Kíváncsiságunk határtalan. Az Átlátszó külpolitikai blogja: hírek, elemzések és tudósítások a nagyvilágból és a szomszédból, a teljesség igénye nélkül.
Az éjszakai földrengésben persze az is rossz, hogy álmában éri az embert, még virágos réten bóklászott álmában a szívszerelmével, aztán egyszercsak rászakad a mennyezet. Az inszomniások, mint például magam is, felkészültebben lehetnek, először a varjak őrülnek meg, kárognak ezerrel, őrülten kerengenek a sötétben, aztán a patkányok visítoznak először, aztán félelmükben nyüszítenek és túlmozgásosak. Halkan récegnek először az ablakok, aztán ott is megbokrosodik az üveg, enged a gitt, fokozódik az üvegkalimpálás. Aki ezeket az eseményeket még álmában tölti, az nemigen érzékel az előbbiekből semmit. Ám arra ő is felébred, mikor szörfdeszkaként bemoccan alatta az ágy, villanyt gyújt, és látja, hogy minden leng, ami lóg. Na ez a jinshin (dzsinsin – japán: földrengés). Most a török-szír határvidéket kapta telibe. De mit jelent ez a régiónak, ahol a tragédiák száma eddig is jelentősen meghaladta még a közel-keleti átlagot is.
Kurdisztán egy nem, és de mégis létező entitás, van vagy negyvenmillió kurd a világban, a legtöbb persze Törökországban, aztán Irak, Szíria, Irán, még az egykori Szovjetunióban is éltek őshonos kurdok, ott, ami ma Örményország és Azerbajdzsán – utóbbi is nehezített vidék. És nem csak a szomszédok nehezek, az életkörülmények is: magas hegyek, kietlen szirtek, sivatagos rétek, lepukkant falvak, üdeség nélküli városok, nyíltan vagy titokban felfegyverzett lakosok.
Kurdisztánt az ág is húzza: valószínüleg ők a világon a legnagyobb állam-nélküli népcsoport.
Törökországgal finoman szólva konfliktusos a viszony, a PKK még ma is aktív: most Svédország NATO-tagságát nehezítik az ankarai pasák, azt állítva, hogy számos, a török állam által üldözött kurd “terrorista” kapott menedékjogot Stockholmtól, szolgáltassa ki őket a svéd állam, ha fél az oroszoktól, meg hát amúgyis jó lenne részükről abbafejezni az új, a reverz-Atatürk (Törökország deszekularizálója, reiszlamizálója), Recep Tayyip Erdogan diktátorozását.
Pedig. Svédország nem fogja kiadni a peshmergákat (kurd felkelőket), és majdcsak elintéződik a NATO-tagság is valahogy, Magyarország és Törökország nélkül is. (Előbbi nem akkora fontosságú, elmúlt a délszláv háború – egyenlőre? -, bezárt Taszár, ahogy nézem előbb rúgják ki hazánkat a nyugati szövetségből az egyre tarthatatlanabb Orbániáda miatt. Törökország más tészta, a NATO második legnagyobb hadserege, nagyon fontos geográfiai pozícióval.) A török börtönben elvileg élethosszig tartó fegyházbüntetését töltő Abdullah Öcalan tábornok, a PKK (Kurd Munkáspárt) vezetője és szervezete elszakadáspárti és ez nyilván semmilyen török államnak nem elfogadható, hiszen országuk legalább harmadán élnek kurdok, és vinnék a területet is.
Ábránkon a közel keleti térség országai és a kurd népesség (sárga színnnel jelölve) elhelyezkedése látható. A függőleges csíkozású terület a szíriai kurd autonómiát (Rojava), a vízszintes csíkozású terület az iraki kurd autonóm (Iraki Kurdisztán) területet mutatja. Forrás: AFP
Iránban egy 22 éves kurd lány (…) az erkölcsrendészet által elkövetett meggyilkolása borzolta addig a kedélyeket, hogy a fundamentalista teokrácia belpolitikailag legválságosabb hónapjait éli az “iszlám forradalom” 1979-es kezdete óta. Irakban az ország északi része kurd autonómia, államelnököt is adtak már, a Szaddam Husszein zsarnoksága idején erősen szorongatott kurd népesség ma, de már tegnap is igazi erőt képvisel és képviselt az országban. A szíriai Kurdisztán (a barátainak csak Rozsava) egy csík a hosszú török határ mellett, elképesztő matriarchális kísérlet terepe volt a 17 harcoló fél által vívott polgárháborúban, az egész világ felfigyelt a kurd nőkből álló YPG milícia hősiességére és hatékonyságára.
Erre van Rakka is, a Da’esh (ISIS) szíriai “fővárosa”, amit a rémszervezet a leghosszabb ideig volt képes tartani.
Na ide csapott le a szeizmikus holocaust, Gazantiep közelében volt az epicentrum, cikkzártánk idején ötezer feletti a halálos áldozatok száma, tízezrek sérültek, az anyagi kár egyenlőre felmérhetetlen. Bejrutban, Cipruson is érezhető volt a rengés, mely a Richter-skála szerint 7-es erősség környékén volt. Erdogan török szultán szükségállapotot hírdetett, nemzetközi mentőegységek érkeznek folyamatosan az Európai Unióból – köztük Magyarországról is a Hunor nevű ismert katasztrófaelhárító brigád, milyen kár, hogy a miskolci mentőkutya már nincs köztünk! -, nyilván az anyagi segítség is érkezni fog hamarosan. Azt mondják, hogy egy földrengés, törmelék alá szorult még élő emberek mentésére a következő öt nap az időablak, százak-ezrek lehetnek még a romok alatt.
A Közel-Kelet már a harmadik világháború hadszíntere – Bese Hozat, a KCK társelnöke
Ami a kérdés, hogy ki fog ebből politikai vagy bármilyen egyéb hasznot húzni a Da’esh (ISIS) többtucat rabján kívül, akik megszöktek az összeomló börtönből? Erdogan természetéből a további centralizálás következne, kérdés, hogy a nemzetközi támogatás érdekében hajlandó-e visszafogni magát, vagy inkább rátesz még egy lapáttal, mint azt legjobb magyar tanítványa tenné? Egyenlőre csak szomorkodhatunk és várhatjuk, milyen irányba mozdulnak a következmények.
Vágvölgyi B. András
Címlapfotó: Kisgyermek holttestét viszi egy férfi az észak-szíriai Idlíb kormányzóságbeli Besznia faluban 2023. február 6-án. Hajnalban több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét, a legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte. A földmozgásnak Törökországban és Szíriában is több száz halálos áldozata és több ezer sérülje van. MTI/AP
Svájci sajtójelentés szerint januárban kudarcot vallottak a diplomáciai kísérletek a béketeremtésre, most mindkét fél emeli a tétet, és a harctéren dől el, milyen pozícióból kerülhet sor újra tárgyalásokra.
A párt több kulcsfontosságú figurája befejezte az együttműködést az elnökkel, mások szembefordulnak politikájával. A folytatás egyelőre bizonytalan, Babiš maga dönt róla.
Tizenkét országtól kap nyugati tankokat Ukrajna, így meglehet az a páncélos arzenál, ami az ukrán hadsereg főparancsnoka szerint a megszállt területek visszafoglalásához szükséges.