A sebesülteket az útról behozni nem lehet – népirtásról beszélnek és radikalizálódnak a törökországi kurdok

Diyarbakirban az ostrom után költöznek vissza az emberek
Diyarbakirban az ostrom után költöznek vissza az emberek

Miután a „terrorellenes harc” jegyében a török hadsereg egyes városokat szinte porig rombolt, a kurdok egyre inkább radikalizálódnak, már csak egy lépésre a polgárháború. Interjú N. Zs.-vel, aki három éve él Törökország kurdok lakta területein.

 

tamogatoi_banner_cikkbe

 

2015 augusztusa óta 58 esetben rendeltek el kijárási tilalmat Törökország délkeleti, kurdok lakta részén – sok esetben ezek a kijárási tilalmak napokig, hetekig húzódnak. Hogyan kell elképzelni egy ilyen kijárási tilalmat?

N. Zs.: – A kijárási tilalom ostrom, bemenni, kijönni a városból tilos. Ez hetekig-hónapokig eltarthat, pár napos szünetekkel. Az utóbbi 8 hónap ostromjai alatt általában teljes, 24 órás kijárási tilalom volt érvényben, ez idő alatt a lakosok nem hagyhatták el a házaikat, s ha mégis megtették, járőröző katonák s a házak tetején rejtőzködő orvlövészek éles tölténnyel, figyelmeztetés nélkül lőttek az emberekre, gyermekekre, csecsemőt hordozó anyákra is.

A halottakat és sebesülteket az útról behozni nem lehetett, mert rálőttek azokra is, akik ezt megpróbálták. Ezért sokan belehaltak a sebeikbe, mások teste az utcán rothadt napokig. Mentők, halottaskocsik ritkán közelíthették meg az ostrom alatti negyedeket. Az infrastruktúrát szándékosan szétlőtték az ostrom elején, például Cizre legtöbb negyedében nem volt víz, áram, telefonszolgáltatás.

Az üzleteket, iskolákat, gyógyszertárakat bezárták, alig néhány élelmiszerüzlet maradhatott nyitva az ostrom első napjaiban, aztán azokat is bezárták. Több tízezer házat lőtt szét, aknázott alá a katonaság, több százezer lakos hagyta el a városokat az ostromok közti szünetekben.

Mivel sajtót csak ritkán engednek be, nehéz független híreket találni arról, ami jelenleg ebben a régióban folyik – híreket gyűjtő Facebook-oldalak, aktivista csoportok, egy-egy kurd politikus, illetve Ankara tájékoztatásaiból lehet úgy-amennyire összerakni a nagy képet. Mekkora támogatásuk jelenleg a lakosság körében azoknak a kurd erőknek, akik fegyverrel szállnának szembe a török hadsereggel?

A kurdok többsége támogatja a fegyveres harcot, mert minden más módszer kudarcot vallott. A török állam Atatürk óta nem hajlandó elismerni, hogy a törökön kívül más etnikumok is élnek Törökországban, ezért kisebb-nagyobb szünetekkel elnyomó, népirtó politikát folytatott a kurd kisebbség ellen.

Hosszú évtizedekig tilos volt a kurd nyelvet használni és fenyegetés, börtön, kínzás, kivégzés volt a sorsa annak, aki a török identitást nem volt hajlandó magára venni. Az 1990-es évek voltak a legkegyetlenebbek, 3 ezer kurd falut romboltak le, 2 millió kurd lakos vált belső menekültté, a karhatalmi erők hírhedt fehér kocsijai rendszeresen megjelentek a kurdok lakta régiókban.

Ilyenkor akit elvittek a török hatóságok, annak általában még a holttestést sem sikerült megtalálni. A Kurd Munkáspárt (PKK) ennek az elnyomásnak az eredménye. A Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK), a PKK-től levállott bosszú-osztag, amely a legutóbbi két ankarai robbantást vállalta magára, ugyancsak.

A korlátozott információ-áramlás ellenére bejárta a világsajtót azoknak a cizre-i alagsoroknak a híre, ahol civilek rejtőztek el. Sokak közülük meghaltak – a török hadsereg nem engedte őket kijönni, a mentők pedig nem mehettek be. Hír van arról is, hogy legalább egy esetben benzint öntöttek rájuk, azután pedig felgyújtották őket. Van esély rá, hogy a tetteseket felelősségre vonják?

