A nyomor ellen hívják hónapok óta tüntetni a cseheket a koronavírus idején aktivizálódott dezinformátor színtér szereplői, akik valójában Csehország nyugati geopolitikai fordulatát és az ukrán-ügy támogatását ellenzik. Miért nem sikerül a cseh illiberálisok áttörése, annak ellenére, hogy egy friss felmérés szerint a Fiala-kormány az elmúlt tíz év legnépszerűtlenebb kormánya?
„Ukránellenes demonstrációról“ számolt be Prágából a Magyar Tájékoztatási Iroda alapján a magyar kormányzati propaganda több felülete az elmúlt napokban. Ezzel a megfogalmazással leginkább a cseh tüntetés főszervezőjének, a helyi szélsőjobboldal új sztárjának lehetne kifogása, hiszen Jindřich Rajchl egyik legfontosabb törekvése, hogy elhitesse a szélesebb cseh közvéleménnyel: ők nem orosz-pártiak vagy ukránellenesek, hanem „a cseh érdekek pártján állnak”.
De sikerült-e a szervezőnek ezt a sok szempontból a jelenlegi magyarországi rezsim propagandájára emlékeztető nacionalista, értelmetlen állítást hatásosan megjeleníteni? Egyáltalán, mi történik Csehországban, ahol a 2021 ősze óta hatalomra jutott ötpárti kormánykoalíció látványosan szembefordult az orosz és kínai befolyással, de tavaly szeptembertől minden hónapban a Fiala-kormány lemondását követeli Prága belvárosában?
Rendszerellenes, avagy ahogy csehül nevezik őket, „antisystém” tiltakozók töltötték meg félig a prágai Vencel-teret 2023. április 16-án, vasárnap délután 14 órától. A résztvevők számát valamivel többre becsülték, mint a legutolsó, hasonló esemény résztvevőinek létszámát. A „Csehország a nyomor ellen” (Česko proti bídě) elnevezésű rendezvényen nagyjából húszezer ember jelent meg, ami a kedvezőbb tavaszi időjárásnak is tulajdonítható. Csehországban az erős polgári öntudat miatt néhány tízezer ember megjelenése egy demonstráción nem számít soknak. Emlékezetes, hogy az Andrej Babiš elleni 2019-2021 között megszervezett tömegtüntetések rendszeresen 100-150 ezer főtől a negyedmillió főig mozgattak meg embereket.
A rendszerellenes vagy „antisystém” jelző Csehországban azon emberek és csoportok közös nevezője, akik ellenzik hazájuk jelenlegi nyugatbarát geopolitikai irányzatát és a fősodratú, liberális demokrata politikai berendezkedést. Az Orbán Viktor politikájával is szimpatizáló cseh illiberálisok felfogásában ez utóbbit Petr Fiala kormánykoalíciója testesti meg. A közös pontokon kívül azonban a cseh rendszerellenes, illiberális tábor, a szélsőjobbtól a szélsőbaloldalig, rendkívül heterogén, egyes hangadói pedig változatos lelkiállapotban és hangnemben nyilvánulnak meg.
További közös jellemzőjük, hogy nagy részük nemcsak most a Fiala-kormány ellen, de korábban a Babiš-kormány intézkedései ellen is tüntetett. Miután a múlt vasárnapi demonstráció a rendszerellenes erők sokadik próbálkozása, a cseh fősodor egyelőre kivár, hiszen ehhez hasonló nagy fellángolás már korábban több esetben is történt, de végül nem hozott áttörést.
Ahogy a korábbi rendszerellenes demonstrációk alapján is tapasztalhattuk, a tüntetők Csehország minden részéből érkeztek. Az első ilyen megmozdulást 2022 szeptember elején szervezték meg. Azóta szinte minden hónapban szemtanúi lehettünk hasonló rendezvénynek, ezért a szervezők személye, a rendezvényeken megjelentek követelései alapján kritikusan elemezni tudjuk a jelenséget.
