Világtérkép

Kíváncsiságunk határtalan. Az Átlátszó külpolitikai blogja: hírek, elemzések és tudósítások a nagyvilágból és a szomszédból, a teljesség igénye nélkül.

orosz-ukrán háború

Szíriává változtatná Ukrajnát az új orosz parancsnok, de nincs hozzá légifölénye – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

Az elmúlt hét ukrajnai eseményeit a Krím-félszigetet és Oroszországot összekötő híd felrobbantása határozta meg, amelyre az orosz megszálló erők újonnan kinevezett parancsnoka, Szergej Szurovikin terrorbombázásokkal válaszolt. Az ukrajnai energiainfrastruktúra elleni rakéta- és dróntámadások sok helyen áramszünetet okoztak, de elemzők szerint az ilyen akciók stratégiai jelentősége csekély, inkább csak a civil lakosság szenvedéseit növelik. A frontokon a héten nem történt jelentős elmozdulás, észak-keleten az ukránok újabb falvakat foglaltak vissza, az oroszok Donyeckben próbálkoznak áttöréssel.

  • Robbantás után átjárhatatlanná vált a Krími híd, a dél-ukrajnai orosz erők egyik legfontosabb ellátási vonala, a helyreállítása hónapokig tarthat.
  • A híd felrobbantását Oroszország erőművek és más civil célpontok bombázásával torolta meg, válaszul Ukrajna újabb lég- és rakétavédelmi eszközöket nyugatról.
  • Herszonban új ukrán offenzívára számítanak az orosz hatóságok, itt is elkezdték a civilek deportálását a Krímbe és Oroszországba.
  • Ellentmondásos hírek érkeztek Limannál egy állítólagos orosz offenzíváról, ukránok eközben Luhanszk megyében nyomulnak előre.
  • Csapatmozgásokat figyeltek meg Belaruszban, de nem valószínű, hogy az orosz szövetséges állam belép a háborúba.
  • A NATO és Oroszország is megtartja az októberben éves nukleáris készültségi gyakorlatát – ezt sokan tévesen az ukrajnai háborúval hozzák összefüggésbe, de békeidőben is most lenne esedékes gyakorlat.

Nem sokkal előző heti összefoglalónk megjelenése után érkezett a hír, hogy valami felrobbant a Krími hídon. Az autópályahíd egyik sávja a tengerbe dőlt, és a vasúti híd is használhatatlanná vált. A mostanáig tisztázatlan hátterű robbantás szimbolikus üzenete nem is lehetne erősebb: a híd a Krím-félsziget orosz megszállása után épült, jelképezve a félsziget Oroszországhoz tartozását. Még fontosabb azonban a híd stratégiai jelentősége: a Krími hídon haladt át a Dél-Ukrajnában, köztük Herszonban harcoló orosz csapatok egyik fő utánpótlási vonala, a háború alatt számos alkalommal haladtak át rajta tankokat, tűzérségi lövegeket és lőszert szállító konvojok.

Orosz katonai konvoj a Krími hídon, szeptemberben. (Képernyőfotó, Twitter)

Fontos, hogy a híd az egyetlen út, amelyen át Oroszországból közvetlenül lehet vasúton hadianyagot szállítani Herszon-felé: a másik déli vasútvonal az ukránok által ellenőrzött területeken megy keresztül. Mivel az orosz logisztika jelentős mértékben támaszkodik a vasutakra, a híd elvágása komoly ellátás-problémákat okoz a dél-ukrajnai orosz csapatoknak.

Fontos utánpótlási vonal állt le

A híd nem semmisült meg teljesen, de súlyosan megrongálódott. Az orosz kormány honlapjára felkerült dokumentum szerint a híd kijavítása 2023 júliusáig is eltarthat (bár az nem derül ki, hogy ez a vasúti vagy az autópályahídra vonatkozik-e, és hogy addig milyen forgalom lehetséges). Csütörtökön megjelent műholdképek alapján a helyreállítási munkálatok még folytak, a vasúti és közúti szállítás nem indult újra.


A Krím felé révszolgálat indult, de a civil áruszállítás nagyon nehézkessé vált. A héten készült felvételeken hatalmas kamionsorok láthatók az Oroszország-Krím-autópályán, több forrás szerint az átjutáshoz napokig kell várakozni.

Bár hivatalosan nem ismerték el, a robbantás valószínűleg az ukrán titkosszolgálatok akciója volt, a támadás után az ukrán médiában is ilyen híradások jelentek meg. Az kevésbé egyértelmű, hogy milyen módon hajtották végre a robbantást. A legvalószínűbb, hogy egy teherautóba rejtett bombát használtak, bár, hogy hogyan tudott bombát elhelyezni egy Oroszországból érkező járműbe az ukrán titkosszolgálat, nem világos. Más spekulációk szerint tengeri drón robbanhatott fel, ami viszont biztosnak tűnik, az az, hogy nem rakétatalálat érte a hidat – erre utaló jel nem látható a robbanás felvételein, a helyszínen nem találtak rakétamaradványokat, emellett Ukrajnának (hivatalosan) nincs olyan rakétája, amely elhordana olyan távolságra, amilyen messze a krími híd van az ukrán vonalaktól.

Civil infrastruktúrát bombáz Oroszország, de katonai sikert ez nem hoz

Az általuk terrorakciónak nevezett robbantásra Moszkva Ukrajna csaknem minden régiójára kiterjedő légihadjárattal válaszolt: október 10-én és 11-én mintegy 83 cirkálórakétát lőttek ki ukrajnai célpontokra, elsősorban a Fekete- és Kaszpi-tengeri hajókról indítva. Feltűnő, hogy a támadássorozatban egyetlen katonai létesítményt sem vettek célba, a cél láthatóan csak a civilek terrorizálása volt. Kijevben lakott területeken, köztük egy játszótéren és egy gyalogos híd mellett csapódtak be rakéták – az ukrán fővárost hónapok óta most érte először támadás. Lvivben, Harkivban és más városokban erőműveket támadtak, ami jelentős területeken áramszünetet okozott, sok háztartás maradt víz és világítás nélkül. German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter szerint az ukrajnai energetikai infrastruktúra mintegy 30 százaléka megrongálódott. A bombázásoknak legalább 20 civil áldozata volt, és több mint 100-an megsérültek.

Bár a bombázások komoly károkat okoztak az energia-infrastruktúrában, elemzők szerint nem valószínű, hogy ez az eljárás jelentős katonai következményekkel járna, vagy, hogy Oroszország egyáltalán ki tudja-e terjeszteni, rendszeressé tudja-e tenni a hasonló támadásokat. Az erőművekben most keletkezett károkat viszonylag gyorsan kijavították, és bár sokkal nagyobb pusztítással tartósan áramtalanítani lehetne egész ukrajnai régiókat, humanitárius katasztrófát előidézve, erre viszont nem látszik, hogy lenne kapacitása Oroszországnak.

A New York Timesnak nyilatkozó nyugati hírszerzési tisztviselők szerint Oroszország raktáron levő precíziós rakétáinak nagy részét az invázió első napjaiban már elhasználta, újakat pedig nehezen tud gyártani, hiszen egyes elektronikai alkatrészeket külföldről kellene importálnia, csakhogy ezekhez most a szankciók miatt nem jut hozzá. A mostani támadássorozatban jelentős részben elavult szovjet rakétákat használtak, ami megmagyarázza, hogy (legalábbis az ukránok állítása szerint) körülbelül a felüket lelőtte a légvédelem. A hét többi részében Oroszország már nem folytatott hasonló intenzitású bombázást.

Ukrajna az új Szíria?

A szovjet-orosz rakéták mellett a támadássorozatban bevetettek iráni Shahed 136-os kamikaze-drónokat is, szintén civil célpontok ellen (a drónok többsége egyébként nem Oroszországból, hanem Belaruszból szállt fel). A modern drónok nagy tömegben alkalmazva okoznak gondokat az ukrán légvédelemnek, ugyanakkor sikeres stratégiai bombázó-hadjáratra (a hátország infrastruktúrájának módszeres elpusztítására) aligha alkalmasak. A drónokat alapvetően harctéri célpontok (pl. egy-egy löveg, vagy tank) elpusztítására tervezték, amire elég is 4 35 kg-os bombából álló fegyverzete, arra viszont nem, hogy egész ipari létesítményeket, vagy háztömböket leromboljon. Ezzel szemben Oroszországnak korlátolt mennyiségben állnak rendelkezésére az importált drónok.

