Ellentámadás Herszonnál, ellenőrök a zaporozsjei atomerőműnél – heti összefoglalónk az ukrajnai háborúról

A dél-nyugat ukrajnai Herszon megye lett az orosz-ukrán háború új fő hadszíntere, miután a héten elindult az ukrán hadsereg hadművelete a megszállók kiszorítására a Dnipro északi partjáról. Mivel a hadműveletről az ukrán erők alig engednek információkat nyilvánosságra hozni, az orosz propaganda összehangolt kampányban hangoztatja, hogy az ukrán ellentámadás teljes kudarc – ezt a magyar kormánypárti média lelkesen át is veszi. Más források szerint azonban az oroszokat több helyen is visszaszorították, de az ukránok célja – egyelőre – nem a területek visszafoglalása lehet, hanem az orosz logisztika további gyengítése, amelyhez jelentős segítséget nyújt a NATO légiereje is. Heti összefoglalónk az orosz-ukrán háborúról.

• Délen elindult az ukrán ellentámadás, de egyelőre az ukrán hírzárlat miatt nem tudhatjuk biztosan, mennyire sikeres.
• Továbbra is gyakran vetik be az ukránok az amerikai HIMARS rendszereket az orosz utánpótlási vonalak támadására.
• Megérkeztek a NAÜ ellenőrei a zaporozsjiai atomerőműbe, állandó missziót alakítanának ki.
• Orosz provokációnak hangzó hírek érkeztek egy állítólagos ukrán támadásról az erőmű elfoglalására a NAÜ-delegáció érkezésének napján.
• Egy jelentés szerint az orosz hadiipar nem tud lépést tartani a háborúval, az év végére lőszerhiány léphet fel.

Miután Kijev hónapokon át lebegtette, augusztus 29-én valóban megindult az ukrán hadsereg ellentámadása Dél-Ukrajnában. A hadművelet tényét az orosz hivatalos források is megerősítették, és ezzel nagyjából ki is merült az, amiben a két hadviselő fél jelentései megegyeznek. Az egyértelműen igazolható történések arra utalnak, hogy Ukrajna a déli fronton folytatja a korábban megkezdett felőrlő stratégiát, amelynek célja az orosz utánpótlási vonalak elvágása – emiatt a hadművelet hetekig, vagy akár hónapokig is eltarthat, azonban az elhúzódó háború már nem biztos, hogy Oroszországnak kedvez.

Miért éppen Herszon?

A hét legnagyobb visszhangot kiváltó történése egyértelműen a herszoni ukrán ellenoffenzíva elindulása volt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már közel három hónapja beszélt arról, hogy az ukrán hadsereg felkészül a Dnipro folyó észak-nyugati partján fekvő régió felszabadítására, és a nyár végén láthatóan el is indult egy hadművelet előkészítése: a megszállt területeken több orosz célpontot, köztük fegyverraktárakat, repülőtereket, parancsnoki központokat és az utánpótlás szállítása szempontjából fontos hidakat is rakétákkal támadtak.

A Dnipro folyó völgyében fekvő Herszon megyét az orosz hadsereg még a háború első szakaszában, jelentős harcok nélkül szállta meg délről, a Krím-félsziget irányából támadva. Viszonylag hamar elesett a megye legnagyobb városa is, a közel 300 ezer lakosú Herszon is. Azonban a régióban a megszállók helyzete nem ideális: a terület az orosz hátországtól nagyon távol esik, így a csapatok utánpótlása nehézkes, különösen a Dnipro túlpartján állomásozóké, hiszen ide csupán három hídon keresztül lehet utánpótlást szállítani. Az oroszok utoljára márciusban próbálkoztak nagyobb támadással a régióban, céljuk a Fekete-tengeri kikötőváros, Odessza elfoglalása volt, azonban a támadás hamar elakadt, és azóta a frontok alig mozdultak el a térségben.

Nem tanultak a hibáikból: csapdába eshet az orosz hadsereg Herszonnál

Cikkünkben az ukrán hadsereg Herszon megye felszabadításáért folytatott több hónapos erőfeszítéseit és a nem is olyan láthatatlan ukrán ellentámadás részleteit mutatjuk be.

Miután az orosz hadvezetés is arra jutott, hogy az ukránok képesek lehetnek egy ellentámadásra Herszon visszafoglalására, megerősítették a város és környéke védelmét, mostanra a becslések szerint mintegy 15 ezer orosz katona állomásozhat a folyón túl, köztük gépesített, nehézfegyverzetű alakulatok is. Az ukránok célja, hogy ezek a csapatok idővel lőszer és erősítés nélkül maradjanak, ezért is célozzák a kulcsfontosságú hidakat, valamint a felfedezett lőszerraktárakat – ezek a támadások az elmúlt héten is folytatódtak.