Tavaly ősszel a „Nekünk Csehország az első” (Česká republika na 1. místě) elnevezésű mozgalom szervezte meg az első rendszerellenes megmozdulásokat. A mozgalom élén Ladislav Vrabel, a cseh dezinformációs színtér aktivistája és társai álltak. Az emberek megélhetési és biztonsági okokból származó félelmét kihasználó oroszbarát aktivisták akkor kezdtek el szerveződni, amikor Csehország kormánya elindította a teljes leválást az orosz energiáról, illetve amikor ezzel párhuzamosan a lakossági energiaárak meredeken emelkedni kezdtek.
A Fiala-kormány azonban sikeresen helytállt. Az állampolgárok és a cégek számára áthidaló megoldásokat biztosítottak. Az orosz energiáról való gyors és száz százalékos leválás miatt 2023 első hónapjaiban az energiaárak csökkenni kezdtek Csehországban. Ráadásul a cseh parlamenti ellenzék által alternatívaként bemutatott magyarországi megoldások látványos kudarca – áruhiány, magas energiaárak – is a cseh kormány politikáját erősítették valamint az ellenzék és a parlamenten kívüli rendszerellenes mozgalmak érveit gyengítették.
A cseh kormányellenes tüntetések és tematikus akciók holtpontra jutottak, a rendezvényeken fokozatosan kevesebb ember jelent meg, a szervezők anyagi vitába keveredtek egymással. A figyelem fenntartása miatt a főszervező Vrabel egyre élesebb kijelentéseket tett. A cseh állam időközben határozottabban fellépett a dezinformátorok ellen, többeket a független bíróság ítélt börtönre, és Vrabel egyik kijelentését terrorfenyegetésnek ítélték meg. Ismert: Vrabel azt állította, hogy a cseh kormány atomtámadást tervez Oroszország ellen.
A kifulladni látszó rendszerellenes tiltakozás 2023 márciusában kapott új lendületet.
Ladislav Vrabel végül a dezinformátor-világon belüli belső konfliktusok valamint az ellene dezinformáció terjesztése miatt induló bírósági eljárás miatt visszalépett. A nevéhez fűződő „Nekünk Csehország az első” mozgalom helyett március közepén már Jindřich Rajchl, a PRO 2022 elnevezésű, parlamenten kívüli párt elnöke által elindított „Csehország a nyomor ellen” mozgalom szervezte az újabb rendszerellenes megmozdulást.
A váltás nem volt zökkenőmentes, Vrabel sikertelenül próbálta megtámadni a bíróságon a Rajchl mozgalma által szervezett új demonstrációt. A prágai önkormányzat a kérelmet korábban benyújtó Rajchlnak adta a rendezés jogát, Vrabelt megegyezésre szólította fel.
Az új főszervező mögötti egyének, csoportok finom eltolódást jelentenek a tavaly látott rendszerellenes megmozdulásokat szervező egyének és csoportokhoz képest. Rajchl megpróbált „szakértő” arcot mutatni kifelé, és ehhez a koronavírus elleni kormányzati intézkedések miatt tiltakozó orvosok, ügyvédek hálózatát használja fel.
Érzékelhető változás volt az is, hogy a Vrabel által szervezett tüntetéseken jelen voltak a szélsőbal és a populista, konzervatív baloldali politikusok, szakszervezeti tisztviselők is. Rajchl ezzel szemben látványosan nem hívta fel a színpadra a baloldali szónokokat, és az eseményt megpróbálta látszólag „jobbközép” irányba fordítani. Egyelőre sikertelenül.
Ugyanakkor, Vrabelhez hasonlóan, Rajchl sincs könnyű helyzetben, mivel a rendszerellenes tüntetések résztvevői felé mindig valami nagyobbat kell mondani, hogy megmaradjon a motivációjuk – hiszen annak ellenére, hogy az ország legtávolabbi pontjából is elutaznak Prágába, semmi érdemleges nem történik, és a Fiala-kormány nem mond le.
Márciusig Rajchl azt a narratívát erőltette, hogy természetesen van terve, de azt nem mondhatja el nyilvánosan, mert a cseh kormány arra időben felkészül. Ezt az értelmetlen pozíciót váltotta fel az a márciusi demonstráción elhangzott fenyegető ígéret, miszerint ha a cseh kormány nem teljesíti követeléseiket, akkor április 16-án blokád alá vonják a kormányépületeket Prágában, amíg a kormány nem mond le.
