Putyin fejére nő egykori szakácsa, hatékonyabb lett az ukrán légvédelem – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

Minden fő frontszakaszon védekezésre készülnek az orosz megszállók, Herszonban már a Dnipro folyó déli partján épülnek védvonalak, de Luhanszkban is jóval a jelenlegi front mögött ásnak lövészárkokat az oroszok. A támadás kudarcai után az orosz hadsereg egyre jobban támaszkodik a Wagner Csoport zsoldosaira, így növekszik a csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin befolyása, aki egyre nyíltabban bírálja az orosz hadvezetés döntéseit.

Az elmúlt hetekben az ukrajnai háború legtöbb frontján nem voltak jelentős elmozdulások, a szemben álló hadseregeket leginkább a készülődés jellemezte: Ukrajna az ellentámadások folytatására készül, az oroszok pedig védekezésre rendezkednek be. Folytatódtak emellett az ukrán civil infrastruktúra elleni légitámadások, bár már nem olyan intenzitással, mint korábban, ez vélhetően az ukránoknak küldött légvédelmi ezközöknek is köszönhető.

Herszon: rádiócsend, pajzsként bevetett sorkatonák

A Krími híd felrobbantása óta számítanak megfigyelők egy jelentősebb ukrán ellenoffenzívára a dél-ukrajnai Herszon megye északi részén, a Dnipro folyó északi partján, ahol kritikussá vált az orosz erők ellátása és megerősítése. Ahogy a múlt héten írtuk, az orosz állami médiában megjelenő elemzők arról beszéltek, hogy bizonyos területeket fel kell adnia Ukrajnában az orosz hadseregnek.

Az ukrán erők a már megszokott módon az ellenoffenzívákkal kapcsolatban hírzárlatot hirdettek, így nehéz hiteles információkat szerezni a történésekről. Annyi biztos, hogy a harcok továbbra is az Inhulec folyótól (a Dnipróba Észak felől torkolló kisebb folyó) keleti partján, és a 400 ezres megyeszékhely Herszon város körüli falvakban folynak, magában a városban még nem jutott el az ukrán hadsereg.

Nem hivatalos ukrán források szerint az ukrán erők behatoltak az orosz megszállás alatt levő, frontközeli Milove, Szuhanove, Borozenszke és Cskalove falvakba, míg orosz haditudósítások szerint változatlan a frontvonal a régióban.

#Kherson (east):

➡️Previous unconfirmed information that #Mylove would have been captured by the AFU, we now declare as untrue.
➡️AFU remains to build up troops, but there is no forward progress from both sides. Russian troops are replaced by mobilized.
➡️Mostly artillery duels pic.twitter.com/cskzUJvp63

— NOËL (@NOELreports) October 27, 2022

Bár az oroszok is arra számítanak, hogy a régió egy részét, vagy akár az egészét fel kell adni, az is látszik, hogy nem akarják harc nélkül feladni. A Deutsche Well tudósítása szerint az orosz hadvezetés a nagyobb harcértékű hivatásos csapatokat visszavonja a folyó déli partjára, és a „kevésbé értékes” mozgósított tartalékosok feladata fedezni a visszavonulást. Ukrán források szerint Oroszországból a múlt héten mintegy 2000 tartalékos érkezett a régióba. De nem csak saját, hanem megszállt területekről is soroznak katonákat az oroszok: október 24-én a megszállás katonai adminisztráció bejelentette, hogy „területvédelmi egységet” hoztak létre helyi lakosokból.

A legvalószínűbb, hogy az oroszok harcoló visszavonulást terveznek a régióban, a megyeszékhelyen pedig városi harcokra készülnek (ehhez kapcsolódva civileket telepítettek ki Herszonból, a folyamat állítólag mostanra befejeződött). Ezt a stratégiát azonban bírálta a Wagner zsoldoscsoporthoz köthető Grey Zone nevű Telegram-csatorna: azt írták, mostanra lehetetlen a rendezett visszavonulás Dnipro északi partjáról, és megvan a veszélye, hogy a város az orosz csapatok „Sztálingrádjává” váljon.

Politikai ambíciói lehetnek a Wagner csoport vezetőjének

A Grey Zone helyzetértékelését megkérdőjelezi, hogy a Wagner csoport alapítójához, Jevgenyij Prigozsinhoz köthető oldalnak érdekében állhat minél borúsabb képet festeni a háborúról. A „Putyin séfjeként” emlegetett, vendéglősből lett oligarcha korábban főleg a háttérben mozgott (fontos szerepe volt a dezinformációt terjesztő internetes hálózatok szervezésében), mostanában azonban egyre többet szerepel nyilvánosan, a közelmúltban azt is felvállalta, hogy valóban ő irányítja a Wagner csoportot.

Prigozsin legutóbbi megszólalásaiban élesen bírálta az orosz hadvezetés, különösen a Szergej Sojgu vezette hadügyminisztérium döntéseit, és dicsérte a Wagner-csoport teljesítményét. Telegram-csatornáján egyenesen úgy fogalmazott október 23-án, hogy az orosz reguláris hadsereg katonái a Wagneresek mögé bújnak. Sokan úgy vélik, Prigozsin vagy egy Putyin utáni utódlási harcra gyűjt erőt, vagy a rendszeren belül szeretné kiterjeszteni befolyását.

Prigozsin láthatóan azoknak a köröknek az oldalára állt, amelyek a háború eszkalációját próbálják elérni. Ide tartozik például Ramzan Kadirov csecsen vezető, aki a héten arra panaszkodott, hogy „túl gyengék” az Ukrajna elleni légicsapások, mivel „el kellene törölni az ukrán városokat a föld színéről”. Kadirov emellett a hivatalos előírással szembe menve háborúnak (és nem „különleges hadműveletnek”) nevezi a háborút.

Jevgenyij Prigozsin egy oroszországi börtönben toboroz önkénteseket a Wagner csoportba

A Háborúkutató Intézet (ISW) szerint az ukrán területek annektálása óta fokozódott a Kreml-en belüli ellentét, amely tükröződik a nyilvánosságban is: a médiában egyre befolyásosabbá váló Prigozsin mellett az elmúlt hetekben ismét több orosz haditudósító blogger bírálta a háború menetét. „Prigozsin a Telegramban követőket gyűjt (egyes Wagner-hez kapcsolódó csatornáknak több mint 300 000 követője van), közvetlen kapcsolatban áll az online kiadványokkal, és állítólag finanszírozza a RiaFan (Szövetségi Hírügynökség) médiakonglomerátumot. (…) Putyin rezsimje nagyban függ az állami információs tér monopolizálásától, de Prigozsin egyre inkább megkérdőjelezi ezt a monopóliumot.”

A Wagner csoport valóban az egyik legnagyobb harcértékű alakulatnak bizonyult a háború alatt, ám Prigozsin pozícióját rontja, hogy a héten a wagneristák is csatát vesztettek. Bahmut városát hónapokig ostromolták, és az ukrán ellentámadások alatt is lassan előre haladtak a város körül az orosz erők. Októberre elfoglalták Bahmut (Donyeck megye) elővárosait, és már a város külső kerületeiben folytak a harcok.

Október közepén azonban az ukrán hadsereg sikeres ellentámadást hajtott végre a térségben, visszafoglalva Opitne falut, és kiszorítva az oroszokat Bahmutból.

Luhanszk: épül az orosz Maginot-vonal

A keleti Luhanszk megyében továbbra is lassan halad előre az ukrán ellentámadás. Orosz források szerint az ukránok a Kraszna folyó partján levő településeket próbálják visszafoglalni (Cservonopopivka, Piscsane), délebbre pedig megközelítették a stratégiailag fontos Kreminna külvárosát. Október 25-én készült felvételen az látszik, hogy az ukrán tüzérség a Kreminnától 5 kilométerre levő Popivka városában mér csapást célpontokra.

40th and 92nd brigades destroying enemy forces in Popivka, less then 5km from Svatove. pic.twitter.com/oFwK3i5aeG

— Smart Ukrainian Cat (@SmartUACat) October 25, 2022

Ebben a térségben, korábban orosz haditudósítók szerint az oroszok sikeres offenzívát indítottak, és elfoglalták Nevszke, Terni és Trocke településeket a Zserebec folyónál. Ha ez így volt, mostanra ezeket a települések ismét az ukránok ellenőrzik az orosz tudósítások szerint. Október 26-án ukrán katonák tettek közzé egy felvételt, ahol kitűzik a zászlójukat Nevszke faluban.

BREAKING:

Nevske in the Luhansk region has been liberated by the Ukrainian Army.

The Ukrainian offensive to take back all of the Luhansk region continues.

Svatove next… pic.twitter.com/knNuTDy4Nn

— Visegrád 24 (@visegrad24) October 26, 2022

Az ukránok fő célja Luhanszkban Kreminna és Szvatove városok visszavétele. Ezek védelmét megnehezíti, hogy (az orosz tudósítások alapján) már részben az ukránok ellenőrzik a két várost összekötő P66-os főutat.

Luhanszk megyében egyébként szintén védelmi állásokat építenek az oroszok, bár igen messze a mostani frontvonal mögött: az orosz médiában is bemutatott, lövészárkokkal és „sárkányfogakkal” (tankok haladását akadályozó betonakadályok) megerősített vonal nagyobbik része a Donyec-folyó mentén húzódik. Amennyiben itt készülnek csatára az oroszok, akkor Luhanszkban is területveszteségre számítanak, ám a vonal építése csel is lehet, amellyel egy előnytelennek tartott offenzívába akarják becsalogatni az ellenséget, Milna Dolina és Hirske irányába.

Kevesebb pusztítást okoztak a héten az orosz drónok

A héten folytatódtak az ukrán civil energia-infrastruktúra elleni orosz támadások, bár már nem akkora intenzitással, mint a korábbi hetekben. Bár a héten csaknem minden napra és minden ukrajnai megyére jutott legalább egy légiriadó, október 22-e után már jóval kevesebb becsapódásról érkezett hír, különösen Ukrajna nyugati és északi részén.

Ebben szerepe lehet annak, hogy a napokban új légvédelmi eszközöket állítottak hadrendbe. Ahogy a múlt héten írtuk, Kijev mellett már működött a Németország által felajánlott IRIS T nevű légvédelmi rakétarendszer. A héten pedig a Raytheon hadiipari vállalat azt közölte, hogy Ukrajnába szállított két NASAMS rakétarendszert (tavaly egyébként ugyanilyen eszközt vásárolt a Magyar Honvédség is).

Október 24-én az ukrán vezérkar azt jelentette, hogy az orosz erők 2 rakéta- és 28 dróntámadást hajtottak végre egy nappal korábban. Mint írták, a drónok több mint felét lelőtte a légvédelem. Zelenszkij ukrán elnök elmondása szerint a szerda-csütörtökön további 30 iráni kamikaze-drónt (Shaheed 136) vetett be Oroszország, amelyből csak 7 ért célba.

Hogy valóban csak az ukrán légvédelem hatékonyságának köszönhető, hogy a napokban kevesebb pusztítást okoztak az orosz-iráni drónok, nem tudni (szerepe lehetett annak is, hogy kimerülőben vannak az orosz készletek, ami ideiglenes állapot lehet, mivel Irán hírszerzési jelentések szerint kész százas nagyságrendben drónokat és rakétákat eladni Oroszországnak). A NASA FIRMS műholdas térképe alapján azonban az biztos, hogy kevesebb robbanás és tűzeset volt az ukrán területeken, mint egy-két héttel korábban. Október 18-a előtt a tüzeket jelző piros pontok még Ukrajna nagy részét borítják, a következő napokban azonban csökken a számuk.

Állami alkalmazottak is menekülnek a mozgósítás elől

Amióta az orosz hadsereg általános mozgósítást indított, már nemcsak Ukrajnából, hanem Oroszországban is sokan menekülnek a háború elől. A Versztka független orosz lap szerint az állami alkalmazottak különösen tartanak attól, hogy őket is besorozhatják, ezért igen nagy számban menekültek a szomszédos országokba, elsősorban a Közép-Ázsiai államokba. A Versztka szerint a moszkvai városvezetés egyes osztályain az alkalmazottak 20-30 százaléka hagyta el Oroszországot, különösen programozók, rendszergazdák és más informatikai szakemberek.

A Versztka szerint az orosz oktatási minisztérium, a digitális fejlesztési minisztérium és a központi bank alkalmazottai közül is sokan is elmenekültek az országból. Többen úgy nyilatkoztak az újságíróknak: mentességet ígértek nekik a sorozás alól, de erről írásban nem kaptak igazolást, és attól tartanak, mégis behívót kaphatnak.

Zubor Zalán