Semmi esély, a múltban számtalan hasonló gyilkosság történt (pl. Roboski 2011-ben), amikor a mészárlás tényét sem ismerték el a hatóságok, nemhogy megbüntették volna az elkövetőket. Terroristák haltak meg az akciók során, ennyi volt általában a magyarázat, vagy még ennyi sem. Ha a nemzetközi közösség komoly nyomást gyakorol Erdogan-ra, az járhat eredménnyel, esetleg ha a nemzetközi bíróság elé állítanák Erdogant. Ha egyik sem fog megtörténni, akkor a kurdok fogják a harcot felerősíteni, ami polgárháborút jelent, és nemcsak a keleti régiókban.

Mit gondolnak a hétköznapi emberek azokról az öngyilkos merényletekről, melyeket kurdok követtek el török nagyvárosokban?

A TAK akciói a török kormány politika erdeménye, és bár a civilek szándékos meggyilkolását (legyenek azok törökök vagy kurdok) semmi nem mentesíti, a TAK léte tény, megszűnni pedig csakis akkor fog, amikor a kurdok elleni elnyomás. Addig mindig lesz utánpótlás gerillákból és öngyilkos merénylőkből is.

A PKK célpontjai 1995 óta kizárólag a török fegyveres erők, a TAK ellensége viszont a török állam és mindenki, aki segít fenntartani az elnyomó rendszert, a civil lakosságot beleeértve. A TAK és PKK nem ugyanaz, mindkét csoport ezt többször is kijelentette, és akcióik egymástól függetlenek.

A PKK gerillái a Kandil hegyeiben harcolnak, a TAK a városokban. Az YDGH, a PKK ifjúsági csoportja is a városokban folytat gerilla harcot, de csakis a fegyveres erők ellen. A legtöbb támogatottsága a PKK-nek s YDGH-nak van, a TAK radikális és civileket sem kímélő stratégiája inkább azok körében népszerű, akiknek közeli családtagját kínozták és ölték meg török katonák.

Annak ellenére, hogy a PKK és a Demokrata Néppárt (HDP) is elítélte a TAK akcióit, mert azok civilekre irányultak, a török lakosok nagyrésze, főként a media hatására, összemossa a fenti csoportokat, s úgy általában a civil kurdokat is azokkal, akik fegyverrel harcolnak.

A fegyveres harcnak a kurdok közt sok a támogatója, és minden erőszakos török akció után még több az utánpótlás. Azt mondják a TAK-ot támogatók, hogy legalább a török anyák is megtudják most, milyen a meggyilkolt és megcsonkított gyermekeik holttestét mosni.

Úgy tűnik, a menekült-krízisban játszott szerepe miatt Erdogan most bármit megtehet – ő pedig ki is játssza a kártyáit, bejelentve, hogy nem tárgyal többet a PKK-vel, akkor sem, ha ez polgárháborút jelent. Mi lehet a kurdok stratégiája egy ilyen helyzetben?

Ha a politikai harc legális pártok útján sikeressé válik, az állam mindig kitalál valamit, hogy ezt ellehetetlenítse. Például tavaly, amikor a HDP annyira megerősödött, hogy valószínűvé vált, elérik a 10 százalékos küszöböt a nyári választáskor, Erdogant elütve ezzel az elnöki rendszer létrehozástól, 4 hónap alatt három különböző kurd felvonuláskor robbantott öngyilkos merénylő Suruc, Diyarbakir és Ankara városokban – a kurdok szerint a török titkosszolgálat tudtával.

Vagy legutóbb, május elején, a HDP képviselők immunitását szüntették meg, azzal az ürüggyel, hogy azok a terrorizmust támogatják. Bűnűgyi eljárás van jelenleg folyamatban több kéviselő ellen is. Tehát ha a politikai harc eredményes, azért a kurdok gyakran az életükkel fizetnek. Ha nincs ellenállás és harc az elnyomás ellen, akkor ugyanez, mint ez látható volt a PKK létrejötte előtt. Akkor már jobb becsülettel, harc közben meghalni, gondolják sokan.

A kurdok számára jelenleg nincsen más opció, mint megszervezni magukat, és felkészülni a polgárháborúra, ami valószínűleg át fog terjedni az ország nyugati részére is. Tizenhat baloldali csoport (törökök, kurdok, alevik) két hónappal ezelőtt megegyezett, hogy összehangolják az akcióikat és együtt, szervezetten fognak ellenállni és harcolni, ha szükségessé válik.