Milyen követeléseket fogalmaztak meg az első, márciusi „nyomor elleni” tüntetés szónokai?
A korábbi tüntetéseken követelt NATO- és EU-s kilépést, legalábbis hivatalosan, Rajchl kihagyta a követelések sorából.
Abban az esetben, ha a belügyminiszter nem teljesíti a tüntetők követeléseit, Rajchl kilátásba helyezte, hogy különböző kormányzati épületeket vonnak blokád alá. Az áprilisi, újabb tüntetés előtt azonban néhány nappal ezt a fenyegetést módosította, állítólag a belügyminiszter passzivitása miatt, és azt közölte, hogy a demonstráció után egy Prágán áthaladó menetet szervez és már csak egyetlen épülethez, a Kormányhivatalhoz vonulnak, ahol azonban nem blokáddal, hanem élőlánccal folytatják a tiltakozást.
Összességében elmondható, hogy a beszédek a korábbi rendszerellenes megmozdulásokon elhangzottakhoz képest tartalmilag visszafogottabbak, de érzelmileg negatívabbak és nagyon hangosak voltak. A fokozott hergelés azt eredményezte, hogy a márciusi tüntetés végére az emberek érzelmi megdolgozása kicsúszott Rajchl kezéből, és a hivatalos esemény után a demonstrálók egy része be akart törni a Nemzeti Múzeumba, hogy leszaggassa annak homlokzatáról az ukrán zászlót.
A nagy visszhangot kiváltó erőszakos jelenet után a rendőrség húsz embert vett őrizetbe. Természetesen Rajchl később elhatárolódott az erőszakos eseményektől, és azt állította, hogy az összetűzést a rendőrség provokálta ki. Az eseményt több kamerával is rögzítették, ami cáfolta Rajchl állítását.
Ilyen viharos előzmények után tartotta meg múlt hét vasárnapján, ebéd után a „Csehország a nyomor ellen” mozgalom második rendezvényét. Elsőként az új vezéralak, Jindřich Rajchl mondott beszédet, amelyben Vít Rakušan (STAN) belügyminiszter támadta. A szónok szerint a belügyminiszter nem követte figyelemmel a tüntetők legutóbb megfogalmazott követeléseit. A legtöbb magasba tartott üzenet a Fiala-kormány távozását követelte.
Rajchl hiába hangsúlyozta már hetek óta, hogy ők nem állnak egyik háborús fél pártján sem, a rendezvényen újra felállította sátrát egy NATO-ellenes szervezet, amely évtizedek óta orosz propagandát fejt ki. A rendezvény résztvevőinek véleménye ugyanakkor nem különbözött a korábbi, hasonló kör által szervezett demonstrációktól, ahol a tüntetők ellenségesen viszonyultak a helyszínen megjelenő és őket kérdező újságírókhoz, mert szerintük a cseh média „kormánypárti” és „háborús uszító”.
Magyarországon, ahol a nacionalista jelenségek és eszközök a hétköznapok részévé váltak, már senkinek nem tűnik fel, de Csehországban meglehetősen szokatlan, ha egy politikus „egy nemzetről” beszél. Rajchl ezt az érveléstechnikát többször alkalmazta. „A jelenlegi fősodratú hatalom éket ver közénk, de mégis nagy számban jöttek el a demonstrációra és megmutatták, hogy önök egy nemzet,” kiabálta a mikrofonba Rajchl vasárnap délután.
Ismerős technika ez még 2002-ből, amikor Orbán Viktor hasonló nacionalista módszerrel közölte, hogy a „haza nem lehet ellenzékben.” Csakhogy Csehországban a nacionalista alapú politikai mobilizáció üvegplafonnal rendelkezik, szélesebb tömegek számára nem működik.
