Világtérkép

Kíváncsiságunk határtalan. Az Átlátszó külpolitikai blogja: hírek, elemzések és tudósítások a nagyvilágból és a szomszédból, a teljesség igénye nélkül.

orosz-ukrán háború

Mi a különbség a magyar és a cseh állam menekültpolitikája között?

Megkésve, tűzoltás jelleggel és koncepció nélkül szállt be a magyar állam az ukrajnai menekültek fogadásába. Döntő többségük csak áthalad Magyarországon, miközben Csehország nagy számban fogad be és juttatja szálláshoz a menekülteket. A magyar kormány 2015 után a 2022-es menekültválságot is politikai célokra használja fel, de ennek kárát ezúttal a kárpátaljai magyarok is megérzik. Cikkünkben összehasonlítjuk a cseh és a magyar állam befogadási politikáját és intézkedéseit a háború kitörése óta eltelt öt hét tükrében.

Miközben a magyar kormány több százezer után menekült „befogadásáról” beszél, ezek az emberek valójában csak átutaznak Magyarországon. Teszik ezt elsősorban azért, mert a magyar állam barátságtalanul, felkészületlenül bánik velük és a helyi beszámolók alapján, sokszor kifejezetten akadályozza a menekültek mozgását. Csehország viszont április 1-éig több mint 250 ezer speciális vízumot adott ki menekülteknek. Ezzel szemben Magyarországon március 29-ig 7749-en kértek menedék státuszt a magyar államtól. Ennek ellenére Orbán Viktor az ukrán menekültek nagy számú „befogadására” hivatkozva mindenkinél magasabb összegű EU-s támogatást kér Brüsszeltől.

„A bajbajutottakon mindig segíteni kell. Segítünk is. Erőnkön felül segítünk. Az egész európai segítségnyújtást ha áttekintem, népesség arányosan mi fogadjuk be a legtöbb menekültet, mi látjuk el a legtöbb embert” – nyilatkozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Hír TV Napi Aktuális extra adásában 2022. március 28-án.

„A nemzetközi hírekben gyakran beszélnek azokról az országokról, amelyek közvetlenül határosak Ukrajnával, de én ismételten igyekszem elmagyarázni az Európa Tanácsban a kollégáknak, hogy mi, együtt lengyelekkel, a legérintettebb országok közé tartozunk, mert Csehország és Lengyelország célország. Ami Magyarország esetében nem így van” – mutatott rá Petr Fiala cseh miniszterelnök a cseh köztévé Václav Moravec kérdései című vitaműsorában 2022. március 27-én, hogy tudnak a magyar kormányfő különös helyzetértékeléséről.

 

Pedig a genfi menekültügyi egyezmény és az uniós menekültügyi szabályrendszer értelmében a menekültstátusz megadása alapvető emberi jog. A menekültstátusszal rendelkező embereknek jár az egészségügyi ellátás, iskola, szállás, étkezés. De ezt alaposan meg kell az államnak szervezni. Önkéntesek, tolmácsok toborzásával, szálláshelyek összeírásával és a menekültügyi regisztrációs központok felállításával. Magyarországon erre nem volt politikai akarat, és a magyar állam sem rendelkezett a megfelelő eszközrendszerrel, szervezési potenciállal.

Bár Novák Katalin köztársasági elnök szíve az ukrán-magyar határnál dobog, de a legújabb hírek szerint az Orbán-kormánynak kiemelten fontos kárpátaljai magyarok helyzetét sem képes tisztességesen rendezni Magyarországon. A magyar kormány tehetetlensége problémát jelent már Csehországban is. Ha megnézzük, Csehország milyen nehézségek árán és hogyan reagált a menekülthullámra, akkor látható valójában, milyen munkát nem végzett el az elmúlt öt hétben a magyar kormány.

A háború első hete (március 2-ig)

A február 24-én kitört orosz-ukrán háború elől Csehországba két fő irányból, Lengyelországon és Szlovákián (Magyarországon) keresztül érkeznek a menekültek. A csehek nemcsak várták őket, de aktív mentési akciókat is szerveztek. A Segít a Vasút (Železnice pomáhá) kezdeményezés keretein belül a humanitárius járat a cikk megjelenéséig 13 alkalommal fordult  Prága és a három ország határán fekvő ukrajnai Csap között.

A lengyelországi Přemyšl az Ukrajnából induló menekülthullám másik fő kapuja nyugat felé. A lengyel város mentési munkálataiban cseh önkéntesek is részt vettek, elsősorban katolikus vonalon, cserkészek érkeztek. Március első napjaiban állt fel Přemyšl és Csehország között az a humanitárius folyosó is, amelyet a cseh államvasutak (ČD Cargo) és más magántársaságok (Rail Cargo Group, Regiojet) szerveztek meg az Emberek a Szükségben (Člověk v tísni) civil szervezet bevonásával. A Csehországból induló vonatot humanitárius segélyszállítmánnyal pakolták meg, visszafelé embereket szállítanak.

A prágai Főpályaudvarra érkező menekülteket a 2015-ös menekültválság idején létrejött Főpálya Kezdeményezés (Iniciativa Hlavák) aktivistái fogadják. Fotó: Aktualne.cz

A prágai Főpályaudvarra érkező menekülteket a 2015-ös menekültválság idején létrejött Főpálya Kezdeményezés (Iniciativa Hlavák) aktivistái fogadják (forrás: Aktualne.cz)

A menekültügyi szervezetek szerint a háború kitörésének pillanatában Csehországban mindössze 5000 szabad férőhely állt rendelkezésre, ha nem számolták bele a hadsereg és a humanitárius szervezetek által felállított sátortáborok lehetőségét. Mindez – ahogy Magyarországon is – a 2015-ös nagy európai menekültválság kapcsán alkalmazott menekültellenes, rövidlátó politika következménye volt.

Magyarországgal ellentétben azonban a cseh állam egy pillanat alatt kijózanodott. Menekültügyi szakemberek pedig úgy fogalmaztak, remélik Nyugat-Európa nem fog a kérdéshez úgy hozzáállni, mint ahogy 2015-ben a csehek tették. A menekültekhez való hozzáállás megváltozásához a kormányváltáson kívül a folyamatosan emelkedő ukrajnai menekültek száma is hozzájárult. A háború másnapján, február 25-én Vít Rakušan cseh belügyminiszter mindössze ötezer ukrajnai menekülttel számolt az első hullámban.

A cseh állam Vyšní Lhoty és Frýdek-Místek településeken állított fel két humanitárius regisztrációs központot február 25-én. A beléptető rendszer jó néhány asztalt jelentett. A menekülteket először regisztrálták, majd elvégezték az alapvető egészségügyi és biztonsági ellenőrzést. Ezt követően, ha nem volt előre lebeszélt szállása, akkor átirányították a cseh menekültügyi intézményrendszer hálózatán belül található 5000 szabad lakóhely egyikére.

A menekülteket szállító vonatok végállomása a cseh főváros volt. Az első naptól érkező menekülteket a prágai Mariánské téri Városi Könyvtár központi épületében fogadták, de hamarosan kiderült, hogy a helység nem volt megfelelő méretű az érkező tömeg számára. Először felmerült, hogy a város több pontján hoznak létre kisebb központokat a menekülteknek, de ezt az ötletet elvetették.

Itt jegyezzük meg, hogy a cseh fővárosi önkormányzat éppen azt a javaslatot nem alkalmazta, amit egy hónappal később a fővárosi kormányhivatal védelmi bizottsága a fogadói kapacitások 4 helyszínre osztásával megvalósított. A budapesti fővárosi önkormányzat, cseh kollégáikhoz hasonlóan, a mentési munka feldarabolását nem tartotta jó ötletnek.

 

Három nappal később, február végén, 28-án Petr Fiala az elmúlt 72 óra tapasztalata alapján bejelentette, hogy a menekülthullám sokkal súlyosabb lesz, mint amire számítottak. „Nem ezrekről, hanem inkább több tízezer emberről fogunk beszélni” – jelezte a cseh kormányfő. Ugyanezen a napon ezért a cseh belügyminisztérium elrendelte, hogy országosan minden megyei központban hozzanak létre a Vyšní Lhoty és Frýdek-Místekhez hasonló segítő központokat Regionális Ukrajnai Segítségnyújtási Központ (KACPU) néven. Ezzel a rendelettel a fővárosival együtt összesen 14 ilyen segélyközpont kialakítását tették lehetővé.

Ezen kívül a cseh kormány a válság hatásainak koordinálására tárcaközi stratégiai csoportot hozott létre. A belügyminisztérium javaslatára a kormány felszólította az összes állami intézményt, hogy vizsgálják felül szállás-kapacitásukat, és a szabad férőhelyeket tegyék hozzáférhetővé a válság kezelésére.

A KACPU-ról

Az országszerte 48 órán belül felállított regionális központokban az Idegenrendészet, a Menekültügyi és Migrációs Politikai Főosztály (OAMP) munkatársai az Egészségbiztosító (VZP) és a Munkaügyi Hivatal munkatársai egyszerre intézték a menekültek vízumát, egészségügyi kártyáját és regisztrálták őket a munkaügyi központokban is. A menekültek nagy része gyerekes anyuka, ezért a segítő központokban a munkalehetőségek megismerésén kívül az iskolai és óvodai ellátásról is tájékoztatást adtak.

Az adminisztrációs munkán kívül a KACPU országszerte komplett alapellátást is biztosít: étel és itallehetőség, egészségügyi ellátás és bankautomata is a menekültek rendelkezésére áll. A szociális dolgozók szerint a legfontosabb, hogy az érkező emberek először kipihenjék magukat, mert a többség gyakran három napja úton volt. Sokan stresszes, kimerült és nagyon fáradt állapotban érkeztek a segítőközpontokba.

