Indul az ukrán ellenoffenzíva, újfajta bombát vetettek be az oroszok – heti összefoglalónk

A Fekete-tenger vidéke lehet a célpontja a kezdődő ukrán ellentámadásnak, ami így a Krím-félszigetet is fenyegetheti. Az ukrán műveleteket ma leginkább az orosz légierő fenyegeti, amennyiben Ukrajna és támogatói nem találnak megoldást a súlyosbodó légvédelmi rakétahiányra.

• Az ukrán helyettes védelmi miniszter szerint már folynak a tervezett ellenoffenzíva első lépései. Orosz haditudósítók szerint az ukránok Zaporiszja megyében keresik az orosz vonalak gyenge pontjait.
• Fokozódhat a légi háború: aktívabbá vált és új bombákat vet be az orosz légierő, miközben Ukrajna új légvédelmi eszközöket és vadászgépeket vett át.
• A kiszivárgott Pentagon-iratokban is említett probléma, az ukrán légvédelem kimerülése miatt aggódik leginkább az USA és szövetségesei, várhatóan ez lesz a fő témája a pénteki ramsteini csúcsnak is.
• Elárasztották az orosz közösségi médiát a toborzó hirdetések, ez újabb mozgósítási hullám előszele is lehet.

Egyre több jel utal egy készülődő ukrán ellenoffenzívára: az elmúlt napokban orosz és ukrán források is arról számoltak be, hogy a déli, Zaporizzsja megyei fronton fokozódtak az ukrán erők támadó hadműveletei. Egyelőre ezeket az értesüléseket nem erősítik meg felvételek, ugyanakkor mindkét fél forrásai élénkülő harcokról számolnak be a térségben.

A Fekete-tenger lehet a cél

Orosz haditudósítók szerint ukrán csapatok kisebb támadásokat indítottak Orikiv és Rabotine térségében, ezek eredményéről nem számoltak be. Ukrán források szerint csapataik áttörték az orosz védelem első vonalát képező lövészárkokat Novodanyilivkától északra, valamint elfoglalták Kamianszke déli részét.

Az elmúlt hónapokban elemzők rendszeresen spekuláltak egy tervezett ukrán offenzíváról, további, még orosz megszállás alatt álló területek felszabadítására. Az év elején az Ukrajnát támogató országok lényegében egyszerre jelentették be olyan nehézfegyverek átadását, amelyek kifejezetten támadó hadműveletekre alkalmasak. Április 19-én Hanna Maliar ukrán védelmi miniszterhelyettes azt mondta, hogy Ukrajna tervezett ellentámadásának „komplex intézkedései” már „folyamatban vannak” az ország keleti részén. Részleteket nem árult el, mint mondta, arra hiába várnak a megfigyelők, hogy egy nap bejelentik, hol és mikor indul az ellentámadás, de állítása szerint folyamatban van több támadó művelet, illetve azok előkészítése.

Ezt támasztják alá olyan, a közösségi médiában megjelent fotók is, amelyeken ukrán harci járművek (köztük az amerikaiaktól frissen kapott Bradley csapatszállítók) láthatók eddig nem látott azonosítójellel (fehér nyíl és egy szám).

Ilyen felfestéseket a háborúban főleg nagyobb manőverező műveleteknél alkalmaztak a baráti tűz elkerülése érdekében, hogy a katonák könnyen felismerjék a saját oldaluk járműveit: a háború kezdetén ilyen célt szolgáltak az orosz járművekre festett Z, O és V betűk. Tavaly ősszel az ukránok harkivi áttörésekor fehér keresztet festettek a járműveikre.

Az ukrán ellentámadás legvalószínűbb célpontja Tokmak és Melitopol városa lehet. Előbbi visszafoglalásával elvágnák a déli orosz csapatok legfontosabb vasúti és közúti utánpótlási vonalát. Melitopol eleste pedig megszűntetné a Krím-félsziget és Oroszország szárazföldi összeköttetését, ráadásul a krími-orosz Kercs híd is az ukrán rakéták lőtávjába kerülne. Ha az ukránoknak sikerül elérni a Fekete-tengert, akkor csapdába ejthetik a Herszon megye déli részét és a Krímet megszálló orosz csapatokat.

