Bezárás
Kína

Gyanús körülmények bizonyíték nélkül: itt tart most a Huawei kémsztorija

Egyre gyűlnek a sötét fellegek a Huawei fölött: a kínai techóriást régóta gyanúsítják kémkedéssel, az Egyesült Államokban nemrég vádemelésig jutott az ügy. Csakhogy egyelőre a spekulációkat nem sikerült bizonyítékkal alátámasztani.

Fizess elő az Átlátszóra!

Fizess elő az Átlátszóra: atlatszo.hu/tamogatom

Január 28-án az Egyesült Államok ügyvezető szövetségi igazságügyi minisztere, Matthew Whitaker bejelentette, hogy vádat emeltek a kínai Huawei vállalat ellen. Az egyik vád lényegében ipari kémkedés: a Huawei mérnökei a T-Mobile telefonszolgáltató egyik, mobiltelefonok tesztelésére használt robotját megpróbálták lemásolni, illetve annak egy darabját el is lopták.

A másik vádpont ennél bonyolultabb: eszerint a Huawei megsértette az Irán ellen életbeléptetett amerikai szankciókat azzal, hogy 2007 óta azt állította, eladta iráni érdekeltségét, a Skycom nevű céget. Az ügyészek szerint a cégbeli érdekeltségét a Huawei csak látszólag adta el, valóban továbbra is a tulajdonosa maradt a Skycom-nak.

A hamis információ birtokában amerikai bankok továbbra is üzleti kapcsolatban álltak a Skycom-mal, és így akaratlanul embargót sértettek; a vád szerint az egyik bank 100 millió dollár értékű tranzakciót bonyolított négy év alatt ezzel az iráni céggel.

Régóta gyanúsítják kémkedéssel a kínai vállalatot

A januári vádemelés a legutolsó stációja a Huawei és más kínai telekommunikációs vállalatok ellen évek óta tartó amerikai hadjáratnak, melynek során lényegében azzal gyanúsítják a Huawei-t, hogy mobiltelefonjai valamint hálózati eszközei lehetővé teszik, hogy a Kínai Kommunista Párt adatokat gyűjtsön a készülékek felhasználóiról.

Bár számos körülmény látszik alátámasztani ezt a feltételezést – ezeket alább részletezzük –, eddig senkinek nem sikerült bizonyítani azt, hogy a Huawei szándékosan épített volna biztonsági réseket a készülékeibe, illetve hogy a biztonsági réseket a Kínai Kommunista Párt adatgyűjtésre használná.

Ugyanakkor viszont tény, hogy az amerikai gyártók, köztük a Cisco vagy akár az Apple rendkívül idegesek a kedvező árú és elfogadható minőségű kínai mobiltelefonok, valamint routerek látványos térhódítása miatt, így a lépten-nyomon felbukkanó, rendszerint közvetett bizonyítékokon alapuló gyanúsítgatások kísértetiesen emlékeztetnek egy lejáratókampányra.

Továbbá van annak egy kettős mérce-szaga, hogy miközben az amerikai kormány az NSA révén bizonyíthatóan gyűjti a felhasználók információit az Egyesült Államokban és világszerte is, felháborodik azon, hogy egy másik ország kormánya állítólag ugyanezt teszi.

A kommunista párt az üzleti szférában is megkerülhetetlen

A vád ismertetése során Christopher Wray FBI-igazgató hangsúlyozta, hogy nem gyanúsítják a Kínai Kommunista Pártot azzal, hogy törvényt sértett. Azonban köztudott, hogy a kínai kiberbiztonsági törvény alapján a Huawei és más kínai techvállalatok arra kötelezhetőek, hogy az általuk kezelt adatokat a kínai kormány rendelkezésére bocsássák, ez pedig az Egyesült Államok nemzetbiztonságát veszélyezteti.

„Nyugati kormányok nem kell azt gondolják, hogy a kínai cégek a kommunista párt ügynökei, mivel ezek a cégek végső soron saját hatáskörben hoznak üzleti jellegű döntéseket. Azonban a határ elmosódott: a kínai törvények, az adminisztratív előírások, a cégeken belüli pártbizottságok miatt nehéz különbséget tenni állami és közszféra között”kommentált a Foreign Policy.

A kínai nemzetbiztonsági, illetve kiberbiztonsági törvény 2015-ben és 2016-ban lépett életbe. A nemzetbiztonsági törvény előírja, hogy mindenki – beleértve az állampolgárokat, hatóságokat, közintézményeket, civil szervezeteket és magáncégeket – „biztosítsa a nemzet biztonságát”.

A kiberbiztonsági törvény 28-as cikkelye erre ráerősít, kimondva, hogy minden mobilszolgáltatónak és telekomcégnek „technikai segítséget” kell nyújtania a nemzetbiztonság terén tevékenykedő állami szerveknek. Ezt az FBI úgy értelmezi, hogy minden kínai cég – így a Huawei is – a kínai kormány alárendeltségébe tartozik végső soron.