A PRO 2022 párt vezetője beszédeiben rendszeresen visszatér a COVID-19 világjárvány ellen bevezetett korlátozások miatti tiltakozásokra is. Ezúttal is nagyjából öt perc múlva már a rendőrség kötelező oltásáról beszélt. A magyarországi tiltakozásokról ismert „magyar rendőr velünk tart” jelszó mintájára, a kötelező oltás elleni érveivel fordult a jelenlévő rendőrökhöz, hogy tartsanak velük a nyomor ellen szervezett, de láthatóan oroszbarát demonstráción.
Rajchl technikája ismerős lehet magyar szemmel is: hat-hét narratívával rendelkezik, bárhol megjelenik és felszólal, mindig ugyanazokat a paneleket ismétli, végtelen hosszan. Kívülálló szemmel nézve nehezen érthető, hogy követői számára mi abban az érdekes, hogy sokadjára hallják ugyanazokat a mondatokat:
A demonstráció szerkezete hasonló volt a márciusi eseményhez. A pódiummal szembeni főhelyet ezúttal is a szélsőjobb-rasszista kemény mag foglalta el. A demonstrálók egy része huszita kelyhet, porosz vaskeresztet viselt, amely jelképek a cseh szélsőjobboldali világ kedvelt jelképei.
A „Csehország a nyomor ellen” mozgalom áprilisi rendezvényén is folytatódott az a trend, hogy a korábbi baloldali szónokok ezúttal csak a pódiumtól távolabb állítottak sátrat. Például saját sátorral jelentek meg a kommunisták is. Kateřina Konečná, a Cseh Kommunista Párt (KSČM) elnöke vagy Josef Skála kommunista újságíró ezúttal nem mondtak beszédet, csak a tömegben elvegyülve beszélgettek az emberekkel.
Mikrofont kapott az egyik legszegényebb régióból, városból érkező, ostravai diák vagy egy blogger, aki „Vidéki” (Vidlák) néven mond a magyarországi „megafonos” propagandistákhoz hasonló véleményt, és felszólalt egy falusi polgármester, illetve egy ügyvéd is.
Videóüzenetet küldött Zwyrtek Hamplová szenátor, aki az elmúlt hetekben egy rasszista kijelentéssel szerzett magának kétes hírnevet Csehországban, amikor a roma származású diákok iskolai elkülönítését javasolta. Állítólag félreértették.
Beszédet mondott egy újságírónő is, aki 2020-ig a fősodratú médiában dolgozott oknyomozó újságíróként, de a Covid világjárvány idején otthagyta munkahelyét, saját weboldalt indított, amelyen oltásellenes összeesküvés-elméleteket terjeszt, és a dezinformációs, oroszbarát aktivistákkal kezdett együttműködni.
A két és fél órás demonstráció után a tömeg nagyobb része átvonult a Kormányhivatal épülete elé. Újabb két óra vonulás után az épület előtt már csak néhány tucat ember tartózkodott. Ezek a legkitartóbb emberek aztán újabb programváltozásról értesülhettek. A Rajchl által korábban megígért élőláncot sem tudták a résztvevők kivitelezni. Néhányan elénekelték a cseh és a szlovák himnuszt, vagy az üres épület ablakai felé kiabáltak, hogy „Beszéljetek velünk!”
A cseh kormányfő, Petr Fiala azon a napon hivatalos ázsiai útja miatt nem tartózkodott az épületben.
A Vencel-téren egyébként újra megjelent több száz ellentüntető is, akik a Nemzeti Múzeum előterében és lépcsőjénél gyülekeztek. A márciusi incidens után motivált Európa-barát aktivisták mintegy háromszázan jelentek meg ukrán és EU-s zászlókkal a múzeum előtt.
A Pulse of Europe aktivista csoport által szervezett ellentüntetésen a csoport Facebook-oldalán így számoltak be a rendszerellenes megmozdulásról:
„Ma, 2023. április 16-án egy újabb oroszbarát populista tömegdemonstrációt tartottak. Amikor egy hónappal ezelőtt jártak itt, akkor a demonstráció résztvevői rátámadtak a Nemzet Múzeumra, mert azon egy ukrán zászló lógott. Éppen ezért ezúttal mi is itt voltunk a Nemzeti Múzeumnál, hogy látható legyen, a csehek támogatják Ukrajnát.
