Világtérkép

Kíváncsiságunk határtalan. Az Átlátszó külpolitikai blogja: hírek, elemzések és tudósítások a nagyvilágból és a szomszédból, a teljesség igénye nélkül.

Ukrajna

Gyurcsány alatt helyreállították, Orbán alatt ismét lebontották a munkácsi turulszobrot

Az Európába irányuló ukrán cigarettacsempészettel szembeni magyar állami toleranciáért cserébe állíthatták helyre Kárpátalján a Turul-szobrot, amelynek ismételt lebontásához a jelenlegi magyar állam Ukrajnával szembeni politikája is hozzájárult. A munkácsi Turul-szobor lebontásának körülményei, az arra adott reakciók és a szobor története igazi emlékezetpolitikai csemege. A történet részletes és árnyalt megismerése segítheti a múltunkkal való szembenézést és annak feldolgozását, elfogadását is.

Eltávolítják a Turul szobrot, döntött október 12-én a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, és a döntés alapján a munkácsi vár bástyáján álló obeliszkről október 13-án sietősen lefűrészelték a műalkotást. A magyar nacionalista kellék fizikai és metapolitikai térből való eltüntetése heves reakciókat is kiváltott. A sérelmi politizálást kormányszintre emelő magyar kormány külügyminisztere a konfliktus logikájának megfelelően, éles tiltakozási formát választva, bekérette Ukrajna budapesti ügyvivőjét. De tiltakozott több magyarországi párt, a Jobbik, a Mi Hazánk és a Fidesz több képviselője is. Nem maradhatott el a „nemzeti sérelmek” seregszemléje és felmutatása a kormányzati propaganda több felületén sem.

A szoborban egyesek ezt a területkijelölő funkciót látják, mások számára a „magyar fasizmus fontos szimbólumává vált”. Ugyanakkor a jelenlegi magyar autoriter rezsim hivatalos értelmezésében „a nemzeti örökség részének” tartja a Turul-szobrokat. Egy határon túlon fontosnak számító élmény, amely nem a magyarországi belpolitikai törésvonalai mentén tekint a szoborra, inkább a várhoz köthető, helyi „magyar jelképként” értelmezi, Magyarországról ebből a szemszögből azt hangsúlyozzák, hogy a Turul nem állami, hanem az „összmagyarság ősi szimbóluma”. Sőt, létezik a munkácsi, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül szemlélődő átlagember véleménye is ugyanerről a szoborról, amikor azt mondja, hogy „jól néz ki, cool” de egy ukrán nacionalista már magyar „irredenta szobornak” látja az alkotást.

Egy ilyen sokjelentésű műalkotás funkcióját megszüntetni, bizony, akárhonnan is nézem, bátor lépés. Vajon mivel érvel az ukrán fél? A szobor eltávolítása melletti legfontosabb állítás az, hogy a Turul az egykori, 1918 előtt létezett magyar fennhatóság jelképe és mint olyan, nem összeegyeztethető a jelenlegi ukrán állami fennhatósággal. A nacionalista térben maradva, önmagában az ukrán állítás helytálló, hiszen a nacionalizmus működésének logikája alapján a jelenség kizárólagos. Nem lehetséges ugyanis, hogy egy nemzetállam kiépítése során ne az adott nemzetállam jelképeivel erősítsék meg a társadalom közös nemzetállami létét, tudatát. Csakhogy, bonyolítja a helyzetet az, hogy a szobor a soknemzetiségű Kárpátalja régióban található, amelyhez sokan, nemzetiségtől függetlenül, kötődtek, elfogadták.

