orosz-ukrán háború

Több települést visszafoglaltak az ukránok, fogyóban az oroszok lőszere – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

Két irányba is sikeres ellentámadásokat hajtott végre az ukrán hadsereg. A régóta tervezett déli offenzíva mellett meglepetést okozott egy ellentámadás az észak-keleti Harkiv közelében, itt az ukránok pár nap alatt nagyobb területeket foglaltak vissza, mint az oroszok az elmúlt hónapban összesen. Herszon megyében lassan halad előre az ukrán ellentámadás, de azt már elérte, hogy a megszálló hatóságok a harcok miatt lefújják a „népszavazást”, amivel Oroszországhoz akarták csatolni a dél-ukrajnai régiót. Heti összefoglalónk az orosz-ukrán háborúról.

  • Harkiv közelében az ukrán hadsereg jelentős áttörést ért el, az ellentámadásról orosz források is súlyos vereségként írnak.
  • Az oroszok nem tudják helyreállítani a Dinpro folyó hídjait, egyre nehezebb a Herszon megyében állomásozó csapatok ellátása.
  • A NATO-tagállamok tanácskozásán, amelyen magyar küldött is részt vett, egy új, 2,6 milliárd dolláros katonai segélycsomagot jelentettek be Ukrajnának.
  • A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint életveszélyes a zaporozsjai atomerőmű helyzete, de Oroszország elutasítja, hogy demilitarizált övezetet hozzanak létre az erőmű körül.
  • Amerikai hírszerzési jelentések szerint Putyin Észak-Koreától venne lőszert és rakétákat az Ukrajnában elhasznált hadianyag pótlására.

A Dél-Ukrajnai Herszon megyében a múlt héten elindult ukrán hadművelet láthatóan a hadrend átszervezésre kényszerítette az oroszokat. Ebből az ukránok most nem is a déli fronton, hanem az észak-keleti, Harkiv-Izjum-tengelyen profitáltak: az itt indított ellentámadással mélyen benyomultak az orosz vonalak mögé, és számos települést visszafoglaltak, köztük a békeidőben 27 ezer lakosú Balakleját is.

Ha az vesszük figyelembe, mekkora területeket ellenőriznek a szemben álló felek, akkor elmondható, hogy az elmúlt héten megfordult a háború dinamikája. A kezdeti kudarcok után, nyáron az orosz hadsereg lassú területszerzése volt jellemző, elsősorban a dél-kelet-ukrajnai Donbasz-medencében. Ezen a héten a megszállók már összességében területeket veszítettek az ukrán hadsereg Herszon és Harkiv megyei támadása után.

Persze az elfoglalt területek mérete önmagában nem minden. Az viszont sokat mondó, hogy az eseményeket általában kozmetikázó orosz katonai blogok, köztük a Wagner zsoldoshadsereghez köthető Grey Zone szerkesztői is szokatlanul borúlátók.

Harkiv: meglepetésszerű ukrán ellentámadás

Ahogy már a herszoni offenzíva kezdetekor is láthattuk, az ukrán források óvakodtak attól, hogy túl korán közöljenek információkat a folyamatban lévő hadműveletről. Szeptember 6-án először azok az orosz katonai blogok – a hadsereggel kapcsolatban álló, szürke propagandaforrások – számoltak be arról, hogy az ukránok megindultak a Balakleja-Kupianszk autópálya irányába, és elfoglaltak több falut a régióban, illetve behatoltak Balakleja területére. Elismerték azt is, hogy az orosz védelem váratlanul gyorsan omlott össze, így az ukránok több fegyverraktárat is megszereztek, amelyeket nem volt idő evakuálni.

„Ne számítsatok ma jó hírekre” – olvasható az orosz Wagner-csoport „katonai magánvállalathoz” köthető Grey Zone Telegram-csatorna szeptember 7-i helyzetjelentésében. A csatorna arról számolt be, hogy Herszon megyében az ukránok ellentámadásba lendültek, elfoglaltak több települést, és bekerítették Balakleja városát is. Mint írták, az ellentámadás megállítására „teljes erővel” bevetették az orosz légierőt is, de az ukránok lelőttek egy Szu-25-ös csatarepülőt, és az elvesztett településeket az oroszok nem tudták újra elfoglalni.

