orosz-ukrán háború

Már az elcsatolni kívánt régiókban folynak a harcok, 700 ezer orosz menekült a mozgósítás elől – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

Pénteken Vlagyimir Putyin nagyszabású állami ünnepségen jelentette be a négy részben megszállt ukrán megye Oroszországhoz csatolását, másnap az ukránok visszafoglalták az egyik, elvileg elcsatolt várost, a donyecki Limant. A következő napokban újabb lendületet kapott az ukrán ellentámadás, visszafoglalták Herszon és Harkiv megyék több települését is. Keleten az elvileg már orosz területnek kikiáltott Luhanszk megyében készülnek összecsapásokra a felek, az oroszok megkezdték a még tavasszal megszállt Kreminna és Sztatove városok evakuálását.

  • A keleti és déli fronton is áttörtek az ukránok, Donyeckben a hétvégén az ukránok visszafoglalták a donyecki Liman városát.
  • Újraindult az ellentámadás Herszon megyében is, pár nap alatt mintegy 40 kilométerrel szorították vissza a megszállókat.
  • Múlt pénteken Putyin bejelentette a megszállt ukrajnai területek annektálását, de miután további területeket vesztettek, a Kreml azt közölte, hogy a pontos határokról még „konzultálnak a lakossággal.”
  • Továbbra is sokan menekülnek Oroszországból a mozgósítás elől, a Forbes szerint már közel 700 ezren hagyták el az országot.
  • Az orosz nyilvánosságban egyre nyíltabban beszélnek az ukrajnai hadműveletek kudarcairól, ami a vezetésen belüli ellentétekre is utalhat.
  • A nyugati médiában orosz atomfegyverek mozgásáról terjednek hírek, de a szenzációs híresztelések mögött kevés a bizonyíték.

Az elmúlt héten három ukrajnai régióban, Donyeck, Harkiv és Herszon megyében is heves harcok folytak, amelyek végén ismét több települést felszabadítottak az ukrán erők. Az Oroszországban meghirdetett mozgósítás (ami nemcsak a tartalékosok behívását, hanem a szerződéses katonák szolgálati idejének meghosszabbítását is jelenti) egyelőre nem változtatott a harcok dinamikáján, csakúgy, mint a megszállt ukrajnai régiók annexiójának bejelentése.

Donyeck: visszavonulás tűz alatt, súlyos veszteségek

Legutóbbi összefoglalónkban írtunk a donyecki Liman városa körüli harcokról: múlt péntekre az ukrán erők lényegében végeztek a 20 ezres város műveleti bekerítésével, azaz a környékbeli települések nagy részét elfoglalták, és az egyetlen kivezető utat tűz alatt tartották. Bár már napok óta látszott, hogy az ukránok valószínűleg be fogják keríteni a várost, és az orosz pozíciók tarthatatlanná válnak, az oroszok túl sokáig halogatták a visszavonulást.

Mikola Bielieszkov, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója azt sejti, „politikai megfontolások” miatt nem adhatta ki a visszavonulási parancsot a Limannál állomásozó orosz csapatok parancsnoka. „Az ukrán előrenyomulás Liman körül nem volt olyan gyors, mint a Balaklija-Kupjanszk offenzíva esetében. Így bőven volt idő harcoló visszavonulásra, miután nyilvánvalóvá vált, hogy nincs erő az állások megtartására. De a politikai megfontolások érvényesültek.”

Liman bekerítése közben ugyanis Moszkvában már folytak annak a pénteki tömeggyűlésnek az előkészületei, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a megszállt Donyeck, Luhanszk, Zaporozsje és Herszon megyék elcsatolását Ukrajnától.


Az MSNBC riportja az annexió bejelentéséről.

Ez a késlekedés számos orosz katona életébe kerülhetett: orosz és ukrán források is megerősítik, hogy péntekre az ukránok tüzérséggel és aknavetőkkel is támadni tudták az egyetlen utat, amelyen keresztül az orosz katonai járművek elhagyhatták a várost. Emiatt pénteken-szombaton már csak tűz alatt tudták elkezdeni a kivonulást.


Becslések szerint pénteken mintegy 5000 orosz katona volt Limanban és környékén. Hogy közülük mennyien jutottak ki, nem tudható pontosan, de az biztos, hogy visszavonulás közben súlyos veszteségeket szenvedtek az oroszok: a közösségi médiában számos videó található, amelyeken a Liman és Kremmina közötti úton heverő kiégett járművek láthatók.

