erik Prince, a jónevű Blackwater nevű zsoldoshadsereg alapítója a választás után a Seychelles-szigeteken találkozott egy Kirill Dmitrijev nevű pénzügyi alapkezelővel (Putyin egyik bankárával), melyen az Egyesült Arab Emírségek trónörököse is részt vett. Prince határozottan állította, hogy tárgyalásaikról Steve Bannon, Trump tanácsadója is tudott, Bannon és Prince számos üzenetet váltottak ebben az időszakban, de ezek rejtélyesen mindkettejük telefonjáról eltűntek.
„Harm to Ongoing Matter”, vagyis folyamatban lévő ügy veszélyeztetése. Mire utalnak a kicenzúrázott részek?
A jelentést olvasva helyenként az az érzésünk támad, hogy első világháborús Népszavát tanulmányozunk, többször teljes oldalak is ki vannak satírozva. Például arra utalnak, hogy az orosz Internet Research Agenncyvel kapcsolatban mindenféle amerikai információszerzés zajlik.
„Lahta projekt” – ez annak az orosz működéssornak a fedőneve, amire az erre szakosodott amerikai intézmények kíváncsiak. Folyamatban lévő bírósági ügyeket, illetve a nyomozati technikák felfedésére ablakot nyitó részleteket is anonimizáltak.
Információszerzési típusú kitakarás az összes cenzúrázott tartalom 69%-a, 18% bírósági anyag, 8% szigorúan titkos titkosszolgálati információ, és nyomzástechnikai kérdéseket is kianimáltak. 22 oldalnyi rész a közösségi médián keresztüli orosz befolyásolás témájában került kisatírozásra, 12 oldal a 2016 júniusi Trump Toronybeli találkozóról került az iratmegsemmisítőbe.
Milyen folytatás várható?
A demokrata Jerry Nadler, a Képviselőház Igazságügyi Bizottságának elnöke Mueller meghallgatását szeretné mihamarabb látni a Kongresszusban. 14 kapcsolódó vizsgálat folyik. James Clapper, a hírszerzés korábbi vezetője szerint nagyon fontos a jelentésben, hogy az amerikaiak végre láthatják az orosz befolyásolás nagyságrendjét.
John Dean, aki Nixon elnöksége idején fehér házi tanácsadó volt, azt nyilatkozta, hogy a Mueller-jelentés überolja a Watergate-et, az Irán-Contra ügyet, vagy Kenneth Starr államügyész Bill Clinton elleni vizsgálatát a Monica Lewinsky ügyben.
Donald Trump amerikai elnök a pészach-húsvéti hosszúhétvégére a floridai Mar-el-Lagóban található golfbirtokára húzódott vissza, hogy méginkább át tudja élni a megfeszített szerepkört, amit kitalált magának, miközben mindenre hírlapi kacsát kiált.
Döntő szakaszába érkezett az Andrej Babiš cseh miniszterelnök szinte teljes politikai karrierjét elkísérő, Gólyafészek néven elhíresült költségvetési csalási ügy. A...
A Kreml propaganda-gépezetének csupán néhány órára volt szüksége ahhoz, hogy saját szájíze szerint „megmagyarázza” a párizsi Notre Dame leégését. Az...
Hétfőn este néhány óra alatt a tűz martalékává vált Párizs egyik legismertebb, emblematikus épülete, a Notre-Dame katedrális jelentős része. Bár...
Orbán Viktor évtizedek óta nem fogadott „baráti beszélgetésre, széleskörű eszmecserére” vele nem együtt rezdülő értelmiségit. Egyszer egy haláleset kapcsán megfogadott...