A cizrei ostrom túlélőinek nem csak testi és lelki sérülései vannak, a mindennapi élethez szükséges javakkal sem rendelkeznek. Őket több módon is lehet segíteni:

1. Pénzadománnyal, amit a Cizre Rojava Dernegi szervezet bankszámlájára várnak. Nincsen minimális összeg, a legkisebb adomány is segít.

İş Bankası Ofis Diyarbakır Şubesi

TL IBAN : TR96 0006 4000 0018 3030 8933 06

USD IBAN : TR03 0006 4000 0028 3030 2128 71

EUR IBAN : TR13 0006 4000 0028 3030 2128 85

Ziraat Bankası Ofis Diyarbakır Şubesi

2. Termékekkel. Jelenleg olajra, szárított babra, rizsre, lencsére, paradicsomszószra, bébitápszerre, valamint bármilyen, reggeli étkezéshez szükséges ételféleségre (vaj, dzsem, stb.) van szükség. Hiány van még női tisztálkodási eszközöből, matracokból és bármilyen méretű cipőből. A csomag küldése előtt írjanak a szervezetnek a cizredensurakoordinasyon@gmail.com címre, illetve telefonáljanak (0090-554- 345-8424).

3. „Örökbefogadhatóak” cizrei kurd családok. Sokan elveszítették otthonukat, szeretteiket, egészségi problémáik vannak, és súlyos traumától szenvednek, de az anyagi segítségen túl a külvilág szolidaritására is szükségük van. Így aki elkötelezné magát amellett hogy egy cizrei családdal legkevesebb egy évig tartja a kapcsolatot (e-mailekkel, telefonhívásokkal), valamint tudna legkevesebb 300 török lírát (körülbelül 100 euró) adományozni a kiválasztott családnak, az írjon a vmelci@gmail.com címre. A rászoruló családokat a HDP (Demokrata Néppárt) irodáiban tartják nyilván.

Kérdezett: Sipos Zoltán

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

  • Zoli Medellin

    Újabb nagy tüntetés lesz Budapesten 2015. január 2-án 18
    órakor az Operánál.. Az eseményhez már most csak a facebook-on több, mint 6
    ezer ember csatlakozott (2 nap alatt!!), ti is csatlakozzatok, legyen egy újabb
    hatalmas demonstráció a FideSS Maffia ellen.

    https://www.facebook.com/events/1501578973456156/

  • Jurás Ubald ános

    Köszönöm a tüntetőknek a harcias kiállást a rezsim ellen ! Vidéki idős ember vagyok !Nagy odafigyeléssel követem a tüntetéseket !!!

  • Regős Mátyás

    Elvették a földjüket és most az álságos diplomáciát kihasználva, szemérmes nemzetközi félrenézés mellett, gyakorlatilag szabadon gyilkolják a “problémás” népet. Úgy, ahogyan a zsidók teszik a palesztinokkal, a kínaiak az ujgurokkal, alkalmanként a tibetiekkel, az amerikaiak az indiánokkal. Azután össznemzeti konferenciákon majd megsiratják az emléküket, az ENSZ-szel meg határozatot hozatnak, hogy “soha többé ilyesmit!”, és kiadatnak egy olcsóbb kivitelű emlékplakettet, amit néhány dollárért minden érző szívű emberbarát megvehet majd.

  • Jozsef Kolowrat

    Nagyjabol akkor kezdodott ujra a dolog,mikor a kurdok(is)elszakadtak a kozponti hatalomtol mind Sziriaban, mind mar korabban Irakban. Ha azok egyesulnek,akkor a torokokre nezve veszelyes allamot alkotnak, mert az ottani kurdok is szivesen elszakadnanak. Gyakorlatilag mar most polgarhaboru van, csak nem intenzivek az osszecsapasok Kelet-Anatoliaban. Valoszinuleg nem veletlenul a turistak ellen voltak a terrortamadasok,hiszen igy sok kart tudnak okozni a torok gazdasagnak.
    Az elso vilaghaboru vegen Torokorszag hasonlo helyzetben volt, mint Magyarorszag:teruletrablok akartak a nagy reszen osztozkodni(Gorogorszag, olasz-angol-francia szovetseg, meg ormenyek), csak eppen Kemal Ataturk sikeresen kiverte oket Anatoliabol(az iszlam helyett nacionalista alapokra epitette az allamat). Nem csoda,hogy brutalisan verik le az uj szeparatistakat. Torokorszag viszont kulcsorszag a NATO-ban Oroszorszag ellen, es nepes is(80 millio), igy nem lesz “megregulazas”.

