A Tiltott Város urai ritkán hagyják el őrhelyüket, a mostani főnök Xi Jinping (Hszi Csin-ping) ugyan mozgékonyabb a hatalomkoncentrációban egyetlen elődjétől, Mao Zedongnál (Mao Ce-tung), aki talán csak egyszer ment el Moszkvába, de akkor még Sztálin volt a góré. A Nagy Cár nevű 1000 megatonnás hidrogénbomba kísérleti robbantására – ami a jeges-tengeri Novaja Zemlján történt 1958-ban, és azt csak az 1500 kilométerre lévő Kola-félszigetről szemlélte Nyikita Hruscsov és népi zenekara – már csak a hadügyminisztert küldték Pekingből. Aztán megromlott a két kommunista hatalom viszonya, 1969-ben még egy rövid határháborújuk is volt az Usszuri folyó mentén. Az ukrán háború kezdete óta Putyinnak csak a vériszamos diktatúrák maradtak a barátkozásra, az Észak-Korea, Irán csoportból messze Kína a legjelentősebb erő. Jegyezzük meg ugyanakkor szerényen, hogy a glóbusz harmadik legerősebb gazdaságát vezető japán miniszterelnök, Kishida Fumio ugyanakkor viszont Zelenszkijhez látogatott.
Xi hétfőtől szerdáig időzött Moszkvában állami látogatáson, Oroszország és Kína barátkozása nehezen lehetne szembeszökőbb. A két uzurpátor már aznap négy órás informális egyeztetést tartott, de Putyin már előtte nyilatkozott, hogy a kínai elnök 12 pontos terve, ami „az ukrajnai válság rendezéséről szól”, téma lesz. Orwell úgy mondaná, Kelet-Ázsia összefogott, sőt felkarolta a sebzett medveként vinnyogva vicsorgó Eurázsiát, s mindezt persze Óceánia ellenében.
Ebben persze masszív önérdek van. Azt az orosz sajtó is megírta, hogy Kína sosem tesz olyat, ami ne lenne Kína érdeke. Fosszilis energia kell, igen, befolyási övezet-növekedtetés kell, igen, magasan fejlett kínai high tech-nek piac kell, igen. Legalább az oroszok TikTokozhassanak! Az ukrán-orosz háború teszt-terep Kínának. Azt teszteli, hogy a Nyugat és szövetségesei hogyan reagálnak egy diktatúra által megtámadott demokratikus szomszéd háborújára. Ami eminens kínai érdek is, hiszen Tajvan megszerzése a kínai külpolitika egyik fő célja. Ráadásul a kínai gazdasági növekedés a korábbi évtizedhez képest jelentősen csökkent, és a Foreign Affaires-nek nyilatkozó Joseph Wu tajvani külügyminiszter szerint Xi Jinping „külső krízist kezdeményezhet, hogy a kínai belföldi közvéleménynek azt mutathassa, hogy elért valamit”.
Micimackó fázik? – kremlinológiai jegyzetek a Kínai Kommunista Párt XX. kongresszusához – Világtérkép
Előtte mindenféle légbőlkapott információk kezdtek terjedni, majd elhalni, hogy Xi Jinping (Hszi Csinping) elnök-főtitkár-császárkonfúciusznak nehézségei támadhatnának, az életére törnének, körmönfont ellenségek szuttyogtatnák.
1949-ben a polgárháború végén és a Kínai Népköztársaság megalakulásakor a Chang Kai-shek (Csang Kajsek) tábornok vezette republikánus hadsereg elvesztve a szárazföldi háborút, Tajvan szigetére vonult vissza és eleinte egyfajta jobboldali katonai juntaként működött a szigetország. Kína nagy, és az ötvenes-hatvanas években rettentően bosszantotta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában a kis Tajvan ült Kína helyén.
A hetvenes évek legelején Nixon pinpong-diplomáciája újraindította a kínai-amerikai kapcsolatokat és a KKP által meghirdetett egy Kína-politika jegyben a Kínai Népköztársaságot jelölte meg a kínai nép egyedüli képviselőjének, ugyanakkor különleges nemzetközi jogi entitásként szavatolta Tajvan függetlenségét. S joggal, Tajvan nem pont úgy kínai, ahogy Hunan vagy Szecsuán tartomány.
