1 %
EN

németország

Valós veszély a szélsőjobb hatalomra kerülése Németországban?

6
Afdclap

A német média és az ország politikai vezetése is egyaránt aggódó figyelemmel kíséri az Alternative für Deutschland (AfD) szélsőjobboldali párt folyamatos erősödését. Több keleti tartományban már ők számítanak a vezető politikai erőnek, de országosan is a második helyen állnak. Lehetséges vajon a hatalomra jutásuk egy olyan országban, amely egyszer már megszenvedte a szélsőjobb uralmát?

A FORSA közvéleménykutató cég legfrissebb, július 11-én közzétett felmérése szerint a bevándorlásellenes AfD jelenleg a második legnépszerűbb párt Németországban a maga 19 százalékos támogatottságával. Ezzel megelőzi a jelenleg kormányzó SPD (18 százalék), Zöldek (16 százalék) valamint FDP (6 százalék) alkotta koalíció minden tagját. A keleti tartományokban ennél is meredekebbek a számok, Mecklenburgban, a Berlint körülölelő Brandenburgban, Szászországban, valamint Türingiában is az AfD a legerősebb párt, utóbbi helyen ráadásul akkora az előnye, hogy jelen állás szerint egy öt pártból álló koalíció tudna csak velük szemben többséget szerezni.

A német szélsőjobb felemelkedésének okairól megoszlanak a vélemények. A legnagyobb ellenzéki párt, a kereszténydemokrata CDU/CSU a gyenge kormányzást hibáztatja, melyet a populista retorika ki tudott használni, míg a kormányból az uniópártokat kritizálják, mivel pont a hagyományosan jobboldali, keleti tartományokban erősödött meg az AfD, a konzervatív CDU kárára.

Ezzel kapcsolatban némileg önkritikával fogalmazott a bajor CSU Európai Parlamenti képviselője egy, a sajtónak szervezett háttérbeszélgetésen. Markus Ferber a CDU/CSU párt legnagyobb hibájának azt tartja, hogy a gyenge kormányzás adta előnyöket nem tudták kellőképp kihasználni, és ez lett az egyik fő oka a szélsőjobb megerősödésének.

 

A legérzékenyebb téma a német társadalomban a kormány menekültpolitikája vagy éppen annak a hiánya. Jobboldalról érkeznek azok a vádak, hogy a koalíciós kormány nem tudott megfelelő választ adni a migráció okozta problémákra, sőt, a tartományoknak korábban erre adott pénzügyi támogatásokat is csökkentették, egyedül hagyva ezzel őket. A menekültek pedig pont a keleti határon lépnek be az országba, emiatt pont azok a keleti tartományok az érintettek a kérdésben, ahol a menekültellenes AfD is megerősödött. Friedrich Merz, a CDU elnöke úgy látja, hogy a menekültkérdés rendezésével az AfD támogatottsága rögtön meredek zuhanásba kezdene, és ez a kormány felelőssége.

Fontos azonban tisztázni azt is, hogy míg a CDU közös európai uniós válaszokat szorgalmaz a menekültkérdés kezelésére, és befogadna mindenkit, aki védelemre szorul, csak nagyobb ellenőrzést szorgalmaz, addig a szélsőjobb a FIDESZ kommunikációjában is visszaköszönő menekültellenességet táplálja, és minden migrációs hátterű ember kitoloncolását sürgeti.

 

Ferber szerint a másik oka a szélsőjobb megerősödésének az, hogy a kormánypártok elvesztették a kapcsolatot a középosztállyal. Nem értik meg, hogy a klímavédelmi intézkedések címszóval meghozott – többek között energiapolitikai – jogszabályok pont azt veszélyeztetik, ami a polgárok számára a legfontosabb: a sokszor életük munkájával szerzett tulajdonukat.

Az átlagembernek nehéz megmagyarázni, hogy cserélje le az autóját elektromosra, vagy építse át a házát úgy, hogy megújuló energiára támaszkodik, miközben ehhez alig kap támogatást. Úgy érzik, hogy a klímavédelem égisze alatt meghozott szabályok nem értük, hanem éppen ellenük vannak. Nem ösztönözni akarják őket a környezettudatosságra, hanem erővel rávenni. Eközben a német cégek a lazább szabályozások és a magasabb profit reményében egyre nagyobb számban viszik külföldre a tőkéjüket, ezek pedig mind-mind a szélsőjobb malmára hajtják a vizet.

Lehetséges egy jobb–szélsőjobb koalíció?

Németországban legközelebb 2025-ben lesznek parlamenti választások, ahol jelen állás szerint véget érhet a szociáldemokrata SPD, a Zöldek és a liberális FDP alkotta közlekedési lámpa koalíció kormányzása. A mostani választási preferenciák szerint a lehetséges variációk a nagy múltra visszatekintő nagykoalíció (CDU/CSU-SPD), az úgynevezett Jamaika koalíció (CDU/CSU-Zöldek-FDP), de akár egy jobb–szélsőjobb koalíció (CDU/CSU-FDP-AfD) lehetnek. Utóbbival rendszeresen támadják baloldalról a jelenleg 27 százalékos támogatottsággal rendelkező CDU/CSU-t, hogy választási győzelmük esetén nem zárható ki, hogy összeálljanak az AfD-vel.

Ennek a vitának a táptalaját egyrészt az adja, hogy a nagykoalíció lehetőségét korábban az SPD már kizárta, a Zöldek pedig nem kerülnének még egyszer kormányra a liberális FDP-vel az állandó viták miatt, másrészt pedig a CDU és a Zöldek között egyre élesebb politikai viták folynak szövetségi szinten.

 

A CDU vezetése is a Zöldeket jelölte meg a legnagyobb politikai ellenfeléül, Merz szerint a három fő témában (gazdaságpolitika, energiapolitika, klímapolitika) akkora a két párt között a véleménykülönbség, amely jelenleg nagyon nehezen teszi elképzelhetővé a két párt részvételével történő szövetségi koalíciós kormányzást. Tartományi szinten azonban más a helyzet, helyi ügyek mentén politizálva megérti egymást a két párt, jelenleg öt kormányban is együtt tudnak dolgozni.

Azt azonban az uniópártok prominens szereplői, köztük a jóval nehezebb helyzetben lévő keleti tartományok vezetői is egyértelművé tették, hogy az AfD számukra az alkotmányos kereteken kívül áll, és elképzelhetetlennek tartanak bármiféle együttműködést vagy egyeztetést velük. A koalíciós kormányzást mind tartományi, mind szövetségi szinten kizártnak tartják a szélsőjobbal. Merz pártelnök szerint míg a Zöldek az alkotmányos kereteken belüli politikai ellenfeleik, és mint ilyenek, vitapartnereik is, az AfD-ről ez nem mondható el, mert ők ezeken a kereteken kívül állnak. Michael Kretschmer, Szászország CDU-s miniszterelnöke egyenesen úgy fogalmazott, hogy ők kerülnének először börtönbe, ha az AfD hatalomra kerülne.

Mik lehetnek a megoldások

A jobb–szélsőjobb koalíció egyelőre tehát nem tűnik reális veszélynek Németországban, és abban politikai konszenzus van a német jobb és baloldali pártok között, hogy egy AfD-vel való koalíció semmilyen esetben sem merülhet fel egyik pártnál sem. Amíg ez a konszenzus működik, addig nem jelent valós veszélyt a populista párt hatalomra kerülése, azonban a keleti tartományokban az aggodalmak nagyobbak és a problémára adandó válaszok is sürgetőbbek.

Ennek is köszönhetők talán a CDU keleti szárnyától érkező, néha populista elemeket is tartalmazó politikai megszólalások is, mint ahogy azt Kretschmer is tette a közelmúltban. A szász miniszterelnök emlékezetes felszólalásában sürgette az orosz-ukrán háború békés lezárását, és szorgalmazta, hogy a háború után vissza kell térni az olcsó orosz energiához is. Megszólalása a pártvezetés körében sem aratott osztatlan sikert, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy  másfajta politikai kommunikáció szükséges például a liberális Schleswig-Holsteinban, mint Szászországban, ahol jelenleg az AfD áll a közvélemény-kutatások élén, ráadásul jövő év őszén (Thüringiával és Brandenburggal együtt) választások előtt áll a tartomány.

Friedrich Merz és a keleti tartományok pártvezetői folyamatos tárgyalásokat folytatnak, és a pletykák szerint a közeljövőben fogadhatnak el egy stratégiát, mellyel reményeik szerint visszaszoríthatják az AfD támogatottságát a volt NDK területén. Úgy tűnik tehát, hogy bármekkora is az ellentét a kormánypártok – különösen a Zöldek – és az ellenzéki uniópártok között, abban egyetértés van, hogy nem lehet szélsőjobboldali kormány Németországban. És ehhez egyelőre mindkét fél tartja is magát.

Együttműködés a FIDESZ-szel?

Közben a jövőre esedékes európai parlamenti választásokra az AfD azzal kampányol, hogy az Európai Uniót fel kell oszlatni és újra kell szervezni egy új európai gazdasági és érdekalapú közösséggé, amit Európai Nemzetek Ligájának neveznének. A német szélsőjobb szerint az Európai Bizottság nem rendelkezik kellő demokratikus felhatalmazottsággal, és nem a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe, ami rossz a polgároknak.

Miközben az euroszkeptikus pártok folyamatosan finomítanak álláspontjukon, már az olasz és a francia szélsőjobb is azt szorgalmazza csupán, hogy reformálják újra az EU-t, addig az AfD kitart álláspontja mellett, és az osztrák, valamint a magyar kormánypártok támogatásában reménykedik.

„Németország számára központi jelentőségű a közép-európai együttműködés Magyarországgal és Ausztriával” – mondta el az Euractiv-nak az AfD frakcióvezetője. Tino Chrupalla hozzátette, Orbán Viktor már megmutatta, hogyan valósítható meg a nemzeti érdekalapú politika Európában. Az Euractiv megjegyzi, hogy bár a FIDESZ nyíltan még nem támogatta az AfD-t, ideológiájukban közel állnak egymáshoz, valamint a magyar kormánypárt jelenleg frakció nélkül van az Európai Parlamentben.

Szöveg: Dóka Milán — Adatvizualizáció: Pete Luca

Címlapkép forrása: AFD/Facebook. Felhasznált adatok:

Megosztás

Ajánló