Ukrán források szerint mintegy 1500-an estek el Liman ostroma és a visszavonulás közben. A BBC orosz nyelvű szolgálata szerint Limanban az orosz hadsereg reguláris egységei, valamint oroszországi és donyecki tartalékosok mellett ott volt a GRU különleges erők (Szpecnaz) katonái is. Ennek az alakulatoknak a vesztségeit a BBC helyszíni fotók és a közösségi médiából kinyerhető információk alapján 200 emberre becsüli (sérültek és elesettek együtt).

Elindult a bűnbakkeresés az orosz nyilvánosságban

Amennyiben Limant azért kellett a végsőkig tartani, hogy a vereség ne rontsa el a moszkvai annexiós ünneplést, nem biztos, hogy a terv sikerre járt. Liman visszafoglalása komoly sokkot okozott Oroszországban, a héten az orosz állami médiában szokatlan nyíltsággal beszéltek a kudarcról. Egy műsorban Andrey Guruljov, Putyin Egységes Oroszország pártjának egyik képviselője, mellesleg veterán katonatiszt arra panaszkodott, hogy a hadseregben rendszerszintű problémává vált a hamis sikerjelentések készítése, ráadásul a probléma „felülről” ered – ennél a pontnál hirtelen megszakad a videókapcsolat.

Több jel is utal arra, hogy az elmúlt hét vereségei, különösen Liman miatt az orosz vezetésen belül elindult a bűnbakkeresés, ami belső feszültségeket eredményez. Putyin továbbra is érinthetetlen, azonban többen kritizálják a katonai vezetőket: október 1-én Ramzan Kadirov csecsenföldi helytartó indulatos Telegram-posztban támadta a limani szektor parancsnokát, Alekszandr Lapint, akit azzal vádolt, hogy a fronttól 150 kilométerre rendezte be a parancsnokságát, ezért nem működött rendesen a kommunikáció. Emellett Valerij Geraszimovot, az orosz fegyveres erők vezérkarának vezetőjét, aki állítása szerint figyelmen kívül hagyta a Liman körüli csapatokra leselkedő veszélyt.

Nem sokkal később a Rybar orosz haditudósító Telegram-csatorna arról írt, hogy „információs puccs kezdődött az orosz védelmi minisztérium – vagy inkább annak vezetése és a terepen lévő parancsnokok – ellen”. Szerinte Kadirov mellett a Wagner-csoport zsoldossereg alapítója, Jevgenyij Prigozsin is azon munkálkodik, hogy aláaknázza a hadügyminisztert, Szergej Sojgut.

A korábban inkább a háttérben mozgó Prigozsin különös időzítéssel lépett a napokban a nyilvánosság elé, október 3-án először ismerte el nyilvánosan, hogy ő a Wagner-csoport alapítója. Október 6-án a Wagner-csoport hivatalos Telegram-csatornát is elindított Peacekeeper (Békefenntartó) néven. Ez egy nappal azután történt, hogy a moszkvai rendőrség letartóztatta Prigozsin médiavállalatának egyik munkatársát – az akció és az üzengetések is az orosz elitben élesedő belharcra utalnak.

Harkiv megyét szinte teljesen visszafoglalták, Luhanszkban jöhet az újabb csata

Lyman, a kulcsfontosságú vasúti és közúti csomópont visszafoglalása lehetővé tette, hogy az ukránok megkezdjék Luhanszk megye felszabadítását észak felől, Harkiv irányából.  A héten az ukrán erők visszafoglalták az Oszkil folyó keleti partvidékének nagy részét. Ezekben a városokban mostanra minimális volt az orosz jelenlét, az oroszok várhatóan délebbre, Luhanszk megye észak-nyugati részén alakítanak ki új frontvonalat.

A közösségi médiában megjelent felvételeken látható az ukrán csapatokat bevoulása a Kupjanszktól 14 km-re délkeletre fekvő Hlushkivkába, Bohuslavkába és Novoplatonivkába. Észak-Harkivban orosz haditudósítások szerint a napokban Vil’sana és Tavil’zsanka térségében zajlottak a harcok, ezt ukrán források egyelőre nem erősítették meg. Délebbre Visneve és Csernescsina vonalában húzódhat a frontvonal, meg nem erősített hírek szerint ezek a falvak pénteken ukrán ellenőrzés alatt voltak.