Másrészt, azért jöttünk el, hogy meggyőződjünk, a tüntetést valóban a szegénység és a nyomor ellen szervezték vagy egy oroszbarát eseményről volt szó. Mivel a tömeg többsége az ukrán, NATO és EU zászlókkal szemben gyűlöletkeltő reakciókat adott, amiből felelősségteljesen arra következtethetünk, hogy az esemény egy oroszbarát demonstráció volt.”
Jindřich Rajchl egy törekvő, jogász végzettségű és pozícióhalmozásban viszonylag gazdag karrierrel rendelkező aktivista, dezinformátor, ügyvéd és politikus. Ez utóbbi szerepben 2020-ban jelent meg a cseh közvélemény előtt, amikor a koronavírus elleni intézkedéseket szabotálók pártolójaként lépett fel. A Covid-19 időszak kifutásával Rajchl fokozatosan átpozicionálta magát az Ukrajnába irányuló fegyverszállítás ellenzői és a jelenlegi kormány kritikusai szóvivőjének.
A kilencvenes évek közepén egy cseh elsőligás futball-klub igazgatója volt, a cseh-morva futballszövetség alelnökévé is megválasztották. Rajchl egyik jellemzője, hogy az ambícióit mindig egyre magasabb polcra helyezte, mint amit korábban elért. Megpróbált a cseh futballszövetség elnökévé válni, ami nem sikerült, ahogy két évtizeddel később megpróbálta megszerezni a Trikolór szélsőjobboldali párt elnöki pozícióját is, ami újra nem jött össze.
Rajchl vállalkozásai szintén több kérdőjeles részletet tartalmaznak, ezekről a cseh média részletesen beszámolt. Például az egyik legjobban ismert eset, amely során Rajchl eladta vállalkozása egy részét Karel Havlíčeknek, aki jelenleg az ANO alelnöke és Babiš egyik fontos meghosszabbított keze. Rajchl egy olyan biokémiai vállalkozás résztulajdonosa volt, amely a 2000-es években tesztekkel nem megerősített gyógymódot adott el a gyógyulni vágyó embereknek.
Az első demonstrációt Rajchl elmondása szerint a támogatók összeadott pénzéből tudták megszervezni. Az általa megadott számla már nem átlátható, tehát nem lehet megmondani, ki és mennyit fizetett a megmozdulásokért.
Érdekesség, hogy a korábbi tüntetések szervezője, Vrabel, még átlátható bankszámlával működött. A cseh újságírók ennek köszönhetően kinyomozták, hogy az összegyűjtött pénzből Vrabel saját adósságait fizette ki. Vrabel és Rajchl még 2022 szeptemberében közösen állt a rendszerellenes tüntetés színpadán, de Rajchl rögtön megértette, hogy Vrabel képességét meghaladja egy ilyen tüntetés megszervezése, ezért elsőként otthagyta. Vrabel ezt nem tudta megbocsátani, és a mai napig saját felületein támadja Rajchlt, és a fősodorral való kollaborációval vádolja.
Ez utóbbi állítás egyelőre helytállónak bizonyul, mivel Rajchl az oroszbarát túlkapásokkal szemben elhatárolódik és valóban próbál pártszerűen viselkedni. Vagyis megpróbál egyféle Okamura 2.0 populista politikussá válni a cseh szélsőjobboldalon.
A Kantar áprilisi felmérése nem utal drámai változásra. Bár Andrej Babiš ANO ellenzéki mozgalma erősödik, de a kormányzó SPOLU jobbközép választási koalíció (ODS, TOP 09, KDU-ČSL) nem omlott össze, és a Kalózpárttal, illetve a Polgármesterek Pártjával (STAN) kiegyensúlyozott verseny folyik a cseh belpolitikában. Kép forrása: Cseh Köztévé, screenshot.
A Cseh Köztévé áprilisi közvélemény-kutatása alapján a PRO 2022 párt először jelent meg a mérhető pártok között. A szavazatok 3 százalékát szereznék meg, ami nem lenne elég a parlamentbe jutáshoz, de mint először mért alakulat, nem alacsony szám. A kormánypártok akár örülhetnének is, hiszen a PRO 2022 megjelenése tovább darabolja az egyébként is széttöredezett szélsőjobboldali-populista tábort.
Rajchl pártja a cseh dezinformációs színtérnek nemcsak szereplője, de mozgatója is. A PRO 2022 elnevezés a Právo-Respekt-Odbornost, azaz a Jog-Tisztelet-Szakértelem hármas kezdőbetűiből áll össze. A kiválasztott szavak magyarázata a koronavírus éveire vezethető vissza. Rajchl az általa „törvénytelennek” és „igazságtalannak” megítélt lezárások ellen képviselte a „jogot”, valamint az általa megszólított egészségügyi dolgozókat, akik a fősodortól eltérő magyarázatot adtak a koronavírus jelenségre, hívta „szakértőknek”. Az évszám a párt alapításának éve, miután Rajchl elbukta a Trikolór párt elnökválasztási versenyét.
A Fiala-kormánynak érdemes arra is figyelni, hogy ezek az erők már a tavaly szeptemberi önkormányzati választáson is több helyen együttműködtek , és a közelgő európai parlamenti választásokra további együttműködésre, összeolvadásra is lehet számítani a szereplők között. Ilyen például egy már létező tárgyalás két szélsőjobboldali, Orbán Viktor politikáját támogató alakulat, az SPD és a Trikolór között.
Rajchl személye azonban potenciális konfliktus megnyitását jelentheti a parlamenti ellenzéki SPD felé. A szélsőjobboldali párt elnöke, Tomio Okamura hosszabb ideje tölti be ezt a pozíciót és a cseh szélsőjobb széttöredezettsége jelzi, hogy egyre kevésbé hatékonyan tudja a mindennel elégedetlenkedő választópolgárokat megszólítani. Rajchl eddigi szereplése alapján világos, hogy politikai pozíciót szeretne és ezért gyakorlatilag mindenre képes.
Emlékezetes: a 2021 novemberi parlamenti választásokon a cseh szélsőjobboldali és baloldali-populista pártok külön indultak. Ha ezek az erők együttműködtek volna, biztosan bejutottak volna a jelenlegi parlamentbe, ahol a mostani kormánykoalíciónak nem lenne többsége.
A volt kormányfő személyesen látványosan távol tartja magát az eseményektől. Ugyanakkor populista politikusként meglovagolja az emberek elégedetlenségének hullámát.
Ty jo, plný Václavák, on to vlastně byl takovej druhej listopad 1989. pic.twitter.com/23481Kd6yF
— Poslední skaut™ (@Posledniskaut) April 17, 2023
A Babiš tulajdonában lévő napilap, a Mladá Fronta Dnes címlapja így nézett ki a tüntetés másnapján: „Mondjon le, kiabálja a megtelt Vencel-tér.” Ezzel szemben a tény az, hogy a tömeg a Vencel-teret csak félig töltötte meg.
A tüntetés napján a Twitteren reagált az esemény idején többször is megszólított cseh belügyminiszter, Vít Rakušan. „Soha nem fogom megtagadni senkitől a tüntetéshez való jogot. De a mai tüntetés szervezői csak visszaélnek az emberek félelmeivel saját politikai és gazdasági hasznuk érdekében. Nem kínálnak reális megoldásokat az emberek problémáira. A gyűlölet és a hazugság nem fenntartható politikai program.” A cseh belügyminiszter így folytatta:
„Van ingyenes egészségügyünk, oktatásunk, minőségi tömegközlekedésünk, megbízható szociális rendszerünk. És készek vagyunk fenntartani hazánkban az emberek tisztességes életszínvonalát anélkül, hogy elárulnánk szövetségeseinket és saját értékeinket,” írta Rakušan, aki végül megköszönte a cseh rendőrség szakszerű munkáját a rendezvény teljes ideje alatt.
A kormánypárti sajtó véleménye megoszlik az újabb tüntetés után. A Forum24 kommentárja szerint a „Vencel-téri fasiszták nem erősek. Félni tőlük csak két embernek kell: Okamurának és Babišnak.” A hírmagyarázat szerint azért, mert „a gyűlölettel kereskedő cseh-ellenes Rajchl” az SPD-től és az ANO-tól hozott el szavazókat. Fialának nincs oka a félelemre, néhány tízezer ember demonstrációja nem fenyegeti a miniszterelnöki pozícióját. Ellentétben például az SPD elnökének pozíciója meginoghat, amennyiben a PRO 2022-nek sikerült kiszervezni szavazóit.
A jobbközép gazdasági napilap, a Hospodářské noviny kommentárja ezzel szemben aggodalommal írt arról, hogy Andrej Babišnak minden oka megvan a nyugalomra, mivel pártja népszerűsége emelkedik, miközben ő maga semmilyen értelmezhető alternatívát nem kínált fel a választók felé.
A Fiala-kormány számára mindenképp figyelmeztető jel az a friss közvélemény-kutatás, amit a Cseh Tudományos Akadémia megbízásából készített el és hozott nyilvánosságra kedden a CVVM cég. A megkérdezett 864 fő a korrupciós ügyekbe 1993-ban belebukott szintén jobboldali, Petr Nečas-kormány teljesítményéhez közeli értékben jelölte meg a Fiala-kormány teljesítményét. Ebből az is következik, hogy az emberek a szociáldemokrata Sobotka-kormány és a bal-populista Babiš-kormány teljesítményét is jobbnak ítélték.
A teljes képhez azonban fontos tudni, hogy a Fiala-kormány szembefordult a megnövekedett államháztartási hiánnyal, amely éppen az előző, baloldali kormányok idején nőtt meg, illetve további strukturális reformokon dolgoznak – adóreform, nyugdíjreform –, amelyekre szintén szükség van Csehország versenyképességének fenntartásához. Ez utóbbiak szükségességét az emberek általában később ismerik fel – lásd a magyarországi Bokros-csomaggal kapcsolatos vélemények változását.
A jelenlegi cseh kormány támogatói úgy érvelnek, hogy nyolc év Babiš-kormányzás után, gazdasági háborúban Oroszországgal, félmillió ukrán menekült befogadásával és az elkerülhetetlen szerkezeti reformok megnyitásával a Fiala-kormány népszerűségvesztése törvényszerű, de éppen ezért tartanak ki mellette. Ugyanakkor általában igaz az a tétel is, hogy hiába sokan nem értenek egyet a jobbközép kormány gazdasági intézkedéseivel, a jelenlegi kormánykoalíciónak nincs demokratikus alternatívája és a csehek többsége nem hajlandó nemhogy szavazni, de még egy rendszerellenes tüntetésre is kimenni, mivel annak geopolitikai és oroszbarát irányultsága számukra elfogadhatatlan.
Vezető képünkön a „Csehország a nyomor ellen” elnevezésű demonstráció után a tömeg a Kormányépület elé vonult Prága belvárosán keresztül 2023. április 16-án. A menetet a cseh szélsőjobboldal új sztárja, Jindřich Rajchl vezette. Képünkön középen, mikrofonnal. Kép forrása: Twitter
Írta: Bőtös Botond
A párt több kulcsfontosságú figurája befejezte az együttműködést az elnökkel, mások szembefordulnak politikájával. A folytatás egyelőre bizonytalan, Babiš maga dönt róla.
Három tüntetést szerveztek az elmúlt hetekben a cseh kormány politikája ellen Prágában. Vajon megnyílik-e az elszegényedő cseh társadalom a szélsőséges...
Kitört az új cseh kormánykoalíciót is érintő, első nagyobb korrupciós botrány Csehországban. Petr Fiala kormányának oktatási minisztere lemondott, a rendőrségi razzia során tizenhárom, az egyik cseh kormánypárthoz és a prágai fővárosi önkormányzathoz köthető politikust és vállalkozót vettek őrizetbe.
Vádat emelt Jaroslav Šaroch cseh államügyész Andrej Babiš (ANO) volt miniszterelnök ellen a Gólyafészek-ügyben. A nyomozásban a kormányfő fiának vallomása...