A magyar nacionalista reakció ott csúszik szándékosan félre, hogy nem hajlandó elfogadni az ukrán nemzetállam kiépített valóságát, nem empatikus a fiatal ukrán nacionalizmussal szemben, és csupán kisebbségi magyar vagy magyarság-jelképként beszél a Turul-szoborról. Bonyolítja a helyzetet, hogy a jelenlegi magyarországi kurzus hivatalos ún. nemzetpolitikája a Kárpát-medencében élő magyarokra, mint etnikai közösségre tekint és nem jogállami, állampolgársági alapon definiálja a régióban hét különböző országban élő, magyarul is beszélő embereket közjogi szempontból. Itt újra életbe lép a kizárólagos nacionalista logika, hiszen az ukrán nemzetállam, annak kialakulása alapján nem ismerhet el más nemzetállami létezést területén, és a helyi magyar kultúrát ápoló embereket etnikai kisebbségként értelmezi, annak kulturális életét és emlékeit gondozza. Értsd: nem az ungvári Petőfi szobrot döntötték le, hanem a magyar felsőbbrendűséget is jelképező munkácsi Turult-madarat.

A Turul-szobrot tehát Ukrajna nem semmisítette meg, csupán megfosztotta attól a többletjelentéstől, ami a nacionalista értelmezésben nem csupán egy műalkotást, hanem az adott nemzetállami fennhatóságot is jelképezi. A szobor múzeumi elhelyezésével a magyar nacionalista metapolitikai többletjelentéstől fosztja meg, de meghagyja a magyar kulturális alkotásra való emlékezést kiállítási tárgy pozícióban.

Másrészt, azt is látni kell, hogy a döntés egyértelműen az ukrán nemzetállami nacionalizmus érvényesítése, amely egy olyan etnikailag kevert régióban, mint Kárpátalja, visszatetszést keltő, és a nemzetiségi ellentéteket fokozza. Egy nacionalista konfliktus eszkalálódásához azonban két fél szükséges, ezért a magyar állami uszítás és propaganda Ukrajna ellen szintén nem a kárpátaljai népek együttélését segíti.

Kétségtelen, hogy egy Turul-szoborhoz több értelmezés is kötődik. Bármelyik egyoldalú kiemelése azonban félreértelmezi és torzíthatja a jelen emberének értékelését. Hiba lenne csak az utólagos értékelések alapján véleményt mondani, ezért a szobor megítélése kapcsán legalább olyan fontos a történelmi tények és a körülmények ismerete is.

Az elméleti alapozó után, utazzunk most vissza az időben és ismerjük meg a munkácsi Turul történetét kritikus szemmel is. A Turul szobor történetébe akkor kapcsolódunk be, miután kiesett eredeti funkciójából, amely a magyar nacionalista tér területkijelölését szimbolizálta.

Nem cseh, hanem orosz katonák semmisítették meg

Csehszlovák katonák pózolnak az eltávolított munkácsi Turul-szoborral 1924-ben. A fotón is jól látható, hogy a szobor jó állapotban van. Húsz évvel később, szovjet-orosz katonák semmisítették meg és készítettek belőle vörös csillagot.

Csehszlovák katonák pózolnak az eltávolított munkácsi Turul-szoborral 1924-ben. A fotón is jól látható, hogy a szobor jó állapotban van. Húsz évvel később szovjet-orosz katonák semmisítették meg, és készítettek belőle vörös csillagot.

A munkácsi Turul 1919-ben már a Kárpátaljai Rusz területén állt, ami a csehszlovák államhoz került. A csehszlovák állam minden korabeli, a monarchia és a magyar uralom időszakára utaló jelképet, szimbólumot, különösen a nyilvános tereken, megsemmisített és lebontott. Így járt például Fadrusz János Mária Terézia szobra Pozsonyban, de hasonló sors jutott a munkácsi Turul szobornak is. Nemcsak Csehszlovákiában, de a többi környező utódállamban: Romániában és Jugoszláviában is eltüntették a magyar fennhatóságra utaló, kifejezetten politikai jellegű szobrokat. (Természetesen később más magyar kulturális emlékek is eltűntek az új államok kulturális életéből, de ez most nem e cikk tárgya).

A munkácsi Turul-szobrot bontották le utoljára 1924-ben. A korabeli Horthy-rezsim propagandája szerint a munkácsi Turult a csehek ledobták a hegyről, aztán vitték el a vár területére. Valójában a cseh kormányzat kulturáltabbnak bizonyult. A hatalmas madár szobrát eltávolították az obeliszkről, és történelmi szoborként felajánlották a munkácsi Lehoczky múzeumnak. A múzeum igazgatója, Jankovich József, azonban nem volt hajlandó átvenni az ereklyét, mondván, nincs elegendő hely a szobor tárolására. A Prágai Magyar Hírlap 1925. augusztus 12-én megjelent számából az is kiderült, hogy a csehszlovák hatóságok a bontás során megsérült szobrot végül átadták egy helyi kovácsmesternek a károk kijavítása céljából.

Érdekes adalék, hogy 1934-ben Sátoraljaújhely városa szerette volna megszerezni a munkácsi Turul-szobrot a tervezett Szár-hegyi emlékhelyre, ahol 1934. július 1-én a 100. Országzászlót avatták fel, 1936. október 4-én pedig ott nyílt meg a ma is meglévő Magyar Kálvária. A város a külügyminisztérium útján lépett kapcsolatba a csehszlovák hatóságokkal, akik jó üzleti lehetőséget szimatolva 146 ezer koronát kértek a szoborért, hozzátéve, ha a sátoraljaújhelyiek nem sietnek a döntéssel, akkor elárverezik az alkotást. A városnak azonban nem volt ennyi pénze az üzlethez, így Gömbös Gyula miniszterelnökhöz fordultak, hogy az állam vásárolja meg az „ezredéves emlékművet.

A magyar állam azonban nem fizetett, így a Turul Csehszlovákiában maradt. A Horthy-korszak propagandája ezután kezdte el terjeszteni, hogy a szobrot a csehszlovákok beolvasztották. Ezt az állítást azonban a rendelkezésünkre álló korabeli fotók vagy az 1938-as, 1939-es Magyar Filmhíradó felvételei cáfolják. Érdekesség, hogy 2022. októberében Sátoraljaújhely újra megpróbálja a munkácsi Turul szobrot megszerezni. A magyarországi város “megőrizné a munkácsi turult, amíg visszaszáll a méltó helyére,” írta levelében a jelenlegi polgármester.

Amikor az első bécsi döntés (1938) után Munkács újra magyar fennhatóság alá került, a Turul-szobor sértetlen állapotban porosodott a munkácsi várban. Tanúskodik erről több fotó is, amit a bevonuló magyar hadsereg katonái készítettek. Újabb érdekes részlet viszont, hogy a magyar hatóságok nem állították helyre a munkácsi vár területén az emlékművet, és megvárták vele a szovjet csapatok bevonulását 1944 októberében.

A Turul szobor története a szovjet korszakban nem egyértelműen tisztázott. A történelmi részleteket egy munkácsi helytörténész, Popovics Béla írásaiból foglalom össze.

A Munkácsi Néptanács 1945 januárjában pályázatot hirdetett a kárpátaljai hősök és elesett partizánok emlékművének elkészítésére. A pályázat győztese 5000 pengő jutalomban részesült. Ne feledjük, hogy Kárpátaljai Ukrajna területén ekkor még a magyar pénzzel fizettek. Az emlékművet 1945 áprilisában kezdték megépíteni S.A. Jusov vezetésével. Az építési munkálatokat P. Jershov mérnök-hadnagy vezette. Az építési munkálatokat közvetlenül H. Langbauer vezette. Az emlékművet 1945 június 3-án adták át ünnepélyes keretek között, 15 ezer ember jelenlétében.

