Bezárás
vageszblog

Női hatalomátvétel az amerikai demokratáknál: kilenc kemény politikus, akikből még elnök is lehet

Rekordszámú nő került be tavaly novemberben az amerikai törvényhozásba, akik egyre nagyobb szerepet harcolnak ki maguknak a washingtoni politikai porondon. Sokan máris bejelentették, hogy indulnak 2020-ban a Fehér Házért. De kik azok a politikusnők, akik Donald J. Trump kihívói lehetnek? Egy biztos: kemények és balosak. Ha meghallanák Bagdy Emőke felhívását a Figyelő címlapjáról, mely „feminizmus helyett familizmust” hirdet, akkor lehet, hogy egy blokktéglával mérnék arcon a NER-konform lélekkurkászt. Kérdés, hogy mindannyian Bernie Sanders szocialista elnökjelölt köpönyegéből bújtak-e elő, vagy a centrista-liberális Hillary Clinton nadrágkosztümjéből?

Fizess elő az Átlátszóra!

Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom

Listázzunk! Ne gondoljunk a belpolitikával, a mi listánk amerikai Demokrata párti nőket listáz, olyanokat, akik egy év múlva, vagy később az Egyesült Államok elnökségére törhetnek. Néhányuk most került a Kongresszusba, mások régebben képviselők vagy szenátorok, ám közös bennük, hogy mindnyájan szeretnének meghatározó szerepet vinni a demokrata politikában.

Az Egyesült Államokban nem a pártvezetés nevezi ki, hogy ki legyen az elnökjelölt, hanem előválasztások hosszú sorozata dönti el, ki indulhat majd a Fehér Házért. A következő elnökválasztás 2020 novemberében lesz, de néhányan máris bejelentették, hogy indulnának rajta. Nézzük tehát, ki az, akiről máris tudni lehet, hogy demokrata elnökjelölt szeretne lenni!

Tulsi Gabbard

Tulsi Gabbard – Fotó: AFGE / Flickr / Wikipedia

Az 1981-es születésű hawaii politikusnő 2013 óta tagja a Képviselőháznak. 2016 februárjáig a Demokrata Nemzeti Bizottság alelnöke volt, mely pozícióról azért mondott le, hogy nyíltan támogathassa a szocialista Bernie Sanders elnökjelöltségét. „Keresztneve” a szankszrit vadbazsalikom szóból jön (तुलसी), mely a hinduizmus szent növénye.

Amerikai Szamoán született, a család 1983-ban költözött Hawaiira, ahol később szamoai és európai felmenőkkel bíró katolikus apja a helyi szenátus tagja is lett. Anyja pedig, aki az amerikai Középnyugat festői szépségű Indiana államában született és európai származású, hindu vallású lett. Gabbard tehát, mondhatni, hippiszülők gyermeke. Amikor „vallásválasztó” korba lépett, maga is a hinduizmus mellett döntött. Amikor elfoglalta képviselőházi helyét 2013-ban, a Biblia helyett a hindu szent könyvre, a Bhagavad Gitára esküdött fel. Katonaként szolgált Irakban, a végén őrnagyi rangban.

Életrajzán egyetlen szeplő egy libanoni, illetve szíriai látogatás 2017 januárjában. Nem is a tény maga, hanem hogy találkozott Basír al-Asszaddal, a szír diktátorral, amiről utólag az amerikai képviselőház etikai bizottsága előtt azt nyilatkozta, hogy nem előre eltervezett találkozó volt, hanem mintegy „véletlenszerű.” Az utazás egy ohiói Arab-Amerikai Közösségi Központ meghívására és szervezésében történt, ám Gabbard az út ráeső részét később kifizette saját zsebből.

2017 február 2-án jelentette be, hogy 2020-ban indul az elnökválasztáson. A CNN szerint be-nem-avatkozási külpolitikát és populista gazdaságpolitikát jelentett be. A The Intercept cikke szerint Gabbardnak kapcsolatai vannak az amerikai Vishwa Hindu Parishadhoz, egy hindu nacionalista szerveződéshez, és kampányának pénzügyi támogatói között is számos indiai-amerikai van.

Többször élesen kritizálta Trump elnököt, például a Khashoggi-gyilkosság idején tavaly ősszel, amikor azt mondta: „Szaud-Arábia kurvájának lenni nem pont az America First álláspontja”.

Kirsten Gillibrand

Kirsten Gillibrand – Fotó: US Department of Labor / Flickr / Wikipedia

Az 1966-os születésű jogász és politikus New York állam egyik szenátora; 2007-09 között képviselő volt. A #metoo-mozgalom fontos támogatója, saját párttársait – Bill Clintont és Al Frankent – is kritizálta túlfűtött hímségük miatt. Már 2017-ben felvetődött a neve esetleges elnökjelöltként, de ekkor még visszautasította az elképzelést.

Idén januárban azonban esélylatolgató bizottságot állított fel és Stephen Colbert tévéshowjában jelentette be, hogy indulni fog. Gillibrandot centristának tartják, de a The New York Times tavaly nyáron azt állította, hogy olyasfajta gazdasági populizmussal óhajtja megtűzdelni programját, ami Bernie Sanders elnökválasztási programját jellemezte.

Itt persze ne a „három gyerek-három szoba-négy kerék” populizmusára, hanem csak a mindenkire kiterjedő egészségbiztosításra, és a jobb minőségű állami oktatásra gondoljunk.

Amy Klobuchar

Amy Klobuchar bejelenti, hogy indul a Fehér Házért – Fotó: Lorie Shaull / Flickr / Wikipedia

A Minnesota államot képviselő, 1960-ban született szenátor eredendően ügyvéd, a New Yorker szerint egyike azoknak a nőknek, akik leginkább esélyesek arra, hogy az Egyesült Államok első női elnöke legyenek.

Modern liberálisnak nevezhető, támogatja a nők jogát az abortuszhoz, az LMBTQ-jogok további elismerésének frontharcosa, támogatja a mindenkire kiterjedő egészségbiztosítás bevezetését, és ellenezte az iraki háborút.

Február 10-én jelentette be, hogy indul az elnökjelöltségért. Havazás és fogcsikorgató hideg volt aznap, amikor a kemény csajnak ismert Klobuchar bejelentette indulását.

Egyesek Trump „rémálom-ellenfelének” is mondják, mert meg tudja szólítani a „trumpistákat:” a kétkezi munkásokat és a középnyugati földműveseket. Ő a középosztály maga.

Elemzők szerint egyébként is középnyugati jelöltnek lehet esélye Trump ellen, hiszen itt tudja gyengíteni az elnök bázisát. A 2016-os választás ennek a környéknek a középméretű államaiban (Pennsylvania, Ohio, Michigan, Illinois, Minnesota, Wisconsin) dőlt el.

Elizabeth Warren

Massachussetts állam demokrata szenátora a legidősebb az itt emlegetettek között. Hetven éves lesz júniusban, már Hillary Clinton alelnök-jelöltjeként is szóba jött, végül nem ő bukott együtt a volt First Ladyvel.

Polgári foglalkozását tekintve jogtudós, csődtörvény-specialista, bankcsődök szakértője, a Yale és a Harvard volt kutatója. Oklahomai születésű, 2013 óta szenátor, 1984-ben egy szakácskönyvben már emlegette, hogy részben cherokee (indián) származású, de a The Boston Globe tavaly bebizonyította, hogy a kisebbségi származáshoz kapcsolódó pozitív diszkrimináció nem játszott szerepet abban, hogy a Harvard jogi karára felvették oktatónak.

Mindenestre Trump „Pocahontasnak” szólította egy tweetjében, ami növelte népszerűségét. Progresszív demokratának tartják, ami nem meglepő, mert a „Massachussetts liberal” szóösszetétel az amerikai politikai térképen balosnak számít.

Warren nagyon kritikus az elnökkel szemben. Hevesen támadja a bevándorlási törvény módosítását, és azt is, hogy az amerikaiak részt vesznek a jemeni polgárháborúban való szaúdi beavatkozásban. Ugyanilyen keményen bírálta azt is, hogy az Egyesült Államok elnöke megfontolás nélkül bejelentette: kivonja az amerikai csapatokat Szíriából és Afganisztánból.

Már tavaly szeptemberben pedzegette, hogy „komolyan megnézi” induljon-e 2020-ban az elnökségért, majd december 31-én közölte, hogy esélylatolgató bizottságot hoz létre, és február 8-án hivatalosan is bejelentette, hogy indul.

Kamala Harris

Kamala Harris egy olajszennyezés helyszínén tart szemlét 2015-ben. Fotó: Office of Attorney General Kamala Harris / Wikipedia

Az 1964-es, oaklandi születésű jogász 2016-ban Barbara Boxert váltva lett Kalifornia harmadik női szenátora. Jamaikai és indiai származású politikus, tavaly júniusban már „nem zárta ki”, hogy indul, egy hónap múlva bejelentette, hogy kiadja emlékiratait, amit az elhatározás komolyságának tudnak be elemzők. Január 21-én jelentette be hivatalosan indulását Oaklandben, húszezren ember előtt.

Gazdaságilag és emberi jogi szempontból Bernie Sanders követője, külpolitikában kemény: követeli, hogy vonják felelősségre Asszad szír elnököt, amiért vegyi fegyvert vetett be a szír lakosság ellen.

Ugyanakkor kemény szavakat használ a BDS (Boycott, Divestment, Sanctions – bojkott, nem-befektetés, szankciók) mozgalommal szemben, mely Izrael kritizálását tekinti fő-, és egyetlen feladatának. A zsidó állam támogatása számára nem lehet pártpolitikai kérdés, szerinte mindkét amerikai pártnak támogatnia kell Izraelt a biztonság és az önvédelmi jog kérdésében, mondja. „Vezetőként akarok működni, nem félelemkeltőként” teszi hozzá.

És akkor nézzük, kik azok, akik nem indulnak az elnökjelöltségért, de novemberi megválasztásuk óta elég sok vizet zavarnak az amerikai politikában!

