Putyin-ellenes felkelők törtek be Belgorodba, nem láthatják szüleiket az elhurcolt gyerekek – heti öszefoglalónk

Bár sok figyelmet kapott, kevés stratégiai jelentősége van az orosz-ukrán határon átkelő orosz ellenzékiek akciójának, az azonban biztosra vehető, hogy a betöréshez az ukrán fegyveres erőktől kaptak segítséget. Fokozódnak a bombázások mindkét oldalon, az ukrán rakétatámadások egy déli ellentámadást jelezhetnek.

• Két orosz felkelő csoport lépte át Ukrajnából az orosz határt, ideiglenesen több falut elfoglaltak.
• Egyre hevesebben rakétázzák az ukránok Zaporizzsja megyei célpontokat, egyre valószínűbb, hogy a Fekete-tenger partvidéke az ellenoffenzíva célpontja.
• Az oroszok a télihez hasonló légi hadjáratot folytatnak, Nyugat-Ukrajnában katonai repülőteret is találat ért.
• Tovább folytatják az orosz hatóságok ukrán gyerekek elszakítását a családjuktól. A Save Ukraine jótékonysági szervezet szerint erőszakkal akadályozzák a szülőket, nagyszülőket, hogy hazavigyék a gyerekeiket, a visszaéléseknek halálos áldozata is van.
• Újabb ország küld közvetlenül hadianyagot Ukrajnának, Dél-Korea 155 mm-es tüzérségi lövedékeket szállít.

Az elmúlt hét elején a háború egyik legfurcsább epizódja játszódott le az ukrán határ melletti orosz településeken. Május 22-én két orosz ellenzéki, háborúellenes és Ukrajnával szimpatizáló szervezet jelképeit viselő fegyveresek hatoltak be Oroszországba, és két napra elfoglalták Belgorod régió néhány határhoz közeli települését. Az orosz hatóságok evakuálták a lakosságot a határhoz közeli falvakból, és május 24-ére, úgy tűnik, visszaszerezték az irányítást a területek felett – igaz, az egyik orosz Putyin-ellenes felkelő csoport később azt állította, hogy Kurszk régióban is megjelentek.

Kik a Belgorodba betörő fegyveresek?

Az incidensről rengeteg ellentmondásos információ látott napvilágot, így itt csak azt írjuk le, amit biztosan lehet tudni. Azt, hogy a harcoknak mennyi halálos áldozata volt, nem lehet biztosan megállapítani. Felvételek alapján igazolható, hogy az ellenzéki fegyveresek egy orosz határőr-állomás elfoglalásakor megölték az ott lévő határőrt vagy katonát. Videókon látszik az is, hogy a felkelők zsákmányoltak egy BTR páncélost, amit átvittek az ukrán határon.

Az is egészen biztos, hogy az akcióban részt vevő fegyveresek kaptak valamilyen segítséget az ukrán fegyveres erőktől – hogy erről csak egy helyi parancsnok döntött, vagy maga a vezérkar, azt nem lehet tudni. Az akciókról készült felvételeken jól látszik, hogy a felkelők olyan amerikai gyártmányú páncélautókat használnak, amilyeneket az ukrán hadsereg rendszeresített.

Emellett az akció végén az ukrán tüzérség a határon átlőve fedezte a fegyveresek visszavonulását.

Jelképeik és hivatalos csatornáik kommunikációja alapján a támadásban két Putyin-ellenes orosz fegyveres csoport vehetett részt: a Szabad Oroszország Légió és az Orosz Önkéntes Hadtest. A Szabad Oroszország Légió, amely felismerhető fehér-kék-fehér zászlajáról, a háború elején jött léte, miután orosz állampolgárok átkeltek a határon, és csatlakoztak az ukrán hadsereghez. Az orosz légió hivatalosan nem alkot önálló szervezeti egységet az ukrán fegyveres erőkön belül, hanem a Nemzetközi Légióba tartozó orosz fegyveresek informális hálózatát jelenti. Tavaly júniusban a Légió azért került be a hírekbe, mert kiderült, hogy a Gazprombank volt alelnöke, Igor Volubev csatlakozott.

A Légiónak a tagokkal készült interjúk alapján nincs egységes ideológiája a háborúval és a Putyin-rezsimmel szembeni ellenálláson kívül.

