Ellentámadásba kezdtek az ukránok Bakhmutnál, fordulat Magyarországon a háború megítélésében – heti összefoglalónk

Az elmúlt héten több ponton is visszaszorították az orosz támadókat az ukránok Bakhmutnál. Egyelőre egy lokális hadművelet indult el a már közel egy éve ostromlott város határainál, az ukránok célja az lehet, hogy orosz csapatokat vonjanak el más területekről, ahol nagyobb ellenoffenzívát készítenek elő.

• Minden korábbinál szerényebb volt az idei győzelem napi katonai felvonulás Moszkvában, ez igazolhatja a Pentagon-iratokban említett súlyos eszközveszteségeket.
• Több ponton is ellentámadásba kezdett az ukrán hadsereg Bakhmutnál, nem hivatalos orosz források áttörésről beszélnek.
• 250 kilométer hatótávú rakétákat adott át Ukrajnának az Egyesült Királyság – korábban az eszkalációs félelmek miatt a nyugati államok elutasították ilyen nagy hatótávú fegyverek küldését.
• Zaporizzsja megyében számítanak ellentámadásra a megszállók, több lakost evakuálnak.
• Egy felmérés szerint a magyarok nagyobb része hibáztatja Oroszországot a háború miatt, mint egy évvel ezelőtt.

Az elmúlt héten több orosz haditudósító is kongatta a vészharangot, mivel a donyecki Bakhmut városától délre és északra ellentámadásba kezdtek az ukrán erők. A tavalyi harkivi és herszoni orosz vereségek óta a békeidőben Bakhmut térsége volt az egyetlen frontszakasz, ahol a megszállók sikerekről számolhattak be. Az év elején elfoglalták a szomszédos Szoledar bányavárosát, és májusra lassú, rendkívül véres harcok árán a békeidőben 70 ezres lakosú Bakhmut nagy részét is ellenőrzésük alá vonták.

Belső ellentétek az orosz hadvezetésben

Nem sikerült azonban a védők bekerítése, ehelyett az ukrán csapatokat városi harcokban szorították fokozatosan vissza. Ezek során, ahogy a város bevételéért felelős Wagner zsoldoscsoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin is elismerte, rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek. A város nyugati negyedeit és a várostól nyugatra fekvő magaslatokat továbbra is az ukránok ellenőrzik.

A nyilvánosságra került hírek alapján a hadműveletet nehezítették az orosz hadvezetésen belüli személyi ellentétek. Prigozsin többször is nyilvánosan panaszkodott arra, hogy a Hadügyminisztérium nem juttat elég tüzérségi lőszert az embereinek, szerinte azért, hogy szándékosan szabotálják a hadműveletet.

Az ellentét odáig fajult, hogy a múlt héten Prigozsin azt mondta, a Wagner teljesen ki fog vonulni Bakhmutból. Ahogy akkor írtuk, ez valószínűleg csak zsarolás, hiszen orosz oknyomozók szerint a Wagner-csoport a gyakorlatban a GRU katonai titkosszolgálat parancsnoksága alá tartozik, így Prigozsin, ha csak nem szervez zendülést, nem tudja egyik napról a másikra visszavonni az embereit.

Végül a fenyegetés beváltatlan maradt, a Putyin-közeli vállalkozóból lett zsoldosvezért állítása szerint újra kapott lőszert. Az üzengetés azonban napokon belül újrakezdődött, Prigozsin újra lőszerhiányra panaszkodott. Valószínűleg a romló morált és ellátmányhiányt használták ki az ukránok, hogy javítsák a pozícióikat Bakhmutnál.

A Rybar orosz Telegram-csatorna (megbízhatónak számító orosz haditudósító) szerint Bakhmuttól délre, Ivanivszke és Kliscsijivka térségében két irányból törték át az ukránok az orosz vonalakat, visszaszorítva a Wagner-csoport és orosz reguláris hadsereg csapatait a Donyec-csatorna vonalából. Hasonló lokális ellentámadás indult Hromove térségében észak felé. Az orosz hadügyminisztérium először tagadta, hogy az ukránok áttörték volna az orosz vonalakat, azonban a közösségi médiában megjelent felvételek nem erre utalnak: ezeken elfoglalt lövészárkok és zsákmányolt fegyverek, aknák láthatók.

Később a Hadügyminisztérium elismerte, hogy a csapataik visszavonultak a bakhmuti front északi részén, a Berhivszke víztározó vonalába (egészen pontosan úgy fogalmaztak: minden ukrán támadást visszavertek, majd „kedvezőbb védelmi pozíciókba” vonultak vissza).