Alexandria Ocasio-Cortez

Alexandria Ocasio-Cortez sajtótájékoztatót tart. Fotó: Senate Democrats/Wikipedia

A 29 éves bronxi, latin származású nő már-már „kisajátította” a kongresszusi híradásokat, amióta feltűnt a politikában.  New York 14. körzetének képviselője a washingtoni Capitoliumon, puerto ricói család sarja, aki őrületesen tweetel, professzionálisan kezeli a közösségi médiát, és eleddig bárkiből darált húst csinált. Népi hős, mint Tupac Shakur volt.

Képviselői hivatalát többi társával együtt január 3-án fogalta el, mint a legfiatalabb nő, aki valaha az Egyesült Államok Kongresszusának tagja lett. Joe Crowley-t, egy régi demokrata nagymenőt verte meg körzetében, Bronx-Queens északi részében. Demokratikus szocialistának vallja magát, a Zöld New Deal élharcosa, mindenkire kiterjedő egészségbiztosítást akar, szövetségi munkavállalási garanciát, a 10 millió dollár feletti jövedelmekre pedig 70 százalékos adót vetne ki.

Választási küzdelmében a MoveOn, a Justice Democrats, a Black Lives Matter civil szervezetek is segítették, valamint támogatta Cynthia Nixon (Miranda a Szex és New Yorkban című sorozatban), aki New York állam kormányzói székéért küzdött – ő is kipróbált régi harcos, Andrew Cuomo ellen.

A színésznő elbukott, de Ocasio-Cortez bekerült a képviselőházba. Kampányol Trump elnök szövetségi felelősségrevonása, az úgynevezett impeachment melett.

Szélsőbalosként tartják számon, viszont egy balos zsidó szervezet decemberi Hanuka-partiján elmondta, hogy bár ő puerto ricói, de széfárd zsidó származást is számontart, hiszen a spanyol gyarmatosítók mellett afrikaiak és mórok, taino indiánok és zsidók is lakják a szigetet.

Ilhan Omar

Ilhan Omar egy delegáció tagjaként Párizsban, 2017-ben. Fotó: US Department of State

Az első hidzsábos képviselő szomáli-amerikai származású. Mogadishuban született 1981-ben, Minneapolisból lett képviselő, radikális muszlim, nagyon sokan fenekedtek rá az elmúlt másfél hónapban. Ha vannak is elnöki ambíciói, sok sanszot nem adok neki.

Az AIPAC, az American Israeli Political Action Committee nevű befolyásos lobbicsoport és Izrael gyakori támadója, és még saját pártja is elítélte antiszemita, Izrael-ellenes kirohanásait.

Komplikáltabb képlet tehát az előbbieknél, mindenesetre erősíti helyzetét, hogy Trump a Twitteren követelte lemondását, vagy legalább, hogy a bizottsági munkát hanyagolja. De Izrael-ellenes indulatokkal az amerikai politikában túl messzire nem lehet menni.

Rashida Tlaib

Detroitban született 1976-ban, palesztin származású. A detroiti gyerekkor azt jelenti, hogy látott ő már háborús övezetet, méghozzá Amerikán belül. Detroit a várospusztulás amerikai szimbóluma, az autóipar fővárosából a gyilkosságok fővárosa lett. A faji zavargások után a fehér lakosság nagyrészt otthagyta – amikor utoljára jártam arra, azt mondtam, hogy „úgy fekete, mint Nairobi, és úgy sivatag, mint a Szahara, csak ez városból van”.

A Detroit melletti Dearborn a legnagyobb arab-amerikai központ az Egyesült Államokban, még a Világkereskedelmi Központot felrobbantani készülő vak sejk is oda menekült, mikor terve befuccsolt, és bujkálni kényszerült. Ő is Izrael-ellenes, de Ilhan Omarnál visszafogottabb, vagy legalábbis jobban rejti indulatait. Ha vannak is elnöki ambíciói, sok sanszot nem adok neki.

Nancy Pelosi

Nancy Pelosi beszédet mond Fotó: Lorie Shaull / Wikipedia

A Képviselőház elnöke nem fog indulni az elnökválasztáson. Ha vannak is elnöki ambíciói, sok sanszot nem adnék neki, aminek egyik oka, hogy már 78 éves. Ám ez nem akadályozta meg abban, hogy az amerikai demokraták egyik legmenőbb karaktere legyen: régi politikai profiként a kormányzati leállás ügyében jól vívott Trumppal.

Talán kiforogja magát egy olyan amerikai politika, ami minőségileg jobb lehet az élőhalott fehér férfiak sertepertéjénél, amit több, mint két éve nézhetünk. És szerintem készülhetünk itt is: a Fidesz elkerülhetetlen és szükségszerű bukása után jó eséllyel nálunk is, a rendszerváltó libsi életérzéshez képest jó eséllyel balosabb és mindenképpen feministább politika jön majd.

Címlapkép: Alexandria Ocasio-Cortez sajtótájékoztatót tart (Fotó: Senate Democrats/Wikipedia)

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom