Népirtás Ukrajnában: hogyan halt meg több száz civil Kyjiv környékén?

Hiába szabadult fel Kyjiv és környéke április elején, a világot megdöbbentette az orosz hadsereg által lemészárolt bucsai polgári áldozatok száma. A kyjivi külvárosban orosz katonák által elkövetett háborús bűnök nagyságáról még nem tudni biztosat. Ukrajnában attól félnek, ez még csak a kezdet és további több száz civil áldozatra számítanak. Oroszország mindenesetre tagad, és propagandával próbálja felelősségét elhárítani. A Nyugat minden eddiginél keményebb szankciókkal válaszol.

A Kyjiv-környéki, 40 ezer lakosú Bucsa polgármestere Anatolij Fedoruk március 31-én bejelentette, hogy a települést felszabadították az orosz megszállók alól. Április 2-án, a háború 38. napján, az ukrán védelmi minisztérium szerint visszaszerezték a teljes kyjivi régió feletti ellenőrzést. A nap folyamán az ukrán hadsereg több mint 30 települést szabadított fel.

Bucsa településről korábban az orosz hadsereg előretörése kapcsán lehetett hallani. Március 9-én ukrán mentősök értékelése alapján a kyjivi régióban éppen Bucsában a legnehezebb a helyzet, mivel az orosz inváziós erők rabolnak, gyilkolnak és erőszakoskodnak civil lakossággal. Az ukrán fél oldaláról érkező információt akkor nem lehetett független forrásokból megerősíteni.

A videón az ukrán hadsereg által egy megsemmisített orosz tankoszlopot látnak Bucsában 2022. február 27-én.

 

Múlt héten, szombat este jelentek meg az első felvételek az ukránok által visszafoglalt település maradványairól. A Reuters, az AFP és az AP nemzetközi médiatársaságok fotóriporterei a katonákkal együtt mehettek be a városba, ahol az előző hetekben kemény harcok folytak.

Az általuk készített felvételeken, az ukrán katonákon kívül több tucat civil ember holttestét lehetett látni. A világhálón az ukrán Espreso TV által először nyilvánosságra hozott brutális felvétel kezdett el terjedni. Egy autóból felvett jeleneten azt látjuk, hogy halott emberek fekszenek az utcán jobbra-balra.

New Srebrenica. The Ukrainian city of Bucha was in the hands of animals for several weeks. *Local civillians were being executed arbitrarily*, some with hands tied behind their backs, their bodies scattered in the streets of the city.#RussianWarCrimes pic.twitter.com/outzejdidO

— Defence of Ukraine (@DefenceU) April 2, 2022

A felvételek láttán az ukrán védelmi miniszter új Srebrenicáról beszélt, majd az orosz katonákat úgy jellemezte, hogy állatként viselkedtek a helyi lakossággal. „A helyi civileket önkényesen végezték ki, néhányuk kezét hátrakötözték korábban. A testük a város utcáin hever” – írja a minisztérium a Twitteren.

Az egyik halott hátrakötött kezű férfi mellett nyitott ukrán útlevele villant. A halál oka nem volt azonnal megállapítható, de legalább egyikük fején lőtt seb volt látható. A holttestek bőrszíne már viaszos árnyalatú volt, ami arra utalhat, hogy több napja feküdtek a szabadban. Az első nyilatkozatok alapján felmerült, hogy orosz katonák ölhették meg őket, de nem lehetett tudni még biztosan a haláluk okát, hiszen a civilek bombázás közben is meghalhattak.

Lesia Vasylenko ismert ukrán parlamenti képviselő holttestek százairól, tömegsírokról, az út közepén hagyott meztelen nők holttesteiről és kifosztott házakról írt a Twitteren. „További holttesteket látunk mindenhol, ahová az ember csak néz. Lerombolt épületeket. Ez lett Bucsából és Irpinből az oroszok kivonulása után.”

Az egyik első helyszíni beszámolót az AFP újságírói írták. Csak egy utcában legkevesebb húsz holttestet számoltak meg. Tudósításukban megszólalt Anatolij Fedoruk, Bucsa polgármestere, aki egy 280 holttestet tartalmazó tömegsírról számolt be. Az áldozatok egy része fehér kendőt viselt, jelezve, hogy nincsenek felfegyverezve. Másokat menekülés közben ölhettek meg, amikor megpróbáltak átjutni a Bucsanka folyó túloldalára, amikor az ukrán fennhatóságú területet jelentett.

