Orosz olajdepókra mértek csapásokat, rejtélyes dróntámadás érte a Kremlt – heti összefoglalónk

A tavaly nyár-őszi, herszoni offenzívához hasonlóan támadja az ukrán hadsereg az orosz logisztika létesítményeit, a közelmúltban kifejlesztett, saját gyártmányú drónokat vetik be. Drónnal támadták meg a Kreml központját is, Moszkva az ukránokat gyanúsítja, de a támadás beleillene a héten orosz és belorusz partizánok által elkövetett akciók sorába is.

• Több orosz üzemanyagraktárt is légicsapások értek, Ukrajna valószínűleg az orosz logisztikát támadja az ellenoffenzíva előtt.
• Jevgenyij Prigozsin bejelentette, hogy kivonja a Wagner-csoportot Bakhmutból a súlyos veszteségek és lőszerhiány miatt, valójában azonban a vezérkari főnök parancsa nélkül nem vonulhatnak ki.
• Kissé fellélegezhet az ukrán légvédelem, úgy tűnik, megkapják Görögország S-300-as rendszereit.
• Az oroszok újabb nagyszabású rakétatámadási hullámot indítottak Ukrajna ellen, civil és katonai célpontokat is célba vettek.
• Drón robbant fel a Kreml felett, Moszkva az ukránokat vádolja, önmerénylet és belső ellenállók is felmerültek magyarázatként.

Az elmúlt héten több orosz infrastrukturális létesítménynél – főleg olajipari telepeknél és üzemanyagraktáraknál – is robbanásokat észleltek. Nemcsak a megszállt ukrajnai területeken, de Oroszországon belül is károsodtak olajipari létesítmények.

Április 29-én helyi források robbanásokról számoltak be a megszállt Bergyanszk repülőterén.  Másnap a Krím-félszigetet található Szevasztopol kikötőjében gyulladtak ki üzemanyag tartályok. Nem tudni, mekkora kár keletkezett, de a közösségi médiában megjelent fotók alapján a lángokat és a füstfelhőt a város távolabbi pontjairól is látni lehetett.

A megszállók által polgármesternek kinevezett Mihail Razvozhajev elmondása szerint a tüzet ukrán dróntámadás okozta.

Saját drónprogramot indított Ukrajna

Május 2-án és 3-án a Krími hídtól nem messze, az orosz oldalon levő Taman olajdepója, valamint a dél-oroszországi Krasznodar Krai és Novosaktinszkij olajfinomítói gyulladtak ki, és dróntámadás érte az Ukrajnától észak-keletre fekvő Szescsak repülőterét is. A krasznodari finomítóból a következő napokban is dróntámadásokat és tüzeket jelentettek.

Az orosz üzemanyag-infrastruktúra elleni támadásokat helyi források alapján drónokkal hajtották végre. A háború elején az ukránok főként külföldről kapott pilóta nélküli katonai gépeket (különösen a török Baykar Bayraktar TB2-k bizonyultak hatékonynak), illetve átalakított civil drónokat vetettek be. Tavaly év végén azonban Kijev elindított egy saját drónprogramot. Tavaly decemberben már beszámoltunk arról, hogy az Ukroboronprom hadiipari cég sikeresen tesztelt egy újonnan kifejlesztett, 1000 km-es hatótávú kamikaze-drónt. A bejelentéssel egyidőben dróntámadás ért két oroszországi katonai repülőteret, ami akár az új drón első bevetése is lehetett.

Márciusban az ukrán hadügyminisztérium arról számolt be, hogy jóváhagyta 16-féle új drón sorozatgyártását. A Reuters riportja szerint a tavalyi invázió kezdete óta három-négyszeresére nőtt a légi drónok hazai gyártása, köztük olyan új modelleké is, amelyek mélyen az orosz vonalak mögött is képesek csapásmérésre.

Az Egyesült Államok korábban nem járult hozzá igazán nagy hatótávú fegyverek átadására az ukránoknak – washingtoni vélemények szerint eszkalációs kockázatokkal járna, ha amerikai fegyverekkel támadnának oroszországi célpontokat. Ezt a problémát kerülheti meg az, ha az ilyen célra használt fegyvereket Ukrajnában gyártják le. Egyelőre nem tudni, hogy a drónprogramban szerepet vállalnak-e a szövetséges országok. A Reuters jelentése szerint a program egyes high-tech alkatrészeket külföldi forrásból tud csak beszerezni. Ezek egy része úgynevezett kettős használatú importból származhat: azaz olyan elektronikai cikkek behozatalából, amelyek eredetileg nem minősülnek fegyvernek, de kisebb átalakítással katonai célra is felhasználhatók. Nem véletlen, hogy a kijevi kormány nemrég lazított az ilyen cikkek importjára vonatkozó szabályokon.

