Kritikus szakaszba lép az ukrán ellentámadás, F-16-osok mellett Gripeneket is kaphat Ukrajna – heti összefoglalónk

A déli ukrán offenzíva döntő ütközete lehet a most zajló, Robotine és Novoprokopivka körüli csata: ha az ukránoknak sikerül átjutni az itteni orosz vonalakon, magaslati előnyre tehetnek szert a fekete-tengeri térség kulcsfontosságú városai, Tokmak és Melitopol felé haladva. Hollandia és Dánia F-16-os vadászgépeket ad át Ukrajnának, ezek azonban a közeljövőben nem játszanak jelentős szerepet a háborúban: a kis számú, már hadrendbe állítható repülő legfeljebb az orosz cirkálórakéták kivédésére lesz képes.

• Urozsajnét teljesen visszafoglalták az ukránok, Robotinén belül heves harcok folynak, mindkét fél elit egységeket vet be.
• A Robotine körüli harcok eredménye döntheti el az ukrán ellentámadás kimenetelét, kulcsfontosságú magaslatokért folynak a harcok.
• Az Urozsajnénél harcoló orosz Vosztok zászlóalj parancsnoka nyíltan arról ír, hogy tűzszünetre lenne szükség – hasonló szavakat utoljára Prigozsinról hallhattunk.
• Hollandiától és Dániától F-16 vadászgépeket kap Ukrajna, várhatóan Gripenek is érkeznek majd.

Az elmúlt héten folytatódott a közelmúltra jellemző tendencia a frontokon: a területi változások csekélyek, a déli fronton az ukrán erők rendkívül lassan haladnak előre a megerősített orosz állásokon át. Ezzel együtt a harcok fokozódnak, különösen a Robotine nevű apró falu körül, ahol mindkét fél egyre több és egyre elitebb csapatokat vet be, mutatva a terület stratégiai fontosságát.

Orosz parancsnok: Oroszország járna jól a tűzszünettel

A zaporozzsjiai fronton folytatódott az ukrán erők rendkívül lassú előrenyomulása. Ahogy a múlt héten írtuk, a Mokri Jali folyó völgyében az oroszok feladták Urozsajne falu védelmét, miután a csapataikat bekerítés fenyegette. Augusztus 16-án megjelent felvételek alapján a falut teljesen az ukránok ellenőrzik.

Korábbi videófelvételek alapján az Urozsajne felől visszavonuló orosz csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek, elsősorban az ukránok által bevetett kazettás lövedékek miatt. Erre utal a falu védelméért felelős zászlóalj parancsnokának, Alekszander Hodakovszkijnak egy augusztus 17-i Telegram-bejegyzése is, ahol azt írta, nem látja megnyerhetőnek a háborút, és Oroszország számára egy tűzszünet lenne ideális.

„Katonailag le tudjuk-e győzni Ukrajnát? Jelenleg és rövid távon nem. Amikor magamban a mi győzelmünkről érvelek ebben a háborúban – nem arra gondolok, hogy úgy fogunk előre kúszni, mint ők, és mindent Bahmuttá változtatunk az utunkban. Nem látom, hogy könnyen el tudnánk foglalni városokat.”

Hodakovszkij, aki eredetileg az Ukrán Fegyveres Erők tisztje volt, a 2014-es donbaszi háborúban átállt, és az egyik oroszpárti szakadár alakulat, a Vosztok Zászlóalj vezetőjeként harcolt már a 2022-es háború előtt is. Mostani bejegyzésében arra utal, hogy hibának tartja a „különleges katonai művelet” elindítását – hasonló retorikát az orosz oldalon utoljára Jevgenyij Prigozsintól lehetett hallani, közvetlenül a lázadás elindítása előtt.

Az amerikai Háborúkutató Intézet (ISW) szerint elképzelhető, hogy Hodakovszkij szavai az orosz elit egyik pártjának véleményét tükrözi. Mint írják, a Kreml-közeli elit egy része fegyverszünetet és a háború befagyasztását szeretné elérni (szemben Putyin aktuális céljaival, ami a háború folytatását és további területszerzést foglal magában), és Hodakovszkijt használják arra, hogy a témát újra bejuttassa a közbeszédbe. Hodakovszkij szerint a tűzszünet Oroszország érdekében állna, szerinte a háború befagyasztása a mostani frontok mentén destabilizálná Ukrajnát.

A héten Urozsajnétól délre újabb harcokról érkeztek hírek, orosz források szerint az ukrán csapatok a következő falut, Zavitne Bazsannyát megkerülve a folyóvölgy legnagyobb települése, Sztaromlinyivka irányába támadnak tovább. Augusztus 20-án az ukrán védelmi minisztérium olyan felvételt tett közzé, amin saját rakétatüzérségük látható, állításuk szerint Sztaromlinyivka melletti orosz állásokat támadva.

Kritikus ponthoz ért az ellentámadás

A héten tovább folytatódtak a harcok Robotine falu körül – annak ellenére, hogy egy néhány utcából álló apró községről beszélünk, Robotine a háború egyik legfontosabb csatájának helyszíne lehet.

Az elmúlt héten az ukrán védelmi minisztérium több alkalommal is arról számolt be, hogy az orosz tüzérség Robotinét ágyúzta, ami az ottani ukrán jelenlétre utal. Orosz haditudósítók állítása szerint a héten az ukránok elfoglalták a falu északi felét és központját, és további területeket vontak ellenőrzésük alá a falutól keletre. Szemjon Pegov (Wargonzo) orosz haditudósító szerint Robotine mellett az ukránok fokozták a nyomást a frontszakasz két másik pontján, Kobani és Nyeszterianka irányába, feltehetően azért, hogy csapatokat vonjanak el a támadás fő irányától.

Robotine fontosságát nem maga a falu, hanem a közeli dombok adják. Az ukrán ellenoffenzíva célja, hogy dél felé áttörve elérjék a Fekete-tenger partvidékét – ennek során eddig hegymenetben harcoltak, az oroszok végig magaslati előnyben voltak a zaporizzsjai fronton – ez is hozzájárult az ellentámadás lassúságához. Ahogy a Daily Kos cikke rámutatott: Robotinétől délre találhatók a térség legnagyobb magaslatai – ezek ugyan alig nevezhetők dombnak, azonban a nagyrészt sík terepen komoly előnyt biztosít ellenőrzésük. Az ukránok fő célja a most folyó offenzívával először Tokmak (fontos közúti és vasúti csomópont), hosszabb távon Melitopol elfoglalása. A szóban forgó dombok az utolsók, amik az irányt védik, ráadásul ezekről már hagyományos tüzérséggel is lőhető két stratégiai fontosságú objektum: a tokmaki repülőtér és a Zaporizzsja fő vasúti csomópontja – nem véletlen, hogy az oroszok itt építették ki a legerősebb védelmi vonalat.

Az itteni harcok fontosságával láthatóan mindkét fél tisztában van, ezt jól mutatja, hogy a térségbe mindkét hadsereg elit egységeket vezérelt, az oroszok a 7. Gárda VDV Desszant Hadosztályt, az ukránok a brit Challanger tankokkal is felszerelt 82. zászlóaljt. Az elmúlt hetekben az ukránok nagy nehézségek árán, de áttörték az orosz védvonal-rendszer első szakaszát. A kulcsfontosságú dombokon ennél jóval összetettebb védelmi állásokat építettek ki az oroszok (bár az ukránoknak eddig a legnagyobb problémákat okozó aknamezők valószínűleg itt kevésbé sűrűek, mint a korábbi „senkiföldjén”).

WP: idén nem érik el Melitopolt az ukránok

Augusztus 17-én a Washington Postban olyan cikk jelent meg, ami amerikai hírszerzőkre hivatkozva azt írta: az ukrán erők ebben az évben valószínűleg nem foglalják vissza a tengerparti Melitopol városát. Az Azovi-tenger elérése Ukrajna fő stratégiai célja a déli hadműveletekkel, hiszen ez kettévágná az oroszok megszállta területet, és elvágná Oroszország és a Krím-félsziget szárazföldi összeköttetését.

A cikket a magyar média meglehetősen szenzációhajhász módon közölte tovább, a Magyar Nemzet szerint például „az ukrán ellentámadás megbukott”, „teljes zsákutcába jutott”, „Ukrajna kifogyott a lehetőségekből”. A Portfolio szemléje szintén azzal a felütéssel kezdődik, hogy „lényegében elbukott az ukrán offenzíva”.

A WP cikke ennél árnyaltabb, mint írják, forrásaik nem tartják valószínűnek, hogy az ukránok idén, az őszi esőzések beállta előtt elérik a tengert. Nem írnak súlyos kudarcról, stratégiai vereségről, azt viszont nyilvánvalóvá teszik, hogy a harcok a jövő évig elhúzódnak. Ez nem jelent igazi újdonságot, többek között mi is írtunk róla, hogy a zaporizzsjai fronton nem történt gyors áttörés, ezért az ukránok hamar taktikát váltottak, ennek nyomán lassú anyagháború bontakozik ki.

A WP forrásai szerint februárban az amerikai, a brit és az ukrán hadsereg közös hadgyakorlaton vett részt. Ezen úgy látták, hogy az ukránok frontális támadásokkal jelentős veszteségeket árán tudnák áttörni az orosz vonalakat. A nyugati tisztviselők „arra számítottak, hogy Kijev elfogadja a veszteségeket, mint az orosz fő védelmi vonal áttörésének árát”, azonban amikor a harcok első hetében jelentős veszteségeket szenvedtek, az ukrán hadvezetés úgy döntött, hogy a veszteségek megfékezése érdekében taktikát vált. „Kisebb egységekre támaszkodva nyomulnak előre a front különböző területein. Ez azt eredményezte, hogy Ukrajna a nyár folyamán több ponton fokozatos előnyökre tett szert.” Ez az óvatosabb taktika azonban lassú haladást tett lehetővé.

Arról nincsenek megbízható adatok, hány katonát vesztettek el a felek az eddigi zaporizzsjai harcok során. Az eszközveszteségeket illetően az Oryx például csak a Robotine körüli harcokban 50 Bradley lövészpáncélos elvesztését dokumentálta; 24 megsemmisült, 26 megrongálódott – a valós szám ennél magasabb lehet, hiszen az Oryx projekt csak a felvétellel dokumentált veszteségeket számolja. Megemlítendő ugyanakkor, hogy a Bradley-ket időközben pótolta az Egyesült Államok: az offenzíva kezdete óta az USA további 93 páncélost küldött.

Távoli repteret ért dróncsapás

Augusztus elején az ukrán kormány egy közelgő orosz offenzíva kockázata miatt Harkiv és Luhanszk megyében számos települést evakuáltatott Kupjanszk város környékén. Ukrán források az elmúlt napokban fokozódó támadásokról számoltak be, azonban áttörés egyelőre nem látszik. Érdekesség, hogy orosz források szerint ezen a frontszakaszon az ukránok indítottak támadásokat, amiket visszavertek – ezeket nem erősítették meg felvételek.

Bahmut körül a héten nem mozdultak el jelentősen a frontok. A várostól délre ukrán és orosz források is korlátozott ukrán ellentámadásokról számoltak be, de ezek valószínűleg nem vezettek területnyeréshez. Az ukránok a harkivi és luhanszki orosz támadások miatt csapatokat vontak el Bahmuttól, feltehetően ezért sem tudták folytatni a korábban megkezdett támadásokat a város körül.

Augusztus 19-én az orosz hatóságok azt közölték, hogy meghiúsítottak egy ukrán dróntámadást egy katonai repülőtér ellen az északnyugati Novgorod régióban. Ez az első alkalom, hogy ilyen távoli repülőtér ellen próbáltak csapást mérni az ukrán drónok.

A közösségi médiában megosztott videón látható, amint füstoszlop emelkedik fel a katonai repülőtér területéről. Az orosz hadügyminisztérium szerint a lezuhant drón tüzet okozott és megrongált egy orosz harci repülőt. Későbbi felvételek alapján nem valószínű, hogy a repülő (egy Tu-22M stratégiai bombázó) megjavítható: a fotókon hatalmas lángokkal ég a gép.

F16 és Gripen vadászgépeket is kaphat Ukrajna

A nemzetközi kontextusban a hét legfontosabb híre, hogy Hollandia és Dánia kormánya megerősítette, hogy F-16 harci repülőket adnak Ukrajnának. A két ország összesen 61 repülőt ajánlott fel, ami gyakorlatilag a teljes flottájuk – ezeket a jövőben lecserélik modernebb F-35-ökre.

Nem várható, hogy a gépeknek a közeli jövőben jelentős hatása lesz a harcok alakulására. Bár több NATO-ország is elkezdi ukrán pilóták kiképzését az új gépek használatára, ez várhatóan hónapokat vesz igénybe.

Anders Puck Nielsen, a Dán Királyi Védelmi Főiskola elemzője rámutatott, hogy a kevésbé képzett pilóták olyan egyszerűbb feladatokat tudnak valószínűleg végrehajtani, mint például az orosz cirkálórakéták kilövése. Ezzel tehát rövidtávon (a jövő év elejétől) az F-16-ok Ukrajna légvédelmét erősíthetik, de például a most folyó szárazföldi offenzíva támogatására nem lesznek alkalmasak.

Nielsen szerint az ukrán légierő felépítése Ukrajna későbbi NATO-integrációjának kontextusában értelmezhető: mint mondta, hosszú távon Ukrajna számára nem fenntarthatók az eddig használt szovjet-orosz gyártmányú repülők, hiszen ezekhez már nem tud cserealkatrészeket szerezni. Ahogy más fegyvernemekben is, Kijev a légierőben is nyugati technológiára áll át. A dán szakértő hozzátette: Ukrajnának méretéből adódóan nagyobb (100-as nagyságrendű), többféle célú repülőgépből álló légierőre lenne szüksége.

Ezek között később akár Gripenek is lehetnek (a Magyar Honvédségnél is rendszeresített gépek). Az F-16-ok átadását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hollandiai látogatásán jelentették be. Zelenszkij ezután Svédországba ment, ahol saját közleménye szerint Gripenek beszerzéséről tárgyalt. Pål Jonson svéd védelmi miniszter még májusban bejelentette, hogy az ukrán fél kérésére több ukrán pilótát is kiképeznek a JAS 39 Gripen gépen, valószínű tehát, hogy hamarosan ilyen gépeket is átadnak Kijevnek.

 

Zubor Zalán