A munkácsi helytörténész által kikérdezett helyi, idős munkácsi lakos elmondása szerint a Turul-szobrot szovjet katonák felnégyelték, majd a munkácsi várból a frigyesfalvi vasgyárba szállították, ahol megsemmisítették és a kiolvasztott fémből ötágú csillagokat öntöttek, amelyeket a felszabadított területeken, Kárpátalján, de a mai Magyarország és Csehszlovákia területén is, az elesett vörös katonák tiszteletére épített emlékműveken helyeztek el. Ha a helyi lakos története helytálló, akkor éppen azok a szovjet tisztek és katonák, akik a házában laktak, vettek részt az emlékmű megsemmisítésében, majd az emlékmű-projekt kivitelezésében.

A Pákh-család

Pákh Imre a munkácsi kiállítás megnyitóján közös képen a mosolygó Gyurcsány-házaspárral 2007 júliusában. Forrás: Origo.hu

Pákh Imre a munkácsi kiállítás megnyitóján közös képen a mosolygó Gyurcsány-házaspárral 2007 júliusában. Forrás: Origo.hu

Pákh Sándor a csehszlovák időkben sírkövek, koporsók gyártásával és szállításával foglalkozott. Egy volt orosz cári tiszt lányát vette feleségül. Ő maga a magyar horthysta hadsereg tisztje volt. A szovjet csapatok 1944. novemberi magyarországi benyomulása után Pákh speciális gyűjtőtáborba került, ahonnan megszökött és visszatért Munkácsba, hogy folytassa korábbi tevékenységét. A KGB állandóan megfigyelte. Három gyermeke született, közölük Imre, aki 1974-ben az Egyesült Államokba távozott. Majd három év után a teljes Pákh-család kiköltözött, az édesapával együtt.

A Szovjetunió összeomlása után a Pákh-család élénken érdeklődni kezdett Magyarország és szűkebb pátriájuk, Munkács városa iránt. Egy kárpátaljai magyar lap szerint az idősebb Pákhnak négy álma volt: a szovjet hatalom bukása, a kommunizmus megszűnése, és Nagy-Magyarország helyreállításának ideológiája, valamint a munkácsi Turul-szobor rekonstruálása. A Pákh-család részt vett különböző, Kárpátalját is érintő politikai projektek, szervezetek támogatásában és megpróbálták helyreállítani a Turul-emlékművet is. Pákh Sándor 104 éves korában hunyt el és bár Munkácsban utca van róla elnevezve, Amerikában temették el.

A munkácsi Turul-szobor visszaállításában kulcsszerepet játszott Pákh Imre, amerikai-magyar üzletember, műgyűjtő, akinek történetét 2009-ben az Origo.hu mutatta be részletesen. Pákh, aki a 70-es, 80-as években műtrágya kereskedéssel teremtett vagyont, már 1991-ben céget alapított Magyarországon, és a kilencvenes évektől a Független Kisgazdapárttal (FKgP) ápolt szoros kapcsolatokat. A párt elnökével, Torgyán Józseffel „érdekmentes, nemzeti alapon álló barátságot” ápolt. A 2000-es évek elején az FKgP elnökéhez, és bizalmasához, az előzetes letartóztatásba helyezett Simon Józsefhez fűződő kapcsolatáról kérdezték az újságírók.

Torgyán 2001-es miniszteri bukása után Pákh egyre többször mutatkozott más pártállású politikusok társaságában. Például 2004-ben előbb megkapta a Debrecen mecénása címet a város fideszes polgármesterétől, Kósa Lajostól, majd két évvel később a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat szocialista vezetője, Juhászné Lévai Katalin tüntette ki Önzetlenség-díjjal. Az elismerés azért járt, mert Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiáját együtt elhozta Debrecenbe. A festmények később körútra indultak, többek között az ukrajnai Munkács városában is bemutatták a világhírű festményeket. A munkácsi kiállítás megnyitóján Pákh mellett jelen volt Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök és felesége, Dobrev Klára is (fényképünk).

Leszáll a turulmadár

Helikopterrel repítették egykori helyére a Turul madár szobrát az ukrajnai Munkács történelmi várába. Kép forrása: Facebook

Helikopterrel repítették egykori helyére a Turul madár szobrát az ukrajnai Munkács történelmi várába. Kép forrása: Facebook

A munkácsi várban 2008. április 18-án tartották meg a helyreállított Turul szobor avatóünnepségét. Pákh a Turul szobor hivatalos átadása után négy nappal, április 22-én a Kárpáti Igaz Szóban emlékezett vissza a kezdetekre és a megvalósítás rögös útjára. Elmondása szerint a Turul visszaállításának ötlete apjával együtt a rendszerváltás óta foglalkoztatta. Hiába ismerte jól az első ukrán államelnököt és a munkácsi polgármestert, a helyi kormányzóval pedig hiába ápolt kiváló kapcsolatokat, a kilencvenes években az ukrán hatóságok nem merték kiadni az építési engedélyt a projektre.

Pákh szerint a dolgok akkor fordultak kedvezőbbre, amikor egy magyarul is beszélő kormányzó, Havasi Oleg a Regionális Állami Hivatal vezetője és Lengyel Zoltán magyar származású polgármester voltak Munkácson hatalomban. Pákh úgy emlékezett, hogy a 2007-es munkácsi Munkácsy-kiállítás előkészítésének időszakában vetették fel újra a Turul témáját. Ezt követően a lakosság is növekvő arányban kezdte támogatni a szoborállítás ötletét.

A Munkácsy-kiállítást 2007 júliusban maga az ukrán államelnök nyitotta meg. Az ünnepélyes pillanatok után Juscsenkonak megmutatták az akkor már elkészült Turul-szobor obeliszkjét is. Pákh visszaemlékezése szerint Juscsenko az obeliszknél megkérdezte, hogy „ez mi?”, amire azt a választ kapta, hogy visszaállítanak egy turulszobrot, ami korábban ott állt. Pákh úgy emlékezett, hogy Juscsenkonak is tetszett az ötlet, ami elmondása szerint a helyi, munkácsi politikusokra is olyan hatással volt, hogy támogatták a szobor felállítását.

Joszip Kobal, munkácsi helytörténész 2022. októberében egy helyi hírportálon azonban azt jelentette, hogy amikor Juscsenkót meghívták a Munkácsy-festmény bemutató megnyitójára és megmutatták a leendő emlékmű alapjait, akkor a Turul történetének népszerű változatát mesélték el. Ezt követően nyílt meg az út az emlékmű megépítésére Pákh számára.

Egyébként egy hónappal az emlékmű megnyitása előtt Viktor Juscsenko ukrán elnök New Yorkban Pákh Imrét, mint olyan személyt, aki szolgálatával hozzájárult a helyi kultúra fejlesztéséhez és a történelmi emlékek megőrzéséhez, Bölcs Jaroszláv Fejedelem Érdemrendjével tüntette ki. Hasonló érdemrendet vett át a jelenlegi ukrán elnöktől, Volodimir Zelenszkijtől 2022 januárjában Áder János leköszönő köztársasági elnök és áprilisban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is.

Ukrán-magyar közeledés

A romániai kronikaonline.ro 2007 július végén „Ukrán-magyar közeledés” címmel számolt be Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Viktor Juscsenko ukrán elnök munkácsi találkozójáról. A két politikus részt vett a Munkácsy Mihály festményeit bemutató munkácsi kiállítás megnyitóján, valamint átadtak egy munkácsi OTP bankfiókot is. Juscsenko beszédében „rendkívüli tehetségű, európai szintű” művésznek nevezte Munkácsyt, Gyurcsány pedig arra biztatta a helyi ukránokat és magyarokat, hogy legyenek olyan sikeresek, mint a munkácsi vár fénykorának emberei, Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc.

Az ausztráliai magyarság lapjában, a „Magyar Élet” 2008 május 15-i számában még olvasható az a ma elképzelhetetlen esemény, hogy Ukrajna korabeli elnöke, Viktor Juscsenko a magyar köztévé forgatócsoportját is fogadta Kijivi hivatalában és az ukrán nép történelméről és egyik legnagyobb nemzeti tragédiájáról, a holodomorról (halálra éheztetés) beszélt. Ezt akkor már a kijivi parlament az ukránokon elkövetett népirtásként ismerte el.

A Blikk bulvárlap exkluzív fotókat tartalmazó riportban számolt be egy 2009. januári Juscsenko-Gyurcsány találkozóról, amely során az ukrán elnök a protokoll szabályait felrúgva, a hivatásos sofőr helyére ült, a magyar miniszterelnököt pedig az anyósülésre ültette. A riportból kiderült, hogy a magyar kormányfő a Rákóczi fejedelem profilját ábrázoló papír ötszázason mutatta meg Juscsenkónak, hogy a fejedelem vára, egykor a magyar király fennhatósága alá tartozott.

Ferenc megkérte barátját, Viktort

Az ukrajnai Kárpát Info 2007. Augusztus 1-i címlapján vezető anyagban számolnak be gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Viktor Juscsenko ukrán elnök munkácsi találkozójáról.

Az ukrajnai Kárpát Info 2007. augusztus 1-i címlapján vezető anyagban számolnak be Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Viktor Juscsenko ukrán elnök munkácsi találkozójáról.

Stefan Szikora (1951), aki ma a „Fenix-Slovo” online kiadvány főszerkesztője, korábban, három hónap híján tizenkét éven át a munkácsi járás közigazgatásban dolgozott. Visszaemlékezése szerint ő már 2008-ban sem tartotta jó ötletnek egy Turul-szobor felállítását a munkácsi vár palánkai bástyájára. „De a politikai célszerűség működött. Viktor Juscsenko, Ukrajna korabeli elnöke akkoriban baráti kapcsolatot ápolt Magyarország akkori miniszterelnökével, Gyurcsány Ferenccel,írta cikkében az egykori munkácsi hivatalnok.

Szikora Facebook oldalán is megosztotta cikkét, ami óriási vitát eredményezett a kommentszekcióban. A volt hivatalnok többször higgadtan érvelt a szobor lebontása mellett. Az egyik hosszabb reakciójában részletesebben is beavat minket a részletekbe:

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök 2008-ban a munkácsi gyökerekkel rendelkező Pákh Imre amerikai üzletember kérésére megkérte barátját, Viktor Juscsenko elnököt, hogy állítsa helyre a munkácsi vár bástyáján álló alkotást. Tanúja voltam ezeknek a tárgyalásoknak, és határozottan elleneztem a Turul munkácsi visszatérését. Azzal érveltem, hogy miért kell az ukrán zászló mellé a magyar államiság jelképét, például a mitikus Turul madarat felállítani, miközben Munkács Ukrajna területén található. Javaslatom szerint a Turulnak megfelelőbb helye lenne egy múzeumban kiállítási tárgyként. De ugyan, ki hallgatott akkor a munkácsi járási tanács elnökhelyettesére. (…) Úgy gondolom, hogy a mostani döntéssel Munkács város helyrehozta a 2008-ban elkövetett hibáját. A Turul-szobor helye a múzeumban van, mint kiállítási tárgy, de semmi több. Ha pedig a végrehajtó bizottság határozatát a bontók hanyagul hajtották végre, akkor a következtetések levonása mellett, a szükséges lépéseket meg kell tenni a kivitelezővel szemben,” utalt Szikora utolsó mondataival a kritikára, miszerint állítólag a Turul szobrot nem megfelelő módon távolították el a talapzatáról.

Baloga adta – Baloga elvette

Évek óta célkeresztben: 2018 november 22-én jelentek meg Ukrajnában, Hennagyij Moszkalt és Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola egykori rektorát turulmadárral a háttérben együtt ábrázoló, Közösen küzdjük le a fasizmust feliratú óriásplakátok.

Évek óta célkeresztben: 2018 november 22-én jelentek meg Ukrajnában, Hennagyij Moszkalt és Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola egykori rektorát turulmadárral a háttérben együtt ábrázoló, Közösen küzdjük le a fasizmust feliratú óriásplakátok. Kép forrása: Twitter.

Nem kell magyarellenes politikai lépésnek tekinteni a Turul szobor konspiratív eltávolítását a munkácsi várból,” írta Pavlo Fedaka ukrán történész a Telegramon. A munkácsi születésű tanár elmondása szerint az emlékművet 2008-ban Viktor Baloga Ukrajna Elnöki Titkárságának vezetője idején (2006-2009) adták át. Korábban sem a város akkori polgármestere, Lengyel Zoltán, sem a Regionális Állami Hivatal vezetője, Havasi Oleg nem tudta keresztülvinni a szobor felállítását, mivel a téma megosztotta a közvéleményt.

Az ukrán történész szerint a korabeli magyar állam és az akkori ukrán elnök, Juscsenko mozgalmának színeiben politizáló Baloga alkujának eredménye volt a Turul szobor és a Vereckei hágón állított magyar emlékművek átadása. Baloga akkor óriási hatalommal rendelkezett Ukrajnában, ami azt is jelentette, hogy járási szintig tőle függött az állami hivatalnokok és a törvény őreinek kinevezése is. Baloga óriási profitot termelt a Barva cég által törvénytelen úton Európa országaiba és Nagy-Britanniába csempészett cigarettából.

Csakhogy ehhez Balogának a magyar kormányzati körök támogatását kellett igénybe vennie, hogy svájci óra pontosságával működjön az üzlet. Ennek egyfajta kifizetése volt a Vereckei hágón és a munkácsi várnál felállított két magyar emlékmű,” állítja a történész, ami azt jelenti, hogy az ukrajnai magyarok lakta régió teljhatalmú urának pillanatnyi érdekei találkoztak a korabeli magyar állam érdekeivel.

Fedaka olyan „racionális” politikusként jellemezte Viktor Balogát, „aki ha szüksége van rád, akkor találkozik veled, ha nincs rád szükség, vagy szembemész a politikai álláspontjával, akkor gyorsan dönt és kemény választ ad.” A munkácsi történész szerint most is ez történt. Hiába volt a munkácsi KMKSZ városi frakciója évek óta a Baloga hatalmi központjának hűséges hűbérese, de legutóbbi, nagy horderejű tárgyalásokon szembement a térség korlátlan urának érdekeivel.

A válasz nem sokat váratott magára, a turult lebontották. Baloga tetteiért majd magyarázkodik a magyarországi ukrán nagykövet, Viktor Baloga pedig politikai pontokat szerzett az ukrán patrióták táborában,” írta a munkácsi születésű ukrán történész.

A Turul szobor lebontása a magyar nemzetpolitika csődje

Már a "Trizub" Ukrajna állami címere látható a Turul-szobor helyén 2022. október 21-én, péntek délután 17 óra után egy a a munkácsi vár mellett lakó munkácsi polgár által készített vizuális megerősítés alapján. Kép forrása: Stefan Szykora, Facebook.

Már Ukrajna állami címere, a “Trizub” látható a Turul-szobor helyén a munkácsi vár bástyáján felállított obeliszken 2022. október 21-én, péntek délután 17 óra után egy a munkácsi vár mellett lakó polgár által készített vizuális megerősítés alapján. Kép forrása: Stefan Szykora, Facebook.

Október 18-án, második körben, távolították el az obeliszkről a Turul emlékmű maradványait, a madrászobor karmait és a kardot is. A szobor gyors tempóban történő eltávolítása hat nappal korábban nem sikerült tökéletesen. Ukrán beszámoló alapján tudjuk, hogy a bontási munkálatokat titokban végezték. A szoborhoz vezető utat lezárták. Az obryi.news híroldal tudósítója megpróbált eljutni a szobor helyéhez, de a várkastély alkalmazottja feltartóztatta, sőt azt is megtiltotta, hogy fényképeket készítsen.

Marton Vlad ukrán szociológus nem nacionalista véleményével sok kárpátaljai ukrán és magyar nemzetiségű ember egyetértett. Vlad azt emelte ki, hogy a Turul nemcsak Magyarország, de a munkácsi vár történetével is szorosan összekapcsolódott, ezért teljesen logikus lépésnek számított, hogy 2008-ban, Juscsenko elnök közreműködésével, a Baloga-klánhoz tartozó hivatalnokok engedélyezték a szobor felállítását, egy munkácsi származású, amerikai állampolgár anyagi támogatásával.

Vlad szerint a történet azért fajult el, mert Balogát négy éve sértette, hogy a helyi magyar képviselők nem csatlakoztak a regionális tanácsi frakciójához. Már akkor is a Turul-szobor eltávolításával fenyegetőzött, amit ukrán állami szinten felháborodás követett, ezért akkor lemondott tervétől. Vlad szerint Baloga most azért járt sikerrel, mert számított rá, hogy amikor Ukrajnában egyre többen látják úgy, hogy a jelenlegi magyar kormány megsérti az oroszok elleni szankciókat, a Turul lebontásának visszhangja is gyengébb lesz.

Az ukrán szociológus szerint ugyanakkor azt is látni kell, hogy Magyarország segíti az ukrán menekülteket, ellátja sebesültjeit és részt vesz az ukrán diákok ingyenes oktatásában is, ezért, bár lehet nem szeretni Orbánt, a magyarellenes hisztériára nincs szükség Kárpátalján.

Kétségtelen, a munkácsi hatóságok döntésben benne van az orbánista magyar állam kettős beszéde nemcsak az Európai Unióval, hanem Kárpátaljával kapcsolatban, az ukrán-ellenes kijelentésektől Ukrajna NATO és EU-s integrációjának akadályozásáig. A szobor eltávolítása azonban éppen olyan homogén, nemzetállami logika alapján történt, amit az Orbán-kormány is képvisel, így a felháborodásra legkevesebb oka a magyar nacionalista tábornak van. Az ukrán-magyar kapcsolat elmérgesedése is jelzi a magyar külpolitika kudarcát, mert az orosz-ukrán háborúban elfoglalt ukránellenes vagy passzív magyar álláspont felborította a 2010 előtt kialakult status quo-t a régióban, és teret adott az ukrán nacionalizmus nyílt érvényesítésének.

Pikáns belpolitikai részlet, hogy a Turul-szobor munkácsi visszatérése a „magyarellenességgel” sokszor alaptalanul megvádolt szocialista-liberális koalíció idején valósult meg, és az ún. „nemzetpolitikai fordulatot“ végrehajtó, az állítólag a magyar kisebbség érdekében politizáló Orbán-kormány idején távolították el. Juscsenko és Gyurcsány kapcsolatát kifejezetten barátinak jellemezte a korabeli magyarországi és ukrajnai sajtó is, míg a jelenlegi Zelenszkij-Orbán viszonyról ezt nem lehet elmondani. Viktor Baloga október 19-én úgy nyilatkozott, hogy „Magyarország megbukott a jószomszédi kapcsolatok és az igaz barátság“ vizsgáján.

Budapest akkor járna el okosan, ha az eset kapcsán nem megsértődne, hanem megértően viszonyulna Ukrajnához. Ehhez viszont a magyar államnak be kéne látni a jelenleg uralkodó etnikai nacionalista nemzetpolitikai paradigma kudarcát, amit a kormánypárton kívül több ún. ellenzéki párt is támogat. Egy ilyen pozitív fordulatnak jelenleg minimális az esélye.

Kezőképünkön a Turul szobor 2008. júliusi visszatérését látják. A nehéz terepviszonyok miatt daruval emelték a munkácsi vár területén álló obeliszkre a műalkotást. Kép forrása: Facebook

Írta: Bőtös Botond

Megosztás