„Az mondta a parancsnok, lőjétek agyon őket” – ukrán civilek meggyilkolásáról vallott egy orosz katona

A tetthelyen hagyott mobiltelefon, és a rajta talált fotók segítségével találták meg azt az orosz katonát, aki később beismerte: Ukrajnában részt vett civilek meggyilkolásában. A Kijev melletti Andrijivka faluban elkövetett háborús bűnöket az IStories orosz oknyomozó újságírói rekonstruálták, majd szembesítették vele az elkövetőket.

„Azt mondom neki, hogy menjen előre. Ő előre megy. Azt mondom neki: ‘Térdre!’. És én csak fejbe lövöm” – idézte fel Danyiil Frolkin, az orosz hadsereg 21 éves tizedese az egyik gyilkosságot, amit az Ukrajna elleni háború alatt követett el. Frolkin és katonatársai a Kijevtől egy órányira fekvő Andrijivka falu elfoglalásában vettek részt. A kijevi csata elvesztése után az oroszok visszavonultak a főváros térségéből. Andrijivkában több száz lerombolt, kifosztott házat, és számos holttestet hagytak maguk után. A romok közül előkerült egy mobiltelefon is, rajta orosz katonák fényképeivel: ez volt az a nyom, ami alapján az IStories riporterei rekonstruálták a történteket, és azonosították, majd később szóra is bírták a gyilkosságok elkövetőit.

Az IStories riportja szerint Frolkin (akit azóta leszerelt a hadseregtől) először tagadott, később azonban visszahívta a riportert, hogy vallomást tegyen. „Tudom, hogy hogy ezekért az információkért börtönbe kerülhetek. Nem is azért, amit Ukrajnában csináltam, hanem amiért ezt elmondom (…) De be akarok vallani mindent, és megmagyarázni, mi folyik az országunkban. Szerintem jobb lenne, ha ez a háború egyáltalán nem történt volna meg” – mondja a korábbi tizedes az IStories videóján. Ez az első, nagy nyilvánosságot kapott eset, amikor egy orosz katona önként vallott az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökről.

Lopott mobil buktatta le

Március elején, Andrijivka megszállása idején egy idős ukrán házaspár, Leonyid és Tatjana Udod lakásán egy csapat orosz katona jelent meg. „Azt mondták, a fő banderistát keresik” – idézte fel Tatiana Udod. Banderistáknak az ukrán nacionalistákat nevezik Oroszországban az egykori náci kollaboráns ukrán felkelő, Sztyepan Bandera után. „A faluban a férjemet nevezik banderistának” – magyarázta „Valahogy ráragadt a név, de nem nacionalista, csak nyugat-ukrajnai.”

Végül az oroszok arra jutottak, hogy nem a 76 éves férfi az ő emberük, de távozás előtt még gyorsan elkobozták a pár okostelefonját. Udodék nem számítottak rá, hogy valaha is viszontlátják a telefont, de két hónappal később, miután az oroszok kivonultak a Kijev melletti területről, újra előkerült egy másik, kifosztott házban. Amikor bekapcsolták, 25 fényképet találtak rajta orosz katonákról.

A katonákat sok helyi lakos felismerte, hiszen márciusban többször is elszenvedték a rablásaikat. Később az oknyomozók a közösségi oldalakon név szerint is azonosították a fotókon szereplő négy katonát: Danyiil Frolkint, Dmitrij Danyilovot, Ruszlan Glotovot és Ivan Sepelenkót, az orosz hadsereg 64. Különleges Gárda Motoros Lövészdandárának tagjait.

Azt mondta, jöttünk Zelenszkij és a nácik ellen harcolni, majd elvitték a kocsit

Mint kiderült, a mobiltelefonos fotók is egy fosztogatás „eredményeit” örökítették meg: az IStories riporterei a helyiek segítségével azonosították azt a házat, ahol a fotók készültek. A ház egy Anatolij Danyilenko nevű férfié volt, akit családjával, köztük 95 éves apósával együtt március 13-án a megszálló katonák elüldöztek otthonukból – a metaadatok alapján az ezt követő két napban készültek a mobilon talált szelfik.

A család csak egy hónappal később, az oroszok kivonulása után térhetett haza az akkorra már teljesen kifosztott házba. Mint mondták, eltűnt két tévékészülék, a konyha felszerelései, a mennyezet pedig tele volt golyó ütötte lyukakkal. Szintén eltűntek az após második világháborús kitüntetései – ezeket az egyik orosz katona vihette magával, hiszen egy fotón ezekkel pózolt. Több más lakos is rendszerszintű fosztogatásokról számolt be, mint mondták, a megszállók vittek mindent készpénztől elektronikai eszközökön át a járművekig. „Ott volt ez a goromba, vörös hajú fickó (mint később kiderült, Danyiil Frolkin). Azt mondta: ‘Azért jöttünk, hogy harcoljunk Zelenszkij és a nácik ellen. Mondtam neki: ‘De mi nem vagyunk nácik’. Rám nézett. És ennyi volt, elvitték a kocsit” – emlékezett vissza Tatjana Udod.

Később a riporterek által meginterjúvolt orosz katonák is megerősítették, hogy az egység teherautószámra vitt magával mindent vissza Belaruszba, ami csak mozdítható volt.

Hátra kötött kézzel, öt lövéssel ölték meg

A fotókon látható katonák arca azonban nemcsak a fosztogatások miatt égett bele a helyiek emlékezetébe. Andrijivka megszállása alatt legalább 13 civilt öltek meg orosz katonák – több áldozat hozzátartozói is felismerték Frolkin egységének tagjait, mint a gyilkosságok elkövetőit. „Egy autó áll meg, három katona száll ki. Kopogtatnak az ajtón, Vitalik kinyitja, és így mennek be. Egy idő után ketten jönnek ki: Vitalik és az egyik katona. A pajta felé mennek. Aztán több lövést hallok, és az egyik [katona] visszajön. Aztán ketten kivesznek valami csomagot, beteszik a csomagtartójukba, és Vadimhoz hajtanak. Tizenöt perc telt el, és ismét hallottam egy lövést. És ennyi – beültek a kocsiba és elhajtottak” – emlékezett vissza az áldozatok egyik szomszédja.

Elena Kibukevics, Vitalik özvegye azt mondta, a férfi soha nem említette, hogy átkutatták vagy kihallgatták volna. „Megkötözték a kezét, és megkötözött kézzel lőtték lábon. Aztán a vállába, majd a fejébe. Öt töltényhüvelyt találtunk. El tudom képzelni, milyen fájdalmat szenvedett.”

Az IStories riporterének több helyi lakos is megerősítette, hogy orosz katonák civilek megölésével dicsekedtek, majd később felismerték őket a lopott, majd elhagyott telefonon talált fotókon.

Háromnapos háborút ígértek a katonáknak

Miután az oknyomozók azonosították és megkeresték a fotókon szereplő négy orosz katonát, ketten közülük vállalták, hogy válaszolnak a kérdéseikre. Egyikük, a „mesterlövész” becenéven ismert Dmitriij Danyilov elmondta, az egységét januárban vezényelték Belaruszba, hadgyakorlatra, majd február 24-én, a „különleges hadművelet” kezdetekor azt mondták nekik a parancsnokaik: három napos bevetésre mennek csak, hogy „megfélemlítsék” az ukránokat, aztán mehetnek is haza. Ennek megfelelően az egység valóban mindössze három napra kapott ellátmányt – emiatt is kezdtek a katonák igen hamar fosztogatásba.

Danyilov azt mondta, neki és társainak azt mondták, hogy „Ukrajna náciktól való felszabadítását” kell elérniük, de Andrijivkában „egészen normális helyiekkel” találkoztak. Elmondása szerint a megszállása alatt azt kapták parancsba, hogy olyan emberek után kutassanak, akik kiadják az orosz katonák koordinátáit az ukrán hadseregnek. Arra a kérdésre, hogy mi történt ezekkel az emberekkel ezután, azt mondja: „amennyire tudom, fogságba ejtették őket, majd átadták őket a felsőbb hatóságoknak – ennyi. Rutinszerűen kihallgatták őket, majd a hadifogolycsere révén hazakerültek.”

Danilov azt állítja, hogy nem vett részt Andrijivkában a civilek meggyilkolásában, és nem tud semmit azokról, akiket ott meggyilkoltak.

Felülről jött a parancs a gyilkosságra

Ezzel szemben társa, Danyiil Frolkin elismerte, hogy részt vett civilek meggyilkolásában. Júniusban az ukrán főügyészség is megvizsgálta az Udodék telefonján talált fotókat, és bejelentette, hogy Frolkint háborús bűnökkel vádolják. Júliusban a Slidstvo.info arról írt, hogy a katonát vádolják egy Igor Jermakov nevű andrijivkai lakos gyilkosaként – a férfit március 2-án vitték el otthonról kihallgatásra a megszállók, miután szabotázsakció elkövetésével vádolták. Jermakov holttestét két nap múlva az utcán, hátra kötözött kézzel, fejlövéssel találták meg.

Danyiil Frolkin az IStories riporterének először tagadta a gyilkosságot, a második interjún azonban már azt mondta: „Én, az 51460-as katonai egység katonája, Danyiil Andrejevics Frolkin őrvezető tizedes, bevallom az összes bűncselekményt, amit Andrijivkában elkövettem, a civilek lelövését, a civilek meglopását, a telefonjaik elkobzását, és azt, hogy a parancsnokaink leszarják a harcosainkat, a fronton harcoló összes gyalogost.” Az interjú során több tisztet is megnevezett, akik szerinte felelősek voltak a Kijev körüli hadművelet kudarcáért, köztük egy Andrej Prokurat nevű alezredest is, aki állítása szerint parancsot adott a civilek lelövésére is.

Frolkin elmondása szerint három kivégzésnél volt jelen, egy alkalommal ő húzta meg a ravaszt. Áldozata a kőművesként dolgozó Ruszlan Jaremcsuk volt. A gyilkosság idején Prokurat is ott volt: Frolkin elmondása szerint az áldozatnál nagy mennyiségű kézpénzt találtak, ezt a parancsnok elrakta, a katonákat pedig utasította, hogy lőjék agyon a férfit.

Frolkin azt mondta, azért volt képes meghúzni a ravaszt, mert az áldozat szerinte elárulta az orosz hadoszlopok elhelyezkedését az ukrán hadseregnek. „Megértem, hogy a bosszú elbaszott dolog, de én bosszút álltam, és tudtam, hogy mit teszek” – mondta. Jaremcsuk családja szerint azonban a férfi nem kémkedett, csak az utóbbi években a hobbijává vált a videózás, és „mindent filmezett, amit látott”.

Nem egyedi eset

Frolkin és Danyilov is megerősítették, hogy az orosz katonákat megtévesztéssel és kényszerrel vitték ki az ukrán frontra – bár a „különleges hadműveletben” papíron önkéntesek vesznek részt, a tisztjeik valójában börtönnel vagy agyonlövéssel fenyegették azokat, akik nem akartak harcolni. Az egység a visszavonulás előtt rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett, miután újabb és újabb értelmetlen rohamokra vezényelték őket. Frolkin az IStories riportereit arra kérte, próbálják elérni a parancsnokaik felelősségre vonását, hátha így sikerül megvédenie a bajtársait a további fölösleges vérontástól – alapvetően ezért egyezett bele abba, hogy interjút adjon.

Frolkin tudomása szerint, az egységét most Herszonba fogják őket küldeni, hogy biztosítsák a tervezett „népszavazást” az Oroszországhoz csatolásához (valójában inkább azért, mert a hírek szerint itt készül egy ukrán ellentámadás). „Ehhez nincs joguk, mert fizikailag nem bírják tovább. El fogják pusztítani a dandárunkat” – mondta, hozzátéve: miután kiderült, hogy újra a frontra vezénylik őket, az egység katonái tömegesen kezdtek leszerelni.

Az egység másik tagja, Dmitrij Danyilov szintén kritizálta a háború menetét, mint mondta, kezdettől fogva nem volt világos, mi is a hadművelet célja. „A hírek 99 százaléka hazugság: a tévében, az újságokban, mindenhol. Kevesen mondanak igazat. Csak azok tudják az igazságot, akik kijutottak onnan, de kevesen beszélhetnek róla, mert a legtöbben aláírták [titoktartási nyilatkozatot]. És a többség el akarja felejteni az egészet, mint egy rémálmot” – mondta.

A kijevi csatavesztés és az oroszok kivonulása után ukrán és nemzetközi megfigyelők rengeteg bizonyítékot találtak a megszállók által elkövetett háborús bűnökre, civilek megerőszakolására, kínzására és tömeges megölésére. Csak Kijev térségében eddig több mint 1200 civil holttestét azonosították; a legnagyobb sokkot a Bucsa városában történt mészárlás váltotta ki, itt az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója 50 civil, köztük nők és gyerekek kivégzését dokumentálta. Az ENSZ jelentése szerint júliusi jelentése szerint a szándékos gyilkosságok, és a civil célpontok elleni támadásokkal Oroszország vitathatatlanul háborús bűnök sorozatát követte el; az azonosított civil áldozatok száma az 5000-et közelíti, de a jelentés szerint a valós szám ennél sokkal nagyobb lehet. Ukrajna több régiója továbbra is orosz megszállás alatt áll, és a megszállt területekről kiszivárgott hírek alapján úgy tűnik, hogy a Kijev környéki mészárlások nem elszigetelt esetek voltak.

Népirtás Ukrajnában: hogyan halt meg több száz civil Kyjiv környékén?

Hiába szabadult fel Kyjiv és környéke április elején, a világot megdöbbentette az orosz hadsereg által lemészárolt bucsai polgári áldozatok száma. A kyjivi külvárosban orosz katonák által elkövetett háborús bűnök nagyságáról még nem tudni biztosat. Ukrajnában attól félnek, ez még csak a kezdet és további több száz civil áldozatra számítanak.

Fordította Zubor Zalán, az eredeti cikket angolul itt lehet elolvasni.

Címlapkép: IStories képernyőfotó