Kiszivárgott hangfelvételek bizonyítják a lengyel kormánypárt törvénytelen üzleti kapcsolatait

Lehallgatási botrány rázta meg január végén a lengyel belpolitikát, azon belül is a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártot. A Gazeta Wyborcza napilap által nyilvánosságra hozott hangfelvételeken a párt elnöke és Lengyelország tulajdonképpeni vezetője, Jarosław Kaczyński beszélget egy osztrák üzletemberrel két varsói felhőkarcoló megépítéséről. Üzleti vita állhat a kiszivárogtatás hátterében, ám a felvételek megtépázhatják Kaczyński tekintélyét, aki eddig el tudta hitetni a nagyközönséggel, hogy már-már aszkéta életet él, politikai tevékenysége pedig nem fonódik össze a pénzzel és üzleti világgal.  

További részletek: atlatszo.hu/azenadombol

Sűrűn havazott a kora délutáni sötétedésben, amikor Jarosław Kaczyński pártelnök és Mateusz Morawiecki miniszterelnök gondterhelt arccal hagyták el autóikkal a Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypárt a varsói Nowogrodzská utcában található a székházát január 28-án, hétfő délután.

A párost hasonló hangulatban követték a PiS felső vezetéséhez tartozó politikusok. A  Lengyelországot irányító párt vezetése egy több órás, zártkörű tanácskozást fejezett be. Mindenféle tájékoztatás nélkül, csöndben elhagyták a helyszínt.

A Gazeta Wyborcza (GW) liberális napilap főszerkesztő-helyettese másnapra egy közéleti „atombombát” ígért. Később arról panaszkodott a Twitteren, hogy nem sikerült a nyomdával megállapodni egy keddi nagyobb példányszámban. Előzetesen azért annyi kiderült, hogy a kedden nyilvánosságra kerülő ügyben Jarosław Kaczyński PiS-elnök is érintett.

Hétfő este sokan megosztották a Twitteren a hírt, miszerint néhány kormánypárti politikus lemondta keddi televíziós és rádiós szerepléseit. Mások azzal viccelődtek, hogy Jarosław Kaczyński  lesz az első, aki elhagyja az országot és Magyarországon kér politikai menedékjogot. Az információk csak lassan szivárogtak.

Éjfél után minden érthetőbbé vált. A liberális napilap keddi nyomtatott száma első hat oldalán hozta nyilvánosságra a lengyel kormányzó párt elnökének, a lengyel ultrakonzervatív tábor vezérének titokban felvett beszélgetéseit. Az újság már jelezte: további hangfelvételek állnak rendelkezésükre, és folytatják azok publikálását.

A kedden nyilvánosságra hozott, több mint egy órányi, tavaly nyáron rögzített felvételen Kaczyński beszélgetett Gerald Birgfellner üzletemberrel és két másik férfival. A lap információi szerint 2017 májusa és 2018 augusztusa között ez a társaság 19 alkalommal találkozott.

Ezeken a tárgyalásokon egy meg nem valósult építkezési beruházásról beszélgettek, amelyet a PiS-közeli Srebrna nevű vállalat épített volna meg Varsó központjában.

A Kaczyński-párt „Ezüsthajó Kft-je”

A Srebrna neve magyarul ezüstöt jelent, 1995-ben alapították. A Srebrna alapozta meg a jelenlegi lengyel kormányzó párt anyagi hátterét. A cégalapítók között található Lech Kaczyński, a szmolenszki légikatasztrófában elhunyt egykori lengyel elnök, Jarosław Kaczyński ikertestvére is.

A cég vagyonát a 2012-ben felszámolt „Szolidaritás” Sajtó Alapítványtól örökölte meg. Az 1990-ben mindenféle sajtótevékenység céljából alapított „Szolidaritás” Sajtó Alapítvány Tanácsának elnöke, Jarosław Kaczyński a lengyel Kincstár felé 1991-ben intézett kérelme nyomán négy, nagy értékű ingatlan került áron alul, mindenféle pályázat nélkül az Alapítvány tulajdonába.

A Srebrna fő részvénytulajdonosa a Lech Kaczyński Elnök Intézet (Instytut im. Lecha Kaczyńskiego, IPLK). Az értékes ingatlanok egyike a Nowogrodzská utcában található PiS pártszékház. A cég becsült értéke jelenleg nagyjából 889 millió forintnak megfelelő zloty (12 millió PLN).

A cég dokumentumainak egy része nem nyilvános, ezért a lengyel közvélemény egyelőre csak találgat a cég forgalmi értékéről. A cég kulcsfontosságú a párt számára, a Srebrna a PiS legfőbb pénzügyi támasza.

