Világtérkép

Kíváncsiságunk határtalan. Az Átlátszó külpolitikai blogja: hírek, elemzések és tudósítások a nagyvilágból és a szomszédból, a teljesség igénye nélkül.

Bulgária

Bulgária: négy évtizede az orosz atompolitika fogságában

Bulgária, az ország, amit valaha a Szovjetunió 16. tagállamának is neveztek, ma az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama. Egyben tankönyvi példája az orosz gazdasági-politikai befolyásnak és az állam elrablásának. A bolgár példa megmutatja, hogy mennyi eltékozolt évtized és pénzügyi pazarlás várhat Magyarországra, amennyiben nem képes megállítani Moszkva növekvő befolyását.

Ez a cikk nem az atomenergia ellen vagy mellett érvel. Nem lesz szó benne arról, hogy manapság melyek a legmodernebb, atomerőműben alkalmazható technológiák, és nem akarja elismételni a környezetvédők álláspontját sem. Témája a kelet-európai országok energetikai ágazatában létező orosz befolyás. Magyar szemmel nézve a legfontosabb, hogy a hasonló helyzetbe került társadalmak történetét megismerve racionális képet kapjunk Magyarország aktuális geopolitikai és geogazdasági helyzetéről, az orosz befolyás mértékéről és jövőbeni lehetőségeiről.

Kelet-Európában léteznek olyan nemzetállamok, amelyek kialakulásához a történelmi, kulturális gyökerekkel rendelkező oroszbarátság szükségszerűen hozzájárult. Szlovákia vagy Szerbia mellett ilyen nemzetállam Bulgária is. Ez a szláv nyelvű, ortodox vallású nép, nemzeti függetlenségét az Oszmán birodalommal szemben elsősorban az orosz cárok támogatásának köszönhette. A demokratikus rendszerváltás utáni évtizedekben ennek a történelmi oroszbarátságnak elsősorban az ország energiapolitikájában mutatkozott meg a mellékhatása, amelynek nyomán Bulgária euroatlanti geopolitikai irányultsága veszélybe került.

Mindezt az ún. „második bolgár atomerőmű” történetén keresztül mutatom be. Az elmúlt négy évtizedben a Belene Atomerőmű megépítésének történetét háromszor újította fel és háromszor állította le az oroszbarát bolgár politikai elit. A cikk végén néhány tanulságot fogalmazok meg.

Belene először

Történetünk az 1970-es évek elején Nicolae Ceaușescu Romániájában és Todor Zsivkov Bulgáriájában kezdődik. A két dél-kelet európai ország határfolyóján, a Dunán közös vízierőművet tervezett, Belene közelében. A 80-as évek elejére azonban mindkét ország elvesztette érdeklődését egy közös projekt iránt, és önálló atomenergia-fejlesztésbe kezdtek. A két ország között ökológiai háború robbant ki. A bolgár Kozloduj Atomerőmű (АЕЦ Козлодуй) megépítésére válaszul a román nacionálkommunista diktátor több vegyi üzemet telepített a Duna mentén, és megépült az ország egyetlen atomerőműve, a Cernavodă is.

Az észak-bulgáriai Kozloduj Atomerőmű építését 1970-ben kezdték meg. Egykor hat működő reaktorral is rendelkezett, de Bulgária az EU-csatlakozás miatt vállalta, hogy ebből négyet leállít. Az 1-es és 2-es reaktort 2004-ben állították le 200 millió eurós kompenzáció fejében, a 2-es és a 4-es reaktorokat az ország 2007-es EU-csatlakozása előtt. Utóbbiakért Bulgária összesen 500 millió eurós kompenzációt kapott. A kozloduji atomerőmű 5-ös és 6-os reaktorai, 1906 MW összteljesítménnyel, a mai napig működnek. Ez a teljesítmény Bulgária energiafogyasztásának 40 százalékát fedezi.

A New York Times kritikája szerint Bulgária rossz megállapodást kötött az EU-val. Nem kellett volna belemenni, hogy a két kisebb teljesítményű reaktort Kozlodujban leállítsák, mert a leállítással párhuzamosan megnyitották az oroszok előtt a lehetőséget, hogy hosszabb távon, évtizedekre befolyásolják Bulgária energiapolitikáját.

 

Moszkva javaslatára az akkori kommunista bolgár kormány 1981-ben Belenét jelölte ki a második bulgáriai atomerőmű építésének helyszínéül.

1-es kép: A Belene Atomerőmű makettje 1987-ből. Az üzem építése a kommunista időkben kezdődött 1987-ben. A projektet 1991-ben Dimitar Popov kormánya állította le. A leállítás oka az államcsőd elkerülése volt. Kép forrása: 168chasa.bg

1-es kép: A Belene Atomerőmű makettje 1987-ből. Az üzem építése a kommunista időkben kezdődött 1987-ben. A projektet 1991-ben Dimitar Popov kormánya állította le. A leállítás oka az államcsőd elkerülése volt (forrás: 168chasa.bg)

A 8000 lakosú város neve a rendszerváltás előtt egyet jelentett a szovjet típusú totalitárius rezsimmel. Munkatábor működött a területén, ahová a kommunista rezsim ellenfeleit küldték. Az első két blokkot 1983–1985 között az Atomenergoexporttól rendelték meg, és 1987-re elkészült az 1000 MW-os blokkok műszaki terve is. A Belene Atomerőmű (Атомна електроцентрала „Белене“ ) építése az 1987-es év első napján indult meg.