Később a közösségi médiában megjelenő videók is megerősítették, hogy az ukránok újabb területeket foglaltak vissza. Az egyik felvétel a Bajrak faluba bevonuló ukrán járműből készült, egy másik videón az látható, hogy Nova Huszarivkában az ukrán katonák eltávolítják az oroszok által kitett sarló-kalapácsos zászlót.


Szeptember 8-án az ukrán vezérkar megerősítette, hogy 20 települést szabadítottak fel Harkiv régióban. Az ukrán hadsereg 50 kilométerre nyomult előre az ellenséges vonalakon át, Sevcsenkove és Krupjanszk városok irányába. Az ukrán médiában megjelent hírek szerint a Balakliját megszálló orosz csapatok műveleti bekerítés alá kerültek (vagyis minden utat, amelyeken a csapatok utánpótlást kaphatnak, tűz alatt tarthatja az ellenség).

Térképen jeleztük a fő eseményeket:

Szeptember 9-én dél körül Vitalij Gancsev, Harkiv megye orosz részről kinevezett katonai-polgári közigazgatásának vezetője az orosz állami tévében azt mondta, hogy a Balaklija elfoglalására tett kÍsérlet kudarcot vallott. „Balaklija térségében az ukrán fegyveres erők kísérletet tettek arra, hogy elfoglalják a várost, hogy gyűrűbe zárják, de csak annyit értek el, hogy egy kicsit meghajlították a védelmi vonalat, majd ismét visszaszorították őket” – mondta a tisztségviselő. Ezzel szemben a Wagner-csoport csatornáján már egy nappal korábban arról lehetett olvasni, hogy „az oroszok feladják Balakleját.”

Szeptember 9. délutánjára kiderült, hogy nekik volt igazuk: több felvétel is megjelent aznap, amelyeken ukrán katonák és harci járművek láthatók a város központjában.


Csütörtök este az ukrán védelmi minisztérium is a város felszabadításáról írt, és közzétett egy felvételt, amelyen a város közigazgatási épületére ukrán zászlót tűznek ki a katonák.


Aznap az ukránok visszafoglalták a Balaklijától keletre fekvő Borschikva falut is, ami azt mutatja, hogy csütörtökön már ők ellenőrizték a várost és környékét.

Teljesen elhallgatja a magyar közmédia, hogy kiszorítják az oroszokat

Ahogy azt már a múlt héten is láthattuk, a magyar kormányzati médiában ezúttal is kritikátlanul jelenik meg az orosz propaganda. A Híradó.hu közvetítését este a hamis orosz sikerjelentéssel zárta, és a következő napi közvetítésben sem említették a már megerősített híreket a visszafoglalt városokról. Az állami MTI az eseményekről kizárólag az orosz állami forrásokat tartotta fontosnak idézni. A frissített jelentésükben Alekszej Leonkovra hivatkoznak szakértőként – ő egy, az orosz állami médiában gyakran megszólaló „beszélő fej”, aki júliusban például azt állította, hogy az oroszoknak „sikerült meghackelni” az ukránok által használt HIMARS rakéták rendszerét, így most már semlegesíteni tudják azokat. Ez nem igaz, a HIMARS-okat azóta is sikerrel vetik be az ukránok.

A harkivi ellentámadásban hivatalos ukrán hivatalos közlemények szerint mintegy 700 km2 területet foglaltak vissza, biztosan ellenőrizhető források alapján pedig mintegy 400 km2 területet veszthettek az oroszok a régióban. A Háborúkutató Intézet (ISW) elemzése szerint július közepe és augusztus vége között a számukra legerősebb donbaszi hadszíntéren az oroszok 451 km2 területet foglaltak el – azaz egy nap alatt az ukránok harkivi offenzívája annyit haladt előre, mint amennyit az oroszoké több mint egy hónap alatt.

Balakleja városát a nyilvánosságra került információk szerint nem ostrommal vették be, a városban készült felvételeken nem látszanak harcok, vagy jelentősebb rombolás nyomai – ez arra utal, hogy a városból nagyrészt harc nélkül vonultak ki az orosz csapatok, miután helyzetük tarthatatlanná vált. Az oroszok ezzel együtt jelentős veszteségeket szenvedhettek a város körüli harcokban. A Moscow Times szerint csak szerdán Harkiv régióban mintegy 53 orosz katonai jármű semmisült meg. Az ukrán vezérkar szerint aznap az orosz erők 640 katonát, két repülőt és két helikoptert vesztettek. A közösségi médiában több felvétel megjelent a napokban fogságba került orosz katonákról. Az egyik felvételen látható elfogott katonatiszt rangjelzései alapján alezredes.

Az ISW elemzése szerint a harkivi ellentámadás célja, hogy elvágja az oroszok utánpótlási vonalait az egyik legjelentősebb orosz erőd, az áprilisban elfoglalt Izjum irányába. Ehhez Kupjanszk városát kell, hogy visszafoglalják, amely jelentős vasúti csomópont. Az intézet szerint az ukránok azt használták ki Harkivban, hogy az oroszok a déli, herszoni ukrán offenzíva feltartóztatására csapatokat vontak el keletről. Ugyanakkor az ISW szerint ez nem jelenti azt, hogy a déli ellentámadás csak egy elterelő hadművelet volt, hanem várhatóan ott tovább folytatódik a megszálló csapatok lassú kiszorítása.

Déli front: lassú ukrán előrehaladás, veszteségek

Harkiv mellett a dél-nyugati Herszon megyében is településeket foglaltak vissza a héten az ukránok, bár Harkivhoz hasonló áttörés itt nem volt. Erről a hadszíntérről továbbra is kevés információ szivárog csak ki, az ukrán hivatalos szervek folytatják a hadművelet kezdete óta tartó hírzárlatot.

Kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök annyit közölt, hogy Herszon megyében visszafoglaltak két lakott területet, de nem nevezte meg őket. Két nappal korábban Kijlo Timosenko, Zelenszkij elnök hivatalának helyettes vezetője „Viszokopilja, Herszon régió. Ukrajna. Ma” szöveggel osztott meg egy fotót, amelyen katonák ukrán zászlót tűznek ki egy épületre.

Viszokopilja békeidőben 4000 lakosú város a herszoni front északi részén, közvetlenül a frontvonalnál. Az ISW harctéri felvételek alapján megerősítettnek írta, hogy az ukrán csapatok visszaszerezték Novovozneszenszke falut is, 2-3 kilométert nyomulva előre. A front többi szakaszán nem volt jelentősebb elmozdulás, bár több helyről érkeztek hírek heves harcokról. A legkeményebb összecsapások most is a front középső részén, Szuhji Sztavok közelében zajlanak, ahol az ukránok a múlt héten áttörték az orosz védelmi vonalakat, és most tartani próbálják pozícióikat, illetve szélesíteni az itt kialakított hídfőt.

Ukrán jelentések alapján délen az ukránok ellenőrzik Novohrihorivka, Ljubomirvka és Ternovi Podi kis falvakat a front középső-déli részén, ezeket szeptember 5-én állítólag sikertelenül támadták az oroszok. Egy orosz katonai blog szerint az ukránok „helyi áttörést értek el” a herszoni front déli részén, Pozsad Pokrovszkij közelében, de részleteket nem írt.

Ahogy korábban írtuk, a déli ukrán hadművelet célja a Dinpro északi partján állomásozó orosz csapatok kifárasztása, elvágása a lőszer-utánpótlástól. Ennek érdekében folyamatosan támadják az ide vezető hidakat, ezeket a héten megjelent műholdfotók alapján sikerült teljesen lerombolni. Jelenleg az orosz utánpótlás elsősorban pontonhidakon át juthat el a frontra, ám ezek is sebezhetők a precíziós ukrán tüzérség által.

Szeptember 5-én az ukrán hadsereg olyan műholdképet tett közzé, amelyen a Dinprón egy teljesen lerombolt pontonhíd látható. Szeptember 7-én került nyilvánosságra egy orosz katona által készített videó, amin az ő szemszögéből látható a folyón épp átkelő konvoj elleni támadás. A katonákat szállító járművet a hídon éri légi vagy tüzérségi csapás, és a felvétel alapján többen súlyosan megsérültek (a nyugalom megzavarására alkalmas felvétel!).

A NASA FIRMS tűzjelző térképe az elmúlt héten is számos robbanást jelzett az orosz vonalak mögött, az ukránok feltehetően ismét lőszerraktárakat és más logisztikai célpontokat támadtak, illetve (szeptember 7-én) itt is látható egy, feltehetően pontonhíd elleni támadássorozat.

Míg a harkivi áttörést a fellelhető információk alapján az ukrán erők kevés véráldozattal érték el, a déli fronton nagyobbak lehetnek az ukránok veszteségei. A Washington Post szeptember 7-én egy dél-ukrajnai katonai kórházról készített riportot, ahol sebesült katonák elmondták, egyes egységek súlyos veszteségeket szenvedtek, egy százfős századból például a katonák mintegy negyede megsérült vagy elesett.

A katonák szerint Herszonban is elsősorban az erős orosz tüzérség okoz problémákat. Az orosz elektronikus hadviselés szintén állandó fenyegetést jelent: a katonák elmondták, hogy amikor elhagyhatták őrhelyüket, és bekapcsolták a telefonjukat, hogy felhívják a családtagjaiknak „egyből elkezdtek tüzelni az oroszok”. Az egyik katona úgy fogalmazott, bár veszteségeik jelentősek, bízik a győzelemben, mert „az offenzívát folytató fél mindig több katonát veszít.”

Egy szempontból a herszoni ellentámadás már sikeres volt: a héten Kirill Sztremousov, az oroszok által kinevezett herszoni parancsnok bejelentette, hogy a jelenlegi körülmények között nem tudják megtartani azt a „népszavazást” a régióban, amellyel Herszon megye Oroszországhoz csatolását akarták szentesíteni. A folyamatban lévő harcok mellett a régióban a kollaboráns tisztviselőkre a reguláris ukrán hadsereg mellett a megszállt területeken alakult partizáncsoportok is veszélyt jelentenek. Az elmúlt hónapokban számos merényletet követtek el az oroszokkal együttműködő vezetők ellen, augusztus 30-án például valakik lelőtték Alekszej Kovaljov volt parlamenti képviselőt, aki Herszonban átállt az oroszokhoz.

Zaporozsjai erőmű: nem múlt el a veszély

A héten háromnapos látogatása után közzétette a jelentését a zaporozsjai atomerőműről a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) delegációja. Mint írták, az erőmű a körülötte folyó harcokban több helyen megrongálódott: károkat észleltek egy olyan épületben, amelyben radioaktív hulladékot és friss fűtőelemeket tárolnak, és megsérült az erőmű külső, tartalék áramellátását biztosító vezeték is.

A delegációt vezető Rafael Mariano Grossi azt mondta, a NAÜ állandó missziót alakít az erőműben, az ENSZ szerint azonban ez még nem elég: António Guterres, az ENSZ főtitkára demilitarizált övezet létrehozását szorgalmazta a zaporizzsjai atomerőmű körül. Az erőművet jelenleg ellenőrző Ororszország korábban elutasította az ENSZ-főtitkár javaslatát: egy augusztus 18-i sajtótájékoztatón Ivan Necsajev külügyminisztériumi szóvivő „elfogadhatatlannak” nevezte, hogy kivonják csapataikat az erőmű környékéről.

Újabb nyugati katonai csomag Ukrajnának

A héten ismét összegyűlt a NATO és szövetséges államok tanácsa Ramsteinben, hogy az Ukrajnának nyújtandó katonai segítségről tárgyaljanak. Szervezetként a NATO halálos fegyvert nem ajánl fel Ukrajnának, azonban a tagállamok koordinálják egymással azt, hogy állami szinten milyen támogatást adjanak.

A megbeszélés végén az Egyesült Államok honvédelmi minisztere egy újabb, 675 milliárd dollár értékű katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának. Lloyd Austin elmondta, hogy a védelmi csomag tartalmaz precíziós irányítású rakétákat (feltehetően további HIMARS-rakéták), 105 mm-es ágyúkat, tüzérségi lőszereket, Humvee-ket, páncélozott mentőautókat, páncéltörő rendszereket és kézilőfegyvereket.

Fénykép a ramsteini NATO-csúcsról: a fotó jobb szélén a magyar zászló  (Forrás: Facebbok/GeneralStaff.ua)

A gyűlésen a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg azt mondta, hogy a háború minden bizonnyal télen is tart majd, ezért téli felszerelések felajánlására buzdította a szövetséget. Christine Lambrecht német védelmi miniszter a találkozón elmondta, hogy országa áramfejlesztő berendezéseket, sátrakat és egyéb anyagokat szállít. Lambrecht és holland kollégája, Kajsa Ollongren azt is bejelentették, hogy szponzorálják az ukrán katonáknak az aknakeresésről, az aknák és a robbanószerkezetek eltakarításáról, valamint a csapdákba rejtett robbanószerkezetek felderítéséről szóló képzést a hazájukban.

A gyűlésen egyébként Magyarország küldöttsége is részt vett. Ennek ellenére az állami médiában, a Honvédelmi Minisztérium, a Honvédség vagy a Külügyminisztérium felületein semmilyen híradás nincs az eseményről, azt sem tudni, ki képviselte hazánkat az eseményen.

Szerencsére azonban Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője kitette a Facebookra, hogy ő vett részt a megbeszélésen Magyarországról.

Észak-Koreától venne hadianyagot Oroszország

Szeptember 5-én a New York Times amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva írta azt, hogy Oroszország milliós nagyságrendben venne tüzérségi lövedéket és rakétákat Észak-Koreától, mivel a globális szankciók a hadiipari beszerzések terén is csökkentik a lehetőségeiket.

A Fehér Ház később megerősítette az értesülést. Az amerikai kormány szóvivője kedden a CNN-nek azt mondta, hogy egyelőre „semmi jel nem utal arra”, hogy az észak-koreaiak valóban szállítottak hadianyagot az ukrajnai csatatérre. „Még nincs arra utaló jelünk, hogy a vásárlás ténylegesen megtörtént volna, így nehéz megmondani, hogy ez végül hogyan fog kinézni” – mondta John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs stratégiai koordinátora. „Ez csak egy újabb jele annak, hogy Putyin mennyire kétségbeesetté vált”.

Az Észak-Koreáról szóló híreket mindig érdemes szkeptikusan kezelni, hiszen a világ legelszigeteltebb államából jövő hírek hitelességét aligha lehet ellenőrizni. Korábban arról szóló hírek keringtek a sajtóban, hogy Észak-Korea több tízezer katonát küld Ukrajnába, hogy az oroszok oldalán harcoljanak – ilyesmiről azóta nem hallani, és szeptemberben már csak annyiról volt szó, hogy észak-koreai munkások érkezhetnek a megszállt Donbaszba újjáépíteni a lerombolt városokat.

Az azonban valószínű, hogy Oroszország akár Észak-Korea segítségére is szorulhat a lőszerek pótlásában. Ahogy a múlt héten írtuk: az Insider orosz oknyomozó portál számítása szerint az orosz tüzérség az Ukrajna elleni agresszió hat hónapja alatt legalább 7 millió lövedéket használt el, és ezt a lőszeréhséget az orosz hadiipari gyárak nem tudják kielégíteni. Nem biztos viszont, hogy Észak-Korea ezen sokat tud segíteni: az AP-nak nyilatkozó dél-koreai szakértők szerint az Észak-Koreában felhalmozott, szovjet mintára gyártott lőszerek ugyan kilőhetők az orosz ágyúkból, minőségük jóval gyengébb, mint az oroszoké. Nem valószínű emellett, hogy Észak-Korea hajlandó nagy hatótávú ballisztikus rakétákat adni Oroszországnak, hiszen azokat kulcsfontosságúnak tartják saját maguk védelmére.

Zubor Zalán

Címlapkép: Átlátszó-montázs

Megosztás