Ahogy az Átlátszón korábban írtunk róla: júliusan és augusztusban többször is ukrán rakétacsapások (valószínűleg főleg a frissen kapott amerikai HIMARS rendszerekből kilőtt lövedékek) érték a Dnipro-hidakat, amelyek mostanra használhatatlanná váltak.

Déli ellentámadás: felgyorsított anyagháború

Phillips P. OBrien, a St. Andrews-i Egyetem stratégiai tanulmányok professzora még augusztus elején azt írta: „az ukrán offenzívát nem úgy kell felfogni, mint egy modern, kombinált fegyveres támadást. Ez alapvetően egyfajta felgyorsított anyagháború. Az oroszokat megpróbálják olyan területekre csalni, ahol ez könnyebben vívható.” Anders Puck Nielsen, a Dán Királyi Védelmi Főiskola elemzője szintén azt mondta: Ukrajna célja rövidtávon nem nagy területek gyors visszafoglalása, hanem az orosz csapatok fokozatos gyengítése, főleg az utánpótlás elvágásával. Emiatt valószínű, hogy egy darabig a hadi térképeken nem láthatunk majd látványos ukrán előretöréseket.

Másként: a most elindult hadműveletek célja ugyanaz, mint a korábbi rakétatámadásoké: az orosz csapatok kifárasztása, készleteik további apasztása.

Egyelőre arról, hogy milyen területeket tudtak visszafoglalni az ukránok, kevés a hiteles információ. Ennek egyik oka, hogy az ukrán hadvezetés még a hadművelet kezdetén teljes hírzárlatot rendelt el, arra kérték a katonákat és a civileket is, hogy ne tegyék közzé, hol vannak ukrán csapatok. A Háborútudományi Intézet (ISW) elemzése szerint ennek oka, hogy Ukrajna túlerő híján elterelő hadműveleteket kell, hogy alkalmazzon, ezért fontos a titoktartás.

Az ukrán féle propagandisztikus anyagokon (az egyiken például egy menekülő orosz katona mondja azt, hogy az ukránok tankokkal és légi támogatással áttörték az orosz vonalakat – a felvétel helyét és hitelességét azonban nem lehet ellenőrizni) kívül egyelőre csak az orosz veszteségekről tesz fel becsléseket.

Azt viszont már korán bejelentették, hogy nem teszik közzé, délen mely területeken folynak a harcok.

Az ukrán rádiócsend következménye, hogy egyelőre a hadműveletekről szóló híreket az oroszok tudják diktálni. Ahogy az ISW elemzésében is olvasható, augusztus 29 után az orosz szolgálatok (hivatalos csatornákon és nemhivatalos katonai blogokon) egy jól láthatóan összehangolt kommunikációs hadműveletet indítottak, azt állítva, hogy az ukrán ellentámadás hatalmas veszteségeket szenvedve kudarcot vallott: az orosz hadügyminisztérium egyik jelentése szerint például az első három napban több mint 2200 embert és 89 (!) tankot vesztettek, és a támadást mindenhol visszaverték.

Az ukrán hadsereg katonái a visszafoglalt Arhangelszk faluban

Ez elég valószínűtlen, ismerve a korábbi veszteségi adatokat: hasonló (illetve valamivel kisebb) veszteségeket május-júniusban, a háború legpusztítóbb szakaszában jelentettek, amikor az oroszok sikeresen foglalták el Donbasz több települését. Az sem tűnik igaznak, hogy nem foglaltak vissza megszállt településeket: egy augusztus 29-i videón például az ukránok oldalán harcoló csecsen katonák láthatók a fronthoz közeli Arhangelszkben.

Később orosz katonai blogok is elismerték, hogy több falut is visszafoglaltak az ukránok a közel 200 kilométeres frontvonal mentén: egy 31-ei orosz jelentés szerint az ukránok három ponton indítottak ellentámadást, ezek közül kettőnél sikerült visszaszorítani az oroszokat, így jelenleg az ukránok ellenőrzik például Szuhji Sztavok, Kostromka falvakat a front középső részén (ezt a hídfőt ukrán források is megerősítik), Északon pedig Arhangelszket. Az állítólag katasztrofális ukrán veszteségeket nem bizonyítják az oroszok által közzétett felvételek, amelyeken egy-egy kilőtt ukrán jármű látható.

Orosz propaganda a magyar kormánymédiában

Mindez nem akadályozta meg a magyar kormány médiáját – amely mostanra egészen nyíltan drukkol az orosz győzelemért –, hogy kritika nélkül átvegye az orosz propaganda állításait.

Az Origo például 31-én már az orosz hadügyminisztérium jelentése alapján azt írta, hogy „totális kudarc volt az ellentámadás”. A Mandineren Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, szintén orosz források alapján, alig leplezett lelkesedéssel vizionálta az ukrán védelem összeomlását, az oroszok akadálytalan bevonulását, amely után „Ukrajna még egy, a trianonihoz hasonló „béketárgyalásban” sem reménykedhet.”

Az ISW arra is rámutatott, hogy orosz szürke propagandaforrások összehangoltan terjesztették, hogy az ellentámadás az ukrán hadvezetés intése ellenére indult el, Zelenszkij politikai döntése alapján, és egyre nagyobb a feszültség a hadsereg és a kormány között – néhány nappal korábban a magyar állami média hasonló álhírt futtatott, egy oroszokhoz átállt (korábban az ukrán nacionalista Jobb Szektorban tevékenykedő) politikus, Ilja Kiva állítása alapján.

Robbanások a frontvonal mögött

Visszatérve a valóságba: a fokozódó dél-ukrajnai harcok nyomai jól látszanak a NASA műholdtérképén, a tűzeseteket detektáló FIRMS-en, amely jól mutatja, mely területeken próbálkozik áttöréssel az ukrán hadsereg.

No one benefits from overestimating UA advances at this point. But based on rumint and FIRMS etc, i think the AFU are trying to advance in these areas. (No surprise to anyone here) pic.twitter.com/tIgUCtbVB2

— Def Mon (@DefMon3) August 31, 2022

A tűzeseteket a frontvonalakkal összevetve látható, hogy a nagy tüzek (robbanások) jelentős részét az orosz vonalak mögött detektálták. Ez nem újdonság, hiszen ahogy korábban is írtuk: az amerikai rakétarendszerek megérkezése óta az ukrán erők fölényre tettek szert a nagy hatótávú tűzerő tekintetében.

Az űrből is látszik: NASA-térképen mutatjuk, hogyan növekszik az ukrán tűzerő

A HIMARS rakétarendszerek megérkezése előtt még elsősorban az oroszok tudták bombázni a front ukrán oldalát, utána viszont fordult a kocka. A NASA műholdtérképein jól látszik, ahogy júliustól hirtelen megsokszorozódik a tűzesetek száma a front orosz oldalán.

Anders Östlund, az Európai Politikai Elemző Központ (CEPA) kijevi munkatársa szerint az ukrán ellentámadás egyik célja az, hogy felfedje további orosz lőszerraktárak helyzetét (azt figyelve, honnan szállítanak lőszert a frontra orosz teherautók). A felfedett raktárakat ezután a távolból próbálják megsemmisíteni.

A FIRMS-térkép megerősíti a feltételezést, mivel több robbanást jelez mélyen a herszon megyei orosz vonalak mögött.

Amennyiben ez a cél, az ukránoknak jelentős segítséget nyújthatnak a NATO felderítőgépei. A hadműveletek kezdetén a publikus repülésfigyelő weboldalakon is látható volt, hogy az amerikai légierő Global Hawk drónja és más ferderítőgépek közvetlenül az ukrán határ mellett járőröznek.

…meanwhile in the skies, western surveillance assets monitor closely what’s going on.@flightradar24 #OrionEP3E #FreeKherson #Ukraine️ #ShapingOffensive #NATO #RussianUkrainianWar #SIGINT https://t.co/0rNR91HoI3 pic.twitter.com/TJbnPI4C1s

— Der Freisteller (@Freisteller) August 29, 2022

Nyílt titok, hogy az amerikai hírszerzés rendszeresen konzultál az ukrán hadsereggel, kiadva nekik az ellenség koordinátáit – a Fekete-tenger vidéke emiatt is olyan terület, ahol Ukrajna takitkai előnyhöz juthat, hiszen

a nemzetközi vizekről és a közeli NATO-tagországokból az amerikai elektromos hírszerzés rálát az orosz célpontokra.

A déli ellenoffenzíva tervezésében egyébként is részt vettek az amerikaiak, a CNN híradása szerint az elmúlt hónapokban több szimulációs gyakorlatot is lefolytatott a két ország hadserege, és az ukránok az amerikaiak javaslatára döntöttek úgy, hogy lassú, korlátozott ellentámadást indítanak egy nagyobb, több frontos offenzíva helyett.

Összefoglalva, délen Ukrajna stratégiája elsősorban most is az orosz logisztikához kapcsolódik. Ha a stratégia beválik, és az orosz utánpótlási vonalak elapadnak, az oroszok kénytelenek lennének feladni a Dnipro északi partját, és visszavonulni egy jobban védhető pozícióba – ahogy azt tették korábban is hasonló helyzetben, például a március-áprilisi kijevi csatában, vagy a Kígyó-sziget esetében.

Most azonban ez kevésbé lenne előnyös számukra, hiszen ha délebbre szorulnak, Ukrajna jobb pozícióból tudna csapásokat mérni a Krím-félszigeten levő célpontokra. Az ISW elemzése szerint a megszállók egyelőre megpróbálják tartani az állásaikat, és helyreállítani az utánpótlási vonalakat, ugyanakkor felkészülnek arra is, hogy a folyó túlpartján, Melitopol körül kell majd kialakítani új frontvonalat.

Keleti frontok: lassuló orosz előrenyomulás

A kelet- és dél-kelet ukrajnai frontok kevesebb figyelmet kaptak a médiában, bár az itteni eseményekről megbízhatóbb információk állnak rendelkezésre, hiszen mindkét fél közöl róluk híreket. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz erők augusztus 31-én Bahmuttól délre, Veszela Dolina (Bahmut-tól 5 km-re délkeletre), Zajceve (Bahmut-tól 8 km-re délkeletre) és Majorszk (Bakhmut-tól mintegy 20 km-re délnyugatra, Horlivka külterületén) irányába próbáltak előrenyomulni.

Ukrán jelentések szerint a támadásokat visszaverték, míg orosz híradások szerint csekély mértékben tudtak előre nyomulni.

Meg nem erősített hírek szerint az oroszok ellenőrzik az 590 lakosú Kodema falut, és a korábban megszállt Piszki faluból kiindulva közelebb nyomultak a donyecki repülőtérhez.

Mindkét fél által megerősített hírek szerint Szoledarban és Bahmutskében folytak harcok a héten, itt az oroszok célja az, hogy megközelítsék az ukrán Bahmut nagyvárosát. Abban a források megegyeznek, hogy jelentős elmozdulás nem történt a keleti frontokon, miközben mindkét oldalon tüzérségi támadásokról számoltak be.

Kelet- és Dél-Kelet Ukrajnában június óta a trend a lassuló orosz előrenyomulás. Május-júniusban az oroszok itt viszonylagos sikereket értek el, főként a hagyományos tüzérségi fölényüket kihasználva jelentős területeket foglaltak el, köztük a békeidőben százezres Szeverodonyeck városát. Az offenzíva idővel lassult, az elmúlt egy hónapban csaknem állóháború alakult ki, augusztusban a legerősebb pontokon is alig 7-8 kilométert haladt nyugat felé a front.

Alekszandr Harcsenko, az ANNA hírügynökség orosz katonai tudósítója a Telegramon azt írta, a Szoledar környékét eddig védő ukrán erőket kivonták, és helyükre NATO-fegyverekkel felszerelt friss erők érkeztek. Harcsenko szerint az új felszerelések egyre nagyobb gondot okoznak az oroszoknak, és az ukránok precíziós támadása szerint csökken a korábban győzelmeket hozó orosz tüzérségi fölény.

Zaporozsiai atomerőmű: megérkezett a NAÜ küldöttsége

A hét további fontos híre, hogy szeptember 1-én megérkeztek a zaporozsjei atomerőműbe a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrei. Az erőmű még tavasszal került orosz ellenőrzés alá, azóta a fronthoz közeli helyzete miatt sokan aggódtak, hogy az erőművet is találat éri, és a fukusimaihoz hasonló katasztrófa következik be. Az erőmű környékét többször is ágyúzták, amiért mindkét fél a másikat hibáztatta – mivel az erőművet az oroszok ellenőrzik, a lövések az ukrán oldalról jöhettek, de kiszivárgott felvétel alapján az oroszok nagy mennyiségű hadianyagot tároltak az erőmű területén.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség missziója több órás késéssel érkezett meg az atomerőműhöz, az erőműnek otthont adó Enerhodar környékén több órán át tartó lövöldözés miatt. A látogatás előtt Rafael Grossi, a NAÜ vezetője elmondta, hogy a misszió tisztában van azzal, hogy „fokozott katonai tevékenység folyik a térségben”, de eltökélt szándéka a létesítmény meglátogatása.

Grossi korábban az NBC riporterének azt mondta, hogy a misszió után a NAÜ „állandó jelenlétet” szeretne létrehozni az erőműben.

A NAÜ-látogatás a tervezettnél később valósult meg, miután egy furcsa incidens zajlott az erőmű közelében fekvő Enerhodar városban. Amit biztosan lehet tudni a lakosság felvételei alapján, az az, hogy a városban orosz harci járművek és helikopterek jelentek meg, és tüzet nyitottak városon belül valamire. Később a TASSZ orosz hírügynökség azt közölte, hogy egy ukrán kommandós egység kelt át a Dniprón, és megpróbálta elfoglalni az atomerőművet még a NAÜ-delegáció érkezése előtt, ám a támadást visszaverték az orosz erők, és több támadót elfogtak.

További nyugati fegyverszállítmányok Ukrajnának

Nyugati országok a napokban új fegyverszállítmányokat is bejelentettek Ukrajnának. Augusztus 29-én a svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson 500 millió korona (46,75 millió dollár) értékű katonai támogatásról biztosította Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert. Svédország miniszterelnöke nem közölt részleteket a katonai csomagról, de elmondta, hogy az hasonló lesz a korábbi segélyekhez, amelyek páncéltörő fegyvereket, egyéni védőfelszereléseket és aknamentesítési eszközöket tartalmaztak. „Mindaddig támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg a háború tart” – mondta Andersson.

Pár nappal korábban Joe Biden amerikai elnök is két újabb, összesen 3,775 milliárd dolláros katonai segélycsomagot jelentett be.

A kisebb, 775 millió dolláros csomag a meglévő készletekből biztosít amerikai felszerelést, míg a 3 milliárd dolláros csomag új felszerelések beszerzését ígéri, amelyhez kiképzést is biztosítanak. Figyelemre méltó, hogy a csomag már támadó hadműveletekre is alkalmas felszereléseket, például páncélozott járműveket is tartalmaz, bár ezek a mostani herszoni hadműveletekben nem vesznek részt, hiszen leszállításukra valószínűleg még hónapokat kell várni.

A mostani csomagok annak a 20 milliárd dolláros programnak a részei, amelyet májusban szavazott meg az amerikai kongresszus (mindkét nagy párt támogatta a javaslatot). A program Ukrajnának szeptember végéig biztosít 20 milliárd dollár értékben katonai eszközöket. Az Egyesült Államok idén összesen 25 milliárd dollár értékben biztosítana katonai eszközöket Ukrajnának – ez közel hétszerese Ukrajna tavalyi teljes katonai büdzséjének.

Az amerikai NPR riportere, Greg Myre szerint korábban az Egyesült Államok katonai segítsége az ukránok azonnali igényeire válaszolt, az volt a célja, hogy az ukrán védők el tudják kerülni az összeomlást.

A frissebb csomagok azonban szintlépést jelentenek, és több hónapos, vagy akár éves haderőfejlesztéshez járulnak hozzá.

Colin Kahl, a Pentagon egyik tisztviselője az NPR-nak úgy nyilatkozott, Vlagyimir Putyin tévedett, amikor úgy vélte, egy elhúzódó háború hozza el neki a győzelmet, mivel az Egyesült Államok kész hosszú távon támogatni Ukarjnát.

Készlethiány lehet Oroszországban

Az Insider orosz oknyomozó portál szerint eközben az orosz hadsereg az év végére készlethiánnyal nézhet szembe: számításuk szerint az orosz tüzérség az Ukrajna elleni agresszió hat hónapja alatt legalább 7 millió lövedéket használt el, nem számítva a frontraktárak veszteségeit az ukrán csapások következtében. Mint írják, a lőszeréhséget az orosz hadiipari gyárak nem tudják pótolni. Szintén gondok vannak az elhasználódó ágyúcsövek és más alkatrészek utánpótlásával – az orosz hadiipar korábban bizonyos alkatrészeket nyugati cégektől szerzett be, azonban a szankciók miatt most erre nincs lehetőségük.

Szintén hiány mutatkozik a nagy hatótávú precíziós rakétákból, ezért az orosz hadsereg sokszor a földi célpontok ellen is átalakított légvédelmi rakétákat vet be, kétséges sikerrel (ahogy korábban az Átlátszó is rámutatott, a NASA FIRMS műholdképei is azt mutatják, hogy Oroszország már jóval kevesebb nagy hatótávú fegyvert tud bevetni Ukrajnában, mint a háború kezdetén). Az Insider szerint ezért, ha a harcok a mostanihoz hasonló intenzitással folynak tovább Ukrajnában, akkor az orosz tüzérség és a harckocsizó alakulatok az év végére lőszerhiánnyal nézhetnek szembe.

Zubor Zalán