A RISE Project újságírói inkognitóban tárgyaltak Sile Cămătaru vejével azokról a kínai maszkokról, amelyek elárasztották a piacot és az intézményeket. Az európai gyártók szerint a Kínában működő több mint 60 000, orvosi maszkokat és egyéni védőfelszereléseket gyártó vállalatnak a fele tavaly, a világjárvány előtt még nem is létezett. Nyomon követték az egyik ilyen cég (Dongguan City Xinyuan Nonwoven Co Ltd.) árujának útját, és mindenütt olyan maszkokat találtak, amelyeket egy erős alvilági kapcsolatokkal rendelkező kínai triád importált Romániába. A maszkokat az interneten és Facebook-csoportokban kínálják eladásra, ahol több tízmilliós tételben kereskednek velük. Ezek nem megfelelő, hamis dokumentumokkal érkeztek Romániába, az Országos Vámigazgatóság alkalmazottainak szeme láttára. Az importált maszkok 70%-a „Made in China”, azaz Kínában készült, és az otopeni, temesvári és konstancai kikötőkön keresztül érkezett Romániába. A RISE Project több mint 25 hamis tanúsítványra bukkant, amelyeket a világjárvány kezdete óta több millió maszk értékesítéséhez használtak.
Két ázsiai férfi egy piros plakátot tart a kezében, amin ez áll: „Segítünk, Románia! Hajrá, Románia! Együtt vagyunk!” Maszk van rajtuk, a kép egy raktárban készült. Négy másik ember is látható a háttérben, a dobozok között.
Forrás: riseproject.ro
Ez a fotó egy romániai honlapon, az enaturis.ro oldalon jelent meg, ahol maszkokat árulnak abból a kötegből, amelyről a RISE riporterei inkognitóban tárgyaltak Manu Bombardieruval, Sile Cămătaru vejével. Kiinduló ár: 1,99 lej (nagyjából 143 forint) darabonként. Ötezer darab feletti mennyiség esetén kedvezményt is lehet kapni. A termékek állítólag „CE- és FDA-tanúsítvánnyal rendelkeznek, és biztonságosak”.
A kínai maszkokról és dobozokról készült fotókon látható egy tanúsítvány, amelyet egy olasz cég, az Ente Certificazione Macchine (ECM) állított ki. Ez ugyanaz a hamis igazolás, mint amit mi is kaptunk, amikor Sile Cămătaru vejével tárgyaltunk az egymillió maszkról.
A bolognai székhelyű cég ugyanis hivatalosan nincs feljogosítva védőfelszerelések tanúsítványának kiállítására, és most azzal vádolják, hogy jogi fedezet nélkül készített ilyen dokumentumokat, amelyeket bűnbandák használnak hamisított termékek értékesítéséhez. „Mi nem vagyunk felelősek a termékért, a termelésért,a forgalmazásáért, az értékesítésért, a reklámért, nem végzünk tanácsadást, és nem vagyunk közvetítők a termelők számára” – jelentette ki az olasz cég hivatalos válaszában.
Az ajánlat még akkor is elérhető volt a honlapon, amikor felvettük a kapcsolatot az enaturis.ro oldallal, hogy megkérdezzük, tudják-e, milyen árut reklámoznak. A céget az Országos Gyógyszer- és Orvostechnikai Ügynökség (Agenția Națională a Medicamentului și Dispozitivelor Medicale – ANMDM) nem akkreditálta orvosi eszközök forgalmazására.
„Fogalmam sem volt róla, hogy a tanúsítvány nem felel meg a követelményeknek. Én úgy tudtam, hogy minden maszkot, amely importtal érkezik az országba, a vámhivatal tanúsítvány-ellenőrzésnek vet alá, és ha a vámhivatal kiadja a termékengedélyt, nem kell további vizsgálatokat végeznem” – magyarázza Sorin Badea, aki az értékesítésért felel. Badea azt állítja, hogy a maszkokat közvetlenül Kínából vásárolták, és kb. 25 000 darab volt raktáron: „Amit 3%-os felárral adtunk el, hogy segítsünk az embereken”.
„A román piacon lévő termékek 90%-a ezekkel a tanúsítványokkal (ECM) került forgalomba. Az ANMDM-akkreditáció megszerzése hat hónapot vesz igénybe. Romániában egyetlen vállalat sem tudta volna időben megszerezni ezt az engedélyt” – érvelt Badea.
Telefonbeszélgetésünket követően az enaturis.ro oldalról azonnal levették a hirdetést és a hamisított áruról készült fotókat. Egyébként az értékesítési igazgatójuknak igaza van: Romániát elárasztották a hamis tanúsítvánnyal rendelkező maszkok.
A kínai maszkok, melyekről Manu Bombardieru beszélt, újra és újra feltűntek különböző helyeken. Viszontláttuk őket például Facebook-csoportokban, ahol orvostechnikai felszerelésekkel, eldobható maszkokkal és védőanyagokkal kereskednek.
Ismét a közvetítők útvesztőjében találjuk magunkat. Az elsőt Teddy-nek hívják, beceneve: Mikulás. Mint mondja, ezek nem sebészeti maszkok, de már eljutottak az orvosokhoz és a kórházakba. Hogy bizonyítsa, hogy az áru megfelel a követelményeknek, elküldi nekünk az olaszországi cég által kiállított tanúsítványt és az FDA logójával ellátott dokumentumot, amelyek már a Sile Cămătaru vejével folytatott tárgyalások óta birtokunkban voltak. A fiatalember ugyanakkor előállt sok más hamis irattal is.
