Bezárás
vageszblog

Fényes Ösvény: Mészárlás kokaintermelőéknél választás előtt

A múlt árnyai kísértenek Peru két hét múlva esedékes elnökválasztását megelőzően, és nem csak Fujimori, a keményvonalas autokrata szelleme látszik visszaközelíteni, de 80-as, 90-es évek hangulata is, mikor maoista guerillerók rontottak-bontottak országszerte, úgyszintén japán segítséggel. 

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Évtizedek óta nem volt olyan súlyú bűncselekmény Peruban, mint a múlt héten az ország közepén fekvő San Miguel del Ene városában, a jó húsz év előtti állapotokra emlékeztetően. A nyomozó hatóságok a 14 halálos áldozatot – más források 16, illetve 18 holttestet számoltak, köztük 2 gyereket – követelő mászárlást a Fényes Ösvény (Sendero Luminoso) eddig pacifikáltak hitt maoista terrorcsoport egy disszidens frakciójának számlájára írják, hiszen a holttestekre rövid üzenetet hordozó cetliket is illesztettek. Azt üzenték, ne vegyenek részt az emberek a június 6-án esedékes választáson.

San Miguel del Ene környéke, ritkán lakott, őserdős vidék, kokatermelők mentsvára, a hely-, és térszínnel ismerős szakemberek szerint a Fényes Ösvény utolsó műveleti területe az országban.

Mi is az a Fényes Ösvény? A hatvanas években alapította Abimael Guzmán filozófiaoktató, aki az akkoriban divatos újbalos ideológiák közül a maoizmust választotta, ugyanúgy, mint Orbán Viktor tette ezt a mában. Abimael Guzmán filozófus király szeretett volna lenni, megmaradt fegyveres prófétának, talán leginkább Antonio Negrihez, a Brigate Rosso ideológus-vezetőjéhez hasonlítható, az olasz tág szellemi potenciálja nélkül.

Az Andok nyugati lejtőinek gerillái a nyolcvanas évekre tízezres hadsereget hoztak össze és kishijján térdre kényszerítették a perui államot. Háborújuknak közel 70,000 halálos áldozata volt, Guzmánt 1992-ben fogták le, életfogytiglant kapott, letartóztatása után a Fényes Ösvény eljelentéktelenedett, néhányszázan maradtak az ország kokaintermelésben érintett vidékein, mert a guerillerók is inkább a drogbiznisszel bíbelődtek ezután, mint a „nagy ugrás” és a „kulturális forradalom” problémakörével.

De nem csak a Fényes Ösvény gerillái tartották rettegésben a kokaültetvények gazdáit, de az eredendően Uruguay-i illetőségű Tupamaro (Tupac Amaro) gerillák is, akiknek legnagyobb dobása 1996 decemberében a limai japán követségen a Császár születésnapjára rendezett fogadás vendégsereg túszejtése és a követségi épületet hónapokig megszállássa. A korábbi szakszervezeti vezető Nestor Cerpa Cartolini – a barátainak csak „Evaristo elvtárs” – főnökségével a tupamarók több, mint száz embere diplomácia testületi tagokat, katonai attasékat csicskáztatott – a fideszes pedofil diplomata, Kaleta Gábor még nem tartozkodott az országban ekkor –, míg 1997. április 22-én a perui terrorelhárítók rajtaütöttek a követségen, a gerillák meghaltak mind egy szálig. Nestor Cerpa Cartolini tetemét április 24-én találták meg. Azóta, 24 éve, takaréklángra kerültek a terrorcselekmények Peruban.

„El Japonito”, a „Japánocska” Alberto Fujimori nickje, és elnöki ciklusa alatt keménykezű és korrupt autokrataként kormányozta országát, minimalizálta a terrorcsoportokat számban és a lehetséges műveleti területüket igyekezett csökkenteni. Fujimori Limában született japán szülők gyermekeként, agrármérnöki képzettsége van, 1990-ben a máshonnan is ismerős Mario Vargas Llosa elnökjelölttel szemben győzött a választáson. 2000-ig volt hivatalban, a túszejtő akció mellett önpuccs, politikai gyilkosságok, rendőrállami eszközök is tartoztak a repertoárjába. Vladimiro Montesinosnak hívták a Rogánját (teljes nevén: Vladimiro Illich Lenin Montesinos Torres), totális médiakontrollt valósított meg.

Fujimorinak bukását követően menekülnie kellett – 5 évet élt Japánban, kacérkodott a japán poliktikai szerepvállavással, de igyekvését nem övezte siker. „Peruban sokan ma is szeretettel gondolnak rá, mert letörte a baloldali fegyveres csoportokat, megfékezte a száguldó inflációt és elektromos áramot vitt az elmaradott falvakba” – írja róla a magyar origo.hu néhány éve, empatikusan.

