Trump úgy ment, ahogy jött: suttyón. 20-án, reggel 8.20-kor beszállt a Fehér Ház kertjében a Marine One-ba (elnöki helikopter), ami elvitte őt és Melaniát az Andrews légitámaszpontra, ahol átszállt az Air Force One-ba (elnöki különgép), mely aztán, még utoljára elvitte a floridai Palm Beach-re, hogy a golpályáján szusszanjon egyet a fárasztó elnökség után. 150 éves hagyományt tört meg, nem vett részt utódja beiktatásán.

Az amerikai szövetségi állam bebizonyította azt, ami január 6-án nem volt egyértelmű: a világ első számú katonai hatalmának fegyveres erői és fegyveres testületei képesek felfegyverzett politikai erők fékentartására is. Biden elnök beiktatása után 17 elnöki rendeletben (executive orders) vetett véget a Trump-korszaknak, léptette vissza Amerikát a párizsi klímaegyezménybe, vetett véget a menekültekkel szembeni kegyetlenkedésnek, és a megtépázott szövetségi rendszer helyreállítását ígéri.

Lady Gaga (demokrataszimpatizáns énekes celeb) ide, Boogaloo Bois (amerikai szélnáci milícia) oda, a hatalomváltás napjának egyik legkiemeltebb szereplője Amanda Gorman 22 éves afroamaerikai költőnő lett, aki legfiatalabb koszorús dalnokként szavalta ilyenkor szokásos versmondóként a január 6-i puccskísérletre is reflektáló költeményét az amerikai nép egységének igényéről és vágyáról.

Mi látszik, milyen világ jön Bidennel? 

Január 6-a államcsíny-kísérletes nap volt, de nem jött össze. A még hivatalban lévő elnök, Donald Trump a hagyományosan az alelnök által celebrált „elektori szavazatok elfogadása” nevű százötven éve alapvetően formális eseményre összegyűjtötte a híveket és a cimbiket, gyújtóhangú beszédével paprikázta az indulatokat, majd az eredményhitelesítés processzusa után a DC-be özönölő hívek lerohanták a Capitoliumot. Nem ismétlem el, mi minden történt, írtózatos forgalom a hoaxkábelen, féknyúz minden mennyiségben, csúcsrajáró QAnon és elmebaj.

Ám Amerika komoly ország, nem egy operett-cárság a Balkánon, ha hibázik is elsőre odafigyelésből, az újrázásra tud javítani. Január 17-re főpróbát hírdettek, zavargó főpróbát a 20-i beiktatás előtt, de olyan védelmi készültséggel álltak elő az amerikai jogbetartató szervezetek Washington DC-ben és mind az ötven állam helyi Capitoliumainál, hogy az még az egyre inkább elharapózó „fegyveres tüntetők” számára is megugorhatatlan betonfal maradt.

A beiktatásról, 20-ról elmondható, hogy ezek a beiktatási események hagyományosan karneváli hangulatban szoktak zajlani, az utcai árusok kora reggeltől árulják a pólókat, sapkákat, bögréket, csecsebecséket, miközben tömegek vonulnak felalá. Két héttel azután, hogy Trump felhergelt hívei az elnökválasztás eredményének hitelesítése alatt lerohanták a Capitoliumot, a karneválnak nyoma sincs, a világ kénytelen beérni a Demokrata Párt progresszív disszidense, Bernie Sanders vermonti szenátor, volt elnökjelölt mémmé lett, kicsit már elhordott télikabátjával és látványos kötött kesztyűjével, amit azóta ezer és egy helyen láttunk.

Trump, noha golfozni távozott a Rocky zenéjére és Palm Beach repterén a szlovén feleség oly látványosan faképnél hagyta, egy hagyományt azonban megőrzött, levelet hagyott utódjának az elnöki iroda íróasztalfiókjában. Ám azt egyelőre még nem hozták nyilvánosságra, hogy mit írt az utódjának. Joseph Robinette Biden jr. elolvasta a levelet az Ovális Iroda sokat látott íróasztalánál, később megengedően nyilatkozott róla, majd nekigyűrkőzött az elnöki rendeletek aláírásának.