Zaporizzsja mellett tovább folytatódtak a harcok Donyeck megyében, azon belül Bakhmutban és Avdijivka körül.  Április 17-én készült felvételek alapján Bakhmut északnyugati részén további utcákat foglaltak el az oroszok. Az ukrán védők a város középső részéből visszavonultak, jelenleg a nyugati városrészben levő vasút vonalát próbálják tartani. Orosz haditudósítók állítása szerint csapataik elfoglalták a vasútállomás nagy részét, ennek azonban ellentmond, hogy orosz katonák április 20-án a vasútállomás ágyúzásáról tettek közzé felvételt.

Az orosz erők a napokban kisebb intenzitással folytatták a támadásokat Avdijivka város körül, ahol továbbra sem értek el áttörést. Továbbra is Sztepove falu környékén folytak harcok, az oroszok célja a városba vezető utak elvágása. Avdijivkát azonban belátható időn belül nem fenyegeti a bekerítés, a helyzetet jól mutatja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is a városba látogatott április 18-án.

 

Brit hírszerzési jelentések szerint az orosz erők csapatokat vonhatnak el Avdijivka ostromától, hogy Bakhmuthoz csoportosíthassák át őket.

Kritikus lőszerhiány

Április elején eddig nem ismert részletek derültek ki a háború menetéről, legalábbis, ha hitelesnek fogadjuk el az amerikai hírszerző szervektől kiszivárgott állítólagos iratokat. Az interneten közzétett dokumentumokról ebben a cikkben írtunk részletesen.

Le(nem)hallgatott Orbán, fogyó tankok, titkos fegyverüzletek – mi derül ki a Pentagon-iratokból?

Előtte mindenféle légbőlkapott információk kezdtek terjedni, majd elhalni, hogy Xi Jinping (Hszi Csinping) elnök-főtitkár-császárkonfúciusznak nehézségei támadhatnának, az életére törnének, körmönfont ellenségek szuttyogtatnák.

Alább az iratokból néhány, a háború szempontjából fontos információ:

• a háború kezdete óta mintegy 35,5-43,5 ezer orosz és 16-17,5 ezer ukrán katona halt meg. A sebesültek száma ennek mintegy háromszorosa lehet, a civil áldozatok száma 40 ezerre tehető.
• rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek az orosz páncélos erők: az aktív orosz tankállomány nagy része megsemmisült, az ukránok létszámfölénybe kerültek a páncélos járműveket illetően.
• kritikus hiány alakult ki viszont az ukrán légvédelmi lőszerekből, egy táblázat szerint Ukrajna egy-két hónapon belül kifogyhat szovjet gyártmányú S-300 és Buk rakétákból, ezzel Oroszország légi fölényre tehet szert.

Mintha a kiszivárgott információkra válaszolnának, az orosz légierő a héten fokozta az aktivitását Ukrajnában, és új fegyvereket vetettek be. Hagyományos „buta” bombákat szereltek fel siklószárnyakkal és irányítórendszerekkel, amelyek így egyszerűbb irányított rakétákhoz hasonló módon képesek csapást mérni (hasonló bombákat az ukránok is használnak, ez az amerikai JDAM rendszer).

Az, hogy Oroszország egyre gyakrabban használja ezeket az eszközöket, egyrészt annak tudható be, hogy nagyrészt kifogytak a nagy hatótávú precíziós rakétákból. Ezekhez képest a siklóbombák hátránya, hogy az orosz vadászbombázóknak be kell repülniük az ukrán légtérbe, egészen közel merészkedve a célponthoz – korábban a nagy hatótávú rakétákat biztonságos távolból, oroszországi repülőterek közeléből vagy a Kaszpi-tengeri hajókról lőtték ki.

Ennek ellenére az új bombák is igen veszélyesek, ami fokozottan igaz lesz akkor, ha kialakul az orosz légifölény, és a bombázók kockázat nélkül repülhetnek be az ukrán légtérbe. Április 10-én a Kiyv Independent szerzője, Ilja Ponomarenko arról írt, hogy a siklóbombák (amelyek akár egy tonna robbanóanyagot is hordozhatnak) „egyre súlyosabb fenyegetést” jelentenek. A bombák elhárítására kevés a lehetőség, hiszen azokat becslések szerint 50 kilométeres magasságból dobják le a repülők: ilyen távolságra pedig épp a kimerülőben lévő S-300 rakéták hatékonyak, illetve olyan, Ukrajnában korlátozott számban rendelkezésre álló nyugati rendszerek, mint a német Iris-T.