Ezzel párhuzamosan ellentámadás indult Bakhmuttól északra, Sacco i Vanzetti falut irányába. Ennek eredményeit nem ismerjük, hiteles felvételek alapján annyi biztos, hogy május 7-e körül az oroszokat kiszorították a falutól nyugatra fekvő lövészárkokból.

Ez már az „ellentámadás”?

A Bakhmut körüli offenzíva távolabb szorította az oroszokat a Bakhmutba vezető közutaktól, amely megkönnyíti a város védőinek ellátását. Sok találgatás jelent meg a médiában arról, hogy ez-e a sokat emlegetett, hónapok óta tervezett ellentámadás – merészebb spekulációk szerint az ukránok célja az lehet, hogy a frontot áttörve, északról és délről harapófogóba fogják a várost támadó alakulatokat, és bekerítsék, vagy visszavonulásra kényszerítsék őket.

Ahol az ellentámadás elindul – itt kezdheti meg Ukrajna a területei felszabadítását

Hónapok óta foglalkoztatja a magyar és a nemzetközi közvéleményt, hol kezdheti meg az ukrán hadsereg az Oroszország által megszállt területek felszabadítását. Cikkünkben összeszedtük az összes lehetséges irányt, ahol az ukránok elindíthatják hadjáratukat.

Ennél valószínűbb, hogy egy viszonylag korlátozott hadművelet indult a város körül, amelynek önmagában egyébként is csekély a stratégiai jelentősége. Politikai súlya viszont annál nagyobb, hiszen Bakhmut volt az idei orosz offenzíva egyetlen jelentős sikere. Az ukránok célja a város körüli támadásokkal az lehet, hogy az orosz hadvezetést dilemmába kényszerítsék: csapatokat vonjanak el más térségekből, hogy végül mégis győztesnek mondhassák magukat az eddig hatalmas véráldozattal járó bakhmuti csatában. Ha így döntenek, azzal más, stratégiailag fontos területek védelmét gyengítik, ha viszont feladják Bakhmut ostromát, a hadsereg presztízse és morálja szenved újra kárt.

Tovább folyik a gyerekek deportálása a megszállt területekről

Az orosz Telegram-csatornákon egyébként intenzív találgatás folyik arról, hogy hol indulhat újabb ukrán ellentámadás. Meg nem erősített hírek terjednek arról, hogy az északi Harki megyében 20 ezres hadtestet vontak össze az ukránok. Egy herszoni csatorna szerint az ukránok Herszon megyében vontak össze 35 ezer katonát, akik arra készülhetnek, hogy átkeljenek a Dnyipro folyón. Az nem lenne meglepő, ha a következő hetekben az ukránok több irányba is ellentámadásokat indítanának azért, hogy csapatokat kössenek le, vagy megtalálják az orosz védelmi vonalak gyenge pontjait.

Az orosz megszálló erők ezzel együtt láthatóan délen, Zaporizzsja irányába történő áttöréstől tartanak leginkább (ahogy korábban is írtuk: ha Ukrajna képes visszafoglalni a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő földsávot, elvágva a Dél-Nyugat-Ukrajnában állomásozó megszálló csapatokat az utánpótlástól, azzal akár a háború lezárása is elérhető közelségbe kerülhetne).

Az elmúlt napokban, a közelgő harcokra hivatkozva az oroszok folytatták az evakuálásokat a Zaporizzsjai területről. Jevgenyij Balickij, a Zaporizzsjai terület megszálló hatóságainak vezetője május 7-én úgy nyilatkozott, hogy 1552 embert, köztük 632 gyermeket telepítettek ki a megye településeiről, a frontok közelében. A hivatalos narratíva szerint csak önkéntes evakuációról van szó, ám a korábbi tapasztalatok alapján inkább kényszerű deportálásokról lehet beszélni. Különösen a gyerekek „evakuálása” kapcsán merül fel ez: több ezer kiskorút ugyanis szüleiktől elszakítva hurcoltak orosz területekre. Ez az a program, ami miatt Vlagyimir Putyin és más orosz tisztviselők ellen háborús bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság.

Putyint akár népirtásért is körözhetik, a Wagner-főnök ukrán ellentámadástól tart Bakhmutnál – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

Több szervezet, köztük az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága is dokumentálta, hogy a megszállt területekről gyerekeket deportálnak Oroszországba, ami önmagában háborús bűn – ezért is adott ki körözést Putyin ellen a hágai nemzetközi büntetőbíróság. Valójában az orosz program, amely során több ezer gyereket a szüleiktől is elszakítottak oroszosítás céljából, egy súlyosabb bűncselekményt is megvalósíthat.