Az AP hírügynökség tudósítói megcsonkított gyerektestekről számoltak be.

Az ukrán védelmi minisztérium április 3-án bejelentette, hogy az egy hónapig tartó orosz megszállás idején több mint 300 helyi civilt ölhettek meg. Egy részük már több mint egy hete az utcán hagyva fekszik. Szintén ezen a napon az ukrán főügyészség nyilatkozata szerint a kyjivi régióban már 410 civil áldozatot találtak. Április 4-én a CNN arról számolt be, hogy az orosz katonaság kivonulása óta a kyjivi régióban legkevesebb 400 polgári áldozata van a háborúnak.

Konkrét esetek

Az orosz katonaság viselkedéséről a Human Rights Watch (HRW) írt a helyi emberek beszámolója alapján. Ezek alapján tudjuk, hogy a vízszolgáltatás hetek óta nem működött a városban, a civil lakosok gyakran jártak ki vízért. Az orosz katonák a kutakhoz sétáló embereket lőttek le. Március eleje óta Bucsában az emberek áram, gáz és fűtés nélkül éltek, a hőmérséklet mínusz 14 fok volt. Emberjogi szervezetek beszámolója szerint az orosz csapatok házról házra jártak, házakat lőttek, átkutatták és kihallgatták a helyieket.

Az egymás után megjelenő beszámolók egyik legmegrázóbb pillanata, amikor a lakhelyéhez visszatérő túlélő beazonosította a házuk környékén található holttestek egy részét. A 66 éves Vaszilij például a házuk bejárata előtt fekvő holttestben felismerte fia keresztapját, egyben régi barátját.

A 80 éves Maria Dabizse azt állította, hogy szomszédait orosz katonák vitték el, megkötözték kezüket és kivégezték őket. Szintén az idős nő utcájában ukrán katonák az egyik ház pincéjében megcsonkított holttesteket találtak.

Az utcákon szanaszéjjel heverő testek nincsenek eltemetve, és nem viseltek katonai egyenruhát sem. Első látásra civil emberekről van szó. Néhányuk halálában is fogta bevásárlótáskáját, lakáskulcsát. Az orosz katonák egyik fő célpontja láthatóan a 18–55 éves férfi korosztály volt. Azokat lőtték le, akiket az ukrán hadsereg elméletben még besorozhat a jövőben. Április 6-án a BBC számolt be arról, hogy legalább 25 nő és lány állítása szerint orosz katonák megerőszakolták őket. Az áldozatok 14 és 24 év közöttiek.

Genagyij Afanszev, akit Oleg Szencov ukrán filmrendező és emberi jogi harcos ügyében szintén elítéltek, ma az ukrán hadsereg katonája, így kommentálta a Facebookon benyomásait: „A tévéket, számítógépeket tönkretették, széttépték a festményeket. Mindenhol ételmaradékok, üvegszilánkok, lövéskráterek, elszenesedett házak. Ijedt emberek mindenhol. Félnek, de nem futnak el. Öregek, terhesek, fiatalok. Mindenkitől elvették a mobiltelefonjukat. Úgy viselkedtek, mint a sáskák. Megőrültek étel és ital-fosztogatás közben. Mindenkit gyűlöltek saját nyomorúságuk miatt. Barbárok és gyávák.”

A szlovák Denník N helyszíni tudósítója egy Andrij nevű helyi lakossal beszélt. Andrij elbeszélése alapján az orosz katonák mindenkit megöltek, akit észrevettek, beleértve a háziállatokat is. „Nyilván csak szórakozásból. A hentesek (kacapi – így nevezik pejoratív jelzőt használva az orosz katonákat ma Ukrajnában) szétverték a drága tárgyakat, amelyeket már nem tudtak elvinni. Nemcsak állami szimbólumokra, az ukrán terrorista-ellenes művelet hőseinek képeire, de a hétköznapi emberek fotóira is lőttek, amikor kirabolták házaikat” – emlékezett vissza Andrij a szlovák Denník N hírportál helyszíni tudósítójának.