Az ukrán dróntámadások egy közelgő ellentámadást készíthetnek elő. A taktika a tavaly őszi, Herszon visszafoglalásával végződő hadjáratot idézi, amit szintén az orosz logisztikára mért HIMARS-csapásokkal készítettek elő.

Partizánokat sejt az Kreml elleni dróntámogatás mögött az orosz ellenzéki politikus

Az olajipari létesítmények elleni támadásokkal párhuzamosan felrobbant egy drón Moszkva központjában, közvetlenül a Kreml felett is. A médiát bejárták az orosz szenátus égő kupolájáról készült felvételek. A támadással Moszkva egyből Ukrajnát vádolta, a magyarázat szerint Vlagyimir Putyint próbálták meggyilkolni – ez utóbbi egészen valószínűtlen, hiszen az orosz elnök a hírek szerint ritkán tartózkodik a Kremlben, ráadásul a masszív épületegyüttes elleni támadáshoz láthatóan egy kis méretű drónt használtak, ami minimális kárt okozott. Az ukrán kormány tagadta, hogy köze lett volna a támadáshoz; egyes elemzők kételkednek benne, hogy egy Ukrajnából indított drón valóban át tudott volna jutni az orosz légvédelmen, bár a krasznodari légicsapások ismeretében ez sem kizárható.

Más elemzők, köztük a Háborúkutató Intézet (ISW) szakértői szerint a támadás megrendezett önmerénylet lehetett, ami az orosz lakosság harci kedvét volt hivatott feltüzelni, illetve ürügyet szolgáltatni Ukrajna elleni durva légitámadásokra. Ez ugyanakkor ellentmond az eddigi orosz stratégiának. A lakossággal kapcsolatban eddig Putyin igyekezett, amennyire lehet, távol tartani a háború realitását – nem véletlen, hogy a háborút a mai napig nem nevezik háborúnak. Putyin uralmának egyik lényege a lakosság depolitizálása, így a háború is úgy jelenik meg, mint egy az átlagembertől távol történő esemény, nem olyan ügy, amiben mindenkinek részt kell venni. Emellett az ukrán célpontok, köztük a civilek elleni támadásokhoz eddig sem volt szüksége Oroszországnak különösebb indokra.

Anders Puck Nielsen, a  Dán Királyi Védelmi Főiskola elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az akció nem viseli magán az orosz hamis zászlós hadműveletek tipikus jegyeit. Figyelemre méltó, mondta, hogy az orosz állami média nem csinált nagy hírverést a támadásból, az incidens kishírként jelent csak meg a mainstream hírforrásokban. Szerinte emellett egy ilyen akció kifejezetten az orosz haderő gyengeségére mutat rá, inkább rombolja a katonák és a hátország morálját, ezért nem állna a Kreml érdekében egy ilyen akció megrendezése.

 

Lehetséges magyarázat, hogy a támadást egy Oroszországon belüli Putyin-ellenes csoport hajtotta végre. Ilja Ponamarev volt orosz politikus a CNN Matthew Chance-nak nyilatkozva azt mondta, hogy egy orosz partizáncsoportot sejt a merénylet mögött, amit konkrétan nem nevezett meg, mivel a csoport nem vállalta nyilvánosan a felelősséget.

Márciusban mi is írtunk róla, hogy aktivizálta magát egy orosz ellenzéki fegyveres csoport: akkor az ukrán határ közelében két faluban mutatkoztak a fegyveresek, magukat Orosz Önkéntes Hadtestnek nevezték, és arra hívták fel az embereket, hogy fogjanak fegyvert a Putyin-rezsim ellen.

A szélsőjobboldali gyökerű Önkéntes Hadtest mellett tavaly feltűnt egy „Állítsuk Meg a Vagonokat” nevű háborúellenes csoport, és egy BOAK nevű anarchista mozgalom, amelyek szabotázsakciókkal próbál véget vetni a háborúnak. A napokban Belaruszban és Oroszországban is a front felé tartó tehervonatokat siklattak ki ismeretlenek, utóbbit robbanóanyaggal. E támadások sorába beleillene a moszkvai drónos akció.

Vegyi üzemet, lakóházat bombáztak

A napokban az oroszok is fokozták a légi támadásokat: a héten több, a téli légi hadjáratot idéző rakétasorozatot lőttek ki ukrajnai célpontokra, elsősorban Dnipro, Uman, Pavlohrád és Kijev felé (utóbbiakat azonban lelőtte a légvédelem). Pavlovrád városban hatalmas robbanásról és tűzről tettek közzé felvételeket helyi lakosok.