A KACPU központi szerve a régiós KACPU-központokat és a mindenhonnan beérkező segítségnyújtást is koordinálja. A központi irányításra elsősorban az ad hoc és gerilla módon jelentkező humanitárius segítségnyújtók összefogása miatt volt szükség, egyszerűen azért, hogy legyen elképzelésük arról, mi, honnan és mikor érkezik, és hol lehet rá szükség.

A cseh belügy az egyes régiós KACPU-hoz telefonszámokat és e-maileket rendelt, amelyeken keresztül magánszemélyek hatékonyabban tudják bejelenteni segítségüket vagy felajánlásaikat.

A brnoi regionális segítő központ 2022 március elején. Fotó: Deník N.

A brnoi regionális segítő központ 2022 március elején (forrás: Deník N.)

A brnoi regionális segítő központot 48 óra alatt, március 2-án állították fel a dél-morva város Výstavište városrészben található rendezvényközpontjában. A munkában részt vett Brno város önkormányzata – amely egyben a rendezvényközpont tulajdonosa is –, 50 városi rendőr, 60 tűzoltó és civil szervezetek önkéntesei is. A szervezés és az önkéntesek toborzásának sikerességéhez kellett a koronavírus világjárvány idején szerzett tapasztalat is. Az adminisztrációs munka során az átlagos várakozási időt 2 órára becsülték.

Az első négy nap alatt több mint 4500 embert adminisztráltak, és eddig 716 embernek szereztek lakhatást. Prága után itt segítettek a legtöbb embernek. A helyszíni riportok beszámolója alapján Brnoban egy nap átlagosan ezer embert tudtak ellátni. A brnoi központban négy nap alatt 112 embert láttak el az orvosok.

A háború második hete (márc. 3. – márc. 9.)

Március 6-ig, vasárnap estig a cseh belügyminisztérium tájékoztatása szerint az Ukrajnából Csehországba menekültek száma megduplázódott és elérte a 100 ezer főt. A menekültek nagy többsége, gyerek, nő és idős ember. A cseh idegenrendészet szerint nagyjából 50 ezer embert sikerült regisztrálni.

Ezen a napon a cseh fővárosban a Millió Pillanat a Demokráciáért civil szervezet által meghirdetett több tízezer fős demonstrációt tartottak, hogy kiálljanak Ukrajna és az ukrán nép támogatása mellett. A We All Stand with Ukraine (Mindannyian Ukrajna mellett állunk) elnevezésű akció keretén belül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is szólt a demonstráció résztvevőihez.

Két hét telt már el a háború kitörése óta, de a magyar állam nem állított fel fogadóközpontokat magyarországi pályaudvarokon vagy máshol, ezért az ad hoc jelleggel felállított szolgáltatási egységek között oda-vissza küldözgették a kimerült, fáradt, stresszes embereket. Szálláskeresésben pedig magánszemélyek segítettek.

Visszaemlékezése alapján Újhelyi Sándor, a Migration Aid alapítója március 7-én ment ki először a Keleti Pályaudvarra. A helyszínen tapasztalt tarthatatlan állapotok miatt levelet írt Pintér Sándor belügyminiszternek, akitől azt kérte, hogy járjon közbe a hiányosságok leküzdése érdekében. Ujhelyi személyes fellépésének köszönhetően néhány nap múlva lett orvosi szoba, és megjöttek a WC-konténerek is.

Ukrán gyerekek cseh iskolákban

Ugyanezen a napon megnyíltak az első önálló ukrán iskolai osztályok: egy Prágában, kettő Brnoban. A fővárosban ukrán tanárokat is találtak, de nem eleget. Az oktatási minisztérium óriási médiakampányba kezdett, mert számításaik szerint hamarosan több ezer ukrán gyermek oktatását kell rendszeresen ellátni. Segítséget kértek az ukrán nagykövettől is. Az első napok munkájának legfontosabb célját a cseh kormány abban látta, hogy tudja minden érintett, hova kell fordulni. Az ukrán menekültek számára készített weboldalakon a szülőket tájékoztatják az iskolai beiratkozási lehetőségekről is.

A gyerekek számára fontos lesz, hogy minél hamarabb ukrán nyelven történjen minden tantárgy oktatása. Kisebb települések esetében az újonnan érkezőket cseh osztályokba integrálják. A cseh pedagógusokat néhány éve kötelező jelleggel idegen nyelvű gyerekekkel való munkavégzésre is kiképzik, ezért a tanárok számára ismertek a módszerek is egy ilyen helyzetben. Nyelvi képzés hiányában az óvodáskorú gyermekek helyzete a legnehezebb. A cseh állam nagyobb gyermekcsoportokban gondolkodik, amelynek vezetésébe bevonnák az ukrajnai szülőket is.

A tantermeket nem az államnak, hanem az önkormányzatoknak kell biztosítani. Viszont a felmerülő költségek kompenzálásában az állam is részt vesz. Az étkezés biztosítása szintén önkormányzati feladat, amelyeket az iskolai ebédprogramon belül oldhanak meg. Az állam kérte az egyes igazgatók nagylelkűségét az ebéd befizetésében, és elvárja, hogy tájékoztassák a szülőket az állami szociális juttatások lehetőségéről. Az iskolákat elérhetővé teszik az ukrán gyerekek szülei számára is nyelvi képzés céljából.