Ezen deportálások végrehajtásában működött közre egyébként Tatárföld elnöke, Rusztam Nurgalijevics Minnyihanov, aki ellen az Európai Unió szankciókat készül bevezetni. A Szabad Európa értesülése szerint azonban a magyar kormány többek között őt is levetetné a szankciós listáról, ezért az újabb szankciós csomag blokkolásával fenyeget.

A washingtoni Háborúkutató Intézet forrásai szerint a megszálló hatóságok olyan feltételeket teremtenek, amelyek elviselhetetlenné teszik az életet a megszállt Zaporizzsjai területen, hogy felgyorsítsák a kitelepítéseket. Az ukrán Zaporizzsjai terület tisztviselői május 6-án, 7-én kijelentették, hogy az orosz erők és a megszálló hatóságok szándékosan pánikot keltenek a megszállt Tokmakban és Enerhodarban azáltal, hogy visszatartják a humanitárius ellátást és megemelik az élelmiszerek és más áruk árát a boltokban. Az ukrán Zaporizzsjai terület tisztviselői azt is kijelentették, hogy az orosz megszálló hatóságok orvosi felszerelést távolítanak el a kórházakból, és idő előtt elbocsátják a betegeket, felajánlva nekik a további orvosi ellátást, ha evakuálják őket az orosz hátország mélyebben fekvő területeire.

Újabb tabu dőlt meg a fegyverszállításban

A héten kiderült, hogy Ukrajna új támadó fegyvereket kapott: Ben Wallace brit védelmi miniszter csütörtökön elmondta, hogy több „Storm Shadow” cirkálórakétát szállított Ukrajnának. A brit-francia fejlesztésű Storm Shadow jellemzően a levegőből, harci repülőkről indítható, hatótávja 250 km. Ez azt jelenti, hogy ez most az ukrán erők legnagyobb hatótávú fegyvere. A Storm Shadow hatótávolsága alig marad el az amerikai ATACMS-étól (300 km), így gyakorlatilag a teljes megszállás alatt álló területre be tudnak vele lőni.

A fegyvert valószínűleg már be is vetették, május 12-én Luhanszk városban csapódtak be lövedékek. Később egy helyi Telegram-csatornán olyan fotókat mutattak be, amelyen Storm Shadow rakéták darabjai láthatók. A fotók alapján a Storm Shadow mellett az ukránok amerikai GM-160B MALD csalirakétákat (a légvédelem megtévesztését szolgáló eszköz) is bevetettek. Ezeket titokban szállíthatta az Egyesült Államok, mivel az eddigi hivatalos bejelentésekben nem szerepelt az, hogy ilyen fegyvert is küldenek.

A nagy hatótávú rakéták átadásával újabb tabu dőlt meg az ukrajnai fegyverszállítások terén: korábban az Egyesült Államok nem teljesítette az ATACMS-okra vonatkozó ukrán kérést, mondván, ilyen fegyver szállítása eszkalációs veszélyt jelent.

A CNN szerint az ukránok biztosították róla a briteket, hogy csak a megszállt ukrán területeken vetik majd be őket, oroszországi célpontok ellen nem. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétvégén Németországban szintén azt mondta, nem támadnak oroszországi célpontokat, ez azonban nehezen hihető, mivel épp az elmúlt hetekben számos oroszországi objektumot (elsősorban a megszálló csapatok logisztikájáért felelős olajdepókat és más célpontokat) ért drón- vagy rakétatalálat. Szintén tagadják a hivatalos források, hogy az ukrán légvédelem lőtte volna le azt a négy repülőgépet (egy Szu-34-es vadászbombázót, egy Szu-35-ös vadászgépet, illetve két Mi-8-as helikoptert), amik Brjanszk megye felett robbantak fel szombaton. Az ukrán hivatalos jelentés szerint a repülők baráti tűz áldozatául estek, azonban nehezen hihető, hogy egymás után négyszer is téved az orosz légvédelem.

Szombaton Németország is bejelentette, hogy közel 3 milliárd dollár értékű katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának. Ez a háború kezdete óta Berlin legnagyobb katonai csomagja, bőven meghaladja az idén eddig ígért fegyverszállítmányok értékét, ami mintegy 542 millió dollárt tett ki. A csomag 20 Marder gyalogsági harcjárművet, 30 Leopard 1 harckocsit, 15 Gepard légvédelmi páncélos járművet, 200 felderítő drónt, négy Iris-T légvédelmi rendszert, továbbá lőszert, tüzérségi lőszert és több mint 200 páncélozott harci és logisztikai járművet tartalmaz, ezeket a következő hetekben-hónapokban szállítanák le.