A hangfelvételen említett felhőkarcolók megépítése pedig már 2015 óta beszédtéma Lengyelországban. A két felhőkarcoló pedig egy újabb bevételi forrást jelenthetett volna a párt számára.

A „K-Towers“: A Gazeta szerint a tornyok a Kaczyński-testvérpárt, Jarosław pártelnököt és a néhai Lech Kaczyński egykori köztársasági elnököt szimbolizálták volna. Az egyik elképzelés szerint a torony végleges elnevezése „K-Towers“ lett volna (lásd: címlapkép). Az osztrák beruházó az épületekbe apartmanokat, hotelt, és az IPLK, a volt elnökről elnevezett intézet elhelyezését tervezte. Ez utóbbi ma nem messze a PiS-elnökének háza mellett található. 

De a beruházás évek óta állt, mivel a felhőkarcolók építési engedélyét öt év alatt sem sikerült megszerezni a varsói főpolgármesteri hivataltól. A várost a parlamentben jelenleg ellenzékben található jobbközép-liberális Polgári Platform (PO) vezeti. Kaczyński számára ezért Varsó irányításának megszerzése kulcsfontosságú lett volna a 2018. őszi lengyelországi önkormányzati választáson.

Kaczyński, a vállalkozó

„Ha nem nyerjük meg a választást, nem építünk Varsóban felhőkarcolót” idézte a Gazeta címoldalán a lengyel kormánypárt elnökét a kiszivárogtatott felvételről. Ha a 2018. őszi önkormányzati választáson Varsóban a PiS polgármester-jelöltje nyert volna, a PiS-közeli vállalat valószínűleg megkapta volna az építési engedélyt a munkálatokra.

Lengyelország nem orbanizálódik tovább – fellázadtak Kaczyński ellen a lengyel városok

Tömegesen utasították el a lengyelországi helyhatósági választásokon Orbán Viktor legfontosabb régiós szövetségese, Jarosław Kaczyński Jog és Igazságosság (PiS) nevű pártjának jelöltjeit a lengyelek. Négy nagyváros kivételével a PiS sehol nem tudott polgármestert adni. Egy évvel az országgyűlési választások előtt a lengyel társadalom mélyen megosztott, egy azonban biztosnak tűnik: Lengyelország nem orbanizálódik tovább.

Igen ám, de a lengyel kormánypárt jelöltjei országosan nagyon leszerepeltek az őszi önkormányzati választásokon, Varsót kifejezetten nagy különbséggel bukták el már az első körben. A lengyel fővárost továbbra is az ellenzéki PO jelöltje irányítja.

Az osztrák üzletember felhőkarcoló-projektje így nem valósulhat meg. A probléma ott kezdődött, hogy a PiS-közeli Srebrna vállalat nem akarta kifizetni az osztrák üzletember költségeit.

Gerald Birgfellner számára 2018 szeptemberében lett világos, hogy a lengyel kormányközeli cég nem akarja kifizetni, ezért a projekt lezárását ügyvédei intézik. A lengyel politikussal folytatott egyeztetéseket ekkor rögzíthették.

Sajtóértesülés szerint valószínűleg az osztrák üzletember ügyvédei szivárogtatták ki a felvételeket a Gazeta Wyborcza újságíróinak. 

Azt viszont lehet tudni, hogy a jogászok között ott található Kaczyński egykori és elárult koalíciós partnere, az ultrakonzervatív Lengyel Családok Ligájának egykori főnöke, és a jelenleg ellenzékben politizáló Polgári Platform ügyvédje, Roman Giertych. Az ő politikai karrierjét is egy kiszivárgott felvétel törte ketté, ami Lengyelországban meglehetősen gyakori kormánybuktató eszköznek bizonyult a múltban.

A Rywin-ügy

Egy televíziós csatorna jutányos megvásárlására és a médiabefolyás növelésére kapott ajánlatot Adam Michnik a Gazeta Wyborcza főszerkesztője Lew Rywin filmproducertől, ha a kormányzó a Demokratikus Baloldal Pártja (SLD) számára visszautal 17,5 millió dollárt. Michnik felvette a beszélgetést, és később nyilvánosságra hozta. A botrány hatására erősödött meg a PO és a PiS is. Később Michnik egyre jobban belekeveredett az ügybe, és a lengyel polgárok egy részének szemében ez az ügy a politikusok és a véleménymegmondók gazdasági háttérhatalmát bizonyította.