A Szovjet Tudományos Akadémia még 1984-ben a területen mért nagy szeizmikus aktivitás miatt alkalmatlannak nyilvánította az atomerőmű létesítésére kijelölt területet, és javasolta, hogy a beruházást máshol valósítsák meg. A régióban 1977-ben volt egy földrengés, amely során 120 ember halt meg, mindössze 12 kilométerrel Belenétől, Szvistov városban. Ez az esemény volt az egyik ellenérv a Bolgár Tudományos Akadémia 1990-es tanulmányában is.

Mások a folyamatosan emelkedő árakra, az Oroszországtól való növekvő energiafüggőségre, illetve az energiaforrások nem megfelelő diverzifikációjára panaszkodtak. Gond volt a román és bolgár fővárosok viszonylagos közelsége, és kritizálták a reaktortechnológiát is. A demokratikus rendszerváltás éveiben a belenei projekt részben az előző, kommunista rendszer szimbólumává is vált.

Az erőmű építését 1991-ben tudományos, pénzügyi-gazdasági és politikai szempontból is alkalmatlannak találták. Történetünk során először.

A bolgár kormány az első leállításig összesen 1,3 milliárd eurót költött a hat reaktorral tervezett belenei projektre.

Belene másodszor

2-es kép: 2002-ben, Simeon uralkodása alatt éledt fel a Belene újraindításának gondolata. Simeon 2001-es kampánya során azt ígérte, hogy a bolgár nép 800 napon belül, kormányzása idején, jelentős életszínvonal-növekedést fog érezni - Simeon Saxe-Coburg-Gotha, III. Borisz bolgár cár fia, Bulgária utolsó királya, 1943 és 1946 között. Szülei elmenekültek a kommunista Bulgáriából. Fél évszázaddal később 2001 és 2005 között miniszterelnök. Nyugatbarát politikát vitt, amelynek eredményeként Bulgária 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, 2007-ben az Európai Unióhoz. Kormányzása idején az önkormányzatok és az elnöki poszt a baloldal kezében voltak. Kép forrása: dnevnik.bg

2-es kép: 2002-ben, Simeon uralkodása alatt éledt fel a Belene újraindításának gondolata. Simeon 2001-es kampánya során azt ígérte, hogy a bolgár nép 800 napon belül, kormányzása idején, jelentős életszínvonal-növekedést fog érezni – Simeon Saxe-Coburg-Gotha, III. Borisz bolgár cár fia, Bulgária utolsó királya, 1943 és 1946 között. Szülei elmenekültek a kommunista Bulgáriából. Fél évszázaddal később 2001 és 2005 között miniszterelnök. Nyugatbarát politikát vitt, amelynek eredményeként Bulgária 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, 2007-ben az Európai Unióhoz. Kormányzása idején az önkormányzatok és az elnöki poszt a baloldal kezében voltak. (forrás: dnevnik.bg)

Vlagyimir Putyin hatalomra kerülésével megkezdődött az orosz nukleáris politika új szakasza. Bulgáriában 2001-ben ez a változás Simeon Saxe-Coburg-Gotha miniszterelnöki kinevezésével jött el (2001–2005).

A belenei projekt újraindítását 2003-ban jelentették be. A korabeli indoklás szerint azért, hogy a meglevő kozloduji atomerőmű EU-s csatlakozás miatt leállított reaktorait pótolja. A bolgár kormányfő 2005-ben Belene főterén több ezer ember előtt megígérte, hogy az erőművet 2010-ben üzembe helyezik.

A nemzetközi pályázat győztese 2006-ban az orosz Roszatom leányvállalata, a Atomstroyexport cég lett, amely a francia Areva NP és a német Siemens AG alvállalkozókkal (vállalkozói PC-ben: „stratégiai partnerrel”) együttműködve nyújtott be ajánlatot két reaktor megépítésére. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök 2008 januári látogatása során részt vett az orosz Atomstroyexport mint fő beruházó és a NEK között létrejött szerződés aláírásán. A szerződés értéke 3 997 260 000 euró volt.

A megvalósíthatóság akadályát, hasonlóan a kilencvenes évekhez, a projekt anyagi hátterének biztosítása jelentette. Összesen 12 nagy nyugati bankot szólítottak meg, de 11 visszautasította a hitelkérelmet. Az elutasító döntésekben szerepet játszhatott, hogy a projekt megvalósulása ellen Németországban és Olaszországban is tömeges demonstrációkat tartottak. Végül az oroszok mellett Franciaország legnagyobb bankja, a BNP Paribas szállt be egy 250 millió eurós kisebb, áthidaló hitellel a projektbe 2007 májusában. Egy év múlva, 2008 júliusában a BNP Paribas kiszállt a projektből.

