Világtérkép

Kíváncsiságunk határtalan. Az Átlátszó külpolitikai blogja: hírek, elemzések és tudósítások a nagyvilágból és a szomszédból, a teljesség igénye nélkül.

orosz-ukrán háború

Feladják az oroszok a legfontosabb elfoglalt ukrán várost – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

Az elmúlt hetekben többször is esett szó róla, hogy (jelentős részben a Krími híd felrobbantása után katasztrofálissá vált logisztika miatt) az oroszok nem tudják tovább fenntartani a dél-ukrajnai Herszon város megszállását, és kénytelenek lesznek visszavonulni a Dnipro folyó déli partjára. Ez a forgatókönyv most megvalósulni látszik, ami igen megalázó vereség Moszkvának, hiszen Herszon a legnagyobb elfoglalt ukrán város, amelyet egy álnépszavazással Oroszországhoz próbáltak csatolni.

  • Az orosz hadsereg vezetői bejelentették a Dnipro északi partjának feladását Herszon megyében.
  • Úgy tűnik, a véres utcai harcokat sikerül elkerülni, Herszon városában civilek tűzték ki az ukrán zászlót.
  • A hivatalos orosz források tervezett kivonulásról beszélnek, de egyes haditudósítók szerint a visszavonulás kaotikus, katonákat és fegyvereket is hátra hagyhattak.
  • Donyeck megyében heves harcok folynak, orosz források területi nyereségről és súlyos veszteségekről számolnak be.
  • Törökország nem engedte át a Boszporuszon a Fekete-tengerre érkező orosz hadihajókat, amelyek végül visszatértek Vlagyivsztokba.
  • Újabb fegyverszállítmányokat jelentettek be, Ukrajna először kap lőszereket Dél-Koreából.

November 9-én egy a háborúban eddig szokatlan jelenetet sugároztak az orosz televíziókban: Szergej Szurovikin, az ukrajnai orosz hadsereg déli csoportjának parancsnoka Szergej Sojgu hadügyminiszternek „javaslatot tesz” a visszavonulásra Herszon-megye északi részéről. „A mostani helyzet alapos elemzése után azt javasoljuk, hogy a Dnipro folyó bal partján alakítsunk ki védelmet” – mondja Szurovkin a láthatóan begyakorolt és eljátszott jelenetben, amelynek a végén Sojgu parancsot ad a visszavonulás megkezdésére.

Nemcsak a parancskiadás színjátszóköri hangulata utal arra, hogy a bejelentésre már egy ideje készült az orosz hadvezetés. Ahogy korábban írtuk: októberben már az orosz médiában megkezdték a közvélemény felkészítését a Herszonból történő kivonulásra. Az állami tévének nyilatkozó haditudósító elismerte, hogy a Dnipro északi partján levő orosz csapatok ellátása nagyon nehéz, és arról beszélt: területi veszteségekre is fel kell készülni, de a csatavesztés még nem jelenti a háború elvesztését. Ezzel párhuzamosan a megszálló hatóságok elkezdtek civileket kitelepíteni Herszon városból a várható harci cselekmények miatt.

 

Herszon: összeomlott az orosz logisztika

Mi vezetett ide? A válaszért menjünk vissza néhány hónapot. Herszon városát az oroszok még a háború első napjaiban foglalták el, ezzel hídfőállást alakítva ki Ukrajna legnagyobb folyója, a Dnipro északi partján. Azonban a Fekete-tenger partvidékének elfoglalására indított offenzíva tavasszal elakadt, júliusban pedig hadrendbe álltak az ukránoknál az Egyesült Államoktól kapott nagy hatótávú HIMARS rakétavetők. Ezek kulcsszerepet kaptak a herszoni frontszakaszon, segítségükkel az ukránok lassan lerombolták a Dnipro hídjait, amelyeken keresztül az észak-herszoni orosz csapatok utánpótlását szállították.

Október elején már a régió több települését visszafoglalták az ukránok, és újabb csapást jelentett az orosz logisztikára, hogy egy robbantás miatt hosszú időre használhatatlanná vált a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő vasúti híd. Az orosz hadsereg logisztikája nagy mértékben támaszkodik a vasútra, és a krími híd megrongálása után nem maradt biztonságos vasúti összeköttetés Herszon és az orosz hátország között.

Október végére már több orosz forrás is kész tényként beszélt Herszon feladásáról, olyannyira, hogy több ukrán katonai forrás is úgy vélte: ez a kommunikáció akár csapda is lehet, hogy az ukrán csapatokat nagy veszteségekkel járó utcai harcokba vonják be.

E cikk írásakor annyit lehet tudni biztosan, hogy az ukrán csapatok az orosz bejelentés után 24 órán belül számos települést visszafoglaltak – a közösségi médiában megjelent videókon látszik, ahogy az ukrán katonák kitűzik a zászlóikat Sztaniszlav, Kiszelivka, Cskalove, Novokairij és más települések épületeire.

Katonák felvonják a zászlót, a csütörtökön visszafoglalt Sztaniszlavban, a háttérben civilek az ukrán himnuszt éneklik

Térképünkön fehérrel jelöljük azt a területet, amelynek kiürítését az oroszok bejelentették, kékkel pedig azokat, amelyeket igazolhatóan visszafoglaltak az ukrán csapatok.

Nem tudható, mennyire zajlik rendezetten az orosz visszavonulás. Bár az biztos, hogy a lépést régóta tervezték, azonban a logisztikai problémák a visszavonulást is nehezítik. Október végén becslések szerint 20-40 ezer orosz katona volt a Dnipró északi partján, akiket sebezhető pontonhidakon és kompokkal kellene evakuálni a felszerelésükkel együtt. A pontonhidakat a HIMARS-rakétákkal támadhatják, súlyos veszteségeket okozva a visszavonuló csapatoknak. Kompokkal a katonák kimenekítése viszonylag biztonságos, de a nehéz felszerelést a kis folyami hajókkal nem lehet átvinni.

Nem kizárt, hogy megállapodtak a kivonulásról

Csütörtök este ellentmondásos hírek keringtek a visszavonulásról: a Rybar nevű orosz tudósító szerint rendben zajlik a művelet, és bár az ukránok rakétázzák az átkelőhelyeket, nem okoznak jelentős veszteségeket. Más orosz tudósítók ezzel szemben pánikszerű visszavonulásról és káoszról írnak, miután egyes egységek későn kapták csak meg a parancsot. Meg nem erősített források szerint a két fő átkelőhelyet (a Nova Kakhovka-gát hídját és a még gyalogos katonáknak használható Antonovszki-hidat) folyamatosan rakétákkal támadják az ukránok.

Egy péntek reggel megjelent felvételen ellenben az látszik, hogy katonák háborítatlanul, de gyalog vonulnak át az Antonovszki-híd melletti pontonhídon. Magát a hidat reggeli felvételek alapján a visszavonuló oroszok felrobbantották. A hírek alapján is elképzelhető, hogy a két hadsereg a háttérben megállapodott a katonák szabad elvonulásáról, miközben az oroszok a nehéz felszereléseket hátra hagyták (a közösségi médiában az elmúlt napban számos fotó keringett az ukránok által zsákmányolt ágyúkról, tankokról és más járművekről).

Egyelőre úgy tűnik, a véres utcai harcokat sikerült elkerülni, ami mindkét félnek érdekében áll. Herszon városból magából egyelőre nem érkezett hiteles jelentés harcokról,. A város egyelőre békés, bár a Wagner-csoporthoz köthető Grey Zone Telegram-csatorna szerint péntek este azt állította, az ukrán különleges erők már bejutottak a városba, járőröznek, és ellenőrző-pontokat állítottak fel. Péntek reggel készült felvételeken az látszik, hogy a város főterén ukrán zászlókkal gyülekeznek civilek.

Maga Herszon város elvesztése mindenképpen súlyos vereséget jelent Putyinnak, politikai és katonai szempontból is. A békeidőben közel 300 ezres Herszon volt az ukrajnai hódítás ékköve, a legnagyobb megszállt város, ráadásul Herszonban még álnépszavazást is tartottak, hogy Oroszországhoz csatolhassák, elvesztése tehát különösen fájdalmas. Katonai szempontból pedig Herszon visszavétele lehetővé teszi az ukránoknak több megszállt dél-ukrajnai repülőtér támadását HIMARS-rakétákkal, tovább csökkentve az orosz légierő mozgásterét.

Donyeck: súlyos veszteségek árán próbálják biztosítani az oroszok a vasutakat

A herszoni kivonulással párhuzamosan heves harcok folytak Donyeck megyében, Vuhledar város környékén az oroszok próbáltak új területeket elfoglalni.

Orosz haditudósítók szerint csapataik csütörtökön nagy veszteségek árán elfoglalták a donyecki Pavlivka falut (nem összetévesztendő az azonos nevű herszoni közszéggel). A falu ellen még a hétvégén indított támadást az orosz tengerészgyalogság 40. és 155. dandárja, amelyeket a Csendes-óceán partvidékéről vezényeltek Ukrajnába. Orosz tudósítások szerint a faluban súlyos veszteségeket szenvedtek a tengerészgyalogosok, egy-két nap alatt a két egység mintegy 300 embert vesztett. Korábbi, ukránok által közzétett felvételek szerint a falu mellett kilőttek 6 orosz páncélozott járművet.

Dél-Ukrajnában alapvetően védekezésre rendezkednek be az oroszok, és a mostani támadás célja az lehet, hogy biztosítsák a Krím-félszigetet és a megszállt déli területeket (Melitopol és Mariupol vidéke) védő csapatok ellátását. A régióban folyó harcok miatt nem használható a Donyecket a Krím-félszigettel összekötő vasútvonal. Az orosz cél ezért egy pufferzóna kialakítása lehet, ahol biztonsággal haladhatnak át a vasúti szállítmányok. A héten készült felvételeken látszik, hogy az orosz csapatok védvonalakat építettek ki Mariupolnál és a Krím-félsziget északi határán.

Fekete-tenger: tart a török blokád

Törökország még a háború elején közölte, hogy nem engedi át a Boszporuszon az orosz hadihajókat. Múlt vasárnap az ukrajnai székhelyű Fekete-tengeri Stratégiai Tanulmányok Intézete vasárnap arról számolt be, hogy a Varjag orosz rakétacirkáló, az orosz Csendes-óceáni Flotta zászlóshajója és az Admiral Tributs, egy nagy tengeralattjáró-elhárító hajó október 21-én a Szuezi-csatornán keresztül elhagyta a Földközi-tengert. Hétfőn az orosz védelmi minisztérium hivatalos közleményben erősítette meg, hogy a Varjagból és az Admiral Tributból álló különítmény áthaladt a Malakka-szoroson és belépett a Dél-kínai-tengerre, “flottaközi átmenetet hajtva végre a Földközi-tengerről a vlagyivosztoki állandó telepítési pontra”.

Mindkét hajó eredetileg még februárban érkezett a Földközi-tengerre. A háború után Törökország az 1936-os montreaux-i egyezményre hivatkozva többször is elutasította hadihajók átengedését a tengerszoroson.

A török blokád fontos stratégiai fontosságú az ukránoknak, mivel az orosz flotta hajói többször lőttek ki rakétákat ukrán célpontokra. A mostani lépés is azt mutatja, hogy Törökország képes a Fekete-tenger ellenőrzésére az orosz flottával szemben – egy héttel ezelőtt szintén a török flotta fellépésének köszönhetően állt helyre a gabonaszállítási egyezmény, miután Oroszország rákényszerült, hogy ne vegye újra blokád alá az ukrán kikötőket.

Légi háború: kevesebb támadás az energia-infrastruktúra ellen

A héten a magyar médiában is megjelent a hír, hogy a kijevi polgármester, Vitalij Klicsko bejelentette: „a legrosszabbra kell felkészülni” az ukrán civil energia-infrastruktúra elleni légitámadások miatt, és akár Kijev 3 millió lakosának evakuációjára is szükség lehet.

Ugyanakkor a héten kevesebb légitámadásról érkezett hír az ukrán hátországból. A NASA Firms tűztérképe szintén kevesebb tűzesetet mutat, mint szeptemberben és októberben. Az alábbi térképen jelöltük, hogy az egyes napokon hány tűzesetet mutattak ki a NASA-műholdak. Kevésbé aktív az ukrán tüzérség is, és kevesebb piros pont látható a frontok mentén, ahogy a sáros évszak miatt berögzültek a frontvonalak.

 

Néhány hónappal korábbi, hasonló térképünkkel összevetve az is látszik, hogy a mostani légi hadjárat intenzitása, bár sok szenvedést okoz, nem összevethető a háború elején látott bombázásokkal.

Az űrből is látszik: NASA-térképen mutatjuk, hogyan növekszik az ukrán tűzerő | atlatszo.hu

Az ukrán védelmi minisztérium hivatalos jelentése szerint az első amerikai M142 HIMARS rakétavetők június 23-án érkeztek meg Ukrajnába. Az első, éles bevetésük már másnap megtörtént (ami arra utal, hogy valójában már korábban megérkeztek a rendszerek, a hivatalos bejelentés idejére már kiképezték a kezelőiket, és hadrendbe állították a fegyvereket).

Jurij Ignat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője csütörtökön azt jósolta, hogy az orosz erők valószínűleg tovább fogják csökkenteni az ukrán kritikus infrastruktúrára irányuló csapásmérés ütemét, ami lehetővé teszi a károk kijavítását, miután megcsappantak a cirkálórakéta- és drónkészletek. Korábban a Háborúkutató Intézet (ISW) is hasonló elemzést tett közzé: mint írták, az orosz erőknek egyelőre nem áll rendelkezésére elegendő muníció az október közepén indított légi hadjárat fenntartásához.

Koreai lőszer-proxyháború Ukrajnában

November 10-én az amerikai hadügyminisztérium bejelentette, hogy hozzájárulnak a korábban ígért, 400 millió dollár értékű újabb katonai segélycsomag indításához Ukrajnának. A csomag tartalmaz többek között négy Avenger rövidtávú légvédelmi rendszert (ez különösen az orosz és iráni drónok ellen alkalmazható), 100 HMMWV páncélozott járművet, téli egyenruhákat, valamint 21 000 darab 155 mm-es tüzérségi lőszert.

Utóbbiakat az amerikaiak részben Dél-Koreából szerezhetik be: a Reutersnek egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztviselő azt mondta, folyamatban vannak a tárgyalások Szöullal a lőszerbeszerzésről. A dél-koreai védelmi minisztérium ezzel szemben azt közölte, hivatalosan a lőszerek „végfelhasználója” nem Ukrajna, hanem az Egyesült Államok lesz.

Amerikai források szerint a másik koreai állam (amely egyedüliként ismerte el az ukrán területek annektálását) közvetett módon szállít tüzérségi lőszereket Oroszországba, amelyeket végül Ukrajnában vetnek be.

Zubor Zalán

Adavizualizáció: Átlátszó / Szabó Krisztián 

Megosztás