Világtérkép

Kíváncsiságunk határtalan. Az Átlátszó külpolitikai blogja: hírek, elemzések és tudósítások a nagyvilágból és a szomszédból, a teljesség igénye nélkül.

orosz-ukrán háború

Orosz katonák fagyhattak halálra, fontos segítség érkezik Ukrajnába Japánból – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

Először támadhatott Oroszországon belüli repülőtereket Ukrajna, a héten két katonai reptéren is robbanások történtek, orosz források szerint egy drón csapódott be. Az orosz hadseregnek a donyecki Bakhmut körül, súlyos veszteségek árán sikerült területet szerezni. A város ostroma a május-júniusi orosz előrenyomulást idézi, a tüzérségi támadások folyamatosan pusztítják az épületeket.

  • Két oroszországi katonai repülőteret is légicsapás ért, ahol az ukrán energia-infrastruktúrát támadó stratégiai bombázók állomásoztak.
  • Alig egy nappal később Ukrajna bejelentette, hogy sikeresnek bizonyultak egy saját fejlesztésű, 1000 km-es hatótávú drón tesztjei.
  • Durva harcok folynak a donyecki Bakhmut körül, amit délről próbálnak bekeríteni az oroszok, szellemvárossá vált az egykor 70 ezres település.
  • Harkiv és Luhanszk régióban újabb településeket foglaltak vissza az ukránok. A Wagner-csoporthoz köthető forrás szerint a régióban nincs megfelelő téli felszerelése az orosz csapatoknak.
  • Japán felszerelést szállít az ukrán energia-infrastruktúra helyreállítására, Szlovákiában lőszert kezdenek gyártani az ukrán hadseregnek.
  • Ismét felmerült, hogy német tankokat kapjon Ukrajna, az USA és a Bundestag honvédelmi bizottsági elnöke támogatná Leopard 2-k szállítását.

Nyáron fordulatot hozott a háborúban a HIMARS rakétavetők Ukrajnába érkezése. Akkor láthattuk, hogy a kis számú, de pontos, és az oroszok hasonló fegyvereinél nagyobb hatótávú rakéták képesek voltak ellensúlyozni az orosz tüzérség addigi teljes fölényét. Az elmúlt hét fontos híre, amely hasonló jelentőségű lehet, hogy három oroszországi légi bázison is robbanásokat észleltek, pedig ezek az ukrán határtól több száz kilométerre találhatók. Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadásokat Ukrajnából indított kamikaze-drónokkal hajtották végre.

Saját fejlesztésű drónt teszteltek az ukránok

A rjazanyi és kurszki bázisokon állomásoznak azok a stratégiai bombázók, amelyekről az elmúlt hetekben több száz rakétát lőttek ki ukrajnai célpontokra, elsősorban civil elektromos erőművekre és elosztóközpontokra.

Rjazanyban a robbanásban három ember életét vesztette az orosz állami hírügynökségek jelentése szerint. Az itt készült fotókon látható, hogy több bombázó is megrongálódott. Műholdfelvételeken az is látszik, hogy legalább 10 gépet elszállítottak.

 

Különös egybeesés, hogy a robbanásokkal egy időben jelentette be az Ukroboronprom hadiipari cég, hogy sikeresen teszteltek egy újonnan kifejlesztett, 1000 km-es hatótávú kamikaze-drónt. Bár a közlemény alapján a fegyvert még nem rendszeresítették, az események legalábbis azt mutatják, hogy az ukrán hadsereg és hadiipar (egyedül, vagy valamelyik őket támogató országgal együtt) céljai között szerepel oroszországi célpontok támadása 1000 km-nél nagyobb hatótávú fegyverekkel.

Igazán távoli célpontok ellen bevethető, stratégiai csapásmérő eszközei eddig Ukrajnának alig voltak. Nagy hatótávú rakétáik nem voltak raktáron, a később kapott drónok (pl. a török Bayraktarok) direkt harctéri alkalmazásra hatékonyak. Nyártól kezdve az ukránok elkezdték stratégiai csapásmérésre használni a HIMARS rakétákat, ám ezek sem igazán nagy hatótávú fegyverek, csak 80 kilométeren belüli célpontokat érnek el. Az ukrán vezetés emiatt többször is kérte a partnereit, hogy szállítsanak nagyobb hatótávú rakétákat (pl. az 500 km-re hordó ATACMS-eket), eddig eredménytelenül.

Ezzel párhuzamosan Oroszország rendszeresen bevetett cirkáló és ballisztikus rakétákat ukrán célpontok ellen. Ezekre az orosz területről kilőtt rakétákra az ukránoknak eddig nem volt válaszuk, ez azonban változhat, ha valóban hadrendbe tudnak állítani nagy hatótávú drónokat. Ezek célpontjai az orosz stratégiai bombázók állomásai lehetnek, illetve a megszálló csapatokat ellátó logisztikai központok, fegyver- és lőszerraktárak.

Az első világháborút idéző állapotok Bakhmutnál

A frontokon a héten sem történt jelentős elmozdulás, ugyanakkor a harcok hevessége fokozódott, különösen a donyecki Bakhmut környékén. Bakhmut már hónapok óta az orosz támadások fő célpontja, megfigyelők szerint mintegy 30 ezer katonát vontak össze az egykor 70 ezres település körül. A napokban az orosz csapatok behatoltak a város keleti kerületébe, miközben dél felől is próbálják átkarolni az ukrán csapatokat – utóbbi ponton elfoglalták Kurgyumikva és Ozarianivka falvakat, de a közvetlenül Bakhmuttól délre fekvő Kliscsikvát nem tudták bevenni.

Orosz, ukrán és külföldi források is „húsdarálóként” írják le a Bakhmut körüli harcokat. Ukrán katonák az orosz taktikát a májusi Luhanszk tartományban alkalmazott módszerhez hasonlította, ahol folyamatos, koncentrált ágyúzással, az ukránok által tartott településeket is földig rombolva haladtak előre. A folyamatos ágyúzás lakhatatlanná tette a város nagy részét: a 70 ezres lakosság mintegy 90 százaléka már elmenekült.

Bombázások égő nyomai Bakhmut mellett

„Rakéták és aknavetők záporoztak az ukrán hadsereg állásaira Bakhmut városának keleti szélén, repeszeket szórva és fedezékbe menekülő katonákat küldve. Aztán jött az orosz gyalogság, amely az első világháborúhoz hasonló támadással rohant át a fák és tüzérségi kráterek senki földjén. Az ukránok felbukkantak, és sokukat elkaszálták géppuskákkal és gránátvetőkkel. Pillanatokkal később a jelenetek megismétlődtek – bár ezúttal az orosz harcosoknak bajtársaik holttestei között kellett eligazodniuk. Ismét sokakat levágtak az ukrán golyók” – írja a Financial Times helyszíni tudósítója.


Kérdéses, hogy miért fektet pont Bakhmut ostromába ennyi energiát az orosz hadvezetés. Nyáron a város valóban rendkívül fontos stratégiai pont volt, hiszen ekkor Sziverszk és Mikolajivka környékén egy kiszögellésben koncentrálódott az ukrán hadsereg jelentős része. Ebben a helyzetben Bakhmut védte őket attól, hogy délről átkarolják őket, bezárva a harapófogót a Limant és Izjumot megszálló orosz csapatokkal együtt. Csakhogy idő közben lezajlott a harkivi ellentámadás, és a harapófogó északi fele összeomlott, így a bekerítés már aligha lenne megvalósítható.

Hiányos felszerelés miatt több orosz katona halálra fagyott

Bakhmut mellett kisebb intenzitással zajlanak harcok Harkiv és Luhanszk megye határainál. Ukrán és orosz források egyaránt arról számoltak be, hogy az ukrán erők visszafoglalták a luhanszki Kiszelivka falut, és tovább nyomultak Jahidne és Nova Taraszivka felé. Az ukrán cél itt a P66-os főút elvágása lehet, amely fontos orosz útvonal a luhanszki fronton védekező csapatok ellátására. A főutat a héten délebbre elérte az ukrán hadsereg, behatolva Cservonopopivka területére. A hadművelet egy fontos orosz erőd, Kremmina utánpótlását fenyegeti, amely Szvatove mellett az egyik kulcsa a nyugat-luhasznki régió ellenőrzésének.

A luhanszki régióban a Wagner-csoporthoz köthető Grey Zone Telegram-csatorna szerint a tél is nehezíti, mivel több egységnek nincs megfelelő téli felszerelése. „Felháborító egyes esetekben a parancsnokok hanyagsága és ostobasága. Tudunk olyan esetről, ahol több katona halálra fagyott, amikor megérkeztek a fagyok” – írták.

A héten nyilvánosságra került hírek szerint három országból is fontos segítséget kaphat Ukrajna: december 7-én Herman Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter megbeszélést folytatott a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (JICA) vezetőségével. A miniszter tájékoztatta a japán felet az ukrán energetikai infrastruktúra elleni folyamatos orosz rakétatámadások következményeiről. Hangsúlyozta az energetikai létesítmények sürgős javításának szükségességét, mivel az orosz lövések okozta áramkimaradások különösen a hideg évszakban nehezítik a polgárok életét.

Japán ezt követően, egy sürgősségi segélycsomag indítását ígérte az energiarendszer helyreállítása érdekében. Ennek első részeként, egy korábbi megállapodásnak megfelelően 242 generátort biztosít Ukrajnának, ezek várhatóan december közepén érkeznek meg.

Szlovák lőszerek, német tankok

Egy nappal később Szlovákia és Ukrajna külügyminisztere egy sajtótájékoztatón azt jelentették be, hogy Szlovákia fontolóra veszi a lőszergyártás újraindítását Ukrajna igényeihez. Rastislav Káčer szlovák külügyér elmondása szerint az országban állami és magánkézben levő fegyvergyárak 120 és 155 milliméteres tüzérségi lőszereket tudnának előállítani, amelyeket el szeretnének indítani. Mindkét említett kaliber NATO-standard, a Varsói Szerződés hadseregeiben ilyen átmérőjű tüzérségi lőszereket nem rendszeresítettek. Ha Káčer pontosan fogalmazott, az arra utal, hogy az ukrán hadsereg egyre inkább a nyugatról kapott tüzérségre támaszkodik.

Ez a háború korábbi szakaszában még nem így volt: ahogy mi is írtunk róla, az ukrán hadseregnek problémát jelentett, hogy fegyverzete zömét még olyan szovjet eszközök alkotják, amelyekhez a régi NATO-tagállamok nem tudnak lőszert adni. A kelet-európai NATO-tagállamok raktáraiban viszont még rendelkezésre álltak a régi, Varsói Szerződés idejéből maradt lövedékek. Tavasszal az Egyesült Államok 165 millió dollár értékű úgynevezett non-standard lőszert adott el Ukrajnának, amelyeket sajtóértesülések szerint különböző kelet-európai szövetségesektől szereztek be.

A héten ismét felmerült az is, hogy német Lepoard 2 tankokat is juttathatnak az ukrán hadseregnek (ezek ugyanazok a tankok, amelyekből 44 darabot rendelt a Magyar Honvédség is). A Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülése szerint az Egyesült Államok arra biztatta Németországot, hogy biztosítson Leopard 2 harckocsikat Ukrajnának. A lap informátorai szerint októberben az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan októberben világossá tette a németeknek, hogy „jó lenne”, ha leszállítanák a tankokat.

Leopard 2 tank Németországban (forrás: Wikimedia Commons)

A kancellár emellett többször hozzátette, hogy a kérdésről az atlanti szövetség tagjainak kell tárgyalniuk, és Németország nem fog önálló kezdeményezéseket tenni. A “FAZ” forrásai szerint azonban Sullivan közölte Ploetnerrel, hogy az USA üdvözölné a Leopard 2 szállítását Ukrajnának. A háború óta többen is felvetették, hogy Ukrajnának nyugati tankokat kellene szállítani – eddig az ukránok csak régebbi, szovjet mintájú T-72-eseket kapott Lengyelországból és Finnországból. A német tankokkal kapcsolatban Olaf Scholz kancellár többször is kitérő választ adott, arra hivatkozott, hogy ilyen lépést csak a NATO-szövetségeseivel összhangban kellene megtenni.

A héten ugyanakkor egy kormánypárti német politikus, Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a Bundestag védelmi bizottságának vezetője is a tankok átadása mellett szólalt fel. Strack-Zimmermann washingtoni látogatása után azt mondta, lát amerikai szándékot, hogy nyugati tankokat kaphassanak az ukránok, ami az amerikai külügyminisztériumban, a képviselőházban és a szenátusban is téma volt. “Partnereink elvárják, hogy Németország teljesítse kötelezettségeit. Nem hagyhatjuk magára Ukrajnát. Tankokra van szükségük” – írta a Twitteren.

Zubor Zalán

Megosztás