Csakhogy 2008 márciusában a Roszatom-Atomstroyexport bejelentette, hogy az infláció és az el nem végzett munkák miatt a projekt az eredeti tervekhez képest legalább 25%-kal drágul. A bolgár kormány 2008 októberében az állami költségvetésből 154 millió eurót ítél meg a NEK tőkeemelése céljából, majd egy hónappal később újabb 200 millió eurót utal át, általános célokra. Az új év februárjában, 2009-ben, az orosz fővállalkozó bejelentette, hogy az orosz infláció tükrében újraszámolná a projekt költségét. Azzal érveltek, hogy a berendezések nagy része Oroszországban készül.

Az új baloldali Szergej Sztanisev vezette bolgár kormány (2005–2009) óriási propagandát kifejtve megállapodott az orosz állami Roszatom holdinghoz tartozó Atomstroyexporttal és a német RWE társasággal az atomerőmű kivitelezésére, de a projektben 51 százalékos részesedéssel rendelkező, állami tulajdonú NEK közszolgáltató továbbra sem tudta biztosítani a beruházás anyagi hátterét.

De gond volt a technológiával is. Hiába állították az oroszok, hogy „a legújabb fejlesztésű technológiát” – a VVER 1000/V392-es reaktor harmadik generációját – az AES-92 reaktort szerelnék be, ez a 2000-es években sehol máshol nem volt még használatban, így a bolgárok nem szerezhettek üzemeltetési tapasztalatot sem. Ennek ellenére a német RWE azt állította, hogy ez a típusú reaktor biztonságos. De a bolgárok hiába kértek be az RWE vezetésétől állításukat igazoló dokumentumokat, érdemi választ nem kaptak.

3-as kép: Szergej Sztanisev (balra) vezette kormány 2008-ban előkészítette Belene megépítésének második újraindítását, de 2012-ben Bojko Boriszov (jobbra) kabinetje felmondta a projektet, miután nem találtak stratégiai befektetőt. Kép forrása: dnevnik.bg

3-as kép: Szergej Sztanisev (balra) vezette kormány 2008-ban előkészítette Belene megépítésének második újraindítását, de 2012-ben Bojko Boriszov (jobbra) kabinetje felmondta a projektet, miután nem találtak stratégiai befektetőt (forrás: dnevnik.bg)

Az új, első Boriszov-kormány hivatalba lépése után felgyorsultak az események.

Bulgária akkor került csapdába, amikor az orosz érdekek elfedése miatt bevont német alvállalkozó, az RWE 2009 őszén visszalépett beruházástól, miután a projekt finanszírozására láthatóan nem volt anyagi fedezet. Oroszország viszont ragaszkodott a mihamarabbi folytatáshoz. A reaktorok építése úgy zajlott, hogy az erőmű megépítéséről nem született végleges megállapodás. Bulgária tehát aláírt szerződés nélkül fektetett be az üzem építésébe.

Simeon Djankov, az új Boriszov-kormány miniszterelnök-helyettese, pénzügyminisztere 2009 nyarán belengette a Belene projekt újbóli leállítását. Mint mondta, az államnak nincs tartaléka az építkezés befejezéséhez, és a gazdasági világválság miatt magánbefektetőket sem sikerült szerezni. Ugyancsak ő egy hónappal később így nyilatkozott:

„Menjenek ki Belenébe, füves mezőnél aligha fognak többet látni. Több mint 400 milliót költöttünk tanácsadókra, hogy elmondják, hogyan lehet a füvet lebetonozni, majd felszedni.”

Putyin és Boriszov 2009 szeptember elsejei találkozóján az orosz miniszterelnök közölte, nem lesz probléma a két ország közötti együttműködésben, ha Bulgária úgy dönt, kilép néhány közös projektből. Putyin itt a bolgár köznyelvben csak „grand slamnek” hívott három nagy megaberuházásra, a Déli Áramlat gázvezetékre, a Burgas-Alexandoropus kőolajvezetékre és a Belene Atomerőmű megépítésére gondolt. Az orosz beruházó cég vezérigazgatója ugyanakkor 2009 szeptemberében bejelentette: a korábban 4 milliárd eurós szerződés költsége 6,3 milliárd euróra emelkedett, és az építkezés 15 hónapos késésben van.

A beruházás teljes költsége, az újabb kalkulációk után, a korábbi kormány által kezdetekben emlegetett 4 milliárd euróról 10 milliárd euróra emelkedett. Ugyanakkor az Atomstroyexport már legyártotta (vagy felújította az 1980-as években már legyártott) az építkezéshez szükséges alkatrészeket.

Bojko Boriszov jobbközép kormányának elfogyott a türelme, és a parlament többségének egyetértésével 2012 márciusában

felmondta az orosz főberuházóval kötött szerződést a megnövekedett költségek miatt. Történetünk során másodszor.

A döntés egyébként azután született meg – derült ki egy 2016-ban kiszivárgott Wikileaks dokumentumból –, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter egy hónappal korábban Szófiában az építkezés leállítása mellett lobbizott.

Az orosz fél „nagyon hideg bolgár télről” kezdett el beszélni.

Miután Bulgária elutasította az atomerőmű építésének folytatását, a Roszatom keresetet nyújtott be, amelyben kártérítést kért a projekt leállítása miatt.

Boriszov bolgár miniszterelnök a projekt végleges felmondása előtt „széles körű társadalmi vita és népszavazás” szükségességéről beszélt.

A 2013-as népszavazás

4-es kép: „Akarom, hogy meghalljanak! Országos petíció a Belene atomerőműről szóló népszavazásról. Csatlakozz be!” - áll a 2013-as, a referendumot népszerűsítő óriásplakáton. A referendum, a szavazók alacsony száma miatt, érvénytelennek bizonyult. Kép forrása: dnevnik.bg

4-es kép: „Akarom, hogy meghalljanak! Országos petíció a Belene atomerőműről szóló népszavazásról. Csatlakozz be!” – áll a 2013-as, a referendumot népszerűsítő óriásplakáton. A referendum, a szavazók alacsony száma miatt, érvénytelennek bizonyult. (forrás: dnevnik.bg)

Az ellenzéki jobbközép, hárompárti Kék Koalíció képviselője, 2012 októberében azt állította a bolgár parlamentben, hogy a Belene Atomerőművet titokban, az Országgyűlés és a nyilvánosság háta mögött építik tovább. Annak ellenére, hogy 2012 márciusában a bolgár parlament (beleértve a Boriszov-féle GERB párt képviselőit is) az atomerőmű építésének leállítása mellett szavazott. Mindez abból a levélből derült ki, amelyben az atomerőmű vezetése az üzemet az ország energiarendszerével összekötő távvezeték létrehozásáról tájékoztatta egy környékbeli település polgármesterét.

Valójában Bojko Boriszov miniszterelnök és Deljan Dobrev gazdasági miniszter a szocialista párttal együttműködve járt el az ügyben, sőt, közösen szervezték meg a népszavazást is, amire azért volt szükség, hogy legitimálja az egyelőre titokban is haladó építkezést. Nincs itt semmi látnivaló, az emberek akarják Belenét, ezért építik tovább.

Mindeközben a Kreml propagandája hatalmas mennyiségű hazugságot állított elő a projekt szükségességéről. Úgy próbáltak hatni a bolgár nacionalista érzelmekre, hogy a projektet geopolitikai jelentőségűnek mutatták be. Bolgár és orosz politikusok egyöntetűen azzal érveltek, hogy a második bolgár atomerőmű megépítésével nemcsak a bolgár energiaszükségletet tudják biztosítani, de exportálhatnak áramot Szerbiába, Észak-Macedóniába vagy Romániába is. De félrevezették a közvéleményt a megtermelhető áram értékében és a létrejövő munkahelyek számában is.

A népszavazás kérdéseit többször módosították, és szinte senki sem értette, miről is kellene dönteni.

A referendumon végül rendkívül kevesen vettek részt, a szavazásra jogosultak 20,3%-a százaléka járult az urnákhoz 2013 január 27-én. 58,4% szavazott az atomerőmű megépítésére, 40,4%-a ellenezte. A 60 év felettiek 72%-a támogatta, a 31–60 év közöttiek között ez az arány 57% volt, míg a 18–30 évesek mindössze 49,6%-a állt ki a beruházás folytatása mellett.

Összességében a Kék Koalíció apró pártjai és a GERB egy részén kívül egyik politikai erő sem örült a döntésnek. Előbbi elnöke szerint a bolgárok „bezárták” Belenét azzal, hogy nem jelentek meg az urnáknál, tekintettel az erőmű körül folytatódó 30 éves kampányra. Boriszov még szűkszavúbb volt. Miután leadta szavazatát, mindössze a szerbiai teniszező, Djokovics Ausztrál Nagydíjon szerzett győzelméhez gratulált.

Utcai demonstrációk és kormánybuktatások

5-ös kép: Országos sztrájk a magas villany- és melegvízszámlák miatt 2013 elején. Kép forrása: stopthesethings.com

5-ös kép: Országos sztrájk a magas villany- és melegvízszámlák miatt 2013 elején (forrás: stopthesethings.com)

A német Szövetségi Hírszerző Szolgálat jelentése szerint a bolgár gazdasági teljesítmény egyharmadát 2014-ben Oroszország ellenőrizte. Ráadásul egyes bolgár belpolitikai fejlemények és velük párhuzamosan orosz vonatkozású tevékenységek egybeesése különösnek mondható. Az események alakulása azonban minden esetben Oroszországnak kedvezett.

A Belene Atomerőmű megépítésének lemondása alaposan megtépázta a kormányzó GERB népszerűségét. Az emberek elhitték a kormány propagandáját, hogy a beruházás az elektromos áram költségeinek csökkentésére és munkahelyteremtésre szolgál. Az akkor még hagyományos, Nyugat-barát politikát folytató Boriszov első kormányát végül a magas villany- és melegvízszámlák elleni civil, országos tiltakozáshullám buktatta meg 2013 februárban. A tiltakozók a stratégiai gazdasági ágazatok államosítását követelték.

