Bezárás
vageszblog

Egy gyilkosság anatómiája – és egy háború, takarásban

2020. november 27-én furcsa hírt tudott meg a világ, Teherán közelében életét vesztette Mohsen Fakhrizadeh-Mahabadi iráni atomtudós, az iszlám köztársaság nukleáris programjának atyja. Egy szétlőtt autó képe, nulla infó. Még annyi sem, mint az év elején Qassem Soleimani, a Republikánus Gárda titkosszolgálatának tábornoka esetén (amerikai drón végzett vele a bagdadi reptér közelében, izraeli intel alapján), csak némi sejtetés, hogy a Moszad a hunyó. Két és fél hónapig tartott, míg valamennyi információ napvilágot látott az üggyel kapcsolatban.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

Azt gondoljuk, nekünk aztán semmi közünk hozzá  pedig nagyon is van. A globális rendben, ahogy a mostani káoszban is, működhet a pillangóhatás, egy argentin lepke otthoni szárnyverdesése is okozhat áradásokat Kínában. És hát, ne felejtsük sose: amerikai barátaink épp azért állomásoztatnak rakétavédelmi rendszert a dél-romániai Deveselu magasságában, mert az európai szövetségeseket védik az iráni középhatósugarú rakétáktól, amiket a mullahok és a Republikánus Gárda szélsőségesei már ma legszívesebben felszerelnének nuclear warheaddel.

Amit rajtuk kívül valójában nem szeretne senki.

Még Barack Obama sem. (Amerikai és izraeli konzervatívok és jobboldaliak úgy vélik, hogy Obama elnök életbevágó engedményeket tett Iránnak Izrael kárára, ami nem feltétlenül fedi a valóságot. Ilyen viták végén szokott elhangozni cáfolhatatlan istenérvként, hogy a 44. amerikai elnök, Barack Obama középső, harmadik neve a Hussein.) Donald Trump kilépett Obama Iran deal-jéből, utóbbi egy  széles nemzetközi elfogadottságú, de meglehetősen megengedő egyezmény volt. Joe Bidentől azt várják, hogy visszatér ehhez az egyezményhez, Izraelben azt remélik, hogy nem hajszálpontosan tér vissza az ott „mullahsimogatónak” tartott megállapodáshoz.

Közben iráni támogatással zajlik a siíta hutu lázadók offenzívája Jemenben, egy izraeli teherhajó perzsa megparittyázása a Hormuzi-szoros környékén, izraeli, amerikai ellencsapás szíriai iráni és Hezbollah (iráni vazallus libanoni siíta milícia) érdekeltségek ellen.

Általában egy tucat halott marad a helyszíneken.

A novemberi haláleset kirívó, de nem egyedülálló. Ha Szun-ce vagy Clausewitz most írnának alapműveket a hadviselésről, akkor a targetált gyilkosságok, célzott likvidálások, a „sebészi pontosságú beavatkozások” fontos fejezetet kapnának bennük. Nincs, ugye, collateral damage (járulékos veszteség), kisebb a friendly fire, a baráti tűzben keletkezhető sérülés esélye. A legújabb kori célzott likvidációhoz nem kell visszamenni Trockij és Mercader esetéhez a mexikóvárosi Coyoacánba jégcsákányért. Témánkhoz is jobban kapcsolódik a müncheni olimpia izraeli sportolói ellen végrehajtott merénylet elkövetőit célzó gyilkosságsorozat.

Ne gondoljunk most Spielbergre, a Munichre, Eric Banára és Matthieu Kassowitzra, rendezőre, nagyfilmre, szereplőkre, gondoljunk most csak egy doksira a témában. Amit én láttam (BBC), abban a túszdráma megtörténte után az akkori miniszterelnök, Golda Meir magához intette Aharon Ya’ariv tábornokot, a Moszad kidonjainak (végrehajtók) parancsnokát és csak annyit mondott: „Aharon! Get them done!” És elindultak és öltek. Nem mindig azt, akit kellett volna. A PFLP-vezető Szalamehre vadásztak és egy marokkói pincért lőttek le a norvégiai Lillehammerben. Sokat szofisztikálódott a hetvenes évek óta a bérgyilkosságok és az állami terrorizmus gyakorlata. Vagy keveset.

Az áldozat az elit Köztársasági Gárda tisztje, nukleáris fizikus. Az 59 éves szakember az Imam Husszein Egyetemen végezte tanulmányait, vezető kutatóintézetek munkatársa volt a diploma után. Ő volt az egyetlen a IAEA 2015-ös jelentése szerint, akit név szerint említettek, hogy Irán nukleáris programja katonai dimenzióiért ő a felelős. Fakhrizadeh egy sokféle szankciótól sújtott katonai középhatalom vezető tudósa volt, az atomprogram intellektuális koordinátora. Kiiktatása időnyerés izraeli szempontból, az esemény megtörténtekor az akkorra már levitézlett Trump-adminisztráció adott még egy lökést közeli szövetségesének, Netanyahunak, a helyzet kedve szerinti alakításához. Biden adminisztrációjának mindenképpen kellemetlen az ügy.