  • Alex_De_Souza

    Szép, kerek kis cikk lett. Mindössze annyi az „apró” bökkenő, hogy rendkívül elfogult és szubjektív a hölgy, az újságíró pedig tényként kezeli az egyéni véleményét. Mondjuk nincs ebben semmi meglepő, újabban az európai baloldal köreiben igazi kultusszá kezdi kinőni magát (az egyébként az USA és az EU által is régóta hivatalosan terrorcsoportként elismert) kommunista pkk és fiókszervezetei támogatása. Hosszabban bele sem megyek a török-kurd problematika kronológiájába, akit érdekel megtalálja, egészen jó, magyar nyelvű szakdolgozatok, kutatások is vannak fent a témáról. Csak röviden jegyeznék meg néhány tényt: 1. A 2002 óta regnáló Erdogan kormányok egyrészt a kurd szavazatokért cserébe, másrészt az EU-hoz való közeledés jegyében szinte minden Európában is elvárt kisebbségi jogot megadtak a kurdoknak, a nyelv oktatásától kezdve, a kétnyelvű közlekedési táblákon át, a közszolgálati kurd nyelvű csatornáig stb. 2. A GAP-program keretében a kurdok lakta régió bőkezű regionális transzferekben részesült, dollár tízmilliárdos tételű infrastruktúra fejlesztés, munkahelyteremtés ment végbe a régióban az elmúlt bő 10 évben. 3. A pkk alapítóját, abdullah öcalant (akinek kezéhez tízezrek vére tapad) nem hogy, nem végezték ki – az elfogásakor még volt halálbüntetés az országban – hanem bevonták a 2010-től kezdődő béketárgyalásokba. 4. A török társadalom döntő többsége nem rekeszti ki csupán etnikai alapon azokat a kurdokat, akik elfogadják a társadalmi együttélés alapvető szabályait, és az ország rombolása helyett inkább építeni szeretnék azt. A kormánypárti képviselőktől kezdve, a 100 leggazdagabb török között, a művészvilágon át, egyszerűen csak 20-30 milliós, európai színvonalon élő középosztályig mindenhol találni – nem is kevés – kurd származásút. Mit nem tolerálnak a törökök? A szélsőséges kurd nacionalizmust a sztálinista ideológiával ötvöző, bűnszervezetként működő pkk-t és kistestvéreit. Ez a „cél szentesíti az eszközt” alapon működő terrorcsoport az európai utcák afgán heroinnal való elárasztásától kezdve az ember és szervkereskedelemig minden illegális tevékenységben érdekelt szerte Törökországban és Európában. Aki nekem nem hiszi, csak írja be a googlebe: „pkk wikileaks” . Mondjuk, mi mást lehet várni azoktól, akik már a 80-as, 90-es években úgy mutatkoztak be, hogy egyszerű tanárok százait gyilkolták meg, csak mert „a török államot képviselik”, vagy éppen azokat a kurdokat ölik, akik szerintük szintén így tesznek (= az erőszak szítása helyett csak békében szeretnének élni), nem is sorolva a többi bűnük. A helyzet az, hogy Törökország különböző ellenségeinek a kezében mindössze hasznos idióták ezek a csoportok. A képlet egyszerű: amennyiben Erdogan nem lép ellenük a saját szavazói fordulnak ellene, ha fellép: a fél világ népirtást kiált. Amennyiben a fegyvert fogóknak csöppnyi eszük lenne: felfognák, hogy sosem nyerhetnek a török hadsereg ellen, soha. Feleslegesen öltek meg csaknem ezer török katonát és civilt az utóbbi egy évben és ők is feleslegesen haltak meg közel tízezren. Törökországgal ellentétben viszont Irak és Szíria mesterséges határai szinte egészen biztosan meg fognak változni a következő időszakban. Ott van Észak-Irakban a gyakorlatilag önálló kurd állam, a Barzani-klánnal az élen (vele egyébként pragmatikus alapokon nyugvó, korrekt kapcsolata van Törökországnak) nekik őszintén szurkolok, hogy hivatalosan is kikiáltsák a történelem során először az önálló kurd államot, de a függetlenséget ne a szomszédjaik destabilizálására használják, mert akkor nem lesz hosszú életű. A NATO egyik legerősebb hadserege ellen, értelmetlenül fegyvert fogó pkk-nak pedig azért szurkolok, hogy addig ébredjenek fel a buta álmaikból, ameddig nem pusztítják el teljesen a harcok a saját vidékük, és nem kerül tűzvonalba még több civil miattuk. A helyzetet ilyen egybites módon, egyoldalúan bemutató médiumoknak pedig azért, hogy végre próbálkozzanak meg a minőségi, objektív újságírással, még ha az kicsit több melót is kíván… Jobb későn, mint soha! :)