Szovjet üteg, amerikai lőszer

Az ukrán légvédelem helyzetét némileg javítja, hogy a héten megérkeztek Ukrajnába az első Patriot légvédelmi rendszerek. Az amerikai föld-levegő rakétarendszer alkalmas ballisztikus rakéták és bombázók kilövésére is, így hatékonyak lehetnek az új bombafenyegetés ellen is. Azonban Ukrajna (a korábbi ígéretekből kiindulva) csak három üteg Patriot-rendszert kapott, ami messze nem elég a teljes légtér megvédésére (különösen, ha közben a régi rendszereikből pedig kifogy a lőszer).

További probléma, hogy a Patriot rakétákat nehézkes és kockázatos lenne a front közelébe szállítani, hogy védje a szárazföldi csapatokat a bombázástól – így a siklóbombák a tervezett ellentámadás sikerét is veszélyeztetik.

Nem csoda, hogy a szövetséges országok tárgyalásain egyre több szó esik a légvédelemről – több nyilatkozat szerint ez lesz az egyik fő témája a pénteken kezdődő ramsteini találkozónak is (a Ukraine Defense Contact Group, más néven ramsteini csoport ülésein koordinálják az Ukrajnának történő fegyverszállítást). Kapcsolódó hír az is, hogy a napokban az ukrán hadügyminiszter Cipruson és Görögországban tárgyalt – mindkét országban rendelkezésre állnak az ukránoknak létfontosságú S-300-as és más, szovjet gyártmányú rakéták, de arról nem tudni, hogy az exportjukról megegyeztek-e.

További opció Ukrajna számára a Raytheon RIM-7 Sea Sparrow rakéta. Bár ezek amerikai gyártmányú rakéták, kompatibilisek az ukránok Buk ütegeivel. Januárban az Egyesült Államok meg nem határozott számú Sea Sparrow rakétát ígért Ukrajnának. Egyelőre nem tudni, hogy ezek a rakéták megérkeztek-e Ukrajnába, és hogy az Egyesült Államok mennyit tud átadni.

A szárazföldi légvédelem mellett a légtér védelmét szolgálhatja az ukrán légierő megerősítése is. Szlovákia és Lengyelország áprilisban adott át MIG-29 vadászgépeket Ukrajnának. Ezek az elavultnak számító repülők valószínűleg csekély hatással lesznek a harcokra, ezért sokan nyugati gépek, például amerikai F-16-ok küldését javasolták. Ezt az Egyesült Államok elutasította, arra hivatkozva, hogy a pilóták kiképzése több mint egy évet is igénybe vehet.

Elárasztja az orosz Facebookot a hadsereg toborzókampánya

A kiszivárgott amerikai iratok szerint az orosz megszálló csapatok élőerőben is jelentős veszteségeket szenvedtek, a fronton levő egységek feltöltöttsége egy jelentés szerint elmarad az ukrán csapatokétól. Egy a Washington Post által idézett irat szerint az orosz tábornokok a háború során többször is hagyományos harcokban, egyszerű gyalogságként vetették be a különleges alakulatokat (Szpecnaz). Emiatt egyes egységek állománya csaknem megsemmisült: a 22. és két másik Szpecnaz-dandár 90 százalékosnál is nagyobb veszteségeket szenvedett.

A veszteségek pótlására a Kreml egyelőre önkénteseket próbál toborozni. A Novaja Gazeta Europe orosz független hírügynökség szerint 2023 márciusa óta több mint 75 ezer toborzóhirdetést tettek közzé az orosz közösségi médiában. Ilyen posztokat tettek közzé orosz politikusok, helyi médiumok, sőt iskolák oldalai is a VKontakton. A posztok 90 százaléka az orosz védelmi minisztériummal kötött szerződéses szolgálatot hirdeti, míg további 2500 poszt pedig Wagner-zsoldoscsoportba toborzott.

Az internet mellett a hadügyminisztérium munkatársai személyesen is toboroznak, a hirdetések utcai plakátokon is megjelentek. Egy orosz katonai szakértő a Novaja Gazetának elmondta, hogy az önkéntesek korábban meghatározott, ideiglenes szolgálati időre kötöttek szerződést az orosz védelmi minisztériummal, de jelenleg az orosz védelmi minisztérium határozatlan idejű katonai szolgálati szerződéseket kínál, amelyeket csak Vlagyimir Putyin mondhat fel.

A háború kezdete óta – a hirdetések számai alapján – ez a legnagyobb orosz toborzókampány. Az elképzelés valószínűleg egy újabb mozgósítási hullám kiváltása azonban, ha az önkéntesek toborzása nem ér célt (a Bloomberg szerint a Kreml 400 ezer új szerződéses katonát szeretne egyenruhában látni), egy újabb mozgósítási hullám sem kizárható.

Zubor Zalán