A belgorodi akcióban részt vevő másik csoportról, az Orosz Önkéntes Hadtestről már volt szó az Átlátszón: ők voltak azok, akik még márciusban Brjanszk régióban jelentek meg, és felkelésre buzdították az orosz népet.

Putyin-ellenes, szélsőjobboldali orosz lázadók lépték át az orosz határt – heti összefoglalónk

Bár mostanra több médium hatalmas orosz offenzívát jósolt, az orosz hadsereg láthatóan továbbra is olyan problémákkal küszködik, amelyek nem teszik képessé nagyszabású kombinált hadműveletekre. A beköszöntő sárszezon miatt nem valószínű, hogy a következő pár hónapban jelentősen elmozdulnának a frontvonalak. Az orosz offenzíva korlátozott eredményeket ért el a Donyeck megyei Bakhmutnál, azonban a hadművelet fő célja, a város bekerítése nem sikerült. Az ukrán hadvezetés hétfőn közölte, újabb csapatokat fordítanak a város védelmére, annak ellenére, hogy a katonák súlyos veszteségekről számoltak be.

Eszmeileg a másik csoport, az Orosz Önkéntes Hadtest a szélsőjobboldalra sorolható: vezetője, Gyenyisz Nyikitin (valódi nevén Kaszputyin) németországi orosz emigráns, aki a neonáci és futball-huligán szcénákban volt aktív. Nyikitin később kapcsolatba került az ukrán Azov Ezreddel, arra azonban nincs bizonyíték, hogy szolgált volna az ukrán hadseregben. A belgorodi betörés után Nyikitin tartott sajtótájékoztatót a zsákmányolt BTR előtt, így egyértelmű, hogy az ő emberei is részt vettek az akcióban.

Nyikitin egy még tavaly készült videóban beszélt arról, hogy miért támogatja Ukrajna védekező háborúját Oroszország ellen. A videót „azoknak a nacionalistáknak” címezte, akik „azt gondolják, ez nem az ő háborújuk”, mivel „Zelenszkij egy zsidó”, és a legrosszabb liberális értékeket terjeszti. Mint mondta, ebben „van igazság”, szerinte azonban Putyin olyan rendőrállamot épít, aminek a legnagyobb ellensége a nacionalizmus, ezért fegyverrel kell küzdeni ellene.

https://twitter.com/DutchSrbin/status/1661020358022135808

A Légióval ellentétben arról eddig nem lehetett tudni, hogy az Önkéntes Hadtest együttműködne-e valamilyen formában az ukrán hadsereggel – azonban a belgorodi incidens már azt mutatja, hogy mostanra kialakult valamilyen együttműködés.

Bár rendkívüli médiafigyelmet kapott, a belgorodi betörések stratégiai jelentősége elenyésző: az összecsapások három nap alatt véget értek, a veszteségek mindkét oldalon minimálisak voltak. Amennyiben az ukrán hadvezetés hagyta jóvá az akciót, és nem helyi tisztek magánakciója indította el, akkor a nyilvánvaló politikai- és propagandacélok mellett az lehet a célja, hogy orosz csapatokat vonjon el a megszállt ukrán területekről.

Fokozódó légi háború

Május 26-án több tucat drónt, illetve rakétát indítottak az oroszok különböző ukrajnai célpontokra, köztük civil épületekre is. Dnipro városában egy kórházat ért találat (ez a Genfi Egyezmény értelmében háborús bűn), a támadásban ketten meghaltak és 30-an megsebesültek. Harkivnál ugyanaznap olajipari létesítmény kapott találatot.

Az orosz erők május 27-ről 28-ra virradó éjszaka a háború kezdete óta a legnagyobb légicsapás-sorozatot hajtották végre Ukrajna ellen iráni Sahed kamikaze-drónokkal. Az ukrán vezérkar jelentése szerint 59 iráni drónt vetettek be, nagy részüket Kijev ellen, ezeket azonban mind elhárította az ukrán légvédelem. A nyugat-ukrajnai Zsitomirban azonban a helyi közigazgatás vezetője szerint találat ért egy infrastrukturális létesítményt.

