Világtérkép

Kíváncsiságunk határtalan. Az Átlátszó külpolitikai blogja: hírek, elemzések és tudósítások a nagyvilágból és a szomszédból, a teljesség igénye nélkül.

Dezinformáció

Heti dezinfó – A magyar sajtószabadságot még Nyugat-Európa is irigykedve nézi

Heti dezinformációs összefoglalónkban bemutatjuk, hogy az álhírek szerint milyen lépésekkel igyekszik növelni a Nyugat az oroszellenes hangulatot, de arról is beszámolunk, hogy a Fidesz-kormány szerint miért alaptalanok a magyar sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmak.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

Nemzetközi dezinfó

Az EUvsDisinfo hírlevele az elmúlt hét során több, mint 70 álhírt azonosított, amely a Kreml-barát médiához köthető. A fő témát az oroszok áldozatszerepe jelentette: a dezinformációs mesék ezúttal főleg arról igyekeztek meggyőzni közönségüket, hogy az egész világ Oroszország ellen fordult, ami ebben az esetben a Nyugatot, de főleg az Európai Uniót jelenti.

A bűnbakkeresés, a felelősség hárítása jól bevált taktika az álhírekben, és már csak azért is hatásos lehet, mert eltereli a figyelmet az ország problémáiról, ráadásul magyarázattal szolgál a nyugatról érkező, a közelmúlt történései kapcsán egyre sűrűbben megfogalmazott kritikákra is.

Tökéletes példa erre az az álhír, ami arról számol be, hogy a Nyugat cenzúrázta Putyin beszédét a napokban. A történet háttere, hogy hétfőn kezdődött meg a Világgazdasági Fórum (ezúttal a járványhelyzet miatt online), ahol váratlanul az orosz elnök is felszólalt, 2009 óta először. Természetesen minden valóságalapot nélkülöz az az állítás, hogy a nyugati médiában ne jelent volna meg Putyin beszéde: a legnagyobb lapok részletesen foglalkoztak vele, a Reuters pedig élőben is közvetítette azt.

A régi, jól bevált narratívák ismétlése is megszokott taktika, mint amilyen a Navalnij-ügy sajátos bemutatása, vagy az EU Oroszország elleni szankciói, amiket a Kreml „teljesen jogszerűtlen és gyerekes reakciónak” lát, és aminek szerintük az egyetlen oka az, hogy az Unió a globalizmus érdekeit szolgálja.

A Navalnij-ügy kapcsán is azt látni, hogy az állami irányítású médiumok előszeretettel hivatkoznak úgy az ellenzéki politikus mérgezésére, mintha az csupán egy koholt vád lenne. Sőt, újabban olyan álhírek is napvilágot láttak, miszerint egyenesen a Nyugat szervezte meg a gyilkossági kísérletet, méghozzá azért, hogy tovább növelje az oroszellenes hangulatot, az országot agresszív nemzetként bemutatva. Még ennél is tovább mennek azok a feltételezések, amelyek szerint Navalnijt a globalisták képezték ki, hogy átvegye Putyin helyét.

Forrás: EUvsDisinfo

A koronavírus-vakcina is jó alkalmat biztosít az oroszok számára a Nyugat hibáztatására: rendszeresen jelennek meg olyan hangok a sajtóban, amelyek szerint az EU szándékosan nehezíti meg a Sputnik V vakcina engedélyezését – annak ellenére, hogy továbbra is oltóanyaghiánnyal küzdenek – emögött pedig politikai motivációk állnak.

A hét másik újdonsága, hogy az oroszbarát média úgy tűnik, felfedezte az EU keleti kommunikációval foglalkozó munkacsoportjának (East Stratcom Task Force) tevékenységét, akikhez egyébként az EuvsDisinfo oldal is köthető. A lengyel Sputnik arról kezdett el cikkezni, hogy a munkacsoport nem a dezinformáció ellen küzd, hanem épp ellenkezőleg, folyamatosan az Oroszországgal kapcsolatos álhírek terjesztésén munkálkodnak, így a növekvő oroszellenességért is ők a felelősek.