Annál az asztalnál, ahol elődje Trump utoljára kegyelmi kérvényeket szignált, korai kampányfőnökének, Paul Manafortnak, a politikai nehézfiú Roger Stone-nak (ő a részben magyar származású szélsőrepublikánus, akinek Nixon-portré van a hátára tetoválva és ő tárgyalt Assange-dzsal „Hillary mocskáról”), legutóbb pedig a trumpizmus ideológiájának valódi atyját, Steve Bannon, korábbi kampányfőnököt mentesítette a jogkövetkezmények alól. Itt kezdte meg Biden a trumpista fáradtolaj-szennyezés eltakarítását.

Biden „kezdőlépéseknek” minősítette a rendeleteket, a normalitás visszaállításának kezdőépéseinek. Mik voltak ezek?

A beiktatást a Nemzeti Egység napjává nyilvánította. Visszatért a párizsi klímaegyezménybe. (Erről bővebben január 27-én nyilatkozik.) El nem mondható a jelentősége a világ vezető katonai és ipari hatalma visszatérésének jelentősége!

„Elnöki rendelet a közegészség óvásáról és a klímaválság környezetének és tudományos kezelésének heyreállításáról” az egyik ilyen egzekutív rendelete, amelyben Jeffrey D.  Zients-et nevezi ki szövetségi járványkordinátornak és még több hasonló jogi aktusban a Covid-19 pandémia követkeményeinek elhárítását segíti a munkahelyeken. Az elnöki egészségügyi rendelet az összes szövetségi intézményben kötelezővé teszi a maszkviselést, a járvány veszteseinél a kilakoltattási moratórium fenntartását teszi kötelezővé és meghosszabbítja a diákhiteleket – összesen tizenhárom rendelet tárgyazza a pandémiát. A járványelhárítás kérdésében január 28-án nyilatkozik bővebben.

A genderrendelet tovább csökkenti a társadalmi nemek közötti különbségeket. Trump lecsökkentette a moszlim országokból beutazóknak a beutazási engedélyek számát, ezt most Biden feoldotta. A déli határon a menekült gyerekek a menekült szülőtől elválasztása gyakorlatának abbafejezése, ami Trump idején norma volt. A „dreamerek” (az „amerikai álmot álmodó latin-amerikai fiatalkorúak) Obama-kori munkavállalási-, tanulási kedvezményeinek visszaadása. Bevándorlási ügyekre a január 29-ét tartogatja Biden elnök, és a számunkra talán legfontosabb külpolitikai és nemzetbiztonsági (szövetségi rendszeri) kérdésekben február 1-én nyilatkozik meg részleteiben.

Rendeletet adott ki a faji egyenlőségről, a diszkrimináció tilalmáról, a mexikói határon épített fal költségeinek visszavonásáról, a végrehajtó hatalom dolgozói etikai sztenderdjének emeléséről, az iskolák újranyitásának esélyeiről. A kérdés az, hogy ezek a rendeletek elegendőek-e a nyitáshoz, a járvány-, és Trump-előtti állapot helyreállításához? Mert aztán az igazi kérdés az, hogy létezhet-e még visszaidézhetően az a járvány-, és Trump-előtti világ?!

Globálgroteszk – elnökválasztás utáni körkép

Trump durcás kiskorúként viseli hintalovának összetörtét, de a populista autokraták az amerikai elnökválasztásra adott reakciója vajon összehangolt taktikát sejtet-e? Mindenesetre Xi (Kína) és Kim (Észak-Korea) oda se bagózott – Xi csak tíz nappal később, a hétvégén böffent egyet a témában -, akárcsak a brazil Bolsanaro.

Vágvölgyi B. András

Címlapfotó: Washington, 2021. január 22. Joe Biden amerikai elnök aláírásával díszített tollak egy dobozban a washingtoni Fehér Házban 2021. január 21-én. MTI/EPA/Bloomberg/Al Drago