Győzelem-napi felvonulás egy tankkal

Áprilisban írtunk arról, hogy az akkor kiszivárgott amerikai hírszerzési iratok rendkívül súlyos orosz páncélos veszteségekre utalnak Ukrajnában. Egy jelentés szerint tankokból az oroszok négyszer-ötször annyit is veszthettek, mint az ukránok, így az aktív orosz tankállomány nagy része megsemmisült. A veszteségek olyan súlyossá váltak, hogy márciusra Ukrajna már több harckocsival rendelkezett, mint az oroszok (orosz oldalon: 561 tank tartalékban, 419 a fronton, az ukránoknál 495 tartalékban és 802 a fronton). Szintén elolvadhatott az orosz tüzérségi fölény: a jelentés szerint Oroszországnak 5000, Ukrajnának 3000 ágyú áll rendelkezésére, azonban az orosz ágyúk nagy részét nem vetik be a frontokon.

Le(nem)hallgatott Orbán, fogyó tankok, titkos fegyverüzletek – mi derül ki a Pentagon-iratokból?

Magyar vezetők lehallgatása nem szerepel az interneten fellelhető, kiszivárgott állítólagos amerikai hírszerzési iratokban, az Orbán-beszédről szóló jelentés forrása a Magyar Nemzet lehetett. Meglepő információkat tárnak fel a dokumentumok a háború eseményeiről: egy irat szerint Oroszország annyi tankot vesztett, hogy az ukrán hadsereg már több harckocsival rendelkezik, mint az orosz. Ezzel párhuzamosan viszont Oroszország egy évnyi bombázás után kimerítette az ukrán légvédelmet, és rövidesen légifölényre tehet szert.

Május 9-én tartották Moszkvában a szokásos győzelem-napi felvonulást, ami hagyományosan az orosz fegyveres erők erődemonstrációja. Tavaly májusban, a már folyó háború ellenére nem maradt el az erődemonstráció, felvonultatták az orosz fegyveres erők legmodernebb rakétáit, számtalan páncélozott járművet, tankot és tüzérségi eszközt.

Idén éles volt a kontraszt a tavalyi felvonuláshoz képest: az idei volt valószínűleg minden idők legrövidebb parádéja: csak 45 percig tartott, és összesen 51 járművet vonultattak csak fel, nagyrészt könnyű csapatszállító autókat. Elmaradt a légierő szokásos bemutatója, nem lehetett látni az orosz haderő modernebb eszközeit. Különösen feltűnő volt a nehéz páncélosok teljesen hiánya. A felvonuláson csupán egyetlen tank vett részt, egy múzeumi, II. világháborús T-34-es.

A rendkívül szerényre sikerült felvonulás igazolni látszik a súlyos eszközveszteségekről szóló amerikai jelentést, és nem támasztja alá azokat a magyar közbeszédben is terjedő állításokat, hogy Oroszország eddig nem vetette be legerősebb fegyvereit.

Többen hibáztatják Putyint Magyarországon

Májusban az IDEA intézet új közvélemény-kutatást tett közzé az orosz-ukrán háború megítéléséről. A kutatásról a magyar média nagy része azzal a felhanggal számolt be, hogy működik a kormány oroszpárti narratívája: hangsúlyozták például, hogy a Fidesz-szavazók jóval nagyobb része tartja Ukrajnát és a Nyugatot felelősnek a háborúért, mint Oroszországot (csak a fideszesek 10 százaléka szerint hibásak).

Az Index egyenesen azzal a címmel szemlézte a felmérést, hogy „Egyre több magyar hibáztatja Ukrajnát és a Nyugatot a háborúért”. Valójában, ahogy a Vox Populi választási kalauz is rámutatott, elsősorban azoknak a száma nőtt, akik Oroszországot tartják felelősnek. 2022 nyarán az IDEA felmérésén még csak 27 százalék tartotta felelősnek Moszkvát a háborúért a teljes népességen belül, ez idén májusban 40 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan csaknem harmadára esett azok aránya, akik szerint a NATO és az USA felelős azért, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát.

Szintén nőtt azoknak az aránya, akik a háború elhúzódása miatt Moszkvát hibáztatják, 24-ről 37 százalékra. Csökkent azok aránya, akik szerint az USA és a NATO miatt nincs béke, miközben nőtt azoké, akik az Európai Uniót hibáztatják ugyanezért. Ez utóbbi valóban egybecseng a kormány most folyó propagandakampányával, ami szerint „Brüsszel háborúba akar sodorni minket”. A felmérés alapján ez a kampány elsősorban azokra hathat, akik eleve oroszpártiak és a Nyugatot hibáztatják, csak most a kampány hatására az EU lett a szemükben az új bűnbak az USA helyett.

Zubor Zalán