Úgy tartják, hogy Oroszország finanszírozta és támogatta ezeket a tiltakozásokat, amelyek megfordították az ország palagáz-párti politikáját, amelynek célja Bulgária Moszkvától való energiafüggőségének csökkentése volt. Hasonlóképpen, Bulgária egyik legnagyobb bankjának összeomlása 2014 nyarán destabilizálta a kormányt, negatívan érintette a közvéleményt, és a bolgár államadósság jelentős növekedéséhez vezetett. A bedőlt bolgár bank, a Corporate Commercial Bank részben az orosz VTB Capital tulajdonában volt.

Bár a 2013-as országgyűlési választásokat megnyerte Boriszov pártja, nem tudott kormányt alakítani, ezért a szocialisták alakítottak kormányt külső szakértők bevonásával. Plamen Oresharski kormányát (2013–2014) környezetvédelmi témákban (például Belene ügyében) hozott döntései és az állami tisztviselők kinevezésének átláthatatlan gyakorlata miatt 2013 májusban kirobbant, és 405 napig tartó, újabb utcai tiltakozások buktatták meg.

Mindennek ellenére Boriszov egy év kihagyás után, 2014-ben visszatért a hatalomba, a GERB megnyerte a bolgár országgyűlési választásokat. Boriszov második kormányát az ötpárti, jobbközép Reform Blokkal, a kétpárti Patrióta Fronttal és a balközép, szocdem Alternatíva Bulgária Újjászületése (ABV) párttal alakította meg.

A 2016-os bolgár elnökválasztáson viszont a bolgár szocialisták által támogatott Rumen Radev tábornok diadalmaskodott, meggyőző fölénnyel.

Oroszország a belenei atomerőmű ügyét hivatalosan lezártnak tekintette, és remélte, hogy Bulgária eleget tesz kötelezettségének, illetve megoldja a berendezés problémáját.

Bulgária fizet a Roszatomnak

Négy év alkudozás után ugyanis a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) bírósága helyt adott 2016 júniusában  a Roszatom-Atomstroyexport kártérítési keresetének. A bolgároknak fizetni kellett 620 millió eurót a 2012-es projekt lemondása miatt. A Kommersant moszkvai lap információi szerint az összeg nagyobb részét a már megrendelt berendezések tették ki. A bolgárok közölték, nem fognak fellebbezni a döntés ellen, de nincs pénz a számlájukon.

„A legjobb megoldás a már legyártott reaktor eladása lenne. Vagyis ha együtt Oroszországgal találnánk rá megfelelő vevőt” – mondta akkor Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, aki még abban az évben júliusban Teheránban tárgyalt a lehetséges bizniszről.

6-os kép: Haszan Róháni iráni államfő és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnöknek Teheránban találkozott 2016 július 12-én. Kép forrása: tehrantimes.com

6-os kép: Haszan Róháni iráni államfő és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnöknek Teheránban találkozott 2016 július 12-én (forrás: tehrantimes.com)

Delyan Dobrev, a bolgár a parlament energetikai bizottságának vezetője arra figyelmeztetett, hogy a Belene számára gyártott berendezést nem lehet eladni a Roszatom beleegyezése nélkül. Ugyanakkor ha Moszkva beleegyezne, Szófia még nyerhet is a dealen. A legtöbb szakértő azonban ezt az állítást megkérdőjelezte. A Kommerszant Roszatomhoz közeli forrása arra figyelmeztetett, hogy az irániak nagyon keményvonalas tárgyalópartnerek, és csak akkor vásárolják meg a berendezést, ha jelentős kedvezménnyel tudják megszerezni.

Annál is inkább, mert sok más választása a bolgároknak nincs. A Roszatom szerződést írt alá a bushehri atomerőmű akár tízmilliárd dolláros bővítéséről. A reaktor módosítása az iráni projekthez nem jelenthet problémát, mivel a busheri atomerőmű első blokkjait az oroszok építették 1990-ben.

Az irániak végül 2016 július közepén jelezték: nincs szükségük a belenei reaktorra.

Belene harmadszor

A nemzetközi sajtóban formálisan jobbözépnek tartott, de a 2010-es évek közepétől illiberális politikát alkalmazó Bojko Boriszov harmadik kormányának (2017–2021) hatalmi struktúráját már csak nacionalista, EU-szkeptikus, szélsőjobboldali pártokkal – Belső-macedóniai Forradalmi Szervezet (VMRO-BND), a Bolgár Megmentési Nemzeti Front (NFSB) – tudta biztosítani 2017 májusában. Boriszov harmadik kormányának ellenzékét a Bolgár Szocialista Párt (BSP) és a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS) adta.

