Három tüntetést szerveztek az elmúlt hetekben a cseh kormány politikája ellen Prágában. Vajon megnyílik-e az elszegényedő cseh társadalom a szélsőséges politikai kínálat előtt? Elemzésünk.
Hetek óta az orbánista kormányzati propaganda egyik kedvenc toposza a „nagyon nagy elégedetlenség” Csehországban, ahol már „százezer ember demonstrál”, csak idő kérdése a cseh kormány bukása és a visegrádi négyek csoportja újra összeáll a nemzetközi színtéren. A billegő, ingatag cseh (és szlovák) „szivárványkoalíció” toposza annak a kormányzati üzenetnek a része, hogy az egymással veszekedő, Európa-barát, demokratikus pártok csak romlásba viszik nemcsak országukat, de az európai kontinenst is. Az Orbán-kormány várakozása szerint már csak idő kérdése, hogy a megnehezedő életkörülmények és a „liberális kormányok” politikája elleni tiltakozások helyreállítják a „brüsszeli elit” ellen harcos Visegrádi Négyek csoportját nemzetközi szinten.
A szeptember eleje óta eltelt másfél hónapban azonban tisztult a kép. A megélhetési aggályok miatt aggódó emberek egy része felismerte, hogy oroszbarát csoportok által szervezett eseményen vettek részt, mert az újabb demonstrációk létszáma fokozatosan csökkent. Másrészt, a cseh kormány időben belátta, hogy a lakosság egy része komoly anyagi problémákkal néz szembe, ezért sokoldalú támogatási programcsomaggal reagált a növekvő társadalmi elégedetlenségre. Ennek meg is lett az eredménye, mert a múlt héten megtartott önkormányzati és szenátusi választásokon, a populista erők nem törtek át, a cseh kormány társadalmi támogatottsága stabil. A választásokról egy másik cikkben számolunk be részletesen.
Jelen cikkben a kormányellenes demonstrációkat vizsgáltam meg. Bemutatom az elmúlt egy hónapban megtartott csehországi tüntetések szervezőit, a tüntetésen résztvevő társadalmi csoportokat és a megmozdulások fő követeléseit és a köztük lévő különbségeket is. A végén nem felejtek el egy régiós kitekintést sem tenni.
Foto: Gabriel Kuchta, Deník N
A vártnál kevesebben jelentek meg az október 8-án megtartott, sorrendben harmadik, őszi kormányellenes és első szakszervezeti demonstráción. A rendezvény létszáma nemcsak az első rendszerellenes tüntetés létszámától maradt el, de a szervezők által előzetesen várt ötvenezer főtől is. A rendőrségi becslés alapján néhány ezren lehettek a Vencel-téren. Az „Öt perccel tizenkettő után” elnevezésű tüntetés már javában tartott, amikor a rendelkezésre álló vizuális beszámolók alapján is csak az volt látható, hogy a Vencel-tér felső részének negyedét töltötték meg a résztvevők.
Nem volt ez mindig így Csehországban, ahol szintén látványosan összementek a hagyományos baloldali – szocdem és kommunista – pártok. Emlékszem, egy szintén jobboldali gazdaságpolitikát képviselő Petr Nečas-vezette kormány megszorítási tervei miatt a szakszervezetek egy százötvenezres tüntetést is összehoztak 2012 tavaszán.
A szervezők nem voltak csalódottak a létszám miatt. Szerintük azért nem jöttek el az emberek, mert sok munkavállaló nem akart pénztől elesni és kivenni szabadnapot a tüntetés miatt. A vizuális beszámolók alapján a megjelentek között sok fiatal arcot lehetett látni, de túlsúlyban voltak az idősebbek és a középkorúak. A demonstráció résztvevői között látható volt néhány baloldali politikus is, mint például a szocdem párt elnöke, Michal Šmarda vagy az előző kormány szocdem miniszterei, Jana Maláčová és Matěj Stropnický.
A szakszervezeti vezetők a gazdasági válság által fenyegetett alacsony jövedelmű csoportok megvédése érdekében léptek fel. Szorgalmazták a reáljövedelmeket csökkentő infláció megszüntetését valamint az energiaszektor és vízgazdálkodás kritikus infrastruktúrájának államosítását. A fémmunkások szakszervezetének szóvivője szerint a kormánynak elsősorban az energia-, élelmiszer- és üzemanyagárakat kellene szabályoznia, „mielőtt Csehország recesszióba megy.”