A pavlohrádi bombázásról az orosz médiában olyan híradások jelentek meg, melyek szerint a vasútállomást érték találatok, megsemmisítve a frontra haladó csapatokat és több ütegnyi S-300 légvédelmi platformot. Ez utóbbi súlyos veszteséget jelentene az ukránoknak, hiszen, ahogy korábban beszámoltunk róla, a háború kezdete óta az ukrán légvédelem készletei csaknem kimerültek, így Oroszország hamarosan teljes légi fölényre tehet szert.

A később nyilvánosságra került fotók azonban nem igazolták ezeket az állításokat. A később megjelent, geolokalizált felvételek alapján a város vegyi üzemét érte találat, ahol Oliver Alexander OSINT-szakértő szerint régi, szovjet korabeli interkontinentális ballisztikus rakétákat tároltak.

Ezeket a rakétákat nem tartották hadrendben, az Egyesült Államok által vezetett Cooperative Threat Reduction (CTR) program részeként hatástalanítani kellett volna, erre azonban nem került sor. A robbanás súlyos károkat okozott a városban, a régió katonai igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a támadásokban két ember meghalt, 34-en megsérültek, 25 ház, hat iskola és öt üzlet megrongálódott.

A hét további rakétatámadásainak is voltak civil áldozatai, Uman városában 23-an haltak meg, amikor egy lakóházba csapódott rakéta. Úgy tűnik, Oroszország visszatér a télen alkalmazott terrorbombázás taktikájához, ennek célja az ukrán légvédelem további gyengítése lehet.

Az Ukrajnát támogató országok legsürgősebb feladata most tehát a légvédelem pótlása. Áprilisban írtunk arról, hogy a kimerülőben levő szovjet eredetű rakétakészleteket Görögországból és Ciprusról tudnák pótolni.

A Görög Ertnews értesülése szerint egy olyan megállapodást készítenek elő, amelyben az Egyesült Államok 2 milliárd dolláros katonai segélycsomagot nyújtana a görögöknek, ennek része az is, hogy Görögország megkapja az amerikai Patriot légvédelmi rendszereket. Ezekkel cserélnék le a most rendszerben levő szovjet S-300-akat, amiket továbbadnának Ukrajnának.

Tényleg feladná Bakhmutot a Wagner-csoport?

A szárazföldi harcokról kevés hír érkezett a héten. Nem hivatalos orosz források több helyen is ukrán előretörésről vagy áttörési kísérletekről számoltak be, ám ezeket hiteles felvételek, vagy az ukrán fél beszámolói nem erősítették meg.

Nem volt jelentős elmozdulás Bakhmutban sem. A város bevételével megbízott Wagner-csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin a héten ismét arra panaszkodott, hogy az orosz hadvezetés nem látja el az embereit elegendő lőszerrel. Pénteken Prigozsin egy videót tett közzé, amiben üvöltözve, káromkodva kirohan Szergej Sojgu hadügyminiszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök ellen.

A videón több tucat Wagner-zsoldos holtteste látható, akik Prigozsin állítása szerint egy nap alatt estek el. Prigozsin számonkérte az orosz hadvezetésen, hogy míg az ő katonái sorra esnek el az ukrán fronton a hiányos ellátmány miatt, addig az ő gyerekeik otthon dőzsölnek Oroszországban.

A magyar média jelentős része beszámolt arról is, hogy Prigozsin bejelentette: május 10-én a Wagner-csoport kivonul Bahmutból, és átadják helyüket az ukrán városban az orosz védelmi minisztérium egységeinek, mivel ilyen körülmények között nem tudják tovább folytatni a harcot.

Kérdéses, hogy ezt valóban meg tudják-e tenni. A hivatalos orosz fegyveres erők és a Wagner kapcsolatának pontos részletei tisztázatlanok, nem tudni, hogy a zsoldoscsoport milyen szerződéssel harcol Ukrajnában, milyen parancsnokság alatt áll. Prigozsin elmondása szerint eddig „semmilyen papírt nem kaptak” az orosz vezérkartól, így megtehetik, hogy egyszerűen elvonulnak a frontról. Ezzel szemben a „Russzkij Kriminal” orosz oknyomozó csoport szerint a Wagner katonai parancsnoksága valójában közvetlenül a GRU, a katonai hírszerzés alá tartozik, így a zsoldosok valójában szintén a vezérkari főnöktől kapnak parancsokat.

Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző Prigozsin akcióját „csak egy újabb zsaroló lépésnek” nevezte. Szerinte „a problémák valódiak, a helyzetük valószínűleg egyre rosszabb, az emberanyag fogy, főleg, hogy már nem toborozhatnak a börtönökben (ezt a jogot az orosz haderő vette át). De azt nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy kb. 10 hónapnyi harc után, amikor nagy nehezen, óriási veszteségek árán Bahmut kb. 3/4-ét megszerezték, hirtelen kivonulnának onnan.”

Zubor Zalán