    • Zsuzsa

      Elfogult? Lehet. Az interjúk általában szubjektívek, természetüknél fogva. Ennek az interjúnak a célja nem intellektuális maszturbáció, hanem annak közlése, hogy keleten civileket gyilkol a török kormány (gyerekeket és öregeket is), amikről a mainstream média hallgat, és hogy megmutassa, hogyan és mivel lehet a túlélőkön segíteni. A civilek, akiket a török állam megölt vagy börtönbe zárt csak az utóbbi egy évben, mióta a PKK-el kötött fegyverszünetet felrúgták, az én barátaim, barátaim testvérei, barátai, szomszédai. Úgy Cizre-ben, Amedben, Surucban és Nüsaybin-ban, mint Ankarában, ahol jelenleg élek. Kurdok és törökök. Az általad dicsőített török kormány civileket gyilkol, bebörtönöz akadémikusokat, ha azok békét követelnek, deportál – bebörtönöz újságírókat, hasonló cikkért mint amit itt olvastál, illetve nyomtalanul eltüntet aktivistákat, mint legutóbb, egy hete, Hursit Kültert. (Ha a cikk végén levő email címre írsz, egy török aktivista fog válaszolni, aki a HDP-nek tagja, ő sokat tud mesélni arról, milyen a kurdok, a baloldaliak, az alevik és más csoportok élete Törökországban, ha azok nem az AKP-t támogatják. Illetve legjobb lenne keletre költöznöd legalább egy évre, akkor az internetről gyűjtött információ helyett a bőrödön tapasztalhatod a jelenlegi kormány toleranciáját). Puszta beszélgetésnek sok hasznát nem látom, de van a kommentedben pár általános tévhit, azokra válaszolok.

      Először néhány mondat arról, hogy mivel jár a “terrorizmus elleni harc” a keleti városokban: A török kormány azt állítja, terroristákkal harcol. A valóság az, hogy fegyvertelen civileket mészárol. Cizre városban (Sirnak tartomány) az ostrom végére több száz lakost gyilkoltak meg török speciális egységek: gyerekeket, időseket. A legfiatalabb áldozat, Cemile Cagirga, 13 évet élt, a legidősebb, Mehmet Erdogan, 74 évet. Mindkettőt a speciális egységek mesterlövészei lőtték le. A gyerek testét két napon át a ház fagyasztójában tartották a szülők, az öreg testét napokig nem lehetett elmozdítani az úttestről, mert a katonák lőttek mindenkire, aki a halott közelébe ment.
      Ezrek sebesültek meg az ostrom alatt és több száz lakost (gyerekeket is) letartóztattak. Január végén a katonaság figyelmeztetés nélkül tüzet nyitott egy fegyvertelen, fehér zászlós csoportra, akik a halottaikat akarták eltemetni, megölve és megsebesítve ezzel több embert. Az esetről videó felvétel is készült, de a kormány részéről sem büntetés, sem felelősségvállalás, még csak az eset tudomásul vétele sem történt. Január közepétől több száz lakos az elhagyott épületek pincéibe húzta meg magát, s onnan a harcok felerősödése miatt kijönni nem tudtak. Mentőt a katonák nem engedtek a közelbe. Február 7.-én, hetekkel azután, hogy a pincébe rekedt emberek híre eljutott a médiához is, a katonák petróleumot öntöttek s lebombázták ezeket az épületeket. Több mint száz ember, köztük gyermekek égtek halálra, a holttestek nagy részét azonosítani nem lehetett. Lefejezett testeket is találtak a halottak közt. A kormány ismét csak néhány meggyilkolt terroristákról beszélt, s hogy a mészárlás nyomait eltüntesse, különböző városok kórházaiba küldte a testeket boncoltatni.
      Itt több információt található, a diyarbakiri ügyvédek szövetsége készített jelentést az ostromról: http://www.diyarbakirbarosu.org.tr/filemanager/cizre%20raporu%20ingilizce%20(1).pdf

      1. Lényegtelen, milyen látszólagos engedményeket tett Erdoğan a szavazatokért cserébe, ha az általa tett ígéreteket szembeköpte tavaly nyáron,a suruci , diyarbakiri, majd ankarai robbantáskor, és amikor az észak-szíriai kurd támaszpontokat bombázta. Az Iszlám Állam-nak nevezett bűnszervezet legfontosabb ellenségei Szíriában a kurdok, a YPG-J, egyik fő támogatója meg a török kormány (ha érdekel, erre is van wikileaks és megszámlálhatatlan bizonyíték). A PKK egy válaszlépést sem tett a három robbantásig és Rojava támadásáig (6 hónap) amiben több száz civil, törökök és kurdok haltak meg. Sur és főként Cizre után jelentették be, hogy készenléti állapot van, nem fognak több mészárlást tétlenül nézni és a háborús zóna kiterjed a nyugati városokra is.

      2. Nevetséges. GAP az egyik legkorruptabb, pénzmosó állam-projekt. Az 1980-as években kezdődött az Atatürk vízgyűjtővel, ami még mindig nincs befejezve s aminek az egyik célja, hogy a kormány kontroll alá vonja a Tigrist és Eufráteszt. Csak 2013-ban 54 milliárd lírányi pénzt „ fektettek be”, de több mint 30 év alatt összesen alig 22,5 milliárdot takarítottak meg. S hasonlóan szép és hasznos projektjeik vannak a kurd városokban is.

      3-4 A PKK nem szeparatista. Miután Öcelant 1999-ben bebörtönözték, radikálisan megváltoztatta a PKK irányvonalát, ami már régen nem egy különálló, kurd nacionalista állam létrehozása, hanem egy decentralizált, libertáriánus, kommunákra épülő szociális modell, ahol kurdok és törökök közösen, békében és szabadon élhetnek egy megreformált, demokrata török állam határain belül. Kobane óta meg Rojova a másik cél és modell, ahol de facto autonomia van és ahol Öcelan elmélete alapján állam nélküli, radikális demokráciát hoztak létre az ott lakó kurdok, asszírek, arabok és egyéb etnikumok közösen, amelynek a három alapelve: ökológia, nemi egyenlőség és direkt demokrácia. Érdemes utánanézni pl. ezeknek a kulcs szavaknak: Öcelan börtön írásai, Demokratikus konföderalizmus, Rojava szociális forradalom, Rojava társadalmi egyezmény.

      • Alex_De_Souza

        Az első és legfőbb probléma az, hogy már te is olyan kontextusban beszélsz a PKK-ról, mintha bármiféle jogos erkölcsi alapjuk lenne egy legitim kormány ellen fegyveres harcot folytatni. Pedig nincsen. Tudom, hogy a suruci robbantásért a török kormányt okolták. Bizonyíték?

        Ráadásul az utóbbi évtizedek tökéletesen bebizonyították, hogy bármiféle fegyveres felkeléssel csak rontottak a törökországi kurdok helyzetén. Persze a 20. század különböző török kormányai sok igazságtalanságot követtek el a kurdok ellen, viszont a durvább dolgok – falvak kitelepítése, stb. – már szintén válaszok voltak a PKK terrorjára. Ok és okozat. A civil áldozatok természetesen sajnálom, de azok egyrészt török oldalon is bőven voltak – csecsemő is Diyarbakirban -, másrészt sajnos annak köszönhetően kerültek tűzvonalba, hogy a pkk a városokba is bevitte a háborút. Így nyilván tudták, hogy civil áldozatok is lesznek, ami után lehet népirtást kiáltani és nagyobb nemzetközi figyelmet remélni az ügyüknek. A szíriai kurdok pedig buta módon fegyvereket szállítottak török oldalra, ennek természetesen következményei vannak, ezzel tisztában kellett lenniük, mikor belekezdtek.

        Persze érdemes az eseményeket érdemes kicsit távolabbi kontextusba helyezni. Az igazság szerintem az, hogy Törökország az utóbbi évtizedben gazdaságilag olyan erős lett – immár a világ 16. legnagyobb gazdasága – mindez erős hadsereggel, vezetővel, kiváló geopolitika pozícióval párosulva sokak szemét csípi, mindenekelőtt Nyugat-Európáét. Törökország ellenségei 2013-ban a „gezi park projekttel” igyekeztek destabilizálni az országot, de elbuktak, Erdogan is utána durvult be minden tekintetben, valahol érhető is. Utána Törökország ellenségei előálltak a HDP projekttel. A HDP parlamentbe jutásának hála az AKP elvesztette a többségét tavaly júniusban, a HDP megjelenése és kurd tömegek felesleges lázítása nélkül kényelmes többsége lett volna az AKP-nek, akik ellen az akkor 20% százalékot elérő MHP egyik legfőbb aduásza az volt, hogy túl megengedő a kurdokkal. Így sajnos Erdogan politikailag lépéskényszerbe került, a végeredményt tudjuk, a kemény fellépésnek hála novemberben meglett a többség. Az eseményeket pedig nem lehet olyan egyszerűen megmagyarázni, hogy Erdogan a saját hatalma megtartásáért kezdett háborúba. Hiszen a politikai patthelyzet gazdasági értelemben is minden állampolgár – török és kurd – kárára vált, gyengült a líra stb.. Valahogy el kellet mozdulni onnan, ezt a hdp projektet kitervelő kormányok, érdekcsoportok pontosan tudták.

        Egyébként pedig nem tudott volna így eszkalálódni a helyzet, az erőszakra szomjazó, arra csak az indokot kereső pkk nélkül, akik akárhogy csűrjük csavarjuk minden szempontból illegalitásban működő terror és bűnszervezet, a török kormány sem tudott volna polgárháborúba kezdeni, ha nincs kivel…
        Magam sem gondolom, hogy csak emberjogi meggyőződések vezérelték bő egy évtizeden keresztül Erdogan kurd politikáját, egyszerűen csak birodalmat épít, aminek alapja a belső rend. Másrészt pedig, ha Törökország a 21. században komoly célokat szeretne elérni így, vagy úgy… de pontot kell tennie az ügy végére, hiszen a kurdok népszaporulata messze meghaladja a törökökét, nem lehet további évtizedekig húzni az ilyen fokú ellenségeskedést. Így a HDP megjelenése és felforgató tevékenysége a legérzékenyebb pontján érintette Erdogan rendszerét és Törökországot, valóban semmissé téve a megbékélés felé vezető úton kemény munkával elért eredményeket. A felelősség a kurd értelmiséget terheli, akik a saját népüket rángatták bele ebbe a törökök és kurdok számára egyaránt csak veszteséget hozó helyzetbe

        Fájdalmas, de hosszútávon hasznos lecke kellene, hogy legyen az utóbbi 1 év a kurdok számára, hogy ha a török többség ellenében szervezkednek, az mivel járhat… így a saját jól felfogott érdekük is a békés egyensúly fenntartása, amihez nagyon nehéz lesz visszatalálni. Oszd meg és uralkodj, Törökország ellenségei kiválóan alkalmazzák jelenleg a taktikát, az eszközként használt csoportoknak pedig addig kellene felébrednie az álomból, amíg megtehetik.

        • Zsuzsa

          `Már te is olyan kontextusban beszélsz a PKK-ról, mintha bármiféle jogos erkölcsi alapjuk lenne egy legitim kormány ellen fegyveres harcot folytatni. Pedig nincsen.` De van. Úgy hívják, jogos önvédelem. A török kormány küldött katonákat a keleti városokba és gyilkolt civileket, gyermekeket, bombázott PKK-YPG-J támaszpontokat Kandilban és Rozsovában, hónapokkal a februári robbantás előtt, mikor még a fegyverszünet tartott.

          Mit vársz a kurdoktól, üljenek karba tett kézzel miközben a szomszédaikat, barátaikat, családjukat gyilkolják, vagy európai szokás szerint menjenek kocsmába és egy korsó sör mellett böfögve szidják a kormányt majd menjenek haza s aludjanak egy jót, hogy hátha holnap majd jobb lesz ?

          Az én ismerőseim azt mondják, egy nyelv-kultúra-földrész sem ér annyit, hogy egy ember életével fizessenek érte. Még a kurd sem. De minden egyes támadáskor fegyveresen, szervezetten megvédik magukat. Minden egyes elnyomó intézkedése a törököknek csak még több gerillát termel ki Kandilnak. Dicle egyetem (Diyarbakir) közel száz egyetemistája ment fel a hegyekbe, egyetlen diáktüntetés véres leverése után 2011-ben.