Ajánlatot teszünk 50 000 darabra, a Mikulás pedig a második közvetítőhöz, Ștefanhoz irányít bennünket. „Más cégeknek is adtunk el, akiknek szerződésük van kórházakkal” – mondja büszkén Ștefan egy Whatsapp-beszélgetés során. És átirányít minket a harmadik közvetítőhöz, Valihoz. Ő lenne az, aki a megrendeléseket és a fizetéseket kezeli a cégnél.
Valitól kérünk egy proforma számlát, és ezzel együtt kapunk még két tanúsítványt, amelyeket ugyanaz a problémás olaszországi cég (Ente Certificazione Macchine) állított ki. Kész káosszal szembesülünk: mindkét dokumentumban különböző gyártók szerepelnek ugyanarra az árura vonatkozóan. Arra az árura, amely ezúttal orvosi maszknak minősül, nem pedig védőmaszknak.
Visszamegyünk a közvetítő Ștefanhoz, hogy felvilágosítást kérjünk azzal kapcsolatban, hogy miért van egyáltalán több tanúsítvány? „Rosszul küldte el az irodából. A bekarikázott egy régebbi. Az az érvényes, amit Teddy küldött. Az az importőrtől van, aki eddig már több millió maszkot szállított le” – érkezik a válasz fél órával később.
A számla 130 000 lejre (nagyjából 9 millió forintra) rúg. Ez 27 000 eurót jelent 50 000 kínai maszkért, amelyek nem megfelelő tanúsítványokkal rendelkeznek.
A számlát egy, a főváros 5. kerületében működő vállalat (Emimit Agro SRL) bocsátotta ki, amely szerepel a közbeszerzési rendszerben, és több mint 6000 eldobható maszkot adott el legalább két Iaşi megyei polgármesteri hivatalnak (Țuțora és Costuleni). A cég adminisztrátora, Emilia Tudose – aki aláírta az számlát – nem emlékszik arra, hogy hol vásárolta a maszkokat, és hogy ellenőrizte-e a tanúsítványok érvényességét.
„Én úgy tudom, hogy az ANMDM-nél be vagyunk jegyezve maszkok értékesítésére. Több helyről vásároltam őket. Nincs előttem papír, hogy meg tudjam mondani, honnan és mi módon. Két-három évvel ezelőtt felszereléseket forgalmaztunk. Fertőtlenítőszereket és más dolgokat, nem maszkokat. Tudomásom szerint rendben vannak a papírjaink, nem tudom, mit beszél nekem nem megfelelő tanúsítványokról” – védekezik a nő.
Az 50 000 maszkról szóló rendelésünk láttán a „Mikulás” kissé kapzsivá vált. Nem sokkal később egy új ajánlattal tér vissza: olyan felszerelést kínált (FFP2/KN95 típusú maszkok), amely jobb védelmet nyújt, mint az egyszerű sebészeti maszk. 19 lej darabja. Jelenleg nincs raktáron, de akár több százezer darabot is hozhat, ha biztos megrendelést adunk le.
E termékek biztonságosságát szintén hamis tanúsítványokkal garantálták. Az első dokumentumot a már említett olasz cég állította ki.
A másodikat egy lengyel vállalat bocsátotta ki, ami az ICR Polska nevet viseli, és akárcsak az olaszok, belekeveredett egy nemzetközi botrányba, mivel nem rendelkezett akkreditációval a védőfelszerelések európai jogszabályok szerinti tanúsítására. De persze ők is kiadtak néhány értéktelen igazolást a világjárványt kihasználó csempészek számára.
Március 25-én, tíz nappal azt követően, hogy Romániában szükségállapot lépett életbe, az ICR Polska bejelentette, hogy nem állít ki többé ilyen tanúsítványokat – ezek mégis Európa-szerte forgalomban vannak.
Ennek fényében telefonon felvettük a kapcsolatot a közvetítő Teddyvel, de ő nem árulta el, hol vásárolta a maszkokat. Százszázalékosan meg van győződve arról, hogy jogszerű szerződései vannak: „Én is megkaptam a tanúsítványt az ECM-től. A maszkok nagyon drágák voltak, ezért úgy döntöttem, hogy nagy mennyiséget veszek, és eladom. Profitot akartam termelni. Ez az első alkalom, hogy orvosi és védőfelszerelést árulok. Gondolod, hogy bajom lehet belőle?”
Teddy, alias Mikulás az egyik legnagyobb romániai Facebook-csoportban rója a köröket, ahol a szükségállapot kezdete óta orvosi és védőfelszereléseket árulnak: maszkokat, kesztyűket, fertőtlenítőszereket stb.
Itt több millió olyan maszkra bukkantunk, amelyek nem megfelelő tanúsítványokkal rendelkeznek:
A dokumentumok listája ITT található.
Az utolsó, nem megfelelő tanúsítványokkal rendelkező maszkok eladásáról szóló hirdetés július 3-án került fel.
„Nyolcmillió maszk elérhető azonnali szállítással”– írja Pavel Petrov, aki április óta a Facebook-csoport aktív tagja.
Az ajánlatot egy nappal azt követően posztolták, hogy a RISE Project közzétette az În bârlogul traficanților de măști (A maszkcsempészek barlangjában) című oknyomozó cikkét, amelyben ugyanazt a kínai árut követjük nyomon, amelyet Sile Cămătaru veje a szükségállapot közepette csempészett.
Pavel Petrov hirdetésében több fotó is szerepel a maszkjainkról, valamint egy FDA- és egy ECM-tanúsítvány a kínai Quanzhou Hexing Sanitary Products Co. Ltd. számára. Az ECM-tanúsítvány nem