A cseh oktatás körülbelül 100 000 ukrán gyerek befogadására képes – nyilatkozta Petr Gazdík oktatási miniszter a Deník N hírportálnak. Az interjúból megtudhattuk még, hogy nagyjából ekkora gyermeklétszám mellett ezer-kétezer ukrán tanárra lenne szükség az iskolákban.

Oksana két gyermekével érkezett Prágába. Férje Ukrajnában teljesít katonai szolgálatot. Egy cseh magánszemélynél találtak menedéket. Munkát keresett, takarítani akart. Végzettsége általános iskolai tanár, ezért új cseh ismerősi javasolták neki, hogy keresse fel a környék iskoláit, mert most mindenki ukrán tanárokat keres. Március végétől Oksana bejelentett főállással rendelkezik és a szakmájában helyezkedett el: egy ukrán alsós osztályt tanít. Forrás: Jakub Szántó, Twitter

Oksana két gyermekével érkezett Prágába. Férje Ukrajnában teljesít katonai szolgálatot. Egy cseh magánszemélynél találtak menedéket. Munkát keresett, takarítani akart. Végzettsége általános iskolai tanár, ezért új cseh ismerősi javasolták neki, hogy keresse fel a környék iskoláit, mert most mindenki ukrán tanárokat keres. Március végétől Oksana bejelentett főállással rendelkezik és a szakmájában helyezkedett el: egy ukrán alsós osztályt tanít. (forrás: Jakub Szántó, Twitter)

Március 8-án, az ukrán gyerekek első csehországi tanítási napján, több száz általános iskolás korú menekült gyermek jelent meg a cseh oktatási rendszerben. Például a Brno-Královo Pole kerületben található Staňkov Általános Iskola 110 új diákot tudott befogadni. Az egyébként sem szűkösségről panaszkodó cseh óvodák szintén megteltek. Látható volt azonnal, hogy a rendszert bővíteni kell, ezért a cseh települési önkormányzatok támogatták új gyermekcsoportok létrehozását is.

Magyar szemmel érdekesség, hogy a pedagógusi tapasztalatok alapján az ukrajnai gyerekek a cseh és az ukrán nyelv kapcsolatának köszönhetően két hónapon belül megtanulhatnak csehül. A cseh iskolák biztatták azokat az ukrán gyerekeket, akik hazájukban bármilyen művészeti vagy sporttevékenységet tanulnak, hogy jelentkezzenek a cseh illetékes helyeken és folytassák tanulmányaikat – tandíjat nem kell fizetniük, az állam segélyt fog fizetni utánuk.

„Refugees, welcome!”

A háború előtt Csehországban mintegy 200-250 ezer ukrán állampolgár élt és dolgozott. Ez azt is jelentette, hogy a viszonylag erős és kiterjedt ukrán közösség képes lehet segíteni a cseh állam befogadó munkáját. A háború kitörése után négy nappal már jól látszott a trend: a Csehországba érkezők egy részét a már az országban élő ukrán rokonok, ismerősök segítették. Ugyanakkor egyre többen érkeztek kapcsolat és információ nélkül. Az itt élő ukránok lehetőségei napok alatt kimerültek.

A menekültek érkezésével párhuzamosan Csehországban jelentkezni kezdtek magánszemélyek menekültek befogadására. Ők egy 2015-ben Németországban elindított, de cseh és szlovák területeken is működő weboldalon – Üdvözlet a menekülőknek! – regisztrálhattak. De a munka koordinálásához, tehát a fogadó és az érkező emberek személyes kontaktusához akkor nem állt rendelkezésre megfelelő számú szociális munkás.

Február 28-ig több mint 4000 állampolgári felajánlás érkezett be, amit a segélyszervezet alkalmazottai egyesével ellenőriztek. A szervezet munkatársai ezért 0-24 órában, hétvégén is dolgoztak. Ezzel párhuzamosan a cseh média elkezdte bemutatni azokat a családokat, akik gondolkodás nélkül felajánlották többnyire kikapcsolódási célokra használt másik ingatlanjukat. Ők egy űrlap kitöltése után az állami ellenőrzésre várnak.

A Segíts Ukrajnának (Pomáhej Ukrajině) elnevezésű felület célja, hogy összehozza a segítséget nyújtó magánszemélyeket a rászorulókkal. Civil oldalról elkészítettek egy összefoglaló weboldalt is Ukrajna mellett állunk (Stojíme za Ukrajinou) címmel.

A civil szervezeteken kívül a cseh állam is létrehozott egy, a legfontosabb tudnivalókat összefoglaló weboldalt A Mi Ukránjaink (Naši Ukrajinci) címmel. Az oldal a cégek és az állampolgárok számára tartalmazza a különböző segítségnyújtási lehetőségeket, valamint az ukrán menekültek számára is hasznos információkkal szolgál a letelepedési és az integrációs folyamatban.