A közhangulat változásán kívül történt még egy látványos fordulat. Az erőmű építését még 2012-ben leállító Borisov fokozatosan közeledett Moszkva felé. Ez konkrétan abban nyilvánult meg, hogy korábban leállított három nagy – a nukleáris, a földgáz és a kőolaj – energetikai projekt újraindításáról is egyre többet kezdtek el beszélni. A 2016 novemberében köztársasági elnökké választott balközép Rudev elnök és a jobbközép Boriszov kormányfő felváltva találkozott Putyinnal, akivel a megaprojektek újraindításáról is tárgyaltak.

Boriszov hivatalosan közel állt Angela Merkelhez, de a gyakorlatban orosz energetikai projekteket szorgalmazott és szabotálta a NATO bulgáriai jelenlétét. Radev hivatalosan nem vállalt közösséget a bolgár oroszbarát figurákkal, de a gyakorlatban bírálta a Kreml EU-kritikusait, illetve Brüsszel és Moszkva közeledését szorgalmazta. Mindkét politikus – a maguk módján – az orosz érdekek mentén politizált, állították ellenfeleik.

„Moszkva szemszögéből mindketten ruszofil politikusnak számítottak, Boriszov jobban álcázott, Radev kevésbé” – írta a factor.bg portál. Új vicc született az országban, amit valójában már egy GERBSP (a GERB és a BSP pártok rövidítésének egybegyúrása) párt irányít, a korrupció pedig vélhetően a politika legmagasabb szintjeit is eléri.

Ahogy Csehországban a 2010-es évek közepétől, úgy Bulgáriában is egyre hangsúlyosabban jelentek meg a közbeszédben nemzetbiztonsági szempontok – elsősorban a parlamenten kívüli, kis, demokratikus pártoknak köszönhetően.

A bolgár nyilvánosságban 2013-2014 és 2016-2017 fordulóján jelentek meg azok az apró, mozgalmak és pártok – Reform Blokk, Igen, Bulgária!, Demokraták az Erős Bulgáriáért –, amelyek fő állítása az volt, hogy a GERB és a BSP (különböző okokból, de) együtt szeretné megépíteni a Belene Atomerőművet. Mindez nemcsak a választók becsapását, hanem az erópai útról való letérést és az Oroszországtól való energiafüggés megnövekedését is jelentené.

E parlamenten kívüli, demokratikus pártok szerint Boriszov évek óta kettős játékot játszik a bolgár politikában: egyrészt kiegyezett azokkal, akik a belenei atomerőmű kapcsán milliárdokat herdáltak el, másrészt a belenei projekt újraindításával a bolgár szocialisták programját hajtja végre.

A 2017-ben alapított Igen, Bulgária! (Да, България!) Párt elnöke, Hriszto Ivanov bejelentette: ha a hatalmon lévő politikai elit érdemi lépéseket fog tenni a belenei projekt felújítására, akkor utcai tiltakozásokat kezdenek.

„Putyin és Erdogan befolyása a gazdaságban és az energetikában a korrupt közvetítőknek és a lobbistáknak pénzt jelent, valamint az intézmények, a média, a kultúra külföldi meghódítását. Cserébe azok, akik korrupt szolgáltatásaikért pénzt fogadtak el, függővé válnak, és csak egy módon tudják garantálni a politikai és gazdasági túlélésüket: Bulgária putyinizálásával. A korrupció gyarmatosításhoz vezet, és a gyarmatosítás egy autoriter rezsim kialakításához visz el” – írta Facebook-oldalán Bojko Boriszov második kormányának volt igazságügyi minisztere.

A demonstrációk belengetése ellenére a GERB és a BSP 2018 június 1-én javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a belenei projekt újraindítására.

7-es kép: A projekt harmadik újraindítása idén 2019 májusától számíthattuk, amikor is megjelent az EU Hivatalos Lapjában a stratégiai befektető kiválasztásának eljárása. Ugyanakkor a bolgár kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a projektet állami garanciák nélkül, piaci alapon kellene megépíteni. Mission impossible. Kép forrása: euroactiv.com

7-es kép: A projekt harmadik újraindítása idén 2019 májusától számíthattuk, amikor is megjelent az EU Hivatalos Lapjában a stratégiai befektető kiválasztásának eljárása. Ugyanakkor a bolgár kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a projektet állami garanciák nélkül, piaci alapon kellene megépíteni. Mission impossible. (forrás: euroactiv.com)

Beindult a társadalom meggyőzése is. Nem kellett sokat várni: a Roszatom megerősítette részvételét 2019 augusztusában. A közbeszerzési eljárás (a csehekhez és a finnekhez hasonlóan) Bulgáriában is nyilvános volt. Eredetileg 13 cég jelezte részvételét a beruházásban, de 2019 decemberében végül 5 céget hívtak meg. Az orosz Roszatomon kívül a francia Framatom, az amerikai General Electric, a kínai CNNC és a koreai KHNP cég került a kiválasztottak közé.

A harmadik újraindítás sem ígért a bolgár adófizetők számára újdonságot. Temenuzhka Petkova, energetikai miniszter szeptemberben jelezte, hogy a Roszatom nélkül nagyon nehéz lenne bármit is csinálni. Másrészt a régi-új orosz partner többször emlékeztette a bolgár közvéleményt, hogy valamilyen formában, állami garancia nélkül ne is álmodjanak a Belene Atomerőmű megépítéséről.

A harmadik próbálkozás kapcsán az orosz lobbisták többször is példaként hivatoztak Magyarországra. Szerintük a Roszatom azért van előnyben a többi potenciális beruházóval szemben, mert az atomerőmű több elemét Oroszországban gyártották. Elhangzott érvként a Roszatom mellett az is, hogy az orosz cég Pakson és a finn projektjén (Hanhikivi-1) is sikeresen együttműködik a Framatome SAS-szal és a General Electric-vel. A harmadjára újraindított belenei projekt finanszírozása körüli vitákban Kirill Komarov, a Roszatom első vezérigazgató-helyettese a „magyar modellt” javasolta a bolgároknak egy budapesti konferencián. Itt említsük meg az oroszbarát cseh köztársasági elnök, Miloš Zeman magyarországi 2019-es májusi útját. Zeman a Paksi atomerőmű meglátogatása után a Dukovany Atomerőmű bővítéséről szóló projekt finanszírozására szintén a „magyar modellt” ajánlotta Csehországban.

Felelős bolgár közgazdászok egyike sem hitt már a projet megtérülésében. A kormányzó párt kétségbeesetten próbált működő gazdasági konstrukciót találni a beruházáshoz. A határidők újra látványosan a levegőben lógtak, és beruházó sem adott okot a bizalom növekedésére. A politikai légkör és a társadalom hangulata azonban érezhetően változóban volt.

Hiába jelentett az egyébként a Szófia polgármestereként politizálni kezdő, fekete öves karatés Boriszov a társadalom egy részében még mindig népszerű személye sok bolgár szemében biztonságot és stabilitást. Boriszov pártja körüli újabb korrupciós botrányok robbantak ki, amire újabb illiberális lépésekkel (például újságírók zaklatása, a média fokozottabb uralma pénzügyi eszközökkel) válaszolt.

A következő hetek, hónapok megmutatták, harmadjára már nem lehetett már a bolgár szavazópolgárok torkán pénznyelő gigaberuházást és a szabad sajtó elleni támadást lenyomni. A bolgárok újra az utcára mentek. Bojko Boriszov évtizedes uralmának csillaga leáldozott.

“EU, bolond vagy?” feliratos transzparenst tart fel egy tüntető a szófiai EU-központ előtt a 2020-2021-es bulgáriai tüntetések idején. Fotó: F. Martino, Balcanicaucaso.org.

„EU, bolond vagy?” feliratos transzparenst tart fel egy tüntető a szófiai EU-központ előtt a 2020-2021-es bulgáriai tüntetések idején (forrás: F. Martino, Balcanicaucaso.org.)

Az újabb fordulat 2021 januárjában történt.

Bojko Boriszov kormánya másodjára függesztette fel a Belene Atomerőmű építési terveit. Történetünk során harmadszor.

Ráadásul a 2020 októberi tervekkel ellentétben a kozloduji atomerőműbe nem amerikai reaktor, hanem orosz érkezhet – Belenéből. Jelenleg, 2022 februárjában, a kérdés eldöntése a bolgár parlamentre vár. A négy évtized alatt az oroszok majdnem befejezték az egyik reaktor megépítését, a bolgárok fizettek érte. A sehova nem vezető és az orosz geopolitikai foglalást jelentő belenei projekt leállítása és az oda tervezett reaktor áthelyezése Kozlodujba logikus döntés lehet.

A belpolitikai patthelyzetet új választással akarták feloldani. A korrupcióellenes tömegtüntetések hangulatát azonban egy újabb populista alakulat használta ki. A 2021 júliusi választásokat a Vannak Ilyen Emberek (ITN) nyerte meg Boriszov pártja előtt. Az ITN vezetése, hiába lopta el a show-t, destruktív, kompromisszumképtelen módon politizált. Ezúttal a választók hamar rájöttek, hogy egy újabb, partikuláris érdekek mentén működő alakulatról van szó. Az alkotmányos válságba süllyedt bolgár belpolitika szereplői új választásban egyeztek meg. Zárójelben: az ITN az április szavazatainak már csak felét kapta meg novemberben.

A 2021 novemberében megalakult Petkov-kormány összetétele hasonlít a jelenlegi magyar egyesült ellenzékhez. A sokpárti kormányban részt vesz a korrupcióellenes, páneurópai Folytatjuk a Változást nevű párt, a posztkommunista, demokratikus Bolgár Szocialista Párt, a jobbközép-liberális, EU-párti Demokratikus Bulgária választási koalíció két pártja és a populista-konzervatív Vannak Ilyen Emberek elit-ellenes formáció is.

Annak ellenére, hogy a választási kampány idején kiderült, hogy az új kormánykoalíció pártjai más álláspontot képviseltek Belenével kapcsolatban – a bolgár szocialisták és az ITN támogatta – új Petkov-kormány is elutasította megalakulása után, 2021 novemberében, Bulgária második atomerőművének megépítését. A bolgár kormányfő szerint ugyanakkor az ország stratégiai érdeke, hogy a kozloduji atomerőmű minél tovább működjön.