Szergej Szurovikin, forrás: Wikimedia Commons

A rakétacsapások kezdete egybeesik az ukrajnai hadműveletek új parancsnokának, Szergej Szurovikinnak a kinevezésével, így sokan az ő „bemutatkozásának” tartják a bombázásokat. Már csak azért is, mert a tábornok korábban már alkalmazott hasonló taktikát: 2017-től Szíriában vezette az orosz expedíciós erők légierejét, segítve az el-Asszad-rezsimet a felkelők ellen. A szíriai kormányerők épp azzal tudták legyőzni a lázadókat, hogy légi bombázásokkal (részben az orosz légierő segítségével) egész városokat tettek a földdel egyenlővé, ha azokat a felkelők ellenőrizték. Ezek a bombázások több százezer civil halálához vezettek, és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy milliós menekülthullám indult Szíriából.

Ugyanakkor, ahogy a Háborúkutató Intézet (ISW) elemzése rámutatott, Szurovikin kinevezése nem vezet automatikusan az ukrajnai háború „szírianizálódásához.” Szíriában az orosz-asszadista oldalnak teljes légifölénye volt, mivel a felkelőknek egyáltalán nem volt légierejük, és fejlettebb légvédelmi eszközökhöz is ritkán jutottak.

Ehhez képest az ukrán erők rendelkeznek szovjet és nyugati légvédelmi rendszerekkel, emellett az ukrán légierő is aktív, vagyis az orosz légifölényt máig nem sikerült megteremteni. Ez a jövőben még nehezebb lesz, hiszen a 10-11-ei támadások után három nyugati ország is új légvédelmi eszközöket ígért Ukrajnának.

Németország hétfőn jelentette be, hogy felgyorsítják a már megígért IRIS-T légvédelmi rakétarendszerek leszállítását. Keddi jelentések szerint ezekből már meg is érkezett az első négy darab. Franciaország Crotale típusú rövid hatótávolságú rakétaelhárító rendszereket, Nagy-Britannia pedig AMRAAM légvédelmi rakétákat ajánlott fel.

Herszon: „vakációra” visznek az oroszok 40 ezer civilt

Miután az előző héten Herszon megye észak-keleti részén nagy területet foglaltak vissza az ukránok, a múlt héten viszonylag stabil volt a frontvonal. Orosz források szerint az ukránok Borozenszke és Pjatihatki vonalán folytattak lokális ellentámadásokat, amiket visszavertek. Az ISW jelentése szerint orosz erők október 9-én és 10-én sikertelen kísérletet tettek állásaik visszaszerzésére Herszon északi részén, Davidiv Brid irányában.

A fronton a héten az oroszok többször bevetették az iráni drónokat, és aktív volt a légierő. A támadások célja az lehet, hogy lelassítsák az ukrán előrenyomulást addig, amíg sikerül új védelmi vonalat kialakítani Milove vonalában. Ukrán források szerint az orosz légierő komoly veszteségeket szenvedett a térségben, az ukrán légvédelem kilőtt 5 helikoptert. Az iráni drónok ellen az ukránok vadászgépeket is bevetnek, egy ilyen akció során az ukrán légierő közlése szerint egy technikai hiba miatt lezuhant az egyik ukrán MIG-29-es.

Több jel utal arra, hogy Oroszország arra számít, nem tudják sokáig tartani Herszon megyét, vagy hogy Herszon városa hamarosan ostrom alatt állhat. A megszálló közigazgatás tisztviselői október 9-én és 10-én felgyorsították a lakossággal szembeni „szűrő” tevékenységet, azaz kiválasztott civilek Oroszországba és a Krím-félszigetre való deportálását. Vlagyimir Saldo, a Herszon terület megszállási adminisztrációjának vezetője a hét elején bejelentette, hogy a krími és dél-oroszországi területek kormányzói összesen 40 000 embert „fogadjanak be” a Herszon területről. Saldo ezt úgy interpretálta, hogy nem evakuációról van szó, hanem csak „vakációra” viszik a családokat.

Valójában a program azokra a korábbi kitelepítésekre hasonlít, amelyek során már mintegy 2 millió embert hurcoltak Oroszországba, főként a háború által lerombolt városokból (pl. Mariupol), és a megszállt, de az ukránok által később visszafoglalt területekről.

Pénteken a radarokon ismét feltűntek a NATO felderítő gépei a Fekete-tengeren és Ukarjna nyugati-határainál, ami szintén egy déli offenzíva előjele lehet. Nyílt titok, hogy a nyugati elektronikus megfigyelő (SIGINT) gépek az orosz hadállások után kémkednek, hogy átadják a koordinátákat az ukrán erőknek, akik rakétákkal vagy légierővel tudnak csapásokat mérni rájuk. Herszon megye mellett elképzelhető, hogy Zaporozsia régióban indul ukrán ellentámadás: a Rybar orosz haditudósító szerint ebben a térségben ukrán folyami hajók és különleges erők gyülekeztek. Zaporozsiában Ukrajnának két célpontja lehet, egyrészt visszaszerezhetné az enerhodari atomerőmű feletti ellenőrzést, másrészt az Azovi-tenger partvidékénem visszafoglalásával teljesen elvághatja a herszoni orosz erőket az utánpótlásról. A Rybar értesülését azonban más forrás nem erősíti meg, lehet, hogy az nem több dezinformációnál. Nem ez lenne az első eset, hogy az oroszok az atomerőmű elleni támadásról szóló álhírt terjesztenek.

Luhanszk: újabb településeket foglaltak vissza az ukránok

Mostanra Ukrajna visszafoglalta Harkiv megye szinte minden települését, észak-keleten a harcok főként Luhanszk megyében, a P07-es autópálya mentén zajlanak. Egy október 8-án közzétett fotó alapján az ukránok visszafoglalták Sztelmakikva falut, csütörtöki felvételek alapján pedig felszabadították Piscsane és Beresztove falvakat Harkiv és Luhanszk határában.


Az ukránok fő célpontja térségben Szvatove városa, amely a délebbre fekvő Kremminával együtt fontos logisztikai központ. A két városon keresztül futó autópályán oldható meg az ellátmány szállítása Luhanszk délnyugati területeire, köztük Szeverodonyeck városába, amelyet júniusban az oroszok több hetes véres harc árán foglaltak el. Az oroszok is a két város vonalán készülnek védekezésre, a héten megjelent videón látható, amint hosszú vonalon ásnak lövészárkokat:


Donyeck: ellentmondásos hírek egy orosz offenzíváról

A délebbi donyeck megyéből ellentmondásos hírek érkeztek: több orosz haditudósító arról számolt be, hogy az oroszok sikeres offenzívát indítottak Torszke és Terni települések ellen (ezek korábban kulcsfontosságúak voltak Liman bekerítésében), visszaszorítva az ukránokat a Zserebec folyó vonalára. A hírt ukrán források nem erősítették meg, és felvételek sem készültek orosz katonákról, vagy harcokról a városokban. Egy videón egy ukrán katona azt állította, hogy ők ellenőrzik Torszkét. A nyugati tudósítók térképein a két települést ukrán területként jelölik.

Az elmúlt egy-másfél hónapban az orosz katonai bloggerek hirtelen nyíltan kezdtek beszélni a hadjárat problémáról, és rendkívül kritikusak voltak az orosz hadvezetéssel szemben. Többször előfordult, hogy ezek a félhivatalos orosz források előbb számoltak be ukrán áttörésekről, mint maguk az ukránok, és ha az ő információk alapján készítettünk térképet, azokon az ukránok jobban álltak, mint saját tudósítóik szerint.

Ebből a szempontból fordulat történt a héten, több katonai blog ismét sikerjelentéseket kezdett közölni, bár az állítólagos orosz áttöréseket nem tudták igazolni. Ha más nem, az látszik, hogy a kommunikációs térben hatott Szergej Szurovikin kinevezése és a bombázások: a katonai bloggerek jellemzően keményvonalas nacionalisták, a háborút támogatják, és azért bírálják Moszkvát, mert „nem elég kemény” Ukrajnával szemben. A civil célpontok elleni támadások az orosz keményvonalasok megnyugtatását szolgálhatják, ami részben sikerült is.