Japán a Meidzsi-restaurációt (1868) követő nyitás után a 270 év bezárkózást is feloldotta, és japán férfiak és később nők és gyermekek rajzottak ki a Csendes-óceán térségébe. A kaliforniai japánok 1941 utáni kitelepítése máig seb a japán-amerikai lelken, teljes joggal tartják rasszizmusnak, hogy őket táborokba terelték, míg az ellenséges hadviselőkhöz etnikailag szintén kötődő német-amerikaiakat vagy olasz-amerikaiakat hasonló intézkedés nem sújtotta. Mexikóban, Peruban, Chilében és Brazíliában nagyszámú japán telepedett meg, a brazil metropoliszz, Saõ Paolo japán lakossága több, mint egymillió fő. A Fujimori-család 1934-ben vándorolt ki Peruba a déli Kumamotóból, elnöksége alatt többen megkérdőjelezték, hogy Peruban született-e egyáltalán, ha nem, az illegimimmé tette volna elnökségét. 2006-ban visszatért Japánból, újra elnök lett volna, lecsukták. Azóta is börtönben van, 2021-ben lánya, Keiko Fujimori indul az elnökválasztáson.

Nem Fujimoriék az egyetlen japánok, akik számottevőek a perui politikában. Tokióban a kobanok, a nagyjából háztömbönként jelenlévő „police boxok” falait általában körözési felhívások ékítik. Úgy jó ötven éve a különböző „Sekigunok”, „Vörös Hadseregek” (Sekigun-ha: Vörös Hadsereg Frakció; Rengo Sekigun: Egyesült Vörös Hadsereg; Nihon Sekigun: Japán Vörös Hadsereg; Arabu Sekigun: Arab Vörös Hadsereg) körözött tagjai vírítottak posztereken a falain. A kilencvenes évek második felében különösen sok volt a Peruban működő, bújkáló japán terrorista, maga a főnökasszony, Shigenobu Fusako („a japán Ulrike Meinhof”) is használta bázisnak az országot, de az Interpol által is üldözött Nishikawa Jun (nem a focista) és Bando Kunio feltételezett tartózkodási helye is Peru volt egy időben.

Magam egy Perut megjárt japán terroristával találkoztam személyesen, Yoshimura Kazue asszonnyal 1998-ban Tokióban, aki akkortájt tért vissza Peruból, ahonnan kiutasították. Ö 1974-ben Hágában, Hollandiában volt az ottani francia nagykövetséget elfoglaló japán kommandó parancsnoka, majd a Japán Vörös Hadsereg libanoni bázisán és Peruban múlatta a csermelyléptű időt. 1996-ban tartóztatták le, miután egy évvel korábban a szervezetükhöz tartozó Ekita Yukiko Bukarestben bukott le hamis perui útlevéllel. Yoshimura-san fülöp-szigeteki útlevéllel érkezett Peruba, Okuyama Yoko néven hamis japán identitással működött ott, főleg a Huallaga-völgy maoista és kokainista felkelői között.

Érdekességként: 1998-ban, mikor egy „diavetítéses terroristatalálkozót” követő kocsmázáson összeismerkedtem Yoshimurával és nyelvi eszközei felől érdeklődtem, akkor az angol, arab, francia és a spanyol mellett a kecsua nyelvismeretét említette, ahogy fogalmazott: „mert kecsuák között dolgoztunk”. Yoshimura Kazue-t Japánban végül közokirat-(útlevél)-hamisításért két és fél évre ítélték – mondván más bizonyíték nincs ellene, csak egy hajórakomány hírszerzési adat, de az nem számít.

Alberto Fujimori, a japán-perui elnök a kilencvenes években felszámolta a terrorizmust, de a demokráciát is. A keménykezű vezető emberi jogilag erősen sérelmes intézkedéseivel először az emigrációt, majd a börtönt húzta magára. Japánba menekült, kiadták végül, most is böriben van, míg az elnökváasztáson lánya, Keiko emeli magasba a perui jobboldal zászlaját.

Képzeljünk el egy néhány év múlva lehetséges magyarországi analógiát: Orbán őrizetben, Rasi [Ráhel] közvetlen elnökválasztáson indul, Tiborcz egyik saját lábáról a másik saját lábára állva szorít neki.

Keiko Fujimori apja politikai örökségével kampányol, ellenfele, a másik elnökjelölt, Pedro Castillo tanárszakszervezeti aktivista, baloldali politikus, akit kicsit sem meglepő módon a Fényes Ösvénnyel  szimpatírozással vádolnak. A San Miguel del Ene-i mészárlás is mintha a papa intézőjének, Vladimiro Montesinos hírszerzési-titkosszolgálati-média cézárnak – aki állítólag minden a Huallaga-völgyből felszálló teherszállító kisgép után 50,000 dollárt kasszírozott –  a szellemujja lenne: maoizmussal sározni az ellenfelet, a jó húsz év előtti terrorizmussal savazni, glorifikálva az erős kéz képét, aki most éppen Keiko-chan.

Vágvölgyi B. András

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom