Kazettás lövedékeket kap Ukrajna, új törvényszék alakul az orosz háborús agresszió kivizsgálására – heti összefoglalónk

Az elmúlt héten az ukrán hadsereg több területen folytatta az ellentámadásokat, jelentősebb előrenyomulásról csak Bahmut mellett érkezett hír, délen lassú anyagháború van kibontakozóban. Az Egyesült Államok közben megerősítette, hogy kazettás bombákkal látják el Ukrajnát. Ezeket a médiában több helyen „tiltott fegyverként” írják le, azonban a világ legnagyobb katonai hatalmai, köztük Oroszország és az Egyesült Államok sosem írta alá a tilalmukról szóló egyezményt.

• A nemzetközi tiltakozás ellenére az Egyesült Államok kazettás bombákkal látja el Ukrajnát. Korábban az oroszok már bevetettek ilyen fegyvert az ukránok ellen.
• Megkezdte a működését Hágában, az Eurojust keretében az nemzetközi jogi központ, amelynek célja, hogy az orosz háborús agresszió miatt büntetőeljárást lehessen indítani.
• Növekszik a feszültség Törökország és Oroszország között a fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás újratárgyalása előtt, miután Ankara a jelek szerint orosz beleegyezés nélkül hazaengedte a mariupoli hadifoglyokat.
• Folytatódtak a zaporizzsjai és a Bahmut bekerítésére irányuló ukrán hadműveletek.

Az 500. napjába lépett a héten az ukrajnai háború, de nem utal semmi arra, hogy belátható időn belül lezárulhatnak a harcok. A héten a frontok nagy részén továbbra is az ukrán erők tudtak támadó hadműveleteket folytatni, ami csak korlátozott területi eredményekkel járt, a frontvonalak nem mozdultak el jelentősen.

Áttörés helyett felőrlés

A mintegy egy hónapja elindult, főleg Zaporizzsja megye felszabadítását célzó ukrán ellentámadás eddig néhány kisebb település visszafoglalását eredményezte, a korábbi frontvonalak nagyjából 5-6 kilométerrel mozdultak el. Az ukránok a támadás kezdete óta nem próbálkoznak koncentrált, nagy erőkkel végzett áttöréssel.

A héten főleg orosz forrásokból érkeztek hírek hadmozdulatokról a térségben, ezeket azonban egyelőre nem lehetett megerősíteni. A hétvégén a Rybar orosz katonai blog arról számolt be, hogy az ukránok elfoglalták a Robotine körüli megerősített állásokat – ezek a tavaly óta kiépített orosz erősségek („Szurovikin-vonal”), amiket elértek az ukránok. Az itt folyó harcokról egyelőre hiteles felvétel nem került elő.

A héten több nyugati elemző arról írt, hogy Zaporizzsjában az ukránok célja az, hogy saját veszteségeiket minimalizálva őröljék fel az ellenséget – vagyis a mostani ellentámadás hónapokig tartó anyagháborúvá lassulhat úgy, hogy közben nem változik jelentősen a frontvonal.

Ideális esetben egy hadsereg ahelyett, hogy a front minden szakaszán csatákat próbálna nyerni, gyors áttöréseket hajtana végre, elfoglalva a stratégiai szempontból fontos területeket, visszavonulásra vagy megadásra kényszerítve az ellenséget. Csakhogy Ukrajnának erre a térségben, főleg a felszerelés hiányosság miatt, kevés lehetősége van: Ukrajna nem rendelkezik légi fölénnyel, és az orosz tüzérség, bár hatótávban elmarad az ukrántól, továbbra is létszámfölényben van.

Célkeresztben a tüzérség

A washingtoni központú Háborúkutató Intézet (ISW) az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárára, Olekszij Danilovra hivatkozva azt írta: az ukrán erők számára a prioritást az orosz emberállomány, a felszerelés, az üzemanyagraktárak, a tüzérség és a légvédelem megsemmisítése jelenti a déli frontszakaszon, azzal szemben, hogy megpróbálnának hatalmas, átfogó, gépesített manővereket végrehajtani nagy területrészek gyors visszaszerzése érdekében. Az ISW idézte Bob Bauert, a NATO Katonai Bizottságának elnökét is, aki július 3-án azt mondta: az aknák és egyéb akadályok miatt súlyos veszteségeket okozna a támadó félben, ha nem az óvatos előrehaladás taktikáját választják.

Az ukrán vezérkar rendszeresen közzéteszi, milyen veszteségeket szenvedtek el az adott nap az oroszok – ezeket propagandisztikus jelentéseket érdemes fenntartással kezelni, mivel a számokat jó eséllyel felszorozzák. Így is feltűnők azonban az arányok: az elmúlt hetekben, a korábbi jelentésekhez és a többi felszereléshez képest is jóval több orosz tüzérségi rendszer elpusztítását jelentették az ukránok. Ez alapján az orosz tüzérség – ami a megszállók egyik fő erőssége – gyengítése lehet az ukránok elsődleges célja Zaporizzsja megyében

Donyeck: újra Szoledar közelében az ukránok

Zaporizzsja mellett jelenleg Donyeck megye mellékhadszíntérnek számít, azonban az elmúlt napokban itt látszólag sikeresebbnek bizonyult az ukrán előrenyomulás. Orosz és ukrán jelentések is megerősítik, hogy a héten az ukránok visszafoglalták a Bahmuttól délre fekvő Kliscsiivka falu körüli magaslatokat. Bahmuttól délre az oroszok az elmúlt hetekben lassan visszavonultak, mostanra újra ukrán ellenőrzés alá került a Donyec-csatorna teljes nyugati partja és a várost nyugatról határoló magaslatok.

Bahmuttól északra, a hétvégén készült felvételek alapján az ukrán erők mintegy 3,1 kilométert nyomultak előre Jakovlivka és Szoledar irányába.

A két település kulcsfontosságú Bahmut ellenőrzéséhez, az itt található magaslatokról tűz alatt tartható a város és az oda vezető utánpótlási útvonalak jelentős része – korábban Bahmut orosz elfoglalását szintén az tette lehetővé, hogy áttörést értek el Szoledarnál és Jakovlikvánál.

Bahmutnál az ukránok feltehetően a Wagner-csoport kivonulása, majd lázadása miatt keletkezett zavart kihasználva tudtak eredményeket elérni. A térségben ugyanakkor nem várható igazán komoly ukrán hadmozdulat: az ukránok célja valószínűleg inkább az, hogy rengeteg véráldozat által elfoglalt város védelmére az oroszok csapatokat vezényeljenek át stratégiailag fontosabb térségekből.

Jelentős ukrán csapatösszevonásról nem érkezett hír Bahmutnál, sőt, úgy tűnik, hogy ütőképesebb egységeket még ki is vontak a térségből: július 9-én olyan felvétel látott napvilágot, amelyen a 22. gépesített dandár egy kilőtt PT-91 tankja látható Zaporizzsia megyében. Az egység sikeresen harcolt Kliscsiivkánál, azonban úgy tűnik, egy részét a közelmúltban átvezényelték Zaporizzsiába – ami valószínűleg továbbra is az ukránok fő célpontja.

Több száz alkalommal vetett be kazettás bombát Oroszország

Valószínűleg már az idei ellentámadás során bevetik az ukránok az amerikaiaktól kapott kazettás tüzérségi lőszereket. Az amerikai kormány július 7-én jelentette be a vitatott lőszerek szállítását. Colin Kahl kifejezetten a most folyó ellentámadás lassúságát és „a helyzet sürgősségét” jelölte meg a döntés okaként.

A kazettás bombákat úgy tervezték, hogy becsapódás előtt még a levegőben felrobbanjanak, és nagy területen úgynevezett szubmuníciókat (kisebb robbanó eszközöket) szórjanak szét. A kazettás bombák hatékonyak az aknamezők és az ellenséges lövészárkok felszámolásában, mivel nagy területen okoznak pusztítást.

Kazettás bombák bevetése és működése a Telegraph videóján

Az amerikai döntés ellen több ország, köztük NATO-tagállamok is tiltakoztak. A kazettás bombák ugyanis jelentős veszélyeket jelentenek a polgári lakosságra nézve, mind a konfliktusok során, mind pedig azok után. A szubmuníciók nagy száma miatt ugyanis törvényszerűen sok fel nem robbant lőszer szóródik szét. Ezek még jóval a konfliktus befejezése után is veszélyesek maradhatnak, és komoly veszélyt jelentenek a polgári lakosságra, különösen a gyermekekre, akik ártalmatlan tárgyaknak nézhetik őket, és kézbe vehetik őket.

A sajtóban a kazettás bombákra többször betiltott fegyverként hivatkoztak. Valójában a legmagasabb nemzetközi jogi dokumentumok, mint például a Genfi Egyezmény vagy az ENSZ alapokmánya nem nevezi háborús bűnnek a bevetését, az azonban tény, hogy 2008-ban több mint száz ország egyezményt fogadott el a betiltásukról, köztük Magyarország is. Csakhogy az egyezményt nem írta alá többek között Ukrajna és Oroszország sem. Sőt, tulajdonképpen a világ legnagyobb katonai hatalmai (Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Törökország, Dél-Korea) mind-mind kimaradtak az egyezményből.

Ukrajnában egyébként nem az amerikai kazettás bombák lesznek az elsők, amiket bevetettek. A kazettás bombák bevetését monitorozó Cluster Munition Coalition jelentése szerint az orosz csapatok több száz alkalommal vetettek be kazettás lőszereket, amelyek már több száz civil halálát és sebesülését okozták. A jelentés szerint kis mennyiségben Ukrajna is bevetett kazettás bombákat.

Növekvő feszültség mellett tárgyalják újra a gabonamegállapodást

A nemzetközi kontextus további fontos fejleménye a Törökország és Oroszország között növekvő feszültség. Július 8-án, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ankarába látogatott, a török kormány lehetővé tette az Azovsztal üzem védőinek visszatérését Ukrajnába – ezzel valószínűleg felrúgva az Oroszországgal kötött megállapodást.

A mariupoli acélüzemben hetekig kitartó Azov ezred tisztjei még szeptemberben szabadultak az orosz fogságból. Akkor az orosz és ukrán fél török közvetítéssel állapodott meg fogolycseréről, amely során 215 ukrán katonát cseréltek 55 orosz fogolyra, köztük Viktor Medvecsuk Putyin-barát oligarchára. Az ukrán foglyok ekkor még nem térhettek vissza hazájukba, valószínűleg azért, mert a megállapodás értelmében Törökországban kellett volna megvárniuk a háború végét. Ukrajnába érkezve az Azovsztal egykori védői úgy nyilatkoztak, visszatérnének a harcmezőre.

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője a fogolycsere-egyezmény megsértésének nevezte a történteket. Amennyiben ez igaz, mindenképpen barátságtalan lépés Törökországtól, ráadásul nem is az egyetlen a napokban: Recep Tayyip Erdogan török elnök Zelenszkijjel való találkozásán kijelentette azt is, hogy támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását.

Az orosz-török viszony kritikus időpontban éleződik: július 17-én jár le az orosz-ukrán-török gabonaszállítási megállapodás, amely a háborúban is biztosítja a gabonaszállítmányozást a Fekete-tengeren. Erdogan a múlt héten jelezte, szándékában áll meghosszabbítani a megállapodást (ahogy azt korábban is tették). Meg nem erősített hírek szerint azonban Törökország kész lehet egyoldalúan garantálni az ukrán gabonaszállítmányok biztonságát, akár hadihajókkal biztosítva azokat.

Büntethető-e háborút indítani?

Putyin és más orosz vezetők ellen még tavaly márciusban adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot háborús bűncselekmények miatt. Putyin bűne a kereset szerint nem önmaga a háború elindítása volt, ehelyett a körözést az ukrán gyerekek erőszakos deportálása miatt adták ki.

A héten megalakult viszont egy szervezet, amely szerint az illegális háború megindítása miatt is jogszerűen felelősségre lehetne vonni orosz vezetőket. Az Ukrajna elleni agresszió bűntettének üldözésével foglalkozó nemzetközi központ (ICPA) június 3-án kezdte meg tevékenységét Hágában, az Európai Unió Büntetőjogi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) támogatásával.

Az ENSZ alapokmánya a béke elleni bűnök között definiálja a háborús agressziót. A most alakult központ olyan struktúrát állítana fel, amely támogatja és fejleszti az agresszió bűntettével kapcsolatos folyamatban lévő és jövőbeli nyomozásokat, valamint segíti az orosz agresszió óta összegyűjtött bizonyítékok cseréjét és elemzését.

Az Európai Bizottság támogatásával létrehozott központ tagjai olyan kiválasztott nemzeti ügyészek, akik már részt vesznek a közös nyomozócsoportban (JIT), amellyel a központ működése során együttműködnek.

Az Eurojust operatív, jogi, pénzügyi és logisztikai támogatást nyújt a tevékenységhez, ideértve a bizonyítékok megőrzését, tárolását és elemzését. Ezek nélkülözhetetlenek a jövőbeli tárgyalások előkészítéséhez, legyen szó akár nemzeti, akár nemzetközi bíróságok előtt folytatott eljárásokról, ideértve az agresszió bűntettével foglalkozó esetleges törvényszéket vagy az Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) az általa illetékesnek ítélt bűncselekmények esetében.

 

Zubor Zalán