          “Tudom, hogy a suruci robbantásért a török kormányt okolták. Bizonyíték?”
          A tavaly júliusi robbantás előtti 4 hónapot Surucban töltöttem. Ez egy kb. 50000-es kisváros a szír határ török oldalán, Kobane-től alig 20km-re. Tavaly nyáron stratégiailag az egyik legfontosabb városa volt Törökországnak, Mürsitpinar határátkelőjét használta az Iszlám Állam, ott ment át a katonai utánpótlás s fegyverek úgy a kurdoknak mint az Iszlám Államnak. A város tele volt katonákkal, aktivistákkal, kurd gerillákkal, a titkos szolgálat embereivel, stb. , egy tűt le nem lehetett ejteni úgy, hogy arról a török kormány ne tudjon. Erdogan a választási kampánykor kijelentette, neki Suruc-ra szüksége van.
          Az Amara kultúrotthon, ahol hetekig aludtam több más önkéntessel együtt, a rendőrségtől kb. 100m-re van.

          (Azt mondani, hogy a MIT – török titkoszolgálat- nem tudott az öngyilkos merénylet tervéről, naív feltételezés. A márciusi ankarai robbantásról is tudtak, körüzenetben figyelmeztetést kaptak bizonyos kormányközeli szervezetek dolgozói, hogy aznap ne jöjjenek Kizilayba, mert merénylet várható – az sms-ek screenshot-jait többen is posztolták Twitter-en a merénylet utáni napon).

          A suruci robbantáskor 32 fiatal önkéntes, kurdok-törökök közösen haltak meg, a merénylők közelében levők szó szerint cafatokra szakadtak. A kert, ahol ültünk, ettünk, beszélgettünk, tele volt a véres darabkáival azoknak az egyetemistáknak, akik játékokat gyűjtöttek a kobanei gyermekeknek, s akik a város újjáépítésében akartak segíteni a következő nap. Szerinted a rokonai és barátai ezeknek az egyetemistáknak milyen érzéseket táplálnak a török kormány fele?

          Egy hónappal korábban, a diyarbakiri HDP kampánykor, két nappal a választások előtt, ismét merénylet történt, két halott, több mint száz sebesülttel.

          Októberben, a kurd-török békéért tüntetett, a két előző merénylet ellenére is, több száz békét akaró ember, törökök, kurdok, vegyesen. Két öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, több mint száz halott, több mint 400 sebesült.

          A merényletek a választáskor kezdődtek, Diyarbakir-ral. Miután a HDP-re szavazott a keleti kurdok nagy része, elütve ezzel Erdogant az elnöki rendszer megalakításától, egy hónapra rá robbant Suruc, majd a második választás előtt 1 hónappal Ankara.

          És még mindig semmi reakció a PKK részéről. Szeptemberben a kormány elkezdte az ostromállapot bevezetését a kurd városokban, ami éhséget, halált jelentett az ott lakóknak. Február elején, két hétre rá, hogy a török sajtót bejárta a hír, hogy néhány cizrei pincében civilek, családosok gyerekestül bujkálnak a felerősödő harcok elől, étel, víz nélkül, katonák benzint öntöttek a pincébe és felgyújtották a benn lévőket. Több mint 150 holttestet találtak, gyerekeket, lefejezett holttesteket, szénné égett testeket. Felelősségre vonás nem történt, mint ez megszokott a kurdokat s egyéb kisebbségeket célzó mészárlások után.

          És csak Cizre után pár hétre támadott a TAK, egy katonai kisbuszt. Amit úgy a HDP, mint a PKK elítélt. Márciusban ugyanez.

          Te mégis mit várnál a kurdoktól ezek után?

          • Kisa Rizsa

            Nem tudom, hogy hogyan kerültél ilyen közel az eseményekhez, még kevésbé értem, hogy hogyan tudsz kibírni egy ilyen pokoli helyzetet, de mindenképpen meg szeretném köszönni neked a hozzászólásaidat, nekem sokat segített abban, hogy egy kicsit tisztábban lássam a dolgokat… sok szerencsét és nagyon szépen köszi még egyszer…

      • makkosmacska

        Teljesen igaza van! N:ZS. végre kimondta az igazat!

  • Gergely Kóródy

    Ez mind hazugság, Törökország Atatürk óta modern állam, soha nem követtek el népirtást és mindig tisztelték az emberi jogokat

    http://nol.hu/kulfold/gyuloli-az-elnok-azokat-a-noket-akiknek-nem-tetszik-a-ferfiuralom-1618405

    https://www.youtube.com/watch?v=r6cUMGTjF0w

  • TCsT

    Ideális EU-tagország, hiszen annyira rendben van náluk minden. Sőt, menekülteknek is biztonságos célpont, megbízható titkosrendőrséggel, aki elhurcol és tárgyalás nélkül agyonver. Görögország már nem küld oda vissza embert, mi még igen.

  • laszlo ador

    Megvan az már, csak még a nyakárra kell tenni.