A háború harmadik hete (márc. 10. – márc. 16.)

Március 10-én a prágai Várban az összes cseh parlamenti párt képviselte magát azon a „Biztonságunk nem természetesség” címmel megtartott 9. össznemzeti konferencián, amelyen Vít Rakušan cseh belügyminiszter arról beszélt, hogy a következő napokban, hetekben Csehországba 400-450 ezer menekült érkezhet Ukrajnából.

Március 10-én a prágai Várban az összes cseh parlamenti párt képviselte magát azon a Biztonságunk nem magától értetődő címmel megtartott 9. össznemzeti konferencián, amelyen Vít Rakušan cseh belügyminiszter arról beszélt, hogy a következő napokban, hetekben Csehországba 400-450 ezer menekült érkezhet Ukrajnából. Az eseményen részt vett még és felszólat Andrej Babiš, az ANO elnöke, ellenzéki parlamenti képviselő, Ivan Bartoš, a Kalózpárt elnöke, cseh miniszterelnök-helyettes és digitalizációs miniszter, Jan Bartošek, a KDU-ČSL alelnöke, a cseh parlament alsóházának alelnöke, Alexander Vondra, az ODS EP-képviselője (ECR), Tomio Okamura, az SPD elnöke, ellenzéki parlamenti képviselő, Vít Rakušan, a STAN elnöke, cseh belügyminiszter, Markéta Pekarová Adamová, a TOP 09 elnöke, a cseh parlament alsóházának elnöke

Március 11-én a cseh parlament alsóháza elfogadta az ún. Lex Ukrajina elnevezésű három részből álló törvénycsomagot.

Az új jogszabály a menekültek lehető leggyorsabb és legzökkenőmentesebb befogadását, munkaerőpiaci beilleszkedését, társadalombiztosítási és iskolai befogadását segíti elő. Valójában három különböző minisztérium – belügy, munkaügyi, szociális és oktatási  törvényeiről van szó, amelynek legfontosabb gyakorlati célja a tartózkodási vízumok kiadása és a munkavállalási engedélyek beszerzésének leegyszerűsítése. A Lex Ukrajina tíz nappal később, március 22-én lépett életbe.

Az ukrán menekültek olyan státuszba kerültek, mintha egy speciális tartózkodási engedélyt szereztek volna. Konkrétan a képviselők megszavazták, hogy azok az ukrajnai menekültek, akik Csehországban regisztráltak, speciális éves vízumot és hozzá tartozó munkavállalási engedélyt és egészségbiztosítást kapnak. Ezen kívül havonta, fél évig, mindenkinek utalnak 5000 koronás járulékot, és gyerekeik iskolába jutását is megkönnyítik. Például a prágai és a közép-cseh régió iskolái már alaphangon magas létszámú osztályokkal működnek, az új törvény értelmében nem lesz az osztálylétszámnak felső határa, az adott intézmény igazgatója dönt. A középiskolás korú ukrán gyerekeknek meghosszabbították április 5-ig érettségit adó szakokra.

A cseh állam támogatja a szállást adó szálláshelyeket is, egy felnőtt menekült után 180 koronával, gyermekenként 90 koronával. Az ellenzéki ANO javaslatára került be a törvénycsomagba, hogy az ukrán gyerekeknek ne kelljen a nyelvi akadályokkal megküzdeni, ezért őket ukrán pedagógusok oktathassák. A kormánypárti STAN pedig azt javasolta, hogy tegyék lehetővé más nyelven letett vizsgák elfogadását is.

Az ellenzéki ANO azért kritizálta a kormányt – hol van már 2015!? –, mert a menekültek egy részét, a szálláshelyek számának hiánya miatt tornatermekben helyezték el. Az ANO frakcióvezetője béremelést követelt a COViD19 miatt amúgy is kimerült hivatalnoki rétegnek. Egy másik ANO képviselő pedig azt követelte a kormánytól, hogy a hivatalokban és azok weblapjain készítsék el az ukrán nyelvű tájékoztató füleket is a cseh és az angol mellé.

Március 13-án a cseh belügyminiszter az EU segítségét kérte lakhatás-ügyben. A kormány felszólított minden állami intézményt, hogy nézzék meg és szabadítsák fel összes szabad lakhatási kapacitásukat. A szociális és a belügyminiszter megállapodott arról, hogy a cseh állampolgárokat megpróbálják motiválni az ukrán menekültek befogadására.

A hoteltulajdonosok számára két nappal korábban megítélt 180 korona/fő (2700 HUF) összeget 250/270 Kc-re (4000 HUF) emelték. A megemelt összeg egy részét a régióknak kell fizetni. A hoteltulajdonosok részéről 500 Kc/fő (7500 HUF) kérés érkezett, de a cseh állam azzal az indokkal, hogy nem tudják, mikor ér véget a háború, a kért összeget nem adta meg. A most megnövelt összeg is a fizetőképesség határán jár a belügyminiszter szerint, de továbbra is keresik a megoldást, és megpróbálnak EU-s forrásokból pénzt lehívni.