Ezen kívül követelték a kormánytól a minimálbér idei 2000 koronával történő megemelését a mintegy 320 ezer forintnak megfelelő 18200 koronára, január elsejétől a közszférában tíz százalékos bérnövekedést, a táppénz és az ápolási díj 20 százalékos, valamint a családi pótlék vagy a gondozási díj emelése mellett álltak ki.
De a szakszervezeti tüntetésen részt vettek kisebb, baloldali politikai pártok, szervezetek is.
A Zöldek is egyféle „harmadik utat” kínálnak azon cseh választópolgárok számára, akik nem szeretnék sem a jelenlegi jobboldali kormányt, sem a szélsőségesek és populisták útját választani. Michal Berg társelnök előrelépésnek nevezte, hogy a mostani szakszervezeti tüntetésen mikrofont kapott a zöld politika képviselője is, mivel korábban hasonló rendezvényeken a felszólalók még támadták a zöld politikát. Berg szerint fontos, hogy a hagyományos szakszervezeti politika ne csukja be a szemét a környezetvédelmi átalakulás szükségessége előtt.
Třetí demonstrace ve třech dnech. Zatímco ty dve předchozí byly “naše”, tady jsem byl spíš jako ze zvědavosti, a taky jako podpora pro Annu Kárníkovou a Kláru Bělíčkovou, které na odborářské demonstraci měli možnost mluvit za ekologické organizace. Moje dojmy: pic.twitter.com/WvPum8kBeC
— Michal Berg (@MichalBerg) October 8, 2022
„Köszönet mindenkinek, aki ma csatlakozott az autoriter-elleni blokkhoz a szakszervezetek demonstrációján. Remek, hogy ilyen nehéz időben is nem kevés ember gyűlt össze.”
Proč by měli lidé padat do chudoby, zatímco korporacím rostou zisky bez práce?
Budoucnost podporuje demonstraci @odbory Proti chudobě ✊ pic.twitter.com/ErAHk00mWp— Budoucnost (@Budoucnost_cz) October 8, 2022
Támogatta a szakszervezetek szegénység elleni demonstrációját a Jövő (Budoucnost) progresszív baloldali mozgalom is, akik azt kérdezték a Twitteren, hogy „miért kell az embereknek elszegényedni, miközben a vállalatok munka nélkül termelnek profitot?”
✊ Díky všem, kdo dorazili*y na antiautoritářský blok na odborářské demonstraci! Je skvělé, že se i v těžké době sejde ne zcela zanedbatelný počet lidí. Report a zhodnocení brzy. #LuxusProVšechny pic.twitter.com/KSd0vUKgyo
— Anarchistická federace (@afederace) October 8, 2022
Az esemény végén az Anarchista Föderáció néhány aktivistája élénk szóváltásba keveredett néhány a rendezvényen megjelent neonácival. Az esemény után a Twitteren jelezték, hogy fizikailag senkinek nem esett bántódása részükről, de a szociális ellenállási mozgalmat nem fogják átengedni a náciknak és a jövőben az ilyen „trógerekkel továbbra is készen állunk konfrontálódni legyen a kezükben KSČM vagy a DSSS zászlaja.” (A KSČM a Putyinnal szimpatizáló cseh kommunista párt rövidítése, a DSSS a cseh szélsőjobboldal antiszemita pártja).
A rendezvényen részt vettek még a Friday For Future a cseh Greenpeace és más környezetvédelmi csoportok és a csehországi kommunisták képviselői is.
A nemzetközi trendeknek megfelelően a cseh baloldal nemcsak széttöredezett különböző frakciókra, csoportokra, de szavazói egy része ma már többnyire a szélsőséges és populista pártok szavazótáborát erősíti. A svéd és az olasz parlamenti választások szélsőjobboldali, populista pártok győzelmei és a hétvégi baloldali demonstráció után a cseh értelmiség körében elindult a vita, hogyan lehetséges, hogy az elszegényedés és a magas árak elleni szakszervezeti demonstráció csak néhány ezer embert vonz, míg a szélsőjobb több tízezer embert tud megmozgatni egy hasonló tematikájú rendezvénnyel.