A Lepper-ügy

Korrupciógyanús földügyletek miatt mondott le idő előtt posztjáról 2007-ben Andrzej Lepper, és bomlott fel a PiS, a baloldali-populista Önvédelem (Samoobrona) és az ultrakonzervatív Lengyel Családok Ligája (Liga Polskich Rodzin, LPR) furcsa koalíciója. Ebben az esetben biztonsági kamerák felvételeit és telefon-beszélgetéseket hoztak nyilvánosságra. A 2007-es előrehozott választás után a jobboldali-liberális PO és a Lengyel Parasztpárt alakított koalíciót.

A nagy lengyel lehallgatási botrány (2014)

De a Polgári Platform sem kerülhette el a lengyel lehallgatási hagyományokat. A kormányzó Tusk-kormányt egy étteremben 2013 és 2014 között felvett hangfelvétel kiszivárogtatása rázta meg. A felvételen magasrangú kormánypárti politikusok és üzletemberek beszélnek kendőzetlenül a lengyel hadsereg, az állam és a kormány működéséről, és különböző alkukat egyeztetnek le. A Tusk-kormány bár túlélte a parlament bizalmi szavazást, de a miniszterelnök lemondott, és nem sokkal később az Európa Tanács elnökévé nevezték ki. A több száz órányi rögzített beszélgetés fokozatos kiszivárogtatása miatt az ügy évről-évre tovább dagad.

A Wojtunik-ügy

Tusk után jött Ewa Kopacz kormánya, és nem sokkal később, 2015 májusában az újabb lehallgatási botrány, amelybe – több más lengyel politikussal együtt – a Korrupció-ellenes Hivatal vezetője, Paweł Wojtunik is megbukott. A PO sorsa megpecsételődött, az új választásokat a Jog és Igazságosság pártja nyerte nagy fölénnyel. A PiS kormánya alatt eddig csak a kormány szoros felügyelete alatt álló lengyel köztévé szivárogtatott ki felvételeket.

A Morawiecki-ügy

A tavaly őszi önkormányzati választások során az aktuális miniszterelnök, Morawiecki került bajba a még 2013-ból származó Sova étteremben titokban rögzített felvételek miatt. A PiS-miniszterelnök a felvételen úgy beszélt, mint egy nyugat-európai liberális politikus, Merkelt éltette, vagy elmondta, hogy fontolgatta a részvételét a PO-kormányban, és több tízezer zlotyt is felajánlott az Államkincstár egykori vezetőjének, és egyengette útját egy neves PiS-es EP-képviselőnek is.

A Chranowski-ügy

Még szintén 2018 novemberében a korrupcióellenes rendőrség letartóztatta Mark Chranowskit, a pénzügyi piac felügyeletét ellátó bizottság igazgatóját. Az eset nagy visszhangot váltott ki a lengyel gazdaságban. A hangfelvétel leirata szerint Chranowski 3 milliárd forintnak megfelelő kenőpénzt kért a Getin Noble Bank igazgatójától, ha becsukja szemét.

Mit tudhattunk meg a most kiszivárgott felvételekből?

A lengyel törvények szerint a helyi politikai pártoknak tilos az üzleti életben részt venni. Mindeközben a kedden nyilvánosságra került felvételeken Kaczyński többes szám első személyben („mi”) beszél a befektetőről, a PiS-ről, a Srebrna vállalatról és az ILK-ról. A pártelnök napokkal később elismerte, hogy a Srebrna a PiS érdekei szerint cselekszik.

Ha a PiS-közeli és ezért nem mindig a piacról, hanem egyre gyakrabban politikai kapcsolatainak köszönhetően működő Srebrna vállalat rendelkezett volna az építkezési engedéllyel, akkor 300 millió euró értékű hitelt kaptak volna 15,5 millió eurós előkészítő munkaköltség mellett a Bank Pekao pénzintézettől.

A Bank Pekao 2017 nyarától a PZU lengyel egészségbiztosító intézet és a PFR fejlesztési alap felügyelete alatt működik, és a PiS által kinevezett Michal Krupiński irányítja. A lengyel kormány így növelte a lengyel tőke részvételét a helyi bankszektorban, amelyet nagyrészt a külföldi befektetők uralnak.

Január 31-én a Gazeta újabb cikkéből kiderült, hogy Krupiński bankvezér 2018-ban személyesen találkozott a tornyokat fejlesztő osztrák üzletemberrel a Nowogrodzská utcai PiS-székház épületében.