Budapest Keleti pályaudvar: vécére csak fém kétszázassal

Eközben a Magyarországon pályaudvarokon továbbra is csak önkéntes magánszemélyek vagy kisebb, Facebook-oldal alapján szervezett önkéntes csapatok nyújtottak segítséget a Budapestre vonattal érkező ukrajnai menekülteknek. A március 12-i állapotokat a 444.hu stábja örökítette meg.

A magyar állam működésképtelenségét és nemtörődömségét mutatja, hogy magánszemélyek váltottak fel 200 forintra nagyobb összegeket, hogy a menekültek egyáltalán hozzájuthassanak a vécéhez. Újhelyi Sándor, a Migration Aid egyik alapítója az általános szervezetlenség, az érkező emberek kétségbeesett helyzete és a látható eszköztelenség hatására az interjút félbeszakítva, elsírta magát.

A videó kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a lelkes önkénteseken kívül a magyar társadalomban nem jelent meg semmilyen tömeges szolidaritási akció és határozott kiállás Ukrajna mellett a háború kitörése óta. Március 9-én a Greenpeace tartott egy békedemonstrációt, amely (minden jószándék ellenére) inkább a kormány álságos béke-narratívájába illeszkedett.

Egészen más társadalmi támogatottság bontakozott ki Csehországban, ahol a példa nélküli menekülthullám által kiváltott össztársadalmi szolidaritás soha nem látott arányban nyilvánult meg. Gyakorlatilag a teljes cseh társadalom támogatta a menekültek befogadását. Az emberek hangulata eufórikus volt, ezek a napok leginkább a COVID19 világjárvány első hulláma idején érzékelt pozitív hangulatot idézte. Egy sokak számára megmagyarázhatatlan krízis és az ismeretlentől való félelem az embereket pozitív tettek végrehajtására ösztönözte. Akkor ez a közös maszkvarrásban nyilvánult meg, ezúttal a háború elől menekülő emberek befogadásában.

Ön egyetért az ukrajnai menekültek befogadásával?

Igaz, pszichológusok már akkor figyelmeztettek, hogy ez az eufórikus állapot szükségszerűen kipukkadhat. Ahogy a koronavírus-járvány elleni védekezés elhúzódott és az emberek fokozatosan polarizálódtak, úgy a menekültek befogadása során is várható volt, hogy a kezdeti lelkesedés alábbhagy, az önkéntesek bekapcsolódása a mentési munkálatokba is csökken.

Az orosz-ukrán háború harmadik hetében annyi ukrán menekült érkezett lakosságarányosan Csehországba, mint ahány szír menekült 2015-ben Németországba. Ezzel szemben az ukrajnai menekültek egy százaléka sem akar Magyarországon maradni. Mindössze 2665-en adtak be menedékkérelmet az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság szerint. Magyarországon a kormány már 900 ezer menekült érkezésével számolt, és nagy médiakampány keretén belül, március 16-án, Orbán Viktor „az ukrán határhoz költözött.”

A háború negyedik hete (márc. 17. – márc. 23.)

Végül a háború kitörése után 21 nappal, március 21-én, megépült a budapesti humanitárius tranzitközpont is, BOK-csarnok néven. Ezzel párhuzamosan a pályaudvarokról kitiltották az önkénteseket. Elvileg a budapesti csarnok hasonló feladattal rendelkezett, mint a 14 központból álló cseh KAPCU-hálózat bármelyike. A gyakorlatban mindez nem valósult meg. A Telex.hu riportja alapján megállapítható: a BOK-csarnokhoz való eljutás csak megnehezítette a menekültek sorsát, sőt, az egyébként Magyarországon csak átutazó menekültek haladását is hátráltatta. Mások egyszerűen el sem jutottak a csarnokba.

A magyar állam 3 hét után egy olyan központot hozott létre a menekültek fogadására, amelyben nem volt pénzváltó, tolmácsok csak minimális létszámban. A sátorban katonák posztoltak, és ismerünk olyan esetet is, amikor a rendőr menekültekkel üvöltözött.

A menekültek ideiglenes, hosszabb távú ellátásáról március 22-én Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy a magyar főváros összesen 900 férőhelyet működtet, amit „végszükség esetén” 3500 főre tudnának bővíteni, ha találnak hozzá megfelelő minőségű szociális munkát. A városvezető beszámolója megerősítették Ujhelyi Sándor korábbi tapasztalatait, miszerint az átszervezéssel az állam nem könnyítette, hanem megnehezítette a menekültek beérkezését Magyarországra.

A Katasztrófavédelem eddig közel 7000 embert helyezett el hosszabb távon Magyarországon. A főváros kritizálta a kormányt, hogy nem rendelkeznek információkkal arró, hogy az állam fel lenne készülve a menekültek hosszú távú elhelyezésére.

A háború ötödik hete (márc. 24. – márc. 31.)

Menedékstátusszal (zöld) és ideiglenes lakhatással (kék) rendelkező ukrajnai menekültek száma a cseh régiók bontása (megyék) alapján 2022 március 24-én. Magyarországon március 29-ig országosan regisztráltak 7749 embert. Screenshot: Cseh Köztévé

Menekültstátusszal (zöld) és ideiglenes lakhatással (kék) rendelkező ukrajnai menekültek száma a cseh régiók bontása (megyék) alapján 2022. március 24-én. Magyarországon március 29-ig országosan regisztráltak 7749 embert. A 14 cseh régióból 12 több menekültet fogadott be, mint Magyarország összesen. Csak Prágában 55 ezer menekült talált menedéket, Budapesten ez a szám 900 fő. (forrás: Screenshot, Cseh Köztévé)

Beszámolók alapján a most Prágába érkező ukrajnai menekültek sokkal többet sírnak és apatikusak, nem rendelkeznek tervekkel, és senkit nem ismernek – szemben az egy hónappal korábban érkezőkkel. Ráadásul az előző egy hónapot már egy háború által sújtott országban töltötték. Az elmúlt hetek lelkesedése alábbhagyott. A nagyszámú lelkes civilek fokozatosan elapadtak, ezért március végén a prágai Főpályaudvaron már önkéntesek várták a menekülteket.

Az önkéntesek Csehország-szerte teljesen díjmentesen segítenek. A prágai Főpályaudvaron a hét minden napján, a nap 24 órájában váltják egymást. Új jelenség, hogy a válság kezdetén azonnal sikerült minden önkéntes szolgáltatást nyújtó helyszínre, feladatra embert találni, március vége felé a koordinátoroknak többször kell embereket keresni az adott feladatra. Ezek az önkéntesek mára már a prágai Főpályaudvaron kialakult egyedülálló ökoszisztéma részei, amelyet rajtuk kívül non-profit szervezetek, tűzoltók, mentősök és újabban egy krízisközpont együttműködése tart életben.

Igaz, kevesebb már az érkezés is – de ez nem biztos, hogy jó hír. Egyszerűen azért, mert a szétlőtt, lebombázott városokból nem tudnak az emberek elmenekülni. Nincsenek humanitárius korridorok. Egy biztos: naponta ma is több száztól ezres nagyságrendben érkeznek emberek Prágába vonattal. Általános észrevétel, hogy az érkezők száma csökken. A múlt hét óta napi 1200 ember a korábbi hetekben elérte ennek a számnak az ötszörösét is.

Prágai Kongresszusi Központ - egyben fővárosi segítő állomás. A cseh fővárosban ez az épület tölti be a pesti BOK csarnok szerepét

Prágai Kongresszusi Központ – egyben fővárosi segítő állomás. A cseh fővárosban ez az épület tölti be a pesti BOK csarnok szerepét

A segítségnyújtás ötödik hetébe lépve mind nagyobb igény van a munkafolyamatok professzionalizálására is, hogy ne mindent olyan emberek irányítsanak, akik jóhiszeműen és szabadidejükben tevékenykednek. A főváros már reagált az igényekre, és a különböző szervezetek fizetésére, támogatására anyagi támogatást nyújtanak. Abban azonban minden egyes szereplő egyetért, hogy a segítségnyújtás hatodik hetétől az államnak még nagyobb, rendszerszintű megoldásokat kell kidolgoznia, mert az eddig kiépült folyamatok könnyen összeomolhatnak.

A szervezetek figyelmeztetnek: az érkezésüket követő négy hét elteltével lassan sok, korábban érkezett embernek lejár az ideiglenes szállása, miközben Ukrajnából folyamatosan új emberek érkeznek. Március 27-én Petr Fiala a cseh köztévé esti műsorában először beszélt arról a helyi közvéleménynek, hogy az Ukrajnából érkező menekülthullám csökken. Bejelentette azt is, hogy az ország mindenképp segítséget kér, de nem akarja a menekültek elosztását.

Mindeközben Magyarországon március 25-én Novák Katalin köztársasági elnök négy napos látogatást tett az ukrán-magyar határmenti településeken. Református lelkészekkel találkozott, vajas kenyeret kent és a magyar szívről beszélt. Aznap Budapesten magyar rendőrség eltávolította Ujhelyi Sándort a BOK Sportcsarnokból. Aktivisták beszámolói szerint a Migration Aid egyik alapítója azért lett nemkívánatos személy, mert korábban túl sok kritikát fogalmazott meg az ukrajnai menekültek magyarországi fogadásával és a magyar állam elégtelen szerepvállalásával kapcsolatban.

Pedig Ujhelyi korábbi kritikáit több helyszíni beszámoló is megerősítette. Szemben a csehországi menekültfogadó állomással a budapesti tranzitváró, néhány órás megállóról és a továbbutazás szervezéséről szól. Ahogy a Telex.hu március 25-i riportja fogalmazott, „ez sem meglepő, Magyarország alapvetően tranzitország, az ide érkező menekültek többsége Nyugat-Európa felé utazik tovább, kevesen akarnak hosszú távon itt maradni”.