Fakhrizadeh autója nem volt hivalkodó, középkategóriás fekete sedan (Nissan Teana), az egyetlen fényképen néhány golyónyom a szélvédőn, elgurult dísztárcsa, leesett rendszám. A háttérben kopár hegyek. Mellette vércsík. Absard felől jött, ahol az iszlám állam nómenklatúrájának a dácsái tömegesülnek, jó harminc kilométer Teherán központjától. A járvány második hulláma miatt jóval kevesebben használták az utat a szokásosnál. Három autó kísérte tizenegy testőrrel, a sajátját ő vezette, felesége utazott vele. Az őt őrző biztonságiak próbálták lebeszélni a belvárosba hajtatásról, valamiért veszélyesebbnek ítélték ezt a napot, mint a többit.

Egy autó állítólag az egyik út menti farakás mögött robbant, a másikról lőttek. Iráni hivatalos források azt állítják, hogy 4-5 támadót ekkor megöltek, saját veszteség három fő – ez nyilvánvalóan szembemegy a távirányított elkövetés elméletével. Öngyilkos merénylő jelenlétéről is beszéltek szemtanúk, aki meghalt volna mielőtt a shahid-mellény működésbe lépett volna.

Majd az IRGC parancsnokhelyettese, Ali Fardavi tábornok azt a korábbiaknak ellentmondó nyilakozatot tette néhány nappal később, hogy mesterséges intelligencia (AI) vezérelte, arcfelismerő-rendszerrel dolgozó eszköz végzett Fakhrizadehhel. Nem tudni, miért, leállt, kiszállt a kocsiból, a műholdas vezérlésű automata fegyver 150 méterről tizenháromszor eltalálta. Fadavi szerint a távirányítású fegyver olyan pontos volt, hogy egy karcolás sem esett a Fakhrizadeh mellett ülő feleségen.

Zavaros a hivatalos kommünikében, hogy akkor most kiszállt, vagy nem szállt ki. Ha nem, akkor a széles vércsík hogyan keletkezett az autó mellett. A bűncselekmény helyszínéről 3D modell készült, azzal a meglepő eredménnyel, ami a sokat bírált hivatalos változat magyarázata is: az összes kilőtt golyót ugyanarról a helyről lőtték ki. Az iráni hatóságok tartják magukat ahhoz a tézishez, hogy a golyókat egy távirányítású gépfegyverből lőtték ki, ami az út mellett parkoló Nissan pickup platójáról működött.

Más szakértői, hírszerzői elemzésekben az áll, hogy egy akár 12 tagú kommandó is lehetett az elkövető. Utóbbi elmélet nyilvánvalóan überkínos az egész Republikánus Gárdára, az iszlám állam teljes állambiztonságára nézve! Hogy a viharban működhet észrevétlenül és zavartalanul egy ekkora Moszad-brigád Irán szívében?! Mintha csak a koraősszel bemutatott Tehran c. izraeli sorozat megerősítő, valóélet-beli remake-je lenne – a sorozatban az izraeli hacker-csaj úgy kerül az országba, hogy a Jordan Airlines Amman-Bombay járatán utazik nikábos fedésben, a Moszad távbindzsizi a gép hajtóművét, kényszerleszállás Teheránban, a reptéri női vécében ruhacserés identitásváltás –, a 12 Moszad Kidon iráni jelenléte, háborítatlan akciózása nem válik az iráni titkosszolgálat dicsőségére.

Hasszán Rouhani iráni elnök megnyilatkozott: „A világarrogancia sátáni kezét ismét a zsoldos uzurpátor cionista rendszer által kiontott vér borítja, de Irán egészen bizonyosan megfelelő időben válaszol a tudós mártíromságára”. Az újabb felállás bokszhoz még nem jött el, ahogy Soleimani 2020. januári meggyilkolását sem követték extrém válaszlépések.

15 éve az izraeli szolgálatok célkeresztjében volt az áldozat, 2018-ban Netanyahu nyilvánosan emlegette, „emlékezzenek erre a névre: Fakhrizadeh!”. Ő vezette ugyanis az „Amad projektet”, az atomenergia békétlen felhasználásának perzsa projektjét. Már 2003-ban arra kényszerítették külhatalmak Iránt, hogy spájzolja az „Amad projektet”, illetve nyilvános és titkos részre bontsa. Utóbbi élén a perzsa Dr. No-val.

Az eseménysor nem új. 201012 között Teherán szerint volt egy program nukleáris tudósaik likvidálására, négyet meg is öltek. Fakhrizadeh a királykobra volt ebben az állatmesében, a US Navy szimbolikus anyahajója, a USS Nimitz az esemény után üstöllést a Perzsa-öbölbe is fáradt, sicher was sicher. Állambiztonsági és titkosszolgálati szakértők megkérdőjelezik az iráni hivatalos álláspontot, a Campaign Against Killer Robots civilszervezet aggályát fejezte ki a mesterséges intelligencia ilyetén felhasználása ellen.

A merényletről először, nem iráni források alapján februárban tudósító The Jewish Chronicle cikk szerint egytonnás eszköz volt a gyilkos fegyver, amit kis darabonként vittek be az országba, a Moszad egyedül cselekedett, amerikai részvétel nélkül, és csak minimálisan értesítették előre legnagyobb szövetségesüket. Az akcióban több mint húsz ügynök vett részt, izraeli és iráni állampolgárok vegyesen. Az akciót nyolc hónapig készítették elő, Fakhrizadeh péntekenként ment absardi nyaralójába, konvoját messziről figyelte az izraeli team, ők robbantottak és az AI-géppuska is működésbe lépett, kivégezte az atomtudóst. Senki más nem sérült meg az akcióban, az izraeli brigád a kivégzés után elhúzott, mikor ez megtörtént, az AI-géppuska ferobbantotta magát, fokozva ezzel is a káoszt.

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom