Hírhamisítással mentegeti az orosz háborús bűnöket a kormánysajtó, újabb területről vonulnak ki az oroszok – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

Bár több helyen is voltak összecsapások, a frontvonalak az elmúlt héten nem mozdultak el jelentősen, azonban több jel utal arra, hogy az oroszok pozíciói tarthatatlanná váltak Herszon megyében, és megkezdték a visszavonulást a Dnipro folyó déli partjára. A héten Oroszország tovább folytatta a légi hadjáratot az ukrán civil infrastruktúra pusztítására, súlyosan károsodott az elektromos hálózat, ezért az ukrán városokban rendszeressé váltak az áramkimaradások. Több nyugati ország is új légvédelmi eszközöket szállított Ukrajnának, ezek közül a német IRIS-T már Kijevnél szolgál.

• Háborús bűnök sorát dokumentálta az ENSZ Ukrajnában, orosz katonák szisztematikusan végeztek ki civileket, és tömegesen követtek el nemi erőszakot, nemcsak felnőtt nők ellen.
• Orosz csapatokat vonnak ki a Dnipro északi partjáról, hamarosan nyitva állhat az ukránok útja Herszon visszafoglalására.
• Félő, hogy az oroszok a Nova Kahovka-i gát felrobbantására készülnek, hogy fedezzék a visszavonulást, és eltereljék a figyelmet a vereségről.
• Ismét iráni drónokat vetett be civil célpontok ellen Oroszország, ehhez egy jelentés szerint a Krím-félszigeten iráni katonai tanácsadók is asszisztálnak.

Az elmúlt héten folytatódtak a harcok az ukrajnai háború három fő tengelyén, az észak-keleti Harkiv és Luhanszk megyében, a dél-keleti Donyeckben és a déli Herszon régióban. A legérdekesebb fejlemények az utóbbi térségben láthatók, mivel helyi kollaboráns vezetők és az orosz parancsnokság döntései, és a régióban megfigyelt csapatmozgások arra utalnak, hogy a megszállók egy jókora térség feladására készülnek.

Herszon: veszélyben Putyin legnagyobb ukrajnai zsákmánya

Ahogy korábban többször írtunk róla, Herszon megye északi, a Dinpro folyótól délre fekvő része az orosz megszálló erők legsebezhetőbb hídfője: az itteni csapatok ellátása és erősítése csak több száz kilométeres utánpótlási vonalakon keresztül lehetséges, amelyek a legnagyobb ukrán folyó, a Dnipro egy-két hídján kellett, hogy áthaladjanak. Ezeket a hidakat az ukránok az elmúlt hónapokban, az Egyesült Államoktól kapott nagy hatótávú rakétarendszerekkel átjárhatatlanná tették, ezért az oroszoknak kevés opciójuk maradt a túlpari csapatok ellátására: vagy az egyetlen megmaradt átkelőhelyet, a Nova Kakhokva-i gátat használják, vagy pontonhidakat építenek, vagy vízi úton szállítanak utánpótlást.

Egyik sem igazán jó opció, hiszen a gát és a pontonhidak is igen sebezhetők, a hajós szállítási kapacitás pedig korlátozott. A helyzetet tovább rontotta a Krími híd felrobbantása: korábban ezen haladt át a déli frontszakasz legfontosabb utánpótlási vonala, amelyen a Krím-félszigeten keresztül szállítottak felszerelést és katonákat Herszon megyébe. Ez a lehetőség azonban megszűnt, most a térség utánpótlása csak egy még nagyobb kerülőúton, az idén megszállt Donyeck és Zaporizsja megyéken keresztül megoldható. A híd megrongálásával ráadásul megszűnt az utolsó vasúti összeköttetés is Oroszország és megszállt Dél-Ukrajna között, mivel a másik déli vasútvonal az ukránok által ellenőrzött területeken halad át.

Több jel utal arra, hogy az orosz hadsereg célja Herszonban már a kármentés, egy rendezett kivonulás megszervezése, és hogy megkezdték az orosz közvélemény felkészítését a területi veszteségekre (emlékezzünk rá, hogy Putyinék Herszon régiót néhány hete egy népszavazásként eladott színjátékkal Oroszország részének nyilvánították, bár ezt Észak-Koreán és az Origón kívül más nem ismeri el). Vlagyimir Szaldo, a megszállók által kinevezett adminisztráció vezetője a héten a Dnipro bal partjának elhagyására szólította fel a civileket, mivel ukrán ellentámadásra számítanak. Elmondása szerint a térségből napi 10 ezer ember evakuációját tervezik.

Szaldo azt is mondta, hogy semmiképp nem adják fel Herszont, és vissza fogják verni a támadást, azonban figyelemre méltó a kommunikáció fejlődése: mint a múlt héten írtuk, a megszállók már korábban elkezdték a civilek kitelepítését, ám ekkor ezt még úgy adták elő, hogy semmiféle evakuáció nincs, csupán vakációra visznek családokat. Most viszont már nyíltan a várható harcok miatti evakuációról beszélnek.

A frissen kinevezett ukrajnai orosz főparancsnok, Szergej Szurovikin az orosz sajtónak szintén arról beszélt, hogy „nehéz helyzet alakult ki” Herszon megyében, ezért támogatja a helyi adminisztráció evakuációs programját. Az orosz állami médiában a Komszomolszkaja Pravda lap haditudósítója szintén beismerte: a Dnipro bal partján nagyon nehéz a csapatok ellátása, „nincs teljes értékű kapcsolat” a folyó két partja között, miután az ukránok sikeresen támadták az utánpótlási vonalakat.

Meanwhile in Russia: anger and disappointment fill the studio, as the viewers are being prepared for the loss of Kherson and other territories. Host Olga Skabeeva bitterly questions why Russia was so wrong in the beginning, believing that Zelensky would run & NATO wouldn’t help. pic.twitter.com/sQpxokXDSv

— Julia Davis (@JuliaDavisNews) October 19, 2022

Elmondása szerint a térségben a mozgósítás ellenére nem sikerült megerősíteni az orosz csapatokat, négyszeres az ukrán túlerő, és nyugati fegyvereik gondot okoznak az oroszoknak. „A következő két hónapban súlyos területi veszteségek valószínűek, de egy csatavesztés még nem jelenti a háború elvesztését” – mondta.

A napokban készült műholdképeken látható, ahogy orosz hajók felszerelést szállítanak a folyó északi partjáról a túlpartra. A Szabad Európa által közölt videón orosz katonák evakuálása látszik a folyón keresztül.

Russian military showed how they leave #Kherson on barges

The video shows them relocating to the left bank of the Dnieper River.

Video: Radio Liberty pic.twitter.com/Uav8cMePo6

— NEXTA (@nexta_tv) October 20, 2022

„Az orosz hatóságok valószínűleg információs feltételeket állítanak fel, hogy igazolják a tervezett orosz visszavonulást és a jelentős területi veszteségeket Herszonban” – írták szerdai elemzésükben a Háborúkutató Intézet (ISW) elemzői. Herszon megye és a megyeszékhely Herszon elvesztése súlyos presztízsveszteséget jelentene Oroszországnak, hiszen a város a putyini hódítás koronaékszere, a legnagyobb megszállt ukrán település.

Az ukrán fegyveres erők a Herszon megyei hadműveletekkel kapcsolatban teljes hírzárlatot rendeltek el. Orosz források szerint Herszon megye észak-keleti részén folynak harcok. Műholdfelvételek és helyiek beszámolói szerint a térségben ismét aktivizálódott az ukrán légierő és rakétatüzérség. A frontvonalhoz közeli orosz célpontok mellett tovább támadják a folyami átkelőhelyeket, céljuk nyilvánvalóan az orosz visszavonulás zavarása, hogy a csapdába esett orosz egységeket visszavonulás helyett megadásra kényszerítsék.

„Morbid PR-kampány” civil halottakkal

Az ISW szerint arra utaló jelek is láthatók, hogy az oroszok a kivonulás után az egyik legnagyobb Dnipro-duzzasztógát, a Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának felrobbantására készül. Október 20-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta az orosz erőket, hogy aláaknázták a több mint 18 millió m3 vizet táróló gátat, miközben az orosz médiában olyan állítások jelentek meg, hogy az ukránok készülnek a gát felrobbantására.

Stratégiai szempontból a gát felrobbantása akkor kedvezne csak az ukránoknak, ha még azelőtt sikerülne, hogy az oroszok visszavonulnak a Dnipro északi partjáról. Csakhogy egy ekkora gátat távolból nehéz lenne megsemmisíteni, Ukrajnának valószínűleg nincsenek is erre alkalmas fegyverei. Emellett a gát felrobbantásával hatalmas területet öntene el a víz, hatalmas szenvedést okozva a civil lakosságnak. Orosz szempontból a gát felrobbantása alkalmas lehet a visszavonulás fedezésére, bár a víz nagyrészt nem az ukránok által visszafoglalt északi, hanem az orosz kézen maradt déli parton okozná a legnagyobb pusztítást.

Az ISW szerint azonban elképzelhető, hogy Putyinnak kommunikációs okokból jönne jól egy ilyen akció: a gátat egy hamis zászlós művelet keretében, az ukránokat vádolva semmisíthetik meg, és az így bekövetkező katasztrófa elterelheti az orosz közvélemény figyelmét a herszoni katonai vereségről.

Elemzők szerint szintén jelentős részben a hazai közönségnek szólnak az ukrán civil infrastruktúra elleni dróntámadások. Anders Puck Nielsen, a Dán Királyi Védelmi Főiskola elemzője azt mondta: katonai szempontból nincs sok értelme annak, hogy Oroszország civil célpontokra „pazarolja” az amúgy is szűkös rakéta- és drónarzenálját ahelyett, hogy az ukrán hadsereget támadná velük. Mint mondta, a terrorbombázások a történelemben ritkán érték el a kívánt célt, a támadott ország pszichológiai megtörését. Ehelyett Nielsen szerint a hadjárat egyfajta „morbid PR-kampány” az orosz keményvonalasok lekenyerezésére: a harkivi és limani vereségek után egyre inkább elbizonytalanodott az orosz közvélemény a „különleges hadműveletet” illetően. Ez köszönhető részben azoknak a nacionalista katonai bloggereket, akik támogatják a háborút, de a kudarcok miatt keményen bírálták a hadvezetést.

Nielsen szerint ebben a helyzetben az orosz hadseregnek „valami újat” kellett felmutatni, hogy demonstrálja otthon, kiköszörülték a hibákat, és keményebben harcolnak. A Kreml sikerjelentéseiben korábban is láthatott az orosz nyilvánosság olyasmit, hogy ukrán katonai eszközöket semmisítenek meg az oroszok, ezért az Irántól frissen kapott drónok bevetése az ukrán katonák ellen nem lett volna látványos újdonság. Ezért döntöttek inkább a városok és az elektromos infrastruktúra elleni támadások fokozása mellett: ezzel azt mutathatják, hogy „új stratégiát” alkalmaznak, és „levették a kesztyűt” (akkor is, ha egyébként az ilyen támadásoknak csekély a katonai haszna).

Az ukrán energia-infrastruktúra rombolása a háború humanitárius válságát mélyíti: a támadások sok helyen áramkimaradásokat okoznak, emiatt a vízellátás is akadozik. Ukrajna csütörtök reggel óta országszerte korlátozza az áramszolgáltatást, a városokban rendszeressé válnak a „gördülő áramkimaradások”, ahogy az energia-hálózat nem tudja fedezni a korábbi fogyasztást.

Ahogy a múlt héten írtuk: az orosz bombázásokra válaszul több ország új légvédelmi eszközöket ígért Ukrajnának. Ezek közül a Németország által felajánlott IRIS-T rakétarendszer már szolgálatba is állt: a főváros mellett helyiek megtalálták az IRIS-T légvédelmi rakétáinak maradványait.

#Ukraine: The recently donated IRIS-T SLM air defense battery from Germany is already successfully protecting the skies of Ukraine – the remains of its ground-to-air missile was found by locals today in Kyiv. pic.twitter.com/k3OZSxgDk1

— Ukraine Weapons Tracker (@UAWeapons) October 19, 2022

Szintén Kijev mellett találták meg ezzel egyidőben egy lelőtt orosz Kh-101 rakéta roncsát.

Bár Irán hivatalosan tagadja, az orosz médiában alig leplezetlenül beszélnek arról, hogy Oroszország Iránból szerzett drónokkal támadja az ukrán civil infrastruktúrát. Egy csütörtökön megjelent amerikai hírszerzési jelentés szerint Irán nemcsak eszközökkel, de katonai személyzettel is támogatja a bombázásokat: eszerint a Krímben (azaz a nemzetközi jog alapján Ukrajna területén) jelen vannak az iráni hadsereg tanácsadói, hogy kiképezzék az orosz katonákat a drónok (Shahed 136 és 129-es kamikaze-drónok) használatára.

Ukrajna észak-keleti részén folytatódott az ukrán erők lassú előrenyomulása. Az ukrán hadügyminisztérium jelentése szerint az oroszok a héten ágyúzták Raihorodka, Novovogyane és Kuzemivka falvakat Luhanszkban, ami arra utal, hogy ezek ukrán ellenőrzés alá kerültek. Rövid távon az ukránok célja a térségben Szvatove visszafoglalása, a várostól most mintegy 10 kilométerre húzódhat a frontvonal. Tovább folynak a harcok a donyecki Bahmut körül is, itt az orosz csapatoknak (azon belül a Wagner-csoport zsoldosainak) sikerült nyugat felé tolni a frontvonalat Ivanhrad falu irányába.

Orosz háborús bűnök, és akik relativizálják őket

Érdemes még beszélni arról, hogy a héten az OHCHR, az ENSZ emberi jogi felügyelőszervezete milyen háborús bűnökről adott ki jelentést, és hogy ez hogy jelent meg a magyar médiában. Az OHCHR vizsgálóbizottsága kedden közzétett jelentésében a háború során feltárt jogsértéseket, háborús bűnöket taglalja. A jelentés leszögezi, hogy mindkét fél követett el háborús bűnöket, de a dokumentált bűncselekmények többségéért az orosz hadsereg felelős: számlájukra írható civilek tömeges kivégzése, kínzások, fosztogatás és nemi erőszak. Utóbbi bűncselekményből több mint 100 esetet dokumentáltak. Az ENSZ megfigyelője, Pramila Patten, aki az AFP-nek adott interjúban azt mondta: a nemi erőszak olyannyira elterjedt, hogy kijelenthető, részét képezi az orosz katonai stratégiának.

Ukrán oldalról két, háborús bűnnek minősülő esetet tárt fel a jelentés, mindkét esetben elfogott orosz katonák voltak az áldozatok, akiket ukrán katonák megkínoztak és kivégeztek. Emellett mindkét fél felhasznált civil épületeket katonai célra, nem törődve azzal, hogy civilek is kereszttűzbe kerülhetnek.

A teljes jelentés angol nyelven elérhető ezen az oldalon.

A jelentés után a Fidesz-közeli magyar médiában kisebbfajta kampány indult az orosz háborús bűnök relativizálására. A KESMA-hoz tartozó Mandiner szerdai híradásában a névtelen szerző azt írta: az ENSZ jelentése szerint az ukránok által elkövetett háborús bűnöket „valódi bizonyítékok, például videók támasztják alá”, addig az orosz erők által elkövetett állítólagos jogsértések többnyire szemtanúk beszámolóira támaszkodnak. Ez azonban hírhamisítás, valójában ilyen idézet sehol sem szerepel az ENSZ-jelentésben. A Mandiner manipulatív módon azt sugallja, hogy az orosz háborús bűnökről szóló hírek csak mendemondákra alapulnak, miközben az ENSZ-jelentés nyilvánvalóvá teszi, hogy minden listázott bűncselekményt a felügyelőszerv bizonyítási standardjai szerint dokumentáltak, az oroszok által elkövetett mészárlásokat például számos feltárt tömegsír bizonyítja.

A Mandiner ugyan csütörtökön egy másik, az orosz háborús bűnöket részletező cikket is megjelentett, más fideszes szócsövek azonban nem ezt, hanem a korábbi, hamis anyagot vették át. Több Fidesz-közeli lap már úgy tálalta a hírt, hogy az orosz háborús bűnöket nem is említette, úgy tett, mintha az ENSZ csak ukrán bűnökről adott volna ki jelentés, miközben a jelentés 99 százaléka az orosz háborús bűncselekményekről szól.

Ugyanezen jelentés alapján később a Mandiner Demkó Attila nyilatkozata alapján a következő címmel jelentetett meg cikket „Árnyalódik a kép, miszerint Ukrajna a hófehér lovag, Oroszország pedig maga a gonosz.” A biztonságpolitikai szakértő ebben erejét megfeszítve próbálja kisebbíteni az orosz háborús bűnöket, mondván, a jelentés „erőteljesen árnyalja azt a képet”, és „az ukránokat leplezi le”.

Hangsúlyozzuk, a jelentés nagy része ilyen és hasonló szemelvényekből áll:

„Bucsán kívül számos más településen is sor került illegális kivégzésekre. 49 áldozat érintett, többségük harcképes korú férfi, de két nő is érintett. és egy 14 éves fiú.”

„Az orosz fegyveres erők csapatai 2022. február 27-én, a falu ellenőrzésének átvételekor több helyi lakost is letartóztattak, amikor olyan embereket kerestek, akik egy drónt működtettek, amely megölte az egyik katonájukat. Az elkövetők a bázisukra vitték a férfiakat. A hozzátartozók sikolyokat és lövéseket hallottak onnan, ahol a katonák őrizetbe vették az áldozatokat. Másnap látták, hogy hat férfi holtteste fekszik az utcán, ahol az incidens történt, de nem engedték be őket a helyszínre, csak kilenc nappal később, amikor az orosz fegyveres erők végre megengedték, hogy elvigyék a holttesteket. A holttesteken több lőtt seb, szúrt sebek, voltak, torkukat elvágták, bordáikat eltörték.”

„Egy másik Kijev környéki faluban 2022. március elején egy orosz fegyveres katonája behatolt egy 50 éves nő házába. Miután lelőtte a férjét, aki megpróbált közbelépni, a nőt egy közeli üres házba vitte, ahol megerőszakolta. (…) A nő férje belehalt két nappal később belehalt sérüléseibe, mivel nem tudták kórházba szállítani.”

„A Harkivi területen a Bizottság két esetben vizsgál egy esetet, ahol egy kiskorú lányt három hónapon keresztül át tartó megerőszakolása miatt, amelyet állítólag az orosz fegyveres erők egyik katonája követett el. katonája, valamint egy 31 éves nő ismételt megerőszakolása, aki egy iskola pincéjében keresett menedéket, állítólag az orosz fegyveres erők egyik katonája által.”

„Csernyihivi régióban, 2022 márciusában az orosz fegyveres erők katonája betört egy házba, fegyverével megfenyegette a lakókat, és megpróbált megerőszakolni egy nőt a hároméves kisfia szeme láttára. A szomszédok, akiket a zaj riasztott, a házhoz rohantak, míg mások a parancsnokát riasztották.”

„Kijev régióban 2022 márciusában két orosz katona behatolt egy házba, többször megerőszakoltak egy 22 éves nőt, szexuális erőszakot követtek el a férjével szemben, és kényszerítették a házaspárt, hogy jelenlétükben szexuális kapcsolatot létesítsenek. Ezután az egyik katona kényszerítette a négyéves kislányát, hogy orális szexet végezzen rajta, ami nemi erőszaknak minősül. A Bizottság jelenleg három másik hiteles vádat vizsgál, amelyek szerint az orosz fegyveres erők megerőszakoltak nőket és tizenéves lányokat ugyanabban a faluban.”

E jelentést olvasva jutott arra Demkó és a Mandiner, hogy morális értelemben „árnyalja a képet” az ukrajnai orosz agresszióról.

Zubor Zalán