A civil célpontok ellen irányuló légi hadjárat a háború téli időszakát idézi. Akkor az oroszok sikertelenül próbálták főként erőművek és elosztóközpontok támadásával megbénítani az ukrajnai civil energia-infrastruktúrát.  A mostani légi támadások célpontjai között ugyanakkor katonai objektumok is szerepeltek. A helyi hatóságok jelentése alapján Hmelnickijnél a helyi repülőtér területén csapódott be egy orosz rakéta. A jelentés katonai anyagok tárolására szolgáló raktárak oltásáról ad hírt, és azt is közli, hogy használhatatlanná vált 5 repülőgép.

Az elmúlt héten több ukrán rakétacsapásról érkezett hír Zaporizzsja megyéből is. Ezek, hasonlóan a korábbi hasonló támadásokhoz, Bergyanszk, Melitopol és Mariupol városainál találtak el célpontokat, de a Krím-félszigeti Szevasztopolból is robbanásokat jelentettek. A fronttól való távolság miatt ezeket valószínűleg a britektől nemrég kapott, repülőgépekről indított Storm Shadow rakétákkal hajtották végre – ez jelentőséget ad az ukrán repülőterek elleni orosz támadásoknak is.

A Zaporizzsja megyei rakétacsapások erősítik azokat a feltételezéseket is, hogy Ukrajna a déli régióban tervez ellentámadást a következő hónapokban, hogy felszabadítsa a Fekete-tenger partvidékét, és elszigetelje a Krím-félszigetet és Herszon maradékát megszálló orosz csapatokat a hátországtól.

Bakhmut eleste nem jelentett áttörést

Az elmúlt héten a frontokon nem volt említésre méltó elmozdulás. Bakhmutnál, a város elfoglalása után inkább az ukránok tudtak offenzív hadműveleteket folytatni, de alapvetően alacsony intenzitású harcok folynak a város körüli dombságban. Látható, hogy a stratégiailag csekély jelentőségű Bakhmut elfoglalása nem okozott dominó-effektust, az ukrán vonalak részleges összeomlását. A város nagy része egy folyóvölgyben fekszik, amelyeket nyugatról magaslatok határolnak, ezeket az ukránok ellenőrzik. Moszkva egyik deklarált célja az ún. Donbasz (Donyeck és Luhanszk) teljes meghódítása, ez azonban távolinak tűnik, hiszen a közel egy évig ostromlott Bakhmuttól nyugatra nehezebb terepen, az erősebb Szlovjanszk–Kramatorszk–Kosztyantinyivka–Druzskivka városi védvonalat kellene áttörni.

Félmillió tüzérségi lövedéket ígér Dél-Korea

A lőszerhiány, különösen a tüzérségi lövedékek hiánya visszatérő téma a háborúban. Ukrajna számára különösen a 155 mm-es lövedékek hiánya jelentet problémát az elmúlt hónapokban: ez egy NATO-standard kaliber, a nyugatról kapott tüzérségi eszközök ezt használják, azonban a nyugati gyártókapacitás és a készletek a hírek szerint nem sokáig képesek kielégíteni a lőszerigényt.

Az év elején tartó orosz offenzíva megfékezéséhez az ukrán erők havonta átlagosan 250 ezer 155 milliméteres tüzérségi lövedéket lőttek ki. Európában a lövedéket 11 gyár állítja elő, de ezek együttes termelése 650 ezer darab évente.

A hiány orvoslására több megoldás is felmerült, a katonai költségvetés és a gyártókapacitás növelése mellett a fegyvert küldő országok körének bővítése is. Ebből a szempontból fontos Dél-Korea, a 155 mm-es lőszert gyártó országok egyike. Dél-Korea már a kiszivárgott Pentagon-iratokban is felmerült beszállítóként: egy itt szereplő jelentés szerint dél-koreai politikusok mérlegelték 330 ezer tüzérségi lőszer eladását Lengyelországnak, akik várhatóan tovább adnák azt Ukrajnának (miután az ázsiai ország már korábban engedélyezte fegyverei újraexportálását).

Dél-Korea ezt ekkor tagadta, áprilisban azonban mégis nyélbe ütötték ezt az üzletet, Lengyelország helyett az Egyesült Államokkal, és mintegy félmillió lövedék átadását tervezték meg. A Wall Street Journal szerint a lőszereket valóban el is kezdték szállítani a koreaiak.