Arra a kérdésre, vajon miért nem rejtik el háborús bűntetteiket, Andrij úgy válaszolt, hogy „először azért, mert nem gondolták volna, hogy ki kell vonulni, másrészt biztosak voltak, hogy ezekről a tettekről senki nem szerez tudomást és nem fenyegeti őket semmi, végül azért, hogy megfélemlítsék a környéken élőket”. Andrej úgy gondolja, hogy még rengeteg tömegsírt fognak találni és nemcsak Ukrajnának ezen a részén, ahonnan már kivonultak az oroszok.

Egy másik helyszíni beszámoló szerint a bucsai vérengzés azért is felfoghatatlan, mert az orosz katonák teljesen véletlenszerűen kiválogatott áldozatokat öltek meg. Közelről, különösebb indok nélkül. Egy április 6-án megjelent helyszíni riport szerint az ukrán hatóságok újabb és újabb polgári áldozatokat találnak a városban. Az előző napokban világszerte látott, utcán heverő holttesteket már elszállították, azonban a házak pincéi ki tudja, hány áldozatot rejtenek.

Egyes bucsai vélemények szerint az orosz katonák azért voltak Bucsában különösen kegyetlenek, mert katonailag vereséget szenvedtek, és muszáj volt Kyjivből és környékéről visszavonulniuk. Emlékezetes, hogy a háború első napjaiban, február 27-én Oroszország éppen itt, Bucsában szenvedte el első nagyobb vereségét. A helyiek visszaemlékezése szerint az akkor megsebesült orosz katonák sokkot kaptak, valóban arra számítottak, hogy virágesővel fogadják őket.

Visszhang

Április 4-én Volodymyr Zelenszkij ukrán elnök személyesen kereste fel a tömeggyilkosságokban érintett Bucsa települést. Az ukrán elnök beszélt helyi emberekkel, majd az orosz gyilkosságokat háborús bűncselekménynek és genocídiumnak, népirtásnak nevezte. „Mostantól fogva így fogunk nézni az orosz államra. Az önök kultúrája és humanizmusa együtt halt meg ezekkel az ukrán emberekkel” – mondta az ukrán elnök a helyszínen.

Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter április 3-án felszólította a G7 országait, hogy a Bucsában civilek ellen elkövetett gyilkosságokra válaszul vessenek ki újabb gazdasági szankciókat Oroszország ellen. „A bucsai mészárlás szándékos volt. Az oroszok igyekeznek minél több ukránt kiirtani” – mondta a külügyminiszter, aki részletezve követelését olaj-, gáz- és szénembargót, az orosz hajók és áruk számára az összes kikötő bezárását, valamint a SWIFT-rendszerről az összes orosz bank leválasztását követelte.

Az ukrán védelmi miniszter azt szeretné, hogy azokat a katonákat, akik a kyjivi régióban civileket gyilkoltak, a második világháborús nürnbergi perhez hasonló nemzetközi háborús törvényszék vizsgálja ki.

A bucsai mészárlást még április 3-án elítélte Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök és Eduard Heger miniszterelnök is. Ugyanezen a napon a teljes cseh politikai elit, beleértve Miloš Zeman köztársasági elnököt és Petr Fiala miniszterelnököt és a cseh politikai pártok képviselőit is, elítélték az ukrán polgári lakosság orosz hadsereg általi meggyilkolását. Orbán Viktor magyar miniszterelnök 3 nappal később szólalt meg a bucsai vérengzés témájában, míg Novák Katalin köztársasági elnök utoljára április 1-én szólalt meg Ukrajnával kapcsolatban, miszerint „az ukránok túl sokat kérnek tőlünk”, de Bucsával kapcsolatban azóta semmit nem mondott.

Antonio Guterres az ENSZ főtitkára „mély megdöbbenését” fejezte ki, és „független vizsgálat” ellindítására szólított fel.

Orosz tagadás és ködösítés

A Kreml reakciója a bucsai civilek meggyilkolását bemutató képsorok után a már megszokott, különös gyakorlat alapján történt. Ahogy azt megtapasztalhattuk már például a 2014-es maláj utasszállító lelövése, Alekszej Navalnij megmérgezése vagy akár a csehországi vrběticei fegyver és lőszerraktár felrobbantása után. De amíg a nyugati médiában szemtanúk vallomásai alapján próbálják rekonstruálni, mi történhetett Kyjiv agglomerációjában, addig a Kreml rövid időn belül többféle módszerrel tagadta a háborús bűnösség vádját.

Hivatalosan nem nyilvánítottak véleményt, de a Telegram csatornájukon megjelent egy bejegyzés, miszerint a 300 halottról szóló híreket hamisnak tartják. A propaganda úgy próbálkozott, hogy az orosz katonák állítólag már március 30-án elhagyták a települést.

Ezt az orosz elterelést azonban cáfolta a BBC brit televízió orosz nyelvű weboldala, amikor arról számolt be, hogy a Zvezda (orosz katonai televízió) még pénteken, április 1-én orosz katonai egységek Hosztomel-Bucsa-Ozera irányában tett mozgásáról számolt be. A jelentés elérhető az Interfax orosz hírügynökség oldalán.

Az orosz védelmi minisztérium április 3-án kiadott közleményében tagadta, hogy civileket gyilkoltak meg Bucsában és a városban elhunyt civilekről készült fotókat, videókat provokációnak nevezte. Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a felvételeket Ukrajna az Egyesült Államok parancsára készítette Oroszország lejáratása céljából.

Mozgó halottak és más furcsaságok

Moszkva tagadásával párhuzamosan jelentek meg olyan különös magyarázatok a bucsai tömeggyilkosságok kapcsán, amelyek segítenek Moszkva tagadó álláspontja erősítésében. E manipulált felvételek célja „alternatív történetek” elmesélésével a közvélemény meggyőzése, hogy a civilek meggyilkolásáért Ukrajna a felelős, míg Oroszországot igazságtalanul vádolták meg ezekkel a bűncselekményekkel.

A módszer a szokásos propagandista technika: az eredeti felvételből rövidebb jeleneteket vágnak ki, és ezek köré alternatív, kitalált történeteket mesélnek. A legfrissebb kitaláció szerint az utcán fekvő emberek felbérelt színészek voltak. Az állítást azzal próbálták alátámasztani, hogy a halottak egy része mozog: az egyik integet a másik feláll, miután a felvételt készítő személy elhaladt mellettük.

A háború kapcsán felbukkanó álhírek ellenőrzését végző Telegram-csatorna bemutatott egy orosz videót, amelyen állítólag az egyik bucsai holttest „integet”, miközben a valóságban egy esőcsepp gördül le az ablakon, és ez okozza az érzéki csalódást. A szándékosan megtévesztő szándékkal készített hoaxról például a szlovák rendőrség külön magyarázó videóban számolt be Facebook oldalán.

Egy másik „bizonyíték” ugyanebből az ukrán felvételből van kivágva, és úgy tűnik, hogy miután az autókonvoj elhaladt a holttestek között, a visszapillantó tükörben azt látni, mintha az egyik áldozat „felkelne” helyéről. Ebben az esetben optikai csalódásról van szó, amire a cseh Seznam.cz hírportál informatikusa Daniel Olomoucký hívta fel a figyelmet.

„A fekvő áldozat, természetesen, nem kel fel. Egy olyan optikai csalódásról van szó, amit az autó tükröződése és mozgása okoz” – írta az álhírekkel foglalkozó Manipulátoři.cz az IT-s kollégára hivatkozva.

Április 4-én Oroszország kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását. A téma természetesen a bucsai gyilkosságokról szóló állítások megtárgyalása lenne. Egy magasrangú amerikai kormányzati tisztviselő szerint Moszkva lépése azt a célt szolgálja, hogy „felháborodást színleljen”.

Az orosz propagandagépezet az olyan felvételekről, amelyeken ukrán polgári személyek megkínzását vagy megölését látni, tehát azt állítja, egyébként már a háború elejétől kezdve, hogy megrendezett jelenetek. Az orosz alternatív narratíva szerint azok, akik nem felbérelt színészek voltak, valóban halottak, őket viszont az ukrán hadsereg ölte meg, hogy aztán később felfedezzék őket.

Cáfolat

Az amerikai Maxar társaság által nyilvánosságra hozott március 19-én készített műholdfelvételek alapján az látható, hogy a Bucsa külvárosában található Jablonka utcában a holttestek már az utcán hevertek legalább 13 napja az ukrán hadsereg visszatérése előtt.

A Sky News több holttestet is beazonosított az amerikai műholdfelvételek alapján. Ez alapján megállapítható, hogy az orosz állítás nem igaz, miszerint a holttesteket az ukránok helyezték volna el az utakon az orosz hadsereg április 1-i kivonulása után.

Az amerikai Maxar társaság egy másik, 2022. március 31-i műholdfelvételén egy 15 méteres árok látható a Szent András-templom mellett. Néhány nappal később itt találták meg az ukrán hatóságok az egyik tömegsírt. Amikor a műholdfotó készült, abban az időben orosz katonák ellenőrizték a várost.

Ezt a tömegsírt fedezték fel ukrán mentőalakulatok április 3-án a templom mellett, ahol 57 holttestet találtak. Egy részük fekete műanyag zacskóban, mások csak ruhában lettek elásva. Később helyszíni riportokban erről a helyszínről úgy számoltak be újságírók, hogy a tömegsírban testrészek, kezek, lábak is láthatóak voltak.

A ködösítő orosz propagandának az a lényege, hogy olyan hatást érjenek el, ami alapján senki nem tudja, mi és hogyan is történt valójában. Ennek szellemében szólalt meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök is április 6-án egy Budapesten tartott nemzetközi sajtótájékoztatón: „Minden esetet alaposan ki kell vizsgálni. Hiába élünk egy ilyen tömegmanipulációs korszakban, amikor az ember már nem is tudja pontosan, hogy hihet-e a saját szemének, hogy mi történik” – mondta. Április 7-én Oleg Nikolenko az ukrán külügyminisztérium szóvivője reagált a magyar kormányfő felelősséget elkenő szavaira a Twitteren:

Hungary’s reluctance to acknowledge Russia’s responsibility for atrocities in Bucha strengthens Russia’s sense of impunity and encourages it to commit new crimes. A proposal to hold peace talks in Budapest seems cynical. If Hungary wants to help, it must stop damaging EU unity.

— Oleg Nikolenko (@OlegNikolenko_) April 7, 2022

„Az, hogy Magyarország vonakodik elismerni Oroszország felelősségét a bucsai atrocitásokért, erősíti Oroszország büntetlenségének érzését, és újabb bűncselekmények elkövetésére ösztönzi. A javaslat, hogy Budapesten tartsanak béketárgyalásokat, cinikusnak tűnik. Ha Magyarország segíteni akar, akkor fejezze be az EU egységességének rombolását.”

Következmények

A bucsai tömeggyilkosságokról készült felvételek bejárták a világot. A világ vezetői nyíltan kimondják, hogy az orosz hadsereg háborús bűnöket követett el, és újabb gazdasági szankciókat követelnek. A nagy kérdés most az, hogy az USA után lesz-e bátorsága az EU-nak is ahhoz, hogy elvágja magát az orosz energiától.

Az Európai Unió támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze, valamint az OHCHR vizsgálóbizottsága által indított, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények nyomozását, és segíti az ukrán főügyész és a helyi civil társadalom munkáját a bizonyítékok összegyűjtésében. Április 4-én bejelentették, hogy az EU és Ukrajna közös vizsgálóbizottságot állít fel a háborús bűnök kivizsgálására és a bizonyítékok összegyűjtésére.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt írta a Twitteren: megdöbbentették az orosz hadsereg által a kyjivi térségben elkövetett bűncselekmények. „További szankciók várhatóak. Dicsőség Ukrajnának!” – zárta sorait a Twitteren.

„Oroszország aljas támadás az irpini és a bucsai polgári lakosság ellen újabb bizonyíték, hogy Putyin és hadserege háborús bűnöket követ el Ukrajnában” – jelentette ki Boris Johnson brit miniszterelnök. Hozzátette: „A Kreml tagadása vagy álhírei sem fogják tudni elhomályosítani mindazt, amit igaznak ismertünk meg – Putyin kétségbeesett, mert inváziója kudarcott vall, és Ukrajna ellenállása soha nem volt még eltökéltebb.”

Emmanuel Macron francia elnök szerint a bucsai meggyilkolt civilekről készült fotók feldolgozhatatlanok, és az orosz hatóságoknak ezért felelniük kell. Macron szerint eljött az ideje az újabb, szigorúbb szankciók bevezetésének, amelyeket Németországgal együtt szeretne kidolgozni. Az újabb megszorítóintézkedés-csomag az olajat és a földgázt is érintheti, amely különösen fájdalmas lehet az orosz gazdaságnak. Berlin azonban még nem döntött az orosz fosszilis energiáról való lemondás kérdéséről.

A nyugati államok vezetőitől eltérően Kína napokig a hallgatást választotta. Ahogy a magyar miniszterelnök, Peking is április 6-án szólalt meg először. A bucsai gyilkosságokról készült felvételeket „mélyen nyugtalanítónak” minősítette, egyben az eset kivizsgálására szólított fel. Egyes kommentárok szerint a bucsai tömeggyilkosság újabb nyomást gyakorolhat Kínára jellemzően oroszbarát álláspontjának felülvizsgálatára.

Mindeközben az első európai ország lépett. Litvánia miniszterelnöke április 3-án bejelentette, hogy az EU-ban elsőként beszüntette az orosz gáz vásárlását.

Április 4-én Luigi Di Maio külügyminisztere bejelentette, hogy Olaszország nem fogja megvétózni az előkészítés alatt álló, orosz energiaszektor elleni újabb szankciók bevezetését.

Április 5-én Clément Beaune francia európai ügyekért felelős miniszter széles európai egyetértésről számolt be az újabb, Oroszország ellen tervezett szankciók kivetése témájában. Ugyanakkor az orosz gáz- és szénbeszerzés leállítását néhány állam (például Németország, Ausztria és Magyarország) ellenzi.

A bucsai halottak kétszer mennek temetőbe

A cseh Denik N hírportál újságírója április 8-án helyszíni riportban mesélte el, hogy jelenleg is folyik a holttestek felkutatása és beazonosítása Bucsában. A holttesteket először a helyi temetőbe viszik, ahol a rendőrök megpróbálják beazonosítani őket. Ezután kerülnek át a hullaházba, ahol az orvosok a halál pontos okát állapítják meg. A kegyeleti szempontok mellett mindezt azért is teszik, mert Ukrajna a lehető legpontosabban szeretné dokumentálni az áldozatok számát és haláluk körülményeit. Az adatok ugyanis kulcsszerepet fognak játszani az orosz katonák által elkövetett háborús bűnök kivizsgálásában.

„Mindenhol találunk holttesteket. A pincékben, a romok alatt. Szerintem egy hét múlva sem tudjuk pontosan megmondani, hány ember halt itt meg” – írja le az aktuális helyzetet a cseh riporternek a helyszínen egy ukrán rendőr. Néhány társával együtt az ő feladata felnyitni a hullazsákokat és a halál okát megállapítani. „Megvizsgáljuk a holttesteket, hogy kiderüljön a halál oka. Némelyiken jól látható a lőtt seb. Aztán elküldjük őket a hullaházba, ahol az orvsszakértők pontos leírást adnak, például vannak-e a testen kínzás nyomai és fotókat készítenek.” Az eddigi holttest-vizsgálatok alapján igazolódik a gyanú, hogy védtelen áldozatokat hidegvérrel öltek meg.

Ami egyértelmű háborús bűncselekmény.

Nem Bucsa az egyetlen

Az erőszak láthatóan nem korlátozódott Bucsa településre. A szintén Kyjiv melletti Motyzhyn faluból is érkeznek jelentések civil gyilkosságokról. Két nőt és négy férfit lőttek hátulról fejbe, és ásták el őket.

Motyzhyn village in #Kyiv region liberated by #Ukrainian troops.#Russian soldiers did terrible things here.
Pictured 2 women & 4 men shot dead in the back of their heads. Some had their hands tied. Russian soldiers are war criminals.Their cruelty is limitless.#StandWithUkraine pic.twitter.com/NemI20iSJy

— Emine Dzheppar (@EmineDzheppar) April 2, 2022

Emine Dzeparova ukrán külügyminisztérium-helyettes közzétett egy fotót az esetről Twitterén.

A Human Right Watch egész sor, katonák által, a civil lakosság ellen elkövetett bűncselekményt dokumentált Chernihiv, Kharkiv és Kyjiv területén is. Az április 3-án kiadott jelentésben gyilkosság és erőszakos cselekmények is szerepelnek. „Az általunk dokumentált esetek elképzelhetetlen szándékos kegyetlenséget és erőszakot mutatnak be az ukrán polgári lakossággal szemben” – mondta Hugh Williamson, a Human Rights Watch európai és közép-ázsiai igazgatója.

Bucsa után Ukrajnát egy furcsa, nyomasztó érzés borította be. Mindenki tudja, hogy a Kyjiv melletti elővároskától nagyságrendekkel nagyobb települések vannak jelenleg is orosz fennhatóság ala