Magyarország volt az elrettentő példa az új cseh kormány számára, hogy miért kellett megszabadulni a Kreml befolyásától a politikai, kereskedelmi és gazdasági életben is. A vrběticei lőszerraktár felrobbantásáról kiderülő új információk 2021-ben lehetőséget adtak Csehország számára, hogy kizárják az orosz Roszatomot a Dukovany atomerőmű bővítésére kiírt pályázatból. Történelmi visszatekintéssel a cseh atomenergia elmúlt három évtized történetének főbb fordulópontjait mutatjuk be a temelini tender bukásától (2014) a dukovanyi tender bukásáig (2021), ügyelve a magyarországi Paksi Atomerőmű kapcsán is megjelenő lehetséges párhuzamokra.
Csehországban jelenleg két atomerőmű, a dél-morvaországi Dukovany Atomerőmű (Jaderná elektrárna Dukovany, JEDU) és a dél-csehországi Temelini Atomerőmű (JETE) van üzemben. A JEDU története az 1970-es évekig nyúlik vissza, amikor a Szovjetunió és Csehszlovákia két, 1760 MW teljesítményű atomerőmű építéséről írt alá kormányközi megállapodást. Elsőként végül a szlovákiai Jaslovské Bohunice-i erőmű épült meg, a második csehszlovákiai atomerőmű pedig Dukovanyban. A JEDU építését még az államkapitalista évtizedekben, 1978-ban kezdték el, az utolsó, negyedik blokkot 1987-ben helyezték üzembe.
Érdekesség, hogy a szocialista Csehszlovákiában, a KGST-blokk részeként a jövőben további három atomerőmű: az észak-morvaországi Blahutovicei Atomerőmű (EBLA), a közép-csehországi Tetov Atomerőmű (JETO) és egy Észak-Csehországi Atomerőmű (ESEV) megépítésével számoltak. Ez utóbbinak az elavuló szénerőműveket kellett volna északon kiváltani. Az elképzelések alapján látható, a szocialista táboron belül nagy szerepet szántak a csehszlovák atomenergiának. Mindez a cseh atompolitika hátterének megértésében segíthet, hiszen ahogy a magyar nacionalizmus képtelen megbékélni a kisállami szereppel, úgy a cseh nacionalizmus a mai napig atomnagyhatalomként tekint magára. A cseh atom úgy épült be a cseh nemzettudatba, ahogy a szénbányászat a lengyel nacionalizmus egyik reprezentációja.
A JEDU 2012-ig volt a legnagyobb áramszolgáltató Csehországban, akkor fiatalabb testvére, a JETE előzte meg. A temelini atomerőmű építése 1987-ben kezdődött el, és az 1989-es demokratikus rendszerváltás utáni viták közepette folytatódott. A JETE első blokkja 2000 októberében kapott üzemeltetési engedélyt a Nukleáris Biztonsági Állami Hivataltól. A temelíni erőmű első blokkjának elindítása után Václav Havel is nyilatkozott a cseh közrádióban.
„Ha elkezdtem volna lázadni és kiabálni, talán lett volna valami hatása, és nem tartanánk ma itt. De valószínűleg arra tippeltem, hogy tudják, mit csinálnak. Elnökségem tíz évének legsúlyosabb hibája, hogy nem voltam 1990-ben túl határozott. Most már csak abban bízhatunk, hogy biztonságos, nagyon remélem, hogy ez lesz az utolsó erőmű, amit hazánkban építenek” – ismerte el Havel.
A hidegháború utáni új nemzetbiztonsági doktrína szempontjából mindenképp visszalépésnek számított, hogy a JETE megépítését végül az oroszok fejezték be. De a kilencvenes években a vita nem annyira Oroszország részvételéről szólt, hanem arról, hogy a cseh energetikát az atomenergia irányában fejlesszék-e egyáltalán tovább. A korabeli Jelcin-féle Oroszország barátságos nyugati politikát folytatott, emlékezetes a a NATO és az egykori Varsói Szerződés tagállamainak közös katonai programja a Békepartnerség is (1994). A korabeli Csehszlovákia teljes mértékben az orosz olaj- és gázimporttól függött. A kelet-európai országok számára stratégiai érdek volt a beszerzett erőforrások diverzifikálása, hogy a politikai légkör megváltozása esetén a függőség ne váljon zsarolási potenciállá a politikában.