A lőszerellátással kapcsolatos megegyezésre nem sokkal azután került sor (és valószínűleg Szöul ezekért a garanciákért változtatott álláspontján), hogy Washington és Szöul közös biztonsági nyilatkozatot adott ki. Ez a nyilatkozat nagyobb beleszólást biztosított Szöulnak az észak-koreai támadásra adott esetleges amerikai nukleáris válaszlépésekkel kapcsolatos konzultációkba, cserébe pedig ígéretet tett arra, hogy lemond saját nukleáris fegyvereinek kifejlesztéséről.

Újabb háborús bűnökre derült fény

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) március 17-én adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint az orosz gyermekjogi ombudsman, Marija Lvova-Belova ellen, több ezer ukrán gyerek elhurcolása miatt. Ahogy akkor írtuk: becslések szerint az orosz hatóságok mintegy 16 000 gyereket deportáltak a megszállt ukrán területekről Oroszországba, nagy részüket a szüleiktől elválasztva.

Előfordult, hogy a családokat úgynevezett „szűrőtáborokban” (a megszállt területeken létrehozott táborok, amiket azért hoztak létre, hogy kiválogassák és eltüntessék azokat, akikről gyanították, hogy ellenállókká válhatnak) szakították szét, számos gyereket pedig „nyári táboroztatás” ürügyén utaztattak el a Krím-félszigetre vagy Oroszországba, majd ahelyett, hogy visszavitték volna őket, nevelőszülőkhöz vagy állami intézményekbe adták őket.

Putyint akár népirtásért is körözhetik, a Wagner-főnök ukrán ellentámadástól tart Bakhmutnál – heti összefoglalónk

Több szervezet, köztük az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága is dokumentálta, hogy a megszállt területekről gyerekeket deportálnak Oroszországba, ami önmagában háborús bűn – ezért is adott ki körözést Putyin ellen a hágai nemzetközi büntetőbíróság. Valójában az orosz program, amely során több ezer gyereket a szüleiktől is elszakítottak oroszosítás céljából, egy súlyosabb bűncselekményt is megvalósíthat.

A Times cikke szerint a program a közelmúltban sem állt le, és fokozódtak a hatóságok erőfeszítései a gyerekek és szüleik elválasztására. A Save Ukraine nevű, az elhurcolt gyerekek hazahozásáért dolgozó jótékonysági szervezet több esetet is felidézett, amikor szülők megpróbálták Oroszországban megkeresni a gyerekeiket, de a hatóságok megakadályozták őket ebben.

Iskolás gyerekek egy nagyobb csoportját például az akkor még megszállt Herszonból vitték el „nyári táborba”, majd Oroszországban rekedtek, és nevelőszülőkhöz kerültek. A Save Ukraine két nővér, Vada és Olha Kutova esetét idézve azt írta: a testvéreket elválasztották egymástól, gyakran változtatják a lakóhelyüket, és 18 éves korukban orosz útlevelet és saját lakást kínálnak nekik, ha aláírnak egy igazolást, amely szerint árvák – függetlenül attól, hogy rokonaik élnek-e vagy meghaltak.

Az EU Keleti Partnerségének térképe dokumentált orosz háborús bűnökről

A szervezet szerint a két lány nagyanyja egyike volt 13 nőnek, akik Ukrajnából Oroszországba utaztak, hogy haza tudják vinni a gyerekeiket, unokáikat. A kimentést az FSZB orosz állambiztonsági szolgálat megakadályozta, a nőket fogdába vitték és 14 órán át vallatták, amibe az idős asszony belehalt.

A gyerekek elhurcolását az ENSZ ukrajnai ellenőrei már korábban háborús bűnnek minősítették. Az ICC letartóztatási parancsa a hadi jogot leíró Római Szerződésre hivatkozik, amit két ponton is megsértett az ukrán gyerekek elhurcolása: a szerződés 8. cikkelyének 2.(a)(VII) tiltja a civilek illegális áttelepítését, a (b)(VIII) pedig „a megszállt terület lakosságának egészének vagy egy részének deportálását vagy áthelyezését e területen belül vagy azon kívül”.

Zubor Zalán