Emlékezetes, hogy az önkormányzati választások előtt, 2018 őszén a PiS egy belső határozatával megtiltotta olyan politikusainak a választási részvételt, akik különböző cégek felügyelőbizottságában ülnek. Kaczyński ezzel kapcsolatban leszögezte: a döntés eddigi politikájukkal összhangban született meg, mivel a politika nem a pénzről szól. De hasonló kijelentést tett a pártelnök néhány évvel korábban, kormányzati ciklusuk elején is:

„Nem a pénz miatt akarunk kormányzni”- állította 2015-ben Kaczyński.

Az ultrakonzervatív politikus Lengyelországban és külföldön is egy aszkéta, az anyagi haszonszerzéssel nem törődő politikus imidzsével rendelkezett. Korábban például kijelentette, hogy sokáig nem vezetett bankszámlát, nem volt bankkártyája sem.

Ezen végül csak azért változtatott, hogy tudjon online vásárolni. Máshol arról beszélt, hogy a kilencvenes évekig szegény körülmények között élt, szülei haláláig nem volt öltönye, és virslin nőtt fel. 

Most mindenki azt találgatja Lengyelországban, hogy a kiszivárgott felvételek okozhatnak-e törést a pártelnök és a PiS népszerűségében, és változtatnak-e az elnökről kialakult képen.

Hogyan reagáltak a lengyelek a Kaczyński-ügyre?

A PiS egy emberként állt ki elnöke mögött. „Egyik állítás sem bizonyítja azt, hogy Kaczyński pártelnök a törvénnyel ellentétesen cselekedett volna”, jelentette ki a PiS szóvivője, Beata Mazurek, aki még hozzátette: ez csak annak a háborúnak a része, amelyet a Gazeta Wyborcza folytat évek óta a PiS elnökével. Morawiecki miniszterelnök is megvédte az idős pártelnököt: „sokszor megpróbálták már tisztességét kétségbevonni, de a lengyel nép tudja, mi az igazság.”

Az ellenzéki PO politikusai ezzel szemben a tiszteletreméltó és visszafogott Jarosław Kaczyński mítoszának végéről beszélnek. Egy másik ellenzéki politikus szerint a felvételeken nem egy politikust, hanem egy üzletembert hallhattunk. Mint mondta, a felvételeken olyan valaki beszél, aki a politika segítségével szerette volna megvalósítani gazdasági terveit.

A fenti megállapítás annyiban helytálló, hogy a most kibontakozó legújabb lengyel közéleti botrányból kiderült: ellentmondás van a politikai pártokról szóló törvény és a kormányzó párt gyakorlati működése között.

„Az ügy legérdekesebb része, amikor kiderült, hogy az egykori miniszterelnök nagy összegű anyagi támogatást intézett az állami tulajdonú Pekao Bankon keresztül”, írta kommentárjában Marcin Makowski, a konzervatív Do Rzeczy hetilap kommentátora.

„Azért fogadták el a politikai pártokról szóló törvényt, hogy az ilyen kétes ügyletekre ne kerülhessen sor,” kommentálta a lengyel közrádióban Jacek Zaleśny, a Varsói Egyetem politológusa a hírt.

Ewa Marciniak, a Varsói Egyetem politológusa szerint a botrány nem fogja a PiS-szavazók véleményét megváltoztatni Jarosław Kaczyńskiről. Szerinte a PiS szavazótábora idealizálja a párt elnökét. A kikerült felvételek okozhatnak bennük bizonyos ellentmondásokat, de többségük megmagyarázza magának a felvétel tartalmát, hogy megőrizhessék a Kaczyńskiről kialakított pozitív képüket – véli a varsói politológus.

Annyi azonban biztos, hogy a PiS gyengébb önkormányzati választási eredménye, a kormánypárt körül sokasodó korrupciós botrányok, és Adamowicz gdański polgármester meggyilkolása után a lengyel 2019-es szuperválasztási évet a Kaczyński-párt baljós jelekkel kezdi: idén a májusi EP-választáson kívül új kormányt is választanak a lengyelek.

Futballrajongó, menekültbarát lengyel polgármester az elorbánosodott Lengyelország első halálos áldozata

Stadiont épített, a multikulturalizmus híve volt és kiállt a menekültek befogadása mellett a vasárnap meggyilkolt gdański polgármester, aki évek óta a lengyel kormány kezében lévő lengyel közmédia és a szélsőjobboldal állandó verbális támadása alatt állt. Ismerjék meg a merénylet szereplőit, hátterét és visszhangját.

Bőtös Botond

Címlapkép: a varsói Srebrna vállalat birtokára tervezett két felhőkarcoló látványterve (Forrás: Instagram, Gazeta Wyborcza)