A Bulgaria On Air amerikai tulajdonban álló kereskedelmi televíziónak 2022. január 5-én adott exkluzív interjúban Kirill Petkov továbbra sem tudott olyan forgatókönyvről, amely a belenei atomerőmű megépítéséről szólna. Ugyanakkor a már létező Kozloduj erőmű kapacitását szeretnék növelni. Ez és az alternatív energiaforrások használata segíthet a magas gázárak letörésében.

Ahogy az már lenni szokott, a Belene projekt lezárásának nem mindenki örült. Velizar Enchev egy hírhedt bolgár nacionalista újságíró és kommentátor – 1989 előtt a bolgár kommunista párt tagja – felháborodott a tervek miatt. Szerinte az „amerikai duettről” naivitás feltételezni, hogy a már megépített reaktort átadják a Kozloduj atomerőműnek. „Ezek a harvardi káderek – Petkov miniszterelnök az amerikai Harvard Egyetemen tanult – küldetéssel érkeztek: el kell távolítani az orosz reaktort Belenéből és fémhulladékként eladni, a Nagy Testvér akarata szerint” – írta a Facebookon a bolgár Moszkva-barát propagandista.

Schrödinger atomerőműve és tanulságai

Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök és Orbán Viktor találkozója a helsinki EPP kongresszuson 2018. november 7-én. Fotó: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI/MTVA

Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök és Orbán Viktor találkozója a helsinki EPP kongresszuson 2018. november 7-én (forrás: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI/MTVA)

Ahogy a félig elkészült, félig leállított állapotú projekt történetén keresztül láthatjuk, a projekt befejezésére gyakorlatilag nincs már esély, de időnkénti újraindítását és fejesztését a korrupció eszközeként lehetett használni. Belene története megerősíti: az orosz befolyás az ország korrumpálódásához és fokozatos autoriter fordulatához vezet. Oroszország a helyi elitek korrumpálásával képes befolyásolni egy ország sorsát.

Az orosz befolyás működését helyi oroszbarát politikusokkal, vállalati kapcsolattartókkal, közvetítőkkel és a helyi, nemzeti szintű (a nacionalista narratívában: „hazai”) vállalkozók hálózatán keresztül, többmilliárdos óriásbizniszek megkötésével érik el. A Vlagyimir Putyin uralkodása idején fokozatosan kiépülő autoriter Oroszország a 2000-es évek közepétől mind jelentősebb infrastrukturális projektekkel csábította potenciális kelet-európai partnereit. Ezek az üzletek növelték Oroszország gazdasági jelenlétét a régióban, ami nagyobb politikai befolyást is jelentett.

A kelet-európai országok közül az orosz gazdasági befolyás Bulgáriában az egyik legjelentősebb mértékű. Oroszország uralja a bolgár energiaszektort, mivel az orosz állami tulajdonú Gazprom az ország egyetlen földgázszolgáltatója. Az orosz olajipari magánvállalat irányítja Bulgária egyetlen olajfinomítóját is. Az orosz állami tulajdonú nukleáris vállalat, a Roszatom és leányvállalatai szintén domináns helyzetben vannak (reaktorok, üzemanyag-ellátás, nukleáris hulladékok kezelése).

A bolgár politikai elit azért nem volt képes szakítani évtizedek óta az orosz kapcsolatokkal, mert féltette az ezzel járó jövedelmező üzletek és szerződések gazdasági és politikai hasznát. Így történt, hogy amíg Belene a kommunizmus idején a totalitárius állam, a rendszerváltás után az elrabolt állam (state capture) szimbólumává vált.

Oroszország célja a Belenéhez hasonló megaprojektekkel nem feltétlenül annak megvalósítása, elegendő számukra a geopolitikai részcélok elérése. Ez lehet a helyi energiapiac diverzifikációjának (több lábon állásának) vagy strukturális reformjának megakadályozása, vagy a helyi, befolyásos politikai szereplők elérése, akikre később támaszkodni lehet, ha hatalomra kerülnek. Hiába tagja egy ilyen kelet-európai ország az EU-nak és NATO-nak, évtizedekre orosz befolyás alá kerültek. A helyi oroszbarát lobbi képes monopolizálni a közbeszédet. Ennek következménye az ország kül- és belpolitikai irányváltása lehet.

Egy ilyen fordulatra példa a paksi atomerőmű megvalósításáról szóló megállapodás is, ami Magyarországot évtizedekre Oroszországhoz láncolja, és eltávolítja a nyugati világból. Tekintettel a projekt méretére és terjedelmére, valamint az atomenergia-technológia természetére, az orosz jelenlét egyre meghatározóbb szerepet játszik Magyarország kül- és belpolitikájában is.

Vezető képünk: Belenei álom – a „második bolgár atomerőmű” látványképe előtt felsöprik a járdát (forrás: dw.com)

Írta: Bőtös Botond

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.

Megosztás