Emlékezetes, nagy megdöbbenést váltott ki a cseh politika fősodrában, amikor szeptember 3-án megjelentek az első fotók a több tízezres, rendszerellenes, oroszbarát dezinformátorok által megszervezett rendezvényről. Az tüntetés több tízezer – rendőri becslések szerint „hetvenezer”, mások szerint harmincezer, a magyar kormányzati propaganda szerint „százezer” – főt vonzott a cseh főváros főterére. A szeptember 28-án megtartott újabb esemény létszámát a cseh rendőrség már csak „kevesebb, mint tízezer” főre becsülte. Mindkét tiltakozást a „Nekünk Csehország az első” elnevezésű mozgalom életrehívói, Jiří Havel és Ladislav Vrábel szervezték, akik elmondásuk szerint nem tartják magukat politikusnak.
Policisté dohlíží na Václavském náměstí na oznámené shromáždění. Na místě jsou ke 14 hodině podle našeho odhadu nižší desítky tisíc účastníků. #policiepha pic.twitter.com/TafukIKPwt
— Policie ČR (@PolicieCZ) September 28, 2022
Mit jelent a rendszerellenesség? A kifejezést a modern politikai diskurzusba Giovanni Sartori, többek között a pártok összehasonlító elemzésével foglalkozó olasz politológus vezette be a 2000-es évek első évtizedében. Szigorúan véve a rendszerellenes mozgalmak, pártok célja nem a kormányváltás, hanem az egész politikai rendszer megváltoztatása egy bevallott, idegen ideológián keresztül. (Vö: „Fülkeforradalom”). Közös nevezőjük még a befolyás delegitimálása, ami azt jelenti, hogy minden rendszerellenes párt megkérdőjelezi az általa ellenzett rendszer legitimitását, és aláássa annak támogató alapjait. Európában a liberális parlamentáris demokrácia, valamint a szabad piacgazdaságot tekintik a társadalmi berendezkedés alapjának, ezért azok a pártok, mozgalmakat, amelyek a demokrácia és a piacgazdaság felszámolásáért küzdenek, nevezzük rendszerellenesnek.
A szeptember 3-án és 28-én összehívott rendszerellenes demonstrációk felépítését és programját a cseh nacionalista kellékek határozták meg. A rendezvények elején elénekelték a cseh himnuszt, csakhogy a dalt az idegengyűlölő Tomáš Ortel elénekelte el, aki a cseh szélsőjobboldali „nemzeti rock” műfaj közismert alakja. A Vencel-téri rendezvényt kivetítő segítségével követték országszerte más városokban is.
„Ez egy új nemzeti megújulás. A cseh nemzet feltámadt és visszaveszi országát!” – indította hasonló nacionalista szellemben a demonstrációt az egyik szervező, Jiří Havel, majd kijelentette, hogy „száznyolcvan fokkal szeretnénk megfordítani Csehország politikai irányultságát, amit erőszakmentes módszerekkel szeretnénk elérni.” Vrábel, aki másik szervező, beszédében a jelenlegi kormány lemondását és új választások kiírását követelte, és szerinte az ország irányítását pedig „nemzeti elkötelezettségű szakértőknek” kellene átvenni.
A szervezők szerint „helyre kell állítani Csehország élelmezési függetlenségét”. Ezzel a rendszerváltás előtti, államilag támogatott csehszlovák mezőgazdasági állapotokról szóló romantikus, de hazug illúziót próbálták táplálni. Követelték még az önkéntes védőoltást is, amely téma összeköti őket a 2020-as év populista slágertémájának számító koronavírus világjárvány idején kifejtett tevékenységükkel a kormány vírusellenes intézkedéseivel szemben.
Szó volt még a csehországi ipar „felszabadításáról” a külföldi cégek befolyása alól. Itt azt érdemes tudni, hogy a cseh energiapiac – összehasonlítva a magyarországival vagy a szlovákiaival – teljesen liberalizált és a kormány nem tud közvetlenül a lakossági árakra hatást gyakorolni, például befagyasztani. Ezért áll elő az a helyzet, hogy a csehek többet fizetnek még ársapkával is, mint a szlovákok vagy a magyarok az energiáért. Egészen konkrétan, még az árbefagyasztások után is, egy átlagos cseh ma négyszer többet fizet az energiáért, mint egy átlagos szlovák állampolgár.
A cseh kormány az energetikai cégekkel tud megállapodni és a multivállalatokat kényszeríteni a kedvezmények bevezetésére, miközben az állami költségvetésből kompenzálják ezeket a cégeket. A magasabb életszínvonal mellett ugyanakkor egy átlagos cseh fogyasztó benne marad a globális gazdasági folyamatokban, az árakat a piac szabályozza, míg egy átlagos magyar, a kormány államosító és közvetlenül beavatkozó politikája miatt, fokozatosan kikerül onnan, ami a termékek és a szolgáltatások rosszabb minőségében és sok esetben drágulásban nyilvánul meg.
A szervezők követelték még, hogy a cseh állam kössön Oroszországgal szerződést, hogy Moszkva a jövőben alacsony áron szállítson gázt Csehországba. Ezen kívül követelték a cseh kormány lemondását, Csehország kilépését a NATO-ból, az Európai Unióból, az ENSZ-ből és az az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) is, de határozottan felszólaltak az euro pénznem csehországi bevezetése ellen is.
A tüntetés szervezői felszólították a cseh parlamenti képviselőket, hogy lépjenek ki pártjaikból, de mandátumukat megtartva dolgozzanak tovább a parlamentben független pozícióból „közvetlenül a cseh nemzetért.” Bejelentették, hogy október 10-én Miloš Zeman köztársasági elnökhöz fordulnak a Fiala-kormány menesztésének és egy előrehozott parlamenti választások kiírásának ügyében, majd egy hónap múlva, újabb tüntetést szerveznek.
Ez utóbbi akció végül teljes bukás lett. A kormány leváltását követelő, beígért 2,3 millió aláírás helyett mindössze 37 ezer aláírást tudtak összegyűjteni.
Hogy nemzetközi kontextusban is lássuk a rendszerellenes mozgalom elhelyezkedését, és szélsőséges, populista jellegét, ismerjük meg a fellépő külföldi vendégszónokokat is.
Szeptember 28-án a németországi, szélsőjobboldali AfD európai parlamenti képviselője, Christine Anderson lépett a színpadra, aki beszédében azt hangsúlyozta, hogy Csehországnak sok tapasztalata van a zsarnoksággal kapcsolatban. Konkrétan az 1989-es kommunista időszakot megemlítette, amikor Csehország a Szovjetunió uralma alatt állt.
Ještě návrat na demonstraci na Václavském náměstí. Přiznám se, že nejvíce jsem lapal po dechu, když jsem z první řady slyšel, jak poslankyně Alternativy pro Německo Ch. Andersonová tvrdila, že nemáme v Česku svobodu – a většina lidí v davu nadšeně souhlasila… Tady to je naživo. pic.twitter.com/SuwHDSxKVL
— Radek Bartoníček (@R_Bartonicek) September 30, 2022
„Bevallom, akkor kapkodtam leginkább a levegőt, amikor az első sorból azt hallottam, hogy az AfD képviselője állítása szerint Csehországban nincs szabadság, majd a tömeg nagy része ezzel lelkesen egyetértett.. itt van élőben,” írta Twitter-beszámolójában Radek Bartoníček, az Aktualne.cz újságírója, akinek helyszínen készített felvétele alapján azt is hallani, hogy az EP-képviselő angolul elmondott beszédét a cseh szinkrontolmács meglehetősen szabadon fordította le. A jelenet azóta már kisebb belpolitikai botrányt is okozott Csehországban.
Ezt követően lépett színpadra az AfD cseh származású politikusa, Petr Bystroň. Az ő nevével először akkor találkoztam, amikor Steve Bannon, a volt amerikai elnök, Donald Trump egykori tanácsadója, még az európai szélsőjobboldali összefogást szervezte 2018 őszén. Ő volt az, aki elintézte Csehországban, hogy a Kreml-barát cseh köztársasági elnök, Miloš Zeman fogadta Bannont múlt a cseh elnök nyári rezidenciáján, de a cseh közrádióban beszámolt Bannon a magyar közvélemény elől eltitkolt budapesti útjáról is.
Titkolja a Miniszterelnökség, tárgyalt-e vasárnap Budapesten Orbán Viktorral Steve Bannon
Nem áll jól Steve Bannon egykori amerikai elnöki tanácsadó “A Mozgalom” (The Movement) elnevezésű európai populista, szélsőjobboldali pártokat összefogó projektje. A napokban Bannon Londonban, Rómában Prágában és Budapesten járt. Magyarországi útja nagyrészt titokban maradt, ám több külföldi lap tudósítása szerint azért érkezett, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyaljon. A Washington Post egy vasárnap esti vacsoráról tud.
A Donald Trump mellett nyíltan kiálló Bystroň a Vencel-téren felállított színpadon azt hangsúlyozta, hogy a populisták mindig a nép oldalán harcolnak a populisták ellen „a családért, a hazáért, az istenért és szabadságunkért.”
Az emelkedő élelmiszer- és energiaárak, a magas infláció és a fizetésképtelenségtől való félelem vitte ki az embereket Brnoban is az utcára, 2022. szeptember 28-án.
A cseh civil társadalomra jellemző, hogy rendkívül aktív, politikai és ideológiai iránytól függetlenül. Ezért bármilyen ideológiai tiltakozás jó eséllyel a polgárosultabb cseh városokban is megjelenik. Így volt ez az Andrej Babiš volt kormányfő ellen szervezett polgári demonstrációhullám idején és ez történt a „Nekünk Csehország az első” mozgalom esetében is.
A rendszerellenes tüntetések második fordulójában emberek gyűltek össze a kormány távozását követelni a második legnagyobb cseh városban, Brnóban is. A transzparensek és a beszédek hasonló üzeneteket fogalmaztak meg, mint a prágai eseményen elhangzottak. Hasonló megmozdulást szerveztek Plzen, Olomouc, Liberec és České Budějovice városokban is, néhány száz ember részvételével.
A megyeszékhelyek közül Ostrava volt az egyetlen kivétel, ahol nem az oroszbarát mozgalom, hanem a szélsőjobb, parlamenti ellenzéki párt, a Tomio Okamura vezette SPD szervezte a tüntetést. Beszámolók alapján a rendezvényeken többségében idősebb és középkorú emberek vettek részt, sokan közülük a két etnikai nacionalista párt, a szélsőjobboldali SPD és a szélsőbaloldali KSČM zászlóival vonultak.
A baloldali kormányellenes és a szélsőjobb, rendszerellenes demonstrációk között több, felszíni különbség is érzékelhető volt.
Amikor a riporterek a múlt hét szerdai tüntetés résztvevőit kérdezték, hogy mi hozta ki őket tüntetni a kormány ellen, akkor többségük a drágulást, az Ukrajna melletti, szerintük eltúlzott kiállást és a koronavírus elleni oltást is megemlítették. A tiltakozók fejének többségében ezek az ügyek úgy kapcsolódnak össze, ahogy az egyik megkérdezett egy mondatban összefoglalta: „A coviddal kezdődött, Ukrajnával folytatódott és most itt van ez a drágulás.”
Voltak olyanok is, akik szerint a szólásszabadság korlátozott Csehországban, ezért a „szabadságért” demonstrálnak. „Ha ma kimondom, hogy Putyinnal vagyok, másnap börtönbe zárnak. Ez a szólásszabadság?” – panaszkodott az egyik résztvevő. Ismert: Csehországban a háború kitörése után két nappal, Igor Stříž cseh legfőbb államügyész bejelentette, hogy az orosz agresszió melletti kiállás bűncselekménynek minősül Csehországban.
Kormányzati szinten harcol Csehország az orosz háborús dezinformáció ellen
Törvénybe ütközik Csehországban Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyílt támogatása. A rendőrséghez már több száz bejelentés érkezett, megkezdődtek a letartóztatások, és megtörtént az első gyanúsítás is. Csehországban egy hete blokkoltak nyolc dezinformációs weboldalt is, mert a hatóságok szerint az ukrajnai háborúval kapcsolatban megjelent hírek a cseh nemzetbiztonságot fenyegetik.
A demonstráció résztvevői szerint az általános problémákat azonnal megoldaná a jelenlegi kormány lemondása.
A rendszerellenes tüntetések kapcsán érdekes kommunikációs kísérletet hajtott végre Radek Bartoníček, az Aktualne.cz több mint három évtizede pályán lévő újságírója. A cseh közéletben hetek óta a közélet egyik kedvelt témája a szeptember elején összejött hetvenezer fős tüntetés közönségének története, kik ők és milyen motivációkkal mentek ki a kormány ellen tüntetni. A prágai fősodratú buborékban a Twitteren született magyarázatokkal szembemenve, Bartoníček fogta kameráját és kiment a helyszínre.
„Tisztában vagyok azzal, hogy valószínűleg végsőkig próbára teszem a Twitteren lévők többségének türelmét és toleranciáját, de szerintem továbbra is hasznos megismerni, kik jártak ma a Vencel-téren és milyen véleménnyel rendelkeznek. Például itt van ez a hölgy, akivel sokan nem fogtok egyetérteni, de köszönöm megértéseteket,” írta felvezetőjében Bartoníček.
8. Jsem si vědom, že asi zkouším trpělivost a toleranci většinové části Twitteru na samou hranici, ale podle mě je užitečné znát názory a reakce lidi z dnešního Václaváku. Třeba této paní, se kterou mnozí nebudete souhlasit. A někteří budete. Díky za pochopení pro novinařinu. pic.twitter.com/Ej79V9jqGT
— Radek Bartoníček (@R_Bartonicek) September 28, 2022
„Ön szerint hogyan kéne a jelenlegi kormány tevékenységének véget vetni?” tette fel a kérdést az újságíró.
„Nekem mindegy, lehetőség szerint legyen békés úton..például defenesztráció (nevet). Komolyra fordítva, egyszerűen távozniuk kellene, nekem mindegy, hogy az ajtón keresztül vagy az ablakon esnek ki, mert nincs szükségem olyan kormányra, amely nem engem képvisel. Nekem olyan kormányra van szükségem, mint például az Orbán-kormány, vagy Putyin, nem kell mindenért szeretni őket, de ők mindig az országukért tárgyalnak, de miénk nem,” válaszolta a középkorú hölgy.
Bartoníček Twitteren nyilvánosságra hozott videói egyébként nagyon népszerűek, hatalmas viták alakultak ki a Magyarországon is kialakult két jellemző álláspont mentén: az egyik kör szerint ezekkel a nyilvánvalóan alulinformált emberekkel nem érdemes vitázni, míg a másik álláspont szerint fontos tudni arról, hogy mi jár a fejükben és nem szabad alábecsülni politikai demonstrációjukat.
A 2022. szeptemberi oroszbarát, rendszerellenes prágai tüntetések két résztvevője. Fotó: Twitter.
„Az érzés, ami egyesíti ezeket az embereket, a bizonytalanság. Az emelkedő energiaárak, az infláció és az általános egzisztenciális bizonytalanság miatt elvesztik az irányítást saját életük felett. Úgy érzik, hogy szerintük a politikai képviselet nem reagál megfelelően” – nyilatkozta a Denník N-nek Ondřej Císař szociológus, a Cseh Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének munkatársa. Szerinte a hagyományos szociáldemokrácia nemcsak Csehországban tűnt el a politikai fősodorból, szavazóit pedig a nacionalista, radikális mozgalmak vették át.
Císař szerint a hagyományos szociáldemokrata pártok Európa-szerte a túlélésért küzdenek. „Mondhatják persze, hogy több adót szednek be és megemelik a nyugdíjakat, de másrészt részesei voltak egy olyan politikai irányzatnak, amely támogatja a globalizációt és integrálódott az Európai Unióba – ez a probléma magja” – mondja.
A demonstrációk céljainak különbözőségét hangsúlyozta a cseh köztévében Patrik Eichler, aki a Cseh Szociáldemokrata Párthoz közel álló think tank, a Masaryk Demokratikus Akadémia igazgatóhelyettese. Szerinte a demonstrációkat komolyan kell venni, mert nemcsak a kormány jövőjéről van szó, hanem arról is, hogyan tudja a társadalom nagy részét visszahozni a társadalmi vitába és, hogy az embereknek releváns válaszokat adjon az elmúlt harminckét év alatt felgyülemlett problémákra.
Eichler szerint a rendszerellenes demonstrációkon olyan emberek vesznek részt, akik a Bársonyos Forradalom utáni korszakot problémásnak látják. „Érzékelik, hogy szabadok, de azt nem tudják kihasználni. Nyitottak a határok, de nem tudnak utazni, mert nincs rá forrásuk vagy nem rendelkeznek olyan habitussal, ami arra késztetné őket, hogy ezt a fajta szabadságot kihasználják,” magyarázta, majd rámutatott, hogy a rendszerellenes tüntetések szervezői kihasználják az emberekben az energiaválság és az emelkedő árak miatt keletkező félelmet. Másrészt, az a kormány hibája, hogy az intézkedéseiről nem tudta alaposan tájékoztatni az embereket.
Eichler szerint a rendszerellenes demonstrációk szervezői általában valamilyen aktuális, népszerű esemény által kiváltott inger alapján szervezik a megmozdulásokat és nem jó szándékból, ezért ebben egyetért Fiala szavaival, amit az első tüntetés után a szervezők oroszbarát hátteréről mondott. Ráadásul ezek az emberek sok esetben öncélú népszerűség-növelés vagy pénzszerzés szerveznek ilyen eseményeket, miközben a téren részt vevő sokaság egy nagy része félti eddigi anyagi biztonságát és ezért megy el a tüntetésre.
Az elemző nem tévedett. A rendszerellenes demonstrációk szervezőinek hátterét az elmúlt hetekben részletesen feltárta és bemutatta a cseh sajtó. Kiderült, hogy a szervezők olyan nem túl sikeres üzletemberek, akik anyagilag rendezetlen hátterűek és több milliós tartozással rendelkeznek. Aktuálně.cz információja szerint az egyik szervező, Vrábel, hárommillió korona járuléktartozást halmozott fel. A férfi tartozása miatt rendszeresen bíróságra jár, ahol részletes fizetési tervet kell bemutatnia, hogyan kezeli a beérkező támogató összegeket.
Október 5-én, a második demonstráció után egy héttel, a szervezők összevesztek a résztvevőktől begyűjtött pénzen. A felek egymást vádolják a megállapodások megszegésével. Vrábel az ellene folyó fizetésképtelenségi eljárások miatt nem tudott számlájára gyűjteni pénzt, ezért felesége bankszámláját használták erre a célra. Időközben a cseh állam tőle is elkezdte levonni a tartozásokat, ezért az utolsó két rendezvényükön beérkező adományokat, a másik szervező, Havel feleségének számlájára gyűjtötték.
A konfliktus akkor tört ki a két szervező között, amikor Vrábel megkérte Havelt, hogy utalja el a rá eső 200 ezer korona adományt felesége számlájára. Havel ezt nem tette meg, Vrábel pedig megszakította vele az együttműködést. Az elmúlt napokban Vrábel és Havel nyilvános Facebook-videókban veszekednek egymással. A kormányellenes tiltakozások folytatása egyelőre bizonytalan, a szervezők videói alatt a szimpatizánsok csalódásukat fejezik ki.
Petr Fiala cseh miniszterelnök még az első szeptemberi tüntetés után jelentette ki, hogy a rendezvényt oroszbarát irányultságot és szélsőséges nézeteket valló és Csehország nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétes erők csoportosulások szervezeték. Ellenvéleményt fejtett ki Ivan Bartos, a cseh Kalózpárt elnöke és cseh miniszterelnök-helyettes, aki szerint fontos felhívni a figyelmet a szervezők oroszbarát hátterére, de a cseh kormánynak jobban kell törődni az anyagi létbizonytalanság miatt a téren tüntető emberekkel is.
Az ötpárti kormánykoalíció mögött álló szavazótáborban azóta is tart a vita, hogy a megmozdulásokat elsősorban a cseh államrend megdöntésére irányuló putyinista szervezkedésként vagy a társadalomban egyébként v
A nyomor ellen hívják hónapok óta tüntetni a cseheket a koronavírus idején aktivizálódott dezinformátor színtér szereplői, akik valójában Csehország nyugati geopolitikai fordulatát és az ukrán-ügy támogatását ellenzik.
A párt több kulcsfontosságú figurája befejezte az együttműködést az elnökkel, mások szembefordulnak politikájával. A folytatás egyelőre bizonytalan, Babiš maga dönt róla.
Kitört az új cseh kormánykoalíciót is érintő, első nagyobb korrupciós botrány Csehországban. Petr Fiala kormányának oktatási minisztere lemondott, a rendőrségi razzia során tizenhárom, az egyik cseh kormánypárthoz és a prágai fővárosi önkormányzathoz köthető politikust és vállalkozót vettek őrizetbe.
Vádat emelt Jaroslav Šaroch cseh államügyész Andrej Babiš (ANO) volt miniszterelnök ellen a Gólyafészek-ügyben. A nyomozásban a kormányfő fiának vallomása...