Az összkép azonban változott: 1995-96-ban Csehországot összekötötték Ingolstadttal egy olajvezetékkel, így a norvég gázimport immunissá tette Prágát a keleti csapok elzárásával fenyegetőzőkkel szemben.
A 2000-es években a nukleáris energia témája az osztrák-cseh államközi kapcsolatokban jelent meg. Az úgynevezett Beneš-dekrétumok mellett ugyanis az osztrákok Temelin-ellenes pozíciójáról szóltak a beszámolók. Osztrák környezetvédelmi aktivisták több alkalommal blokkolták a cseh-osztrák határátkelőket. Demonstrációkat tartottak Bécsben, Prágában és Temelínben is. Mások éhségsztrájkkal és jogi módszerrel, útblokáddal tiltakoztak.
A JETE ügye az osztrák parlament rendszeres témája volt, de például 2002-ben 900 ezer osztrák állampolgár írta alá a JETE leállításáért kiírt petíciót, 2001-ben kiírtak a szélsőjobboldali Szabadságpárt által kezdeményezett népszavazást Csehország tervezet EU-s tagsága ellen is. Az JETE első évtizede során több, apróbb meghibásodást és kényszerleállást is feljegyezhettünk.
Amikor 2003-ban először merült fel kormányzati szinten a JETE két további reaktorral való bővítése, a hír éles reakciót és tiltakozást váltott ki Ausztriában és környezetvédő csoportokban. A korabeli becslések szerint a két új blokk több mint 100 milliárd koronába került volna. A munkálatok 2004-es elkezdése mellett a 3. és 4. blokk 2015 és 2020 közötti üzembe helyezésével számoltak.
A két ország közötti feszültség a 2010-es évtized elején kezdett halványulni. Az egykori KGST-tagállamok nagy része az Európai Unió (EU) és a NATO tagjává vált. Mindeközben Vlagyimir Putyin 1999-es hatalomra kerülésével Oroszország fokozatosan autoriter hatalommá alakult át. Putyin 2011-es harmadik – és törvénytelen – újbóli elnökké választása már kijelölte az utat, amely a független sajtó felszámolásával, a civil társadalom fokozatos elnyomásával és imperialista külpolitika alkalmazásával folytatódott. Oroszországnak a nyugati világgal fenntartott kapcsolata a 2010-es években fokozatosan elhidegült.
A félállami tulajdonban lévő ČEZ (Cseh Elektromos Művek) 2009 augusztusában megkezdte potenciális beruházók keresését a temelíni atomerőmű 3. és 4. blokkjának megépítésére. Csehország történetének legnagyobb nyilvános tenderét 2011-ben írta ki a jobboldali Petr Nečas kormánya. A várhatóan 300 milliárd koronás szerződés Csehországba csábította a cégek és országok számos képviselőjét.
Egymás után érkezett Prágába Hillary Clinton az Egyesült Államok külügyminisztere, Steven Chu amerikai ipari miniszter, Ruben Lazo, a francia Areva cég képviselője, Yves Brachet, az amerikai Westinghouse elnöke, Norman Eisen, az USA prágai nagykövete, Francois Fillon, francia miniszterelnök, Nicolas Sarkozy francia elnök, Dmitrij Medvegy orosz elnök, Horst Seehofer bajor elnök, Barack Obama amerikai elnök, Szergej Kirijenko, a Roszatom általános igazgatója és Manuel Valls francia miniszterelnök és Francois Hollande francia elnök.
A pályázat technológiai esélyesei az oroszok, a politikai esélyesei az amerikaiak voltak. Még abban az évben, októberben, amikor a ČEZ átadta az államnak a páyázati dokumentációkat, mindenki bizakodónak tűnt. Három érvényes pályázatról beszéltek, akiket felkértek ajánlattételre, 2012 júliusában.
„Ha nagyon leegyszerűsítem, a győztes kiválasztásakor a két fő kritérium az ár és a műszaki feltételek. Az építkezés 2017 körül kezdődik és valamikor 2023-25 körül lehet kész” – mondta akkor Daniel Beneš, a ČEZ csoport vezetője.
Aztán a nagy várakozásokat, nagy meglepetések váltották fel. A 2013 júniusában a ma már nem létező Szervezett Bűnözés Elleni Osztály (ÚOOZ) által elrendelt razzia és az ebből kibontakozó Jana Nagyová-ügy Nečas kabinetjének lemondásához vezetett, aki pártja, az ODS vezetéséről is lemondott. Egyesek szerint Babiš állhatott a razzia mögött. Mindenesetre úgy alakult, hogy a modern cseh történelem egyik legnagyobb botránya segítette hatalomba Andrej Babišt és erősítette meg Miloš Zeman pozícióját.
Friss adalék a temelini tender 2014-es leállításának rejtélyének megfejtésére. Tomáš Prouza, a Kereskedelmi és Turisztikai Szövetség elnöke 2021 decemberében a cseh közrádióban úgy nyilatkozott, hogy a temelíni tendert Babiš állította le. „A tárgyalásokon folyamatosan azt kiabálta, hogy ez korrupció, és nem fogja engedni.” A volt kormányfő Prouza szerint megfenyegette a többi koalíciós pártot, hogy ha erőből átviszik a tervet, akkor azt politikailag kihasználja ellenük.
A 2014 áprilisában kitört az orosz-ukrán háború. Az USA szankciókat vezetett be Oroszország ellen, a Sobotka-kormány pedig csendben kihátrált a páyázati kiírásból. A projekt nyerességéhez a cseh államnak több milliárd koronával kellett volna beszállni, amit egyszerűen nem akartak az adófizető állampolgárokra terhelni. A ČEZ 2014 áprilisában törölte a temelíni atomerőmű két új blokkjának megépítésére kiírt pályázatot. Az erőmű további fejlesztése, határozatlan időre, lekerült a napirendről. Mindez Daniel Beneš cégvezető szavaival így hangzott el:
„A ČEZ részvénytársaság elnöksége úgy határozott, hogy visszavonja a temelíni atomerőmű 3. és 4. blokkjának befejezésére kiírt pályázati eljárást. Ez a döntés azonban nem jelenti azt, hogy a 3. és 4. blokk projektjét befejezettnek tekintjük, a projekten tovább dolgozunk.”
A temelini tender visszavonásának egy éves évfordulóján, 2015 áprilisában, felmerült egy olyan lehetőség, hogy a temelini 3. és 4. blokk építését egy a ČEZ által külön erre a feladatra alapított, teljesen állami tulajdonban álló cég is elvégezheti. Egy ilyen köztes céggel dolgozni azért is előnyös lehet, érveltek, mert lehetőséget adhat, hogy akár az állam, akár egy külföldi befektető vagy a reaktor fejlesztője beszálljon a projektbe.
Mindenesetre egy hónappal később, egy kormányzati terv mindkét cseh atomerőmű fejlesztével számolt. Az építkezés a dukovanyi erőműben kezdődhetne meg, akár 2025-ben és az új blokkot pedig hét év múlva, 2032-ben tudnák üzembe helyezni. Legalábbis Daniel Beneš, a ČEZ vezérigazgató korabeli becslése szerint. Andrej Babiš pénzügyminiszter szerint az első új blokk finanszírozását a mindkét cseh atomerőművet üzemeltető ČEZ-nek kellene biztosítania. A rosszul öregedő mondatok közé tartozik mindenképp Babiš azon kijelentése, miszerint az építkezéshez szükséges pénz összegyűjtése a ČEZ-nek nem fog gondot okozni.
Ma már tudható, hogy a köztes cégeket még 2016-ban megalapították. De csak három évvel később, 2019-ben hozták nyilvánosságra, miután a kormány jóváhagyta a javasolt befektetői modellt. A hazai beruházók a ČEZ energiavállalat leányvállalatai lesznek – az EDU II a Dukovany atomerőműben és az ETE II a temelíni atomerőműben. Az előterjesztés szerint a 100 milliárd cseh koronás beruházásokat a ČEZ csoport fizeti külső vagy saját forrásból. Ugyanakkor bizonyos feltételek mellett a ČEZ átadhatja az államnak a beruházást vezető leányvállalatait, az állam pedig garanciát vállal akkor, ha a ČEZ üzleti modellje nem jön be.
A fordulat éve 2017. Andrej Babiš már nem pénzügyminiszter, hanem a választásokon győztes mozgalom vezetője és miniszterelnök, illetve a Cseh Köztársaság hivatalosan is bejelentette: új reaktorokat szeretne telepíteni a már meglévő atomerőműveibe. Előzetes konzultációkon mindkét helyszínről tárgyaltak. Dukovany folytatása prioritást élvezett. Az építkezés idejét 10 évre, az projekt előkészítését 5 évre becsülték. Pontos határidőt nem jeleztek. A temelini két új blokk megépítése kapcsán már 300 milliárd koronáról beszéltek.
„A Cseh Köztársaságnak új erőműveket kell építenie, hogy a szükséges villamosenergia-mennyiség fogyasztásban önellátó maradhasson. A megkérdezett szakértők többsége egyetértett”
– nyilatkozta 2019 októberében Karel Havlíček miniszterelnök-helyettes és ipari miniszter (ANO) néhány hónappal később. Szerinte nem elegendő a Dukovany tervezett bővítése, öt éven belül el kell indítani egy beszélgetést Temelín bővítése témájában is.
Négy éve történt, hogy Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, és katonai támadást hajtott végre Kelet-Ukrajnában. A Moszkva az ellene bevezetett szankciók hatására megváltozott: közvetlen politikai befolyás híján, oldalirányból, titkosszolgálati kavarásokkal, álhírekkel, külföldi államok belpolitikai ügyeibe való beavatkozással, kiberterrorizmussal és a szíriai proxiháborúval kezdte érvényesíteni érdekeit.
A 2010-es évek közepétől néhány kelet-európai országban illiberális fordulat történt. Magyarországon például orosz mintára támadják a szabad sajtót, az autonóm intézményeket, a civil társadalmat – és közbeszerzés kiírása nélkül állapodtak meg az oroszokkal a Paksi Atomerőmű bővítésében. Cseh szemmel nézve ez utóbbi fejlemény az orosz tárgyalástechnika lakmuszpapírját jelentette.
Babiš kormányfő a koronavírus-világjárvány megjelenése ellenére, 2019-ben bejelentette: lesz új reaktor, a Dukovany atomerőmű továbbépítésével. A teljes projekt árát a kormányfő 160 milliárd cseh koronára becsülte. Az előkészítés után az építkezés 2029-ben indulhatna meg és 2036-ra fejeznék be. A területrendezési terv elkészülte után nyílt közbeszerzés keretében választanák ki a beruházó céget 2022-ben. Daniel Beneš, a CEZ vezérigazgatója szerint az építkezés akár már 2025-ben megkezdődhet.
„Az atomenergia tiszta erőforrás, nincs károsanyag-kibocsátása, ezt elmondtam Brüsszelben is” – részletezte a bejelentés után a döntés indokait a cseh kormányfő. Mindenesetre a felső-ausztriai szövetségi tartomány panaszt tett az Európai Bizottságnál a cseh atomenergia bővítés hírére. Babiš szerint annak ellenére, hogy egyesek támadni fogják őket a dukovanyi projekt miatt, nincsenek egyedül az EU-ban, mert vannak más államok is, amelyek atomenergia-bővítési terveken dolgoznak.
A bejelentést követően elhangoztak az első kritikai észrevételek is. Štěpán Chalupa, a Megújuló Energiaforrások Kamarájának elnöke szerint a Babiš-kormány terve nagyon optimista.
„A finn reaktor tíz évet késett, a francia eddig nyolc évet késik. Nem tudom, miért feltételezik, hogy Csehország képes lesz a világ legbonyolultabb projektjét időben befejezni, ami sem Franciaországnak, sem Finnországnak nem sikerült. Tudják, egy olyan országról beszélek, ahol még autópálya-hálózatot sem sikerült befejezni.”
Hat cég érdeklődött az új blokk építése iránt. Az oroszországi Roszatom, a francia EDF, a dél-koreai KHNP, a kínai China General Nuclear Power, a franciaországi Areva és a Mitsubishi Atmea közös projekt, valamint az amerikai Westinghouse.
A 2019 decemberében elfogadott cseh Nemzeti Fejlesztési Terv (NIP) számolt a Dukovany és a Temelín erőművek bővítésével, amelyre összesen 300 milliárd koronát különítettek el. A Babiš-kormány 2020. júliusban elfogadta a Dukovany atomerőmű befejezésének finanszírozási tervét. Az állam 70 százalékkal járul hozzá az építkezéshez, a többit a ČEZ-nek kell fizetnie. Az állami támogatás az új blokk kivitelezése alatt kamatmentes, üzembe helyezés után 2 százalékos kamattal számolják.
Az ellenzék nem értett egyet a finanszírozási modellel, mert az állam és az adófizetők számára előnytelen megállapodás, valamint azzal, hogy a lehetséges beruházók között orosz és kínai cégek is találhatók, amelyek a NATO-t ellenséges katonai szövetségnek tekintő, autoriter országokból érkeznek.
Szintén júliusban Prágába látogatott Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere és találkozott Andrej Babiš kormányfővel. A tárgyalások témája a tervezett 5G hálózat kiépítése mellett a Dukovany atomerőmű bővítése volt. Pompeo felszólította a cseh kormányt, hogy ez utóbbi projektből hagyják ki Kínát és Oroszországot.
A Cseh Kommunista Párt (KSČM) tiltakozott Pompeo látogatása miatt, és felszólította a cseh kormányfőt, hogy hozza nyilvánosságra a tárgyalások végeredményét. A cseh kommunisták elutasították a Három Tenger kezdeményezést is, mert az szerintük amerikai katonai és energetikai érdekeket véd, ellenben hitet tettek a Visegrádi Négyek (V4) mint a régió megfelelő érdekképviselete mellett.
A Dukovany atomerőmű bővítésével kapcsolatos vitákban fokozatosan a nemzetbiztonsági szempontok váltak hangsúlyossá. A cseh ellenzék pártok nemzetközi példákra hivatkozva az egyik legnagyobb nemzetbiztonsági problémának ugyanis azt látták egy lehetséges orosz beruházás kapcsán, hogy egy ilyen hatalmas összegű beruházásnál elkerülhetetlen a beszállítókkal való vita, amelynek egy része akár a bíróságon is kiköthet. Oroszország esetében nem lehet független bíróságra számítani, arra még kevésbé, hogy Moszkvára kényszerítsék politikai akaratukat egy kedvező döntés után.
Putyin Oroszországa különösebb szégyenkezés nélkül megszegi nemzetközi kötelezettségeit, beleértve azokat is, amelyek Európa Tanácsi tagságából fakadnak. Moszkva továbbra is háborúban állt Ukrajnával, méreggel gyilkolta le vélt ellenfeleit, orosz hackerek a nyugati világ infrastruktúráját támadták. Logikus következmény volt, hogy az USA és az EU gazdasági szankciókat vezetett be Oroszország ellen.
Ezzel párhuzamosan a cseh közvéleményben pedig többségi állásponttá vált, hogy ha ilyen körülmények között az oroszokkal építtetik meg Dukovany II-t, saját maguk lépnek bele a medvecsapdába, hiszen ezzel lehetőséget adnak Moszkvának és az orosz politikusoknak, hogy bármikor szankciót alkalmazzanak ellenük. Állításuk alátámasztására Magyarországot hozták fel példaként.
Az ellenzéki Kalózpárt 2020 novemberében javasolta, hogy zárják ki az orosz és kínai cégeket a dukovanyi atomerőmű új blokkjának építésére vonatkozó szerződésből. A törvénymódosítások előterjesztője az a Jan Lipavský volt, aki ma már Csehország külügyminisztere. Szerinte Oroszország és Kína régóta és rendszeresen befolyásoló tevékenységet folytat a Cseh Köztársaságban.
Még novemberben a cseh közrádió közzétette a cseh titkosszolgálatok munkacsoportjának elemzését. Ebben figyelmeztették a kormányt, hogy az orosz és kínai cégek jelenléte növeli a Cseh Köztársaság zsarolhatóságát. Például az ajánlattevők szándékosan késleltethetik egy atomerőmű építését, és megkövetelhetik az államtól, hogy teljesítse politikai akaratukat.
A cseh titkosszolgák javaslata szerint a rizikós országokból érkező cégeket nem is kellene meghívni a közbeszerzésre.
Andrej Babiš kormányfő 2020 novemberében bejelentette, hogy az előzetesen a 2020 végéig kiírandó közbeszerzés elhalasztható, egyébként sem készültek el minden részletével, és talán jobb lenne, ha végül a tendert a következő kormány írná ki, Csehországban ugyanis 2021 októberében országgyűlési választásokat tartanak.
Még mindig novemberben jártunk, amikor a Respekt hetilap és az Aktuálně.cz. hírportál tudomására jutott, hogy Martin Nejedlý, az orosz-barát cseh elnök, Zeman tanácsadója, Moszkvába utazott. A sajtó kérdésére azt válaszolta, hogy nem kíván tárgyalni Dukovany ügyében, ellenben a cseh-orosz kapcsolatokról és a látogatások menetrendjéről fog egyeztetni Vlagyimir Putyin elnök moszkvai kormányával. Jan Lipavský a cseh parlament külügyi bizottságának alelnöke felszólította Tomáš Petříček (ČSSD) külügyminisztert, hogy vegye el az elnök tanácsadójától diplomata útlevelét. Petříček válaszában jelezte, magyarázatot vár az elnök tanácsadójától, mert a Külügyminisztériumnak sem volt tudomása Nejedlý moszkvai útjáról. Lipavský szerint ez azért is súlyos fejlemény, mert az orosz és a cseh kormányfő tíz éve nem találkoztak egymással. Korábban, három éve, Nejedlý titokban találkozott már a Roszatom vezetőjével, Alexej Lihacsovval.
Decemberben a cseh parlament felsőháza (Szenátus) is felszólította a Babiš-kormányt, hogy ne hívják meg a Dukovany-projektre kiírt tenderbe a kínai és az orosz cégeket.
Az új év nemcsak Joe Biden új amerikai elnök beiktatását, hanem a kormánypártok álláspontjában egy félfordulatot is elhozott: már számukra is elfogadhatatlan volt a kínai cég meghívása. A kínai külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki. Ugyanakkor az orosz Roszatom kizárása azért nem merült fel Havlíček kereskedelmi és ipari miniszter szerint, mert szerinte így nőhet a konkurenciaharc, ami csökkentheti az árakat.
Márciusban a cseh kormány hivatalosan is megerősítette: a tendert biztosan a következő kormány írja ki, Kínát pedig nem hívják meg a tenderre. Az ellenzéki pártok képviselői és szenátorai Havlíček lemondását követelték, mert szerintük a miniszter a Roszatmot versenyben akarja tartani, és nem veszi figyelembe a titkosszolgálatok figyelmeztetését.
A politikai válasz nem maradt el. Havlíček a helyén maradt, de Jaroslav Míl atomügyi kormánybiztos azonnali visszahívását indítványozta, amit a Babiš-kormány jóváhagyott. Míl bűne annyi volt, hogy kritizálta Havlíček tevékenységét. Másnap már nem ment munkába, nyugdíjba vonult. Válaszul az öt ellenzéki párt Havlíček lemondását követelte, Babiš nem reagált.
A kormányt ráadásul balról is támadás érte, hiszen a cseh kommunisták a kormány külső támogatásának felmondásával fenyegetőztek, ha a Babiš-kormány nem kezd el határozottabban politizálni néhány kérdésben, többek között Dukovany ügyében is.
Joe Biden új amerikai elnök mindeközben újabb szankciókat rendelt el Oroszországgal szemben az amerikai választásokba való beavatkozás miatt. Oroszország alacsony adósságállományának köszönhetően gazdaságilag nagyobb gondok nélkül megbirkózhat ezzel az adottsággal, a probléma azonban a politikai elszigeteltség további mélyülése és a nemzetközi kapcsolatok romlása.
Ebben a felfokozott kül- és belpolitikai légkörben 2021. április 17-én, szombat este Andrej Babiš cseh miniszterelnök szombat este tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy „megalapozott gyanú szerint a GRU orosz katonai hírszerzés tisztjei részt vettek a vrběticei lőszerraktár 2014-es felrobbantásában”. A demokratikus rendszerváltás óta soha nem látott mélységbe zuhant a cseh-orosz viszony. Prága tizennyolc orosz diplomatát kiutasított Csehországból.
Orosz kémek robbantottak fel egy cseh lőszerraktárat – Prága terrortámadásról beszél
A demokratikus rendszerváltás óta soha nem látott mélységben a cseh-orosz viszony. Prága tizennyolc orosz diplomatát kiutasít Csehországból. A gyanú szerint orosz titkosszolgálati szabotázsakció volt a vrběticei lőszerraktár felrobbanása, hogy megakadályozzák a Szíriába és Ukrajnába irányuló utánpótlásszállítást. Az ellenzéki pártok Csehország elleni támadásról, terrorizmusról beszélnek és európai szintű választ küldenének Moszkva felé.
A nemzetközi botrány és az azt követő cseh társadalmi felháborodás rövidre zárta a Dukovany atomerőmű bővítésére kiírt tender érdeklődői körüli vitát. „Ha beigazolódik Oroszország részvétele a vrběticei lőszerraktár felrobbantásában, az hatással lehet az orosz Roszatom részvételére is a dukovanyi atomblokk építésére kiírt pályázatra” – nyilatkozta másnap a cseh közrádió Radiožurnál hírműsorában Karel Havlíček ipari, kereskedelmi és közlekedési miniszter.
A cseh társadalmat sokkoló bejelentés után készült közvéleménykutatás szerint a csehek 65 százaléka támogatta az orosz Roszatom kizárását a pályázók közül. Többségük nagyvárosban élő, egyetemi végzettségű és a konzervatív ODS vagy a progresszív Kalózpárt szavazója.
A kormány április közepén bejelentette, hogy válaszul az orosz titkosszolgálat vrběticei lőszerraktárban történt robbanásban való részvételére, nem hívja meg az orosz Roszatom céget a Dukovany erőmű bővítéséről szóló pályázatra. A miniszterek elfogadták, hogy az úgynevezett biztonsági kérdőívet csak a lehetséges francia, dél-koreai és egyesült államokbeli beszállítóknak, azaz az EDF-nek, a KHNP-nek és a Westinghouse-nak küldik ki.
A Babiš-kormány álláspontját júniusban a cseh parlament is megerősítette, miután a Cseh Kommunista Párton kívül mindegyik parlamenti párt megszavazta, hogy nem foglalkoznak a jövőben az orosz és a kínai cég ajánlatával és csak olyan országokból érkező beruházókkal tárgyalnak, amelyek a kormányzati közbeszerzésekről szóló nemzetközi megállapodás (1996) tagjai. Oroszország és Kína nincs a csatlakozott országok között. A kormánypártok támogatásáért cserébe az ellenzéki pártok támogatták a korábban általuk blokkolt, a Babiš-kormány által előterjesztett ún. „Lex Dukovany” törvényt, amely Csehország alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiára való átállásának szabványát vezetné be, ami a termelt energia árát befolyásolja.
Júliusban a cseh parlament alsóháza által elfogadott nemzetbiztonsági törvénymódosítást a cseh parlament felsőháza is támogatta. A Szenátus tovább erősítette javaslataival a kivitelező kiválasztásakor figyelembe vehető biztonsági garanciákat. Szeptemberben a köztársasági elnök is aláírta a törvényt, amely kizárta a kínai és az orosz céget a Dukovany fejlesztéséből.
A 2021. októberi országgyűlési választásokat a demokratikus ellenzéki pártok nyerték meg Csehországban.
Babiš kikapott, elbukott a cseh illiberális kísérlet
Véget ért csehországban az Andrej Babiš kormányfő és Miloš Zeman köztársasági elnök által vezetett illiberális hatalmi erőtér dominanciája. A cseh országgyűlési választás kimenetele nemcsak hatalmas felszabadulás élményt jelent a cseheknek, de a régió más országainak is mintát adhat: ha a demokratikus politikai pártok magasabb cél érdekében együttműködnek, akkor lehetséges a változás.
Petr Fiala még ügyvezető miniszterelnöki státuszban azt mondta 2021 decemberében, hogy az új kormány nem halogathatja a Dukovanyi Atomerőmű új blokkjának építéséről szóló pályázat kiírását, „mert különben a dolgok rosszul sülhetnek el”. Előzetes vélemények alapján az új kormány valószínűleg Franciaországból, az Egyesült Államokból és Dél-Koreából fog meghívni cégeket a pályázatra. Az új reaktorépítést Fiala szerint is 2029-ben mindenképp el kellene kezdeni, mert Csehország számára elengedhetetlen az atomenergia fejlesztése.
Egyetlen problémás pontnak az új blokk finanszírozási modelljét nevezte meg Fiala, aki szerint a Babiš-kormány ezt átláthatatlanul rakta össze. Jelenlegi tudásunk szerint a dukovanyi új atomblokkot valószínűleg teljes egészében a cseh állam finanszírozza. Jelenlegi áron a korábbi információk szerint körülbelül hatmilliárd euróba (körülbelül 162 milliárd koronába) kellene kerülnie, de szakértők szerint ez az ár magasabb lesz.
A környezetvédelmi szervezetek szerint ugyanakkor az atomenergia teljesen versenyképtelen, és ellenzik a beruházást. Ez a konfliktus azonban nemcsak az új kormánykoalíció pártjain belül létezik, de egy másik cikk témája is lehet.
Vezető képünkön a Kaputin! nevű cseh civil szervezet tiltakozó akcióját látják a prágai orosz nagykövetség előtt, a vrběticei lőszerraktár felrobbantásáról kiderülő új információk másnapján, 2021. április 18-án (Forrás: Kaputin!/Facebook)
Írta: Bőtös Botond
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel.
A nyomor ellen hívják hónapok óta tüntetni a cseheket a koronavírus idején aktivizálódott dezinformátor színtér szereplői, akik valójában Csehország nyugati geopolitikai fordulatát és az ukrán-ügy támogatását ellenzik.
A párt több kulcsfontosságú figurája befejezte az együttműködést az elnökkel, mások szembefordulnak politikájával. A folytatás egyelőre bizonytalan, Babiš maga dönt róla.
Három tüntetést szerveztek az elmúlt hetekben a cseh kormány politikája ellen Prágában. Vajon megnyílik-e az elszegényedő cseh társadalom a szélsőséges...
Kitört az új cseh kormánykoalíciót is érintő, első nagyobb korrupciós botrány Csehországban. Petr Fiala kormányának oktatási minisztere lemondott, a rendőrségi razzia során tizenhárom, az egyik cseh kormánypárthoz és a prágai fővárosi önkormányzathoz köthető politikust és vállalkozót vettek őrizetbe.