Üzleti döntésekbe a párt is bele akar szólni

A kínai techcégek állammal való viszonya távolról sem egyszerű: sok cég – köztük a Huawei – nyilvánosan is egyértelművé tették, hogy a kormány politikájának bizonyos aspektusaival nem értenek egyet. A cég alapítója, Ren Zhengfei például egy interjúban finoman kritizálta is a kínai kormány „hazai innováció” politikáját.

Egy másik kínai techcég, a videojátékokat gyártó Tencent már-már háborúban áll a párttal, melynek hivatalos álláspontja szerint a videojátékok tönkreteszik a kínai fiatalok életét. A párt a hivatalos médiaorgánumain keresztül „méregnek” nyilvánította a Tencent eddigi legnépszerűbb játékát, az Arena of Valor-t.

A feszültségek ellenére egyértelmű, hogy a privát szféra és a kormányzat közeledik egymáshoz: a Foreign Policy szerint a Baidu, Alibaba és Tencent irodaházaiban már vannak olyan szobák, ahol az alkalmazottak mindenféle formaság nélkül átadnak szenzitív információkat a rendőrségnek. Egyre nagyobb a nyomás azokon a kínai cégeken, melyeknek külföldi részvényesei vannak, hogy az üzleti döntésekbe a párt is beleszóljon.

A Huawei körül is szaporodnak a kérdőjelek

A hivatalos kínai pártlap nemrég megírta, hogy Jack Ma, az Alibaba alapítója párttag volt. Ezt a nyugatiak jelzésként értékelték: a párt és az internetes bolt közti kapcsolat nem is olyan távoli, mint amennyire azt korábban feltételezték.

A Huawei alapítójáról, Ren Zhengfeiről sokan azt gondolják, hogy kapcsolatban van a kínai hadsereggel. Lánya, Meng Wanzhou, aki a cég pénzügyi igazgatója, korábban ugyanis olyan útlevéllel rendelkezett, melyet általában csak a kormányhoz közel álló személyek kaphatnak meg.

Wanzhou-t egyébként Kanadában tartóztatták le 2018 decemberében – és bár hamarosan kiadják az Egyesült Államoknak, azt nem tudni, hogy miért tartóztatták le.

Nem újkeletű az a spekuláció, miszerint a Huawei készülékei révén törvénytelenül gyűjt adatokat, majd azokat a Kínai Kommunista Párt rendelkezésére bocsátja. 2012-ben a Fehér Ház kért egy elemzést a külföldi telekom-vállalatok, így a Huawei és a ZTE nemzetbiztonsági kockázatairól.

Inkább hanyagság, mintsem kémkedés

Másfél év vizsgálódással annyit sikerült kideríteni, hogy a Huawei eszközei számos biztonsági rést tartalmaznak – jóval többet, mint az amerikai tervezésű konkurensek. Azonban arra nem találtak bizonyítékot, hogy ezeket a biztonsági réseket szándékosan hagyták meg a szoftverekben, vagy hogy a réseket törvénytelen adatgyűjtésre használta a Kínai Kommunista Párt.

„Ötször könnyebb biztonsági rést találni egy Huawei router-ben, mint egy Cisco által gyártottban” – mondta a Reutersnek Felix Lindner hálózati szakértő, aki hónapokig vizsgálta a Huawei-eszközök szoftverét. Hozzátette azonban, ezek a rések sokkal inkább hanyag programozói munkának tűnnek, mint előre eltervelt kémkedési kísérletnek.

Szkeptikusok szerint azért is értelmetlenek a Huawei ellen felhozott vádak, mert a biztonságosnak hitt amerikai hálózati eszközöket ugyanazokat az alkatrészeket tartalmazzák mint a Huawei termékei – ezeket az eszközöket ugyanazokon a gyártósorokon, ugyanazok a munkások szerelik össze Kínában, érvel a Techdirt.

Csak a piacot védik az olcsó kínai termékektől?

Nem kizárt, hogy a vádak mögött leginkább csak protekcionizmus áll: az amerikai piacot próbálják védeni az olcsó, és emiatt egyre népszerűbb Huawei-termékektől.

Bármi is legyen a háttérben, az Egyesült Államokban egyre nő a politikai ellenállás a kínai techcégekkel szemben: a második legnagyobb telekommunikációs cégtől, az AT&T-től azt kérték, bontsa fel a Huawei-jel a kereskedelmi kapcsolatokat, és ne árusítson ilyen márkájú mobiltelefonokat.

Az amerikai kormány továbbá nemzetbiztonsági megfontolásokból meghíusított egy sor kínai akvizíciót az Egyesült Államokban. Emellett a telekomcégek értésére adták, hogy a Huawei-jel vagy a China Mobile-lal való együttműködés kizárja őket a közintézmények beszállítói közül.

Sipos Zoltán

Címlapfotó: South China Morning Post

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom