Kijev felett csaptak össze a nyugati és orosz csúcsfegyverek, Bakhmut közel egy év után elesett – heti összefoglalónk

A közel egy éve ostromlott Bakhmut városának utolsó jelentősebb állásaiból is visszavonultak az ukrán védők, a harcok azonban nem értek véget a város környékén, miután az ukránok a napokban elfoglalták a város körüli magaslatok jelentős részét. Kijevre a héten számos rakétát lőttek ki az oroszok. Orosz közlések szerint elpusztították Kijev egyik Patriot légvédelmi rendszerét, az ukrán közlések szerint viszont leszedték az oroszok csodafegyverként hirdetett hiperszonikus rakétáit – megpróbáltuk kideríteni, mi lehet az igazság.

• Felerősödött a légi háború Ukrajnában, Kijevet ismét rakétatámadások érték, ahol mindkét oldal csúcsfegyverit is bevetették.
• Valószínűleg még az idén F-16-osokat állíthat hadrendbe Ukrajna, hasonló forgatókönyv alakul a vadászgépek, mint nemrég a Leopard 2 tankok kapcsán.
• Bakhmut gyakorlatilag teljes egészében orosz kézre került, az orosz haditudósítók mégsem ünnepelnek.
• Zaporizzsja régióban több célpontot is rakétacsapások értek az orosz vonalak mögött.
• Álhírek terjednek a magyar médiában a Hlemnickij melletti robbanásról, nem okozott sugárszennyezést az orosz rakétatámadás.

Bakhmut közel egy éve tartó ostroma a héten véget érhetett, miután az oroszok (gyújtóbombákat is bevetve) kiszorították a védőket a város utolsó, dél-nyugati negyedeiből. Vasárnapi hírek szerint az ukrán erők a város külterületén tarthatnak még néhány épületet, de jelentős erők már biztosan nincsenek a város közigazgatási területén belül. A napokban több ukrán egység katonái is olyan videókat tettek közzé, amelyben az látható, hogy kivonulnak a városból.

A város mostani elfoglalása inkább szimbolikus, mint taktikai győzelem: ahogy korábban többször írtuk, az oroszoknak hosszas próbálkozás ellenére sem sikerült bekeríteni a védőket, a várost végül csak keserves utcai harcok árán sikerült bevenni. Az ilyen harcokat a modern hadseregek, ha csak tudják, igyekeznek elkerülni, hiszen egy győztes városi csata is jellemzően rengeteg áldozattal jár (az orosz Wagner-zsoldoscsoport óvatos becslések szerint is tízezres nagyságrendű katonát vesztett Bakhmutnál), a városokat inkább igyekeznek bekeríteni, hogy megadásra, vagy visszavonulásra kényszerítsék az ellenséget.

Nincs ünnepi hangulat az orosz kommunikációs térben

Bakhmut békeidőben 73 ezres város, csupán Ukrajna 56. települése (magyar viszonylatban Keszthely feleltethető meg neki). A város maradékának elfoglalása aligha jelent ugródeszkát újabb támadó hadműveletekhez: a térség domborzati térképére nézve láthatjuk, hogy Bakhmut egy folyóvölgyben fekszik. A városból nyugat felé kitörve az oroszoknak jól védhető magaslatokat kellene rohamoznia, amelyeket továbbra is az ukránok ellenőriznek. A közelmúltban ráadásul az ukránok lokalizált ellentámadásokat indítottak a város körüli dombságban.

A város elfoglalásáról orosz katonai bloggerek sem ünnepelve írtak. A Rybar blog szerint bár „Artjomovszk (Bakhmut orosz neve) felszabadult, és ez a győzelem az egyik legnagyobb csataként vonul be a történelembe, az eleste katalizátora lehet az ukrán fegyveres erők régóta várt offenzívájának.” A blog szerint, bár az ukránok „több tízezer embert vesztettek” a csatában, a tartalékos csapatokat nem vetették be, és ezek most ellentámadásra készülnek. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója szintén azt mondta, nem készülnek további támadó hadműveletekre, sőt, azt is mondta, hogy a kivéreztetett Wagner-csoportot kivonja Bakhmutból, helyüket a reguláris hadsereg csapatai veszik át (igaz, Prigozsin már korábban is tett hasonló állításokat, így ezt is érdemes fenntartásokkal kezelni).

Ez lehet az ukrán stratégia

A napokban az ukránok intenzíven bombázták a Bakhmuttól délre fekvő Kliscsijivka falu környékét, így valószínű, hogy ott készülnek ellentámadásra. Azonban valószínűleg nem ez a térség lesz az ukrán ellenoffenzíva fő iránya. A térségben folyó harcok felvételein az ukrán csapatoknál nem láthatók a közelmúltban kapott nehézfegyverek (Leopard 2 tankok, Bradley csapatszállítók stb.). Szintén nincs arra utaló jel, hogy a harcokban részt vennének az újonnan felállított, az ellentámadásra felkészített egységek (pl. az „offenzív gárda” csapatai). Mindez arra utal, hogy a Bakhmut körüli ellentámadásokkal Ukrajna célja nem egy mély áttörés, hanem az orosz csapatok lekötése, elvonása fontosabb frontszakaszokról.

Moszkvának hatalmas presztízsveszteség lenne, ha a hatalmas áldozatokkal bevett várost fel kellene adniuk, így a város körüli ukrán mozgásokra válaszul új csapatokat vezényelhetnek a térségbe, ezzel viszont gyengítenék a valóban stratégiai jelentőségű térségek, például a Zaporizzsja megyét és az Azovi-tenger térségét.

Az elmúlt héten ebben a térségben egyébként több célpontot is támadtak az ukránok. Zaporizzsja három kulcsfontosságú városából, Tokmakból, Mariupolból és Begyanszkból több alkalommal is robbanásokról számoltak be. Utóbbiban orosz forrás szerint a britektől frissen kapott Storm Shadow rakétákat használtak, de ezt egyelőre nem lehet igazolni.

Kindzsal a Patriot ellen: mi az igazság?

Ellentmondásos hírek jelentek meg a Kijev elleni, május 16-án hajnalban történt rakétatámadásokról is. Amit biztosan tudunk, az az, hogy az ukrán fővárost több orosz rakéta is célba vette. Felvételek igazolják, hogy ezek közül az ukrán légvédelem többet elfogott, egy videón azonban az is kivehető, hogy valami felrobban, látszólag az egyik légvédelmi platform közelében.

A hajnali rakétatámadásokról az ukrán narratíva az volt, hogy a Kijev védelmét ellátó, amerikaiaktól kapott Patriot légvédelmi rendszer jól vizsgázott, és lelőtt 6 hiperszonikus Kindzsal rakétát. A 2017-ben hadrendbe állított rakétát csodafegyverként reklámozták orosz források, kivédhetetlennek nevezték, ezért kínos lenne, ha a ’80-as évekből származó Patriot valóban képes kilőni.

Az ominózus robbanás egy kijevi webkamera felvételén

Az biztos, hogy Kijevben működésbe lépett a Patriot, ugyanis lakosok az utcán lefényképezték a rendszer egyik PAC-3 rakétájának maradványát. Korábban az ukránok valószínűleg tényleg le tudtak lőni egy Kindzsalt: 11-én Kijev polgármestere bemutatta egy lelőtt rakétát, aminek alkatrészei valóban megegyeznek a Kindzsaléval. A 16-án állítólag lelőtt hat darab Kindzsalról azonban nem került elő hasonló bizonyíték.

PAC-3 légvédelmi rakéta roncsa Kijevben

Ahogy arra korábban több szakértő is rámutatott: a Kindzsal valójában nem képvisel csúcstechnológiát. Az orosz hadiipar marketingjében hangoztatott „hiperszonikus” jelző abból a szempontból igaz, hogy valóban átlépi a Mach 5 sebességet. Valójában a Kindzsal nem az új generációs hiperszonikus rakéták közé tartozik, hanem lényegében egy ballisztikus rakétáról beszélünk, koncepciója a ’80-as évekre vezethető vissza.

A kijevi rakétatámadásokat az orosz hadügyminisztérium is sikerként tálalta, azt állítva, elpusztítottak egy „Patriot-rakétarendszert” – hasonló szavakkal vette át a hírt a magyar sajtó jelentős része is, több helyen az jelent meg, hogy az ukránok elvesztettek „egy Patriot üteget”.

Kijevi webkamera-felvételeken valóban látható egy robbanás annak a helynek a közelében, ahonnan korábban légvédelmi rakétákat lőttek ki, bár az nem derül ki a videóról, mi okozta azt. Az viszont biztos, hogy ez nem jelenti „egy Patriot üteg” elvesztését: egy Patriot-üteg valójában több (általában 8) kilövőállásból, egy fázisvezérelt radarból, egy kontrollállomásból, számítógépekből, egy áramfejlesztő berendezésekből áll.

Ezeket az elemeket tipikusan egymástól távol helyezik el. A rendszer legkritikusabb, legnehezebben pótolható része a radar, ennek kiiktatása valóban megbénítja az egész üteget. A kijevi felvételek alapján azonban nem ezt, hanem az egyik kilövőállást érhette találat, ami nem jelent kritikus veszteséget. Amerikai katonai források szerint az üteg egyik kilövőállása enyhe sérülést szenvedett, amit később kijavítottak. A későbbi események mindenesetre nem arra utalnak, hogy sikerült megbénítani Kijev légvédelmét: a következő napokban a kijevi légvédelem elhárította a drón- és rakétatámadásokat.