Tajvan és Európa a kínai dezinformációs kampányok fő célpontja – PC
Oroszország mellett Kína is szervezetten törekszik arra, hogy dezinformációs eszközökkel ássa alá nemcsak a transzatlanti együttműködést, de az Európai Unió tagállamai közötti kohéziót is. A hasonlóságok mellett ugyanakkor jól látszik, hogy Moszkváéhoz képest Peking taktikájának lényegesen fontosabb eleme a helyi politikai elitek foglyul ejtése.
A portugálok úgy ötszáz évig birtokolták Macau-t, s bázisént használva hajózgattak Dél-Japánig, hitet téríteni és kizsákmányolni, egészen addig, míg az alakuló shogunátus ki nem verte őket a 16-17. század fordulóján. Az útba eső szigetnek ők adták a Formosa nevet, és mikor később, a Meiji-restauráció után Japán az expanzió irányába mozdult, akkor Mandzsuria és Korea mellett Formosa is a japán gyarmatosító érdeklődés fókuszába került, és a több évtizedes japán fennhatóság más ízeket, más fénytörést adott a szigetnek.
A csendes-óceáni háború végén Japán elhagyni kényszerült Formosát is. Mikor Chang tábornok hadserege és az egész Kuomintang (a polgári párt) a szigetre menekült, megváltoztatta annak arculatát. A korábban kantonit, dél-kínai dialektust beszélő helyi lakosság átkényszerült a mandarin (putonghua) használatára, hiszen a menekültek számosságban felülmúlták őket. A melegháború, ha korlátozott keretek között is, de folytatódott, Quemoy (Kimoj) és Matsu (Macu) – két Tajvanhoz tartozó sziget, utóbbi 15 tengeri mérföldre van – az ötvenes évektől rendszeres ágyúzásnak volt kitéve, ami Mao halála után elcsendesült, de az utóbbi időben például Matsu tengeralatti internetkábeleit rongálták meg kínai szabotőrök.
Egy dolgot fontos értenünk innen, Kelet-Közép-Európából! A jelenlegi világpolitika nagyszínpada már rég nem Európa, központi tengere nem az Atlanti-, hanem a Csendes-óceán és a kelet-ázsiai térség.
Az okok gazdaságiak. Európa ebben a rendszerben egy belvárosi butiksor delikát termékekkel, történelemmel és sznobériával, ám a NATO-n kivül csekély katonai erővel. A közeli jövőben Tajvan lehet a világpolitika egyik fő témája, és ez elsősorban az USA elkötelezettségén múlik. A KKP rendkívül élesen reagál minden magasrangú amerikai-tajvani kapcsolatra, legyen szabad most csak a tavalyi, az amerikai Kongresszus Képviselőháza volt házelnöke, Nancy Pelosi tajpeji látogatását kísérő pekingi sikolyokra utalnom.
Egy előre bejelentett gyilkosság előszava – Félelem és reszketés Kínától keletre – Világtérkép
Kína erőt fitogtat, Amerika békít és véd, Tajvan szorong. Joggal szorong, elképzelni is borzasztó mit művelhetne a kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA), ha netán partra szállna Tajvanon.
Nemzetközi jogi hepciáskodás jelenik meg abban, hogy akkor most Tajvan ország-e, vagy mégsem, szokás itt egy 1992-es konszenzust emlegetni, ahogy az egyik legjobb hazai Kína-ügyi médiafelületén, a Tilos Rádión hallható Be Water c. műsorban Kozári Zitától hallhattuk: „Nem az a kérdés, hogy Tajvan ország-e vagy sem a nemzetközi jog szempontjából, hanem hogy egy esetleges támadás során milyen jogalapon tud a nemzetközi közösség 24 millió ember megvédeni, és hogy meg kell-e.”