A donyecki Bahmut térségében továbbra is az oroszok folytatnak támadásokat: az ukrán vezérkar október 12-i jelentése szerint az ukrán erők visszaverték az orosz szárazföldi támadásokat a várostól északkeletre, Szoledar, Spirne és Bakhmutszke közelében, valamint délre Majorszk, Ivanhrad és Mikolajivka közelében. Orosz források szerint több helyen sikeresen nyomultak előre, elfoglalva például Bahmut északkeleti részén az E40 és a T1302 autóutak kereszteződését. Bahmut az a térség, ahol a Wagner zsoldossereg egységei harcolnak, egyben az egyetlen olyan frontszakasz, ahol az oroszok az elmúlt hetekben még védekezésre tudják kényszeríteni az ukránokat. A Putyin séfjeként emlegetett oligarcha, Jevgenyij Prigozsin valószínűleg megpróbál politikai tőkét kovácsolni ebből: nemrég elismerte, hogy az ő irányítása alatt áll a Wagner-csoport, majd élesen kritizálta a reguláris hadsereg vezetőit.

Nukleáris hadgyakorlatot tartanak a nagyhatalmak, de nem Ukrajna miatt

A háború nemzetközi vonatkozásaiban nem látható változás: október 12-én a NATO-tagállamok találkozója után Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megerősítette, hogy a tagállamok folytatják Ukrajna ellátását fegyverekkel és lőszerekkel. A héten az ENSZ-tagállamok nagy többsége megszavazta a kelet-ukrajnai területek orosz annektálását elítélő határozatot, csütörtökön pedig az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) egyhangú szavazáson terrorista rezsimnek minősítette Oroszországot a civilek elleni támadások miatt.

Oroszország kevés szövetségesre tud támaszkodni, közülük a legfontosabb Belarusz, amely a héten lehetővé tette, hogy orosz csapatoka területéről indítsanak légi támadásokat Ukrajna ellen. A fehérorosz diktátor Alekszandr Lukasenka a héten azzal vádolta Ukrajnát és Lengyelországot, hogy támadásra készülnek Belarusz ellen, majd bejelentette, hogy „regionális műveleti hadtestet” hoznak létre Oroszországgal.

Ennek ellenére nem valószínű, hogy Lukasenka 8 hónap után belép a háborúba: ennek ellentmond, hogy a héten készült felvételek szerint Belaruszból tankokat szállítottak el Oroszországba: úgy tűnik, Oroszország a szövetséges rezsimtől vesz át fegyvereket, hogy Ukrajnában vessék be őket, de a támadás nem Belarusz irányából érkezik.

A nemzetközi fronton érdemes még megemlíteni, hogy a napokban a NATO és Oroszország is nukleáris készültségi gyakorlatot tart. A sajtóban ezt többen úgy értelmezték, hogy a két oldal az ukrán háború miatt készültségbe helyezi nukleáris csapásmérő eszközeit. A Magyar Hírlap például fel is használta a hírt a NATO elleni hergelésre: a cikk összekötötte a NATO „atomháborús hadgyakorlatát” azzal, hogy Liz Truss brit miniszterelnök korábban úgy fogalmazott, „bármikor kész megnyomni az atombombákat indító gombot.”

A valóság viszont kevésbé ijesztő: a mostani gyakorlatok (mind orosz, mind NATO-részről) nem az ukrajani háborúval függnek össze, mivel békeidőben is október közepén esedékes a nukleáris készültségi gyakorlat – csak épp békeidőben ez nem szokta átlépni a média ingerküszöbét. A NATO például tavaly október 18-án, tavalyelőtt 16-án rendezett hasonló gyakorlatot. A Reuters eredeti híradásából szintén kiderül, hogy Jens Soltenberg csak a szokásos éves gyakorlat megtartását jelentette be, nem rendkívüli „atomháborús hadgyakorlatot.”

NATO évente tart ilyen gyakorlatot, csak békeidőben ez nem lépi át a média ingerküszöbét. Az elmúlt években is október közepén tartotta a NATO ugyanezt a készültségi gyakorlatot, tavaly október 18-án, tavalyelőtt 16-án. A Reuters eredeti híradásából szintén nyilvánvaló, hogy Stoltenberg az éves, békeidőben is megtartott gyakorlatról beszél.

Zubor Zalán

Megosztás