Az ukrán légvédelem ugyanakkor Kijeven kívül nem tudta mindenhol kivédeni az orosz támadásokat. Május 17-én találat érte Ogyessza kikötőjét, robbanásokról érkeztek hírek Zaporizzsja, Harkiv és Hmelnickij területéről is.

Álhír terjed radioaktív fenyegetésről

Hmelnyickij mellett még május 13-án találat ért egy objektumot, a hatalmas robbanásról készült felvételek bejárták a médiát, majd 18-án ismét a térséget bombázták az oroszok. A következő napokban a közösségi médiában, majd hírportálokon is terjedni kezdett az a híresztelés, hogy radioaktív anyagokat tartalmazó raktár robbant fel. Több helyen riogattak „nyugat-felé tartó sugárzó felhővel”, és megnövekedett sugárzással – valójában sem az ukránok, sem a környező országok műszerei nem mutattak ki megnövekedett sugárzást.

Magyarországon például a kormányközeli Magyar Hírlap hozta le kritikátlanul az álhírt, a nem létező „ukrajna.ru” oldalra hivatkozva. Az írták, hogy a robbanásban a nyugatról hozott MILAN rakétavetők semmisültek meg, amelyek lövedéke tóriumot is tartalmaz, ami „erősen sugárzó anyag”. Több páncéltörő rakéta valóban tartalmaz olyan nehézfémet, ami normál esetben radioaktív, azonban a lövedékekbe ezeknek a szegényített, már nem sugárzó változata kerül bele (a tórium és az urán viszont így is mérgező, ha a szervezetbe jut).

Arra azonban semmi bizonyíték nincs, hogy Hlemnyickij mellett ilyen fegyvereket tároltak volna. A legvalószínűbb, hogy a szovjet időkből származó rakéta-üzemanyag robbant fel. Ukrajna a ’90-es években, a Budapesti Memorandum értelmében leszerelte a területén maradt, atomtöltet hordozására alkalmas rakétákat. Ezeket biztonságosan meg kellett volna semmisíteni, de pénzhiány/korrupció miatt nagyrészt erre nem került sor, így az országban máig találhatók hasonló, robbanásveszélyes raktárak – archív cikkek szerint az egyik épp a Hlemnyickij melletti komplexumban volt.

Újabb tabu dőlt meg

A héten újabb, korábban tabunak számító fegyver átadását kezdték előkészíteni nyugati országok Ukrajnának: a nyugati tankok, nagy hatótávú rakéták után F-16-os vadászgépeket kaphat az ukrán légierő.

Május 16-án azonban, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Londonba látogatott, a brit és holland kormányfő bejelentették, hogy „nemzetközi koalíciót” építenek, hogy F-16-osokkal tudják ellátni az ukrán légierőt. Hamarosan további európai országok csatlakoztak a koalícióhoz, majd hirtelen „kiszivárgott” egy amerikai jelentés, ami szerint az ukrán pilótáknak a korábban becsültnél rövidebb kiképzés is elég a nyugati gépeken, 18 helyett csak 4 hónap. Márciusban mi is hírt adtunk arról, hogy ukrán pilóták az Egyesült Államokba utaztak kiképzésre. Az akkori hír szerint akkor 12 pilóta kezdte meg a kiképzést – ez alapján akár már idén nyáron hadrendbe állhatnak az F-16-osok.

Május 19-én már a Fehér Ház is jelezte, hogy nem fogja megakadályozni, hogy szövetségesei átadják Ukrajnának saját F-16-aikat, sőt, besegít további pilóták kiképzésébe is.

A gépek kapcsán hasonló forgatókönyv játszódik le, mint korábban a Leopard 2-tankoknál: korábban az Egyesült Államok (a gépek gyártója) hangoztatta, hogy nem járul hozzá nyugati vadászgépek átadásához, ami egyébként sem lenne praktikus. Ugyanígy tabunak számított sokáig az, hogy nyugati tankokat adjanak Kijevnek, különösen ellenezte az elképzelést a Leopardok gyártója, Németország. A konszenzust az Egyesült Királyság törte meg, felajánlva saját Challenger 2-it. Hamarosan „Leopard-koalíció” alakult, végül Németország beleegyezett a tankok átadásába, sőt később ő maga is szállított. Az F-16-ok esetében ismét a britek törték meg a jeget, Németország helyett pedig most az Egyesült Államok változtat gyökeresen az álláspontján.

Zubor Zalán