Az 1992-es konszenzus egy szóbeli megállapodás, és a szóbeliség lehet a minta arra – mint Putyinnál, hogy a balti államok NATO-felvétele után a nyugati védelmi szervezet megígérte, hogy nem terjeszkedik keletre –, ami elég erős párhuzam ukrán/tajvani összehasonlításban.
A két keleti diktátor, most Moszkvában jól átbeszélhette ezt a párhuzamot, talán még akciótervet is kidolgozhatott. Az Egyesült Államok politikájában központi kérdés a világ legjelentősebb infotechnológiai és chip-gyártó területe status quo-jának megőrzése, és ebben a megőrzésben olyan partnerei vannak, mint a jelenleg újrafegyverkező Japán, az amerikaiakkal sziklaszilárd szövetségben lévő Dél-Korea vagy a Fülöp-szigetek, és hát Ausztrália és Új Zéland még a távolabbi környékről.
Ukrajna után Kína és Németország is béketervekkel álltak elő a háború kitörésének egyéves évfordulójára – Világtérkép
Alapvető akadálya a békefolyamatnak, hogy Oroszország olyan feltételt – öt ukrán megye elcsatolásának elismerését – támaszt bármilyen tárgyalás megkezdéséhez, ami már önmagában nemzetközi jogot sért.
Távolinak tűnik a probléma, de nem az. Magyarország, az elmúlt tizenhárom évben sajnos szokásosan, diktátorpárti, a népi Kína gigantikus hátsójához támasztja létráját a seggnyaláshoz, és széttárja kezét, hogy ekkora hatalommal, mint Kína, nem lehet ujjat húzni. Sorolhatunk ellenpéldákat hasonló nagyságú régiónkbeli országokból, legyen szabad csak Csehországot vagy Litvániát említenem. Magyarország kínai akkomulátorgyár-gyarmat státuszba igyekszik, pekingi bázisnak készül a Belgrád-Budapest vasúttal. Ugyanakkor a szokásos hintapolitika jegyében a tajvani befektetésekről sem mondanak le, megtelepedett nálunk a világ egyik vezető kerékpárgyártója, a Giant, az elektromos vezetékeket előállító Sinbon, vagy a Foxconn.
Ha a befektetett összeg nagyságát nézzük, az összes EU-tagállam közül Magyarországra érkezik Hollandia után a legtöbb tajvani pénz. Nehéz lesz majd a diktátorimádó kormánynak döntenie egy Kína vagy a független Tajvan kérdésében, de nem kétséges, hogy hogyan döntenek. A putyinista példa már ott van. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a moszkvai látogatás kapcsán azt nyilatkozta, hogy Xi látogatása azt sugallja „Kína nem érez felelősséget abban, hogy számon kérje a Kremlt az Ukrajnában elkövetett atrocitásokért”.
Vágvölgyi B. András
Címlapkép: 2022. február 4-i felvétel Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Hszi Csin-ping kínai államfő pekingi találkozójáról. Hszi Csin-ping március 20-22-én állami látogatást tesz Oroszországban Putyin meghívására. MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Alekszej Druzsinyin
Több szervezet is dokumentálta, hogy az oroszok a megszállt területekről ukrán gyerekeket deportálnak Oroszországba, ami önmagában háborús bűn.
Bár a magyar állami média hetente megírja a város elestét, valójában elakadt az orosz offenzíva Bakhmutnál. A frontvonal a Bakhmutot kettészelő folyó partján húzódik; Ukrajna ellenőrzi az utolsó, Bakhmutba vezető utat, amelyen keresztül el tudják látni a védőket.
A legfrissebb hírek szerint mégsem az amerikai kémhivatal, hanem ukránbarát aktivisták tehették használhatatlanná az Északi Áramlat vezetékét, Angela Merkel és Vlagyimir Putyin nászának gyümölcsét.
Az ukrajnai frontokon bár súlyos harcok zajlanak, a vonalak kevéssé mozdultak el. Bakhmut annak ellenére lett a háború egyik legvéresebb csatájának helyszíne, hogy alig bír stratégiai jelentőséggel.