Az a baj, hogy újra továbbmentek

Ukránoknak adják ki magukat a magyarok – valószínűleg szociális juttatásokat akarnak címmel jelent meg április 1-én az Andrej Babiš tulajdonában álló Idnes.cz hírportálon egy interjú Jan Grolich (KDU-ČSL), a dél-morva régió kereszténydemokrata kormányzójával. A kormányzó elmondása szerint a menekülthullám régiójában csak nagyon enyhén csökken, ráadásul az eddigiekhez képest egy új problémával szembesültek: észrevették, hogy az ukrajnai menekültek egy része Magyarországról érkezik.

„Egyeseket már ellenőriztünk, és kiderült, hogy valójában magyar állampolgárok, miközben azt állítják, hogy ukrajnaiak. Ha magyar, akkor az Európai Unió tagja, ahol szabadon mozoghat, de menekültként nem jogosult a cseh állam szociális ellátására”  mondta a kormányzó.

Hozzátette még, hogy jelenleg Magyarországra várnak, akik majd ellenőrzik a hozzájuk érkezőket. Addig ezek az emberek a brnoi KACPU-ban várakoznak. A hírek szerint egyre több, vélhetően kárpátaljai magyar érkezik Csehországba, elsősorban Brnoba. Mivel a magyar állam nem igazolta őket, a dél-morva tranzitközpont lassan teljesen betöltik, ami megnehezíti a folyamatos működését. A kormányzó szociális juttatások miatti turizmusnak nevezte a jelenséget. „A magyaroknak nem tudunk szociális juttatást adni, ez nem így működik” – tette hozzá.

Jelenleg mintegy kétszáz, vélhetően kettős állampolgárságú kárpátaljai magyar tartózkodik Brnoban. Állításuk szerint nincs útlevelük, Magyarország pedig nem működik együtt. Hasonló problémával találkoztak a dél-cseh régióban is, de a brnoi kormányzó szerint ott a magyar állam gyorsan reagált. A brnoi KACPU-ba érkező magyarok így elfoglalták a helyet, így a központ nem képes azt egy-két napig ott elszállásolni, akinek rendezett státusza van. Általában ennyi idő alatt találnak egy új menekültnek szállást.

Léderer András, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának főmunkatársa korábban a 444-nek elmondta, hogy a határon túli magyarok ügyében „külön verték a harangot” a kormánynál. Értelemszerűen, aki magyar állampolgár, az nem kérhet menekültstátuszt Magyarországon: tehát nem jogosultak segítségre, ellátásra. Március 8-án a magyar kormány rendeletben kimondta: az ukrán állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgár olyan ellátásra jogosult, mint aki menekültstátuszt kap.

A menekültstátusz tartalma érvényes Csehországra is, de a brnoi esetben a cseh állam ugyanazt a jogkiterjesztést nem tudja megtenni, mint a magyar állam. Ezekkel az emberekkel a magyar államnak kellett volna törődni.

Magyarország hírneve csorbul

A fenti tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy Orbán Viktor nem mondott igazat, amikor több százezer ukrajnai menekült befogadásáról beszélt. A háború kitörése óta a magyar állam barátságtalanul (külföldi példákkal összehasonlítva kifejezetten lelketlenül) bánik az ukrajnai menekültekkel. Erős túlzásnak tűnik a befogadás szó is.

Az elmúlt hónap tapasztalatai alapján a magyar állam keresztülhajtja az országon azokat, akik Budapest felé menekülnek. Magyarország valójában meg sem próbálta befogadni az ukrán embereket, az egy hónapja biztosított körülmények egy hosszabb távú letelepedésre (neadjisten társadalmi integrációra) teljesen alkalmatlanok.

Minden jel szerint a háború folytatódni fog, és már a menekültek befogadása miatt sem tudunk kimaradni belőle. A magyar kormány a menekültekkel szembeni embertelen bánásmóddal is próbálja demonstrálni kívülállását az európai történelem legújabb fejezetéből. Csakhogy kimaradni Magyarország sem tud, viszont súlyos károkat okoz önmagának azzal, hogy tovább romlik az ország európai megítélése.

Vezető képünkön Sir Nicholas Winton szobra látható a prágai Főpályaudvaron. Sir Nicholas George Winton brit bróker és filantróp volt, aki 1939-ben 669, túlnyomórészt zsidó gyermeket mentett meg a nácik által megszállt Csehszlovákiából a koncentrációs táborok elől. Személyesen szervezte meg a vonatutakat Angliába. Összesen nyolc vonatutat szervezett meg. A Csehszlovákiában maradt gyerekek hozzátartozói kevés kivétellel nem élték túl a háborút. Ma a szobor mellett ukrán zászló látható. (forrás: Aktualne.cz)

Bőtös Botond

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.

Megosztás