A dezinformációs mesék azt azonban figyelmen kívül hagyják, hogy az oldal adatbázisa bárki által könnyen elérhető, módszerük pedig azon az egyszerű elven alapul, hogy a hamis, félrevezető üzeneteket, valamint az igazolhatóan a Kreml által finanszírozott, propaganda terjesztésére használt sajtótermékeket gyűjtik össze.

Forrás: EUvsDisinfo

Hazai dezinfó

A héten a hazai színtér is tartogatott izgalmakat: megtudhattuk például, hogy semmi gond nincs a magyar sajtószabadsággal. A kérdés Szijjártó Péter a román Digi24 TV-nek adott interjúja kapcsán került előtérbe, a külügyminiszter ugyanis kifejtette, hogy hazugságnak tartja azt az állítást, hogy a magyar kormány nem biztosítja a sajtószabadságot.

Szerinte az igazság valójában az, hogy a magyar sajtóorgánumok többsége kormányellenes álláspontot képvisel, de egyébként sem lenne szabad megkérdőjelezni, hogy a sajtóorgánumoknak joguk van pozitívan vélekedni a kormány döntéseiről.

„Nem tud egyetlen olyan médiatípust sem mondani, ahol a legnézettebb, leglátogatottabb, leghallgatottabb orgánumok barátian állnának a kormányhoz, azzal szimpatizálna, vagy azt támogatná.”

Szijjártó szerint a nyugati sajtóban terjedő hazugságnak az az oka, hogy a nemzetközi liberális mainstream nem tudja megemészteni, hogy van egy kormány, ami konzervatív, kereszténydemokrata és patrióta politikát folytat, méghozzá sikeresen.

Szijjártó nyilatkozata után a Telex számolt be arról, hogy Deutsch Tamás is hasonlóan vélekedik a kérdésről, sőt a képviselő még tovább ment: kijelentette, hogy szerinte Nyugat-Európából irigykedve nézik a magyar médiahelyzetet.

A Fidesz európai parlamenti képviselője úgy fogalmazott, hogy „nettó hazugság, hogy a politika, a 2010 óta hatalmon lévők, a kormánypártok vagy akár maga a kormány „bármilyen módon korlátozná a sajtószabadságot”. Szerinte inkább a baloldali, liberális médiavilág öncenzúrája jelenti a fő problémát.

Forrás: Magyar Nemzet

A témával egyébként a XXI. Század Intézet is foglalkozott ezt követően, és számos kormányközeli lapban is megjelent a sajtószabadság kérdése. A Kettős médiamérce elnevezésű elemzés alapját az adta, hogy míg a magyar és lengyel kormány ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került – hazánk a Klubrádiótól elvett frekvenciaengedély, a lengyelek pedig a nagy tiltakozást kiváltó reklámadó bevezetése miatt, addig a lettek például több orosz, vagy „oroszbarátnak tekintett” csatorna sugárzását szüntették meg, amivel szemben az EU-nak semmilyen aggályai nem voltak.

Nem ez az első alkalom egyébként, hogy a kormány arról igyekszik meggyőzni az embereket, hogy hazánkban a sajtó szabadságával az égvilágon semmi gond nincs. A Nézőpont Intézethez tartozó Médianéző Központ például még októberben publikálta elemzését a témában, ami a magyar médiapiac sokszínűségével foglalkozott. Az elemzésről mi is részletesen írtunk korábbi cikkünkben:

Heti dezinfó – A balliberális Kurucinfótól az örmény LMBTQ hatalomátvételig

Az egyre növekvő esetszámok ellenére a vírustagadás a koronavírus járvány második hulláma alatt is tarol. A héten ismét feltűnt a színen a hírhedt Doktor Gődény, és ha ez még nem lenne elég, a magyar médiapiac kiegyensúlyozottságáról is láthattunk egy tudományos elemzést. Összefoglalónk következik a hét legfontosabb álhíreiről.

A hasonló narratívák valóságtartalma azonban erősen megkérdőjelezhető, tekintve, hogy évről évre lejjebb csúszunk a nemzetközi rangsorban, ami a sajtó szabadságát méri. Tavaly például 180 országból csak a 89. helyet sikerült megszereznünk a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság indexe szerint.

Szopkó Zita

Címlapkép: Szijjártó Péter/Facebook

Megosztás