Nem valószínű, hogy Észak-Harkivot, ahol sem komolyabb természetes határok nincsenek, és erődítéseket sem tudtak még kiépíteni, sokáig tudják tartani az oroszok. Hivatalos orosz források is arról szólnak, hogy Luhanszkban, Szvatove és Kreminna vonalában próbálnak új védvonalat létrehozni. A Tassz és Interfax orosz hírügynökségek is megjelentették Rodion Mirosznyik, az úgynevezett Luhanszki Népköztársaság oroszországi nagykövetének közleményét, aki azt írta, a városokból elkezdték evakuálni az adminisztrációt és az egészségügyi szerveket. Denisz Pusilin, a megszállt Donyecki terület „ideiglenesen megbízott” vezetője pedig arról számolt be, hogy az orosz katonaság védelmi vonalat épít Kreminna város közelében.

Herszon: kárpátaljai katonák is részt vettek az áttörésben

Herszonban szintén felgyorsultak az események: vasárnap hajnalban az ukránok a megye északi részén, Zolota Balkánál törték át az orosz vonalakat, orosz haditudósítók szerint páncélos erők összevonásával. Az ukránok a Dnipro folyó mentén mélyen behatoltak az orosz vonalak mögé, elérve először Novoolekszandrivka, majd Dudcsanij városát. Ezzel párhuzamosan ellentámadás indult az Inhulec folyó vonalán, a régóta ostromlott Davidov Brod és Arkhanhelske városok ellen. A Dnipro északi és az Inhulec keleti partja közötti orosz csapatokat a bekerítés fenyegette, ezért dél-keleti irányban visszavonultak a mintegy 2000 km2-s területről, elhagyva több települést. Pénteken a frontvonal Milove falu vonalában húzódott.

A hadműveletben valószínűleg kárpátaljai magyar katonák is részt vettek: október 3-án megjelent felvételeken a 128. munkácsi hegyivadász dandár katonái láthatók, Miroliubivka falu visszafoglalásánál.


Bár a hivatalos orosz források ismét rendezett visszavonulásról beszélnek, ennek ellentmond, hogy több helyen az oroszok hátrahagyták a fegyvereiket. Több, Herszonban készült fotón elhagyott T-62-es tankok láthatók. Sötét képet fest az orosz hadsereg felszereltségéről, hogy ilyen nagy számban használják ezeket a harckocsikat – Herszon mellett Luhanszkban is zsákmányoltak belőlük az Ukránok – hiszen a T-62-t még az ’50-es években fejlesztették ki, sorozatgyártásul 1975-ben véget ért, sőt, hivatalosan már 2013-ban ki is vonták őket a hadrendből.

Orosz katonák által a Telegramon közzétett bejegyzések szintén a front összeomlásáról szólnak. „Nem csak hátrálunk, megfutamodtunk. Nem találok rá szavakat. Ez egy menekülés… De nincs hová menekülni.  Az Antonovszkij híd teljesen elpusztult” – ez az üzenet jelent meg például október 4-én a 204. motorizált dandár Telegram-csatornáján. „A Herszon régió jobb partjának északi részéből való visszavonulás katasztrófa. Viszokopolye, Ljubimovka, Bolsaja Alekszandrovka, Davidov Ford, ezeket a helyeket a katonáink vére áztatja” – olvasható egy másik, a Telegramon terjedő posztban.

Orosz források szerint a herszoni front összeomlásának egyik fő oka, hogy a megszállók továbbra is létszámhátrányban vannak, ezért nem tudnak a nyílt, sík terepen összefüggő arcvonalat kialakítani. Ehelyett egy-egy települést erősítenek meg, azonban ezeket az ukránok könnye bekerítik. Az ukrán doktrína ugyanis a kisebb, nagyrészt önállóan cselekvő egységekre épül, amelyek így rugalmasabb tudnak manőverezni.

Júliusban egyébként az Átlátszónak John Faunce, az ukrán erők kiképzésében részt vevő NATO-tiszt is azt mondta: az ukránok sikereinek egyik oka az lehet, hogy a katonáikat az elmúlt években már a nyugati doktrína szerint képezték ki, amelyben az alacsonyabb rangú tiszteket is felkészítjük arra, hogy képesek legyenek önállóan döntéseket hozni. Az orosz hadsereg ezzel szemben továbbra is nagyrészt a szovjet doktrínát alkalmazza, amely sokkal hierarchikusabb, inden döntés egy parancsnoki láncon megy keresztül, így a hadigépezet reakcióideje is lassabb.

„Ukrajna jövője a NATO-ban van” – a NATO különleges erők volt tisztje a háborúról

John Faunce amerikai veterán alezredes az amerikai fegyveres erőknél végzett hosszú szolgálat után a NATO különleges műveleti tisztjeként dolgozott, és 2020-21-ben az ukrán különleges erők kiképzésében is részt vett. Faunce tavaly szerelt le, miután az általa is felügyelt ukrán csapatot hivatalosan is NATO-kompatibilisnek nyilvánították. Pár hónap múlva Oroszország lerohanta Ukrajnát. A volt katonatisztet ukrajnai tapasztalatairól kérdeztük: miért kereste Ukrajna már régóta a kapcsolatot a nyugati katonai szövetséggel, miért vallott kudarcot a kezdeti orosz offenzíva, és mire lehet szükség a békefolyamat elindításához.

Emellett a Háborúkutató Intézet (ISW) szerint gondot okoz az oroszoknak, hogy a Dinprón keresztül nehezen tudják a frontra juttatni az erősítést és a lőszert, mivel az ukránok nagy hatótávú Himars rakétákkal folyamatosan támadják az utánpótlási vonalakat. Mostanra a folyón csak egy helyen, a Nova Harkov Harkovka-i gáton keresztül lehetséges az átjárás, ezt az átkelőt a héten is érték ukrán rakétacsapások.

A Herszonban a héten elért áttörés azért is jelentős, mivel több lehetőséget ad az ukránoknak a Dinpro déli partján levő célpontok támadása. A Dnyeper partjáról az amerikai HIMARS rakétavetők lőtávjában (mintegy 85-90 km) van például a régió több repülőtere. Szerdán robbanást észleltek a Krím-félszigeti Szevasztopolban is, bár ez a város bőven kívül esik az ukrán hadsereg ismert fegyvereinek lőtávjából.

Atomvonat? Elveszett tengeralattjáró?

Az elmúlt hét ukrán ellentámadásai miatt a harcok már azokon a területeken zajlanak, amelyeket Oroszország egyoldalúan magához csatolna. Bár Putyin az annexió bejelentésekor többször azzal fenyegetőzött, hogy „minden eszközt” hajlandók bevetni a területek „védelmére”, nem született látható eszkalációs válasz az ukrán előrenyomulásra. Sőt, az orosz vezetés mintha inkább kifogást próbálna találni arra, hogy ne kelljen ilyen lépéseket tennie. Dmitrj Peszkov, a Kreml szóvivője szokásos hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az annektált régiók határait még nem jelölték ki, és Oroszország „tovább konzultál majd a helyi lakosokkal a kérdésről”.

Eszkalációs lépés lehetne a hivatalos hadüzenet és hadiállapot bevezetése Oroszországban, a szövetséges Belarusz bevonása, vagy atomfegyver bevetése – nincsenek arra utaló jelek, hogy ezek közül valamelyiket készítenék elő. Bár a hét elején a médiában olyan hírek jelentek meg, hogy szerdán Putyin a „különleges hadművelet státuszának megváltoztatását”, ilyesmire nem került sor.

Ami Belaruszt illeti: a múlt héten meg nem erősített hírek érkeztek hírek a belarusz háborús részvétel erősödéséről, orosz katonák érkezéséről az országba, vagy arról, hogy Ukrajna ellen új frontot nyitna a fehérorosz hadsereg. Ennek ellentmond, hogy a fehérorosz diktátor Alekszandr Lukasenka kedden kijelentette, részt vesznek ugyan a „különleges hadműveleteben”, de csak úgy, hogy „biztosítják Belaruszt egy Lengyelország, Lettország és Litvánia irányából érkező esetleges támadás” ellen. „Részt veszünk a különleges hadműveletben, ezt nem titkoljuk. De mi nem ölünk meg senkit. Nem küldjük a katonáinkat sehova. Nem sértjük meg a kötelezettségeinket” – mondta.

A nukleáris fenyegetés eddig főleg a másodvonalbeli orosz politikusok (Medvegyev, Kadirov) beszédeiben, illetve nyugati spekulációkban jelent meg, míg maga Putyin óvatosan, az elrettentés eszközeiként célozgatott az atomfegyverekre. Sajnos a nyugati és magyar médiában egyre gyakrabban jelennek meg a szenzációhajhászás eszközeként az orosz atomfenyegetés, felnagyított hírek, igazolatlan pletykák formájában.

A magyar hírekben is megjelent például egy felvétel egy orosz katonai járműveket szállító vonatról. Ezekről egy Konrad Muzyka nevű, nem különösebben jegyzett katonai elemző a Twitteren azt írta, hogy az orosz nukleáris fegyverekért felelős 12. főigazgatóság eszközei. Bár állítását semmivel sem támasztotta alá (nem is igazán tudná: a 12. főigazgatóság hatalmas titokzatoskodás mellett működik, nem nyilvános, hol vannak a támaszpontjaik, vagy hogy milyen felszereléseket használnak; Muzyka meg nem nevezett, állítólagos titkos, belsős forrásokra hivatkozva állította, hogy tudja, a szállított újfajta Kamazokat csak a 12. főigazgatóságnál rendszeresítették), számos médium átvette azt, sokszor fel is fújva Muzyka eredeti spekulációit. Míg a szakértő arról írt, hogy a konvoj valószínűleg az ősszel esedékes nukleáris készültségi gyakorlatra tart, valahol Oroszország középső részén, addig a magyar médiában már olyan főcímek jelentek meg, hogy például „felbukkant az ukrán határnál az orosz atomvonat.”

A nukleáris fegyverekkel összefüggésben hozott vonat (képernyőfotó, Telegram)

Szintén nagy figyelmet kapott a médiában a Belgorod orosz atomtengeralattjáró állítólagos eltűnése. Több lapban, ismét meg nem nevezett források alapján írták, hogy a NATO-ban riadalmat okozott, hogy elhagyta a kikötőt, és ismeretlen helyre hajózott a stratégiai atomfegyverek hordozására is alkalmas tengeralattjáró.

Valójában azonban a Belgorod nem tűnt el: a Navalnews.com szeptember óta nyomon követte a tengeralattjárót, mint írták, a hajó már múlt hónap elején elhagyta a fehér-tengeri kikötőjét, és szeptember 22-és és 27-én fel is tűnt a Barents-tengeren, a felszínen járőrözve. A portál szerint a tengeralattjáró mozgása inkább demonstratív, az elrettentést szolgálja (emiatt, mint írják, nem kizárt, hogy a Poszeidón nukleáris fegyverrendszer nyilvános tesztjét tervezi az orosz partoknál), és nem arra utal, hogy éles csapás végrehajtására készülne.

Lázongás a mozgósítás miatt

Az orosz eszkaláció egyelőre a tartalékosok részleges mozgósításáig jutott, azonban a folyamat nem megy zökkenőmentesen: a TASSZ jelentése szerint például Jakutföldön 300 tartalékost hazaküldtek, mivel kiderült, „tévedésből” hívták be őket, különböző okokból nem kötelezhetők katonai szolgálatra. Hasonló probléma merült fel a távol-keleti Kabarovszk régióban, ahol a mozgósítottak felét haza kellett küldeni alkalmatlanság miatt.

Október 3-án egy miniszterelnöki rendelet jelent meg arról, hogy a tartalékos katonákat már nem a hadügyminisztérium, hanem a helyi kormányzóságok kell, hogy felszereljék olyan eszközökkel, mint az egyenruhával, elsősegély-eszközökkel, éjjellátó készülékekkel, rádiókkal, tespáncéllal, sőt, drónokkal és járművekkel is. Ez arra utal, hogy Szergej Sojgu minisztériuma a legalapvetőbb ellátmányt sem tudja biztosítani egyes tartalékosoknak – ezt megerősiti az az orosz médiában megjelent felvétel, amelyen a mozgósított férfiak a szörnyű körülményekre panaszkodnak: mint mondják, nem kaptak ételt, lőszert, nincs hol megszállniuk a hidegben, és sokuk megbetegedett, miközben hiába várták, hogy beosszák őket egy egységbe.

A mozgósítás elől sokan menekülni próbálnak, a Forbes becslése szerint a sorozás kezdete óta már 700 ezren hagyták el Oroszországot. A Kreml szóvivője tagadta, hogy ennyien menekültek volna, de pontos számot nem mondott.

Ezzel párhuzamosan az ukrán erők további fegyvereket kapnak nyugatról: október elején a leköszönő olasz kormány hadügyminisztériuma megkezdte az Ukrajnának szánt ötödik katonai segélycsomag összeállítását, de a fegyvereket már az új, Georgia Meloni vezette kormány fogja küldeni.

Annak ellenére, hogy az új kormányt szélsőjobboldali, illetve korábban oroszbarát politikát folytató pártok alkotják, a koalíciót vezető Meloni-féle párt korábban is támogatta Ukrajna felfegyverzését és az Oroszország elleni szankciókat, így e téren nem várható változás az olasz politikában – Meloni megválasztása utáni egyik első tárgyalását épp Zelenszkijjel folytatta.

Ukrajna a legtöbb fegyvert továbbra is az Egyesült Államoktól kapja, különösen azután, hogy az elmúlt héten érvénybe lépett az úgynevezett kölcsönbérleti törvény. A katonai segély első csomagjának tartalma október 4-én jelent meg: rövid időn belül 4 új HIMARS rakétarendszert, 105 mm-es tarackokat és 200 páncélautót kapnak az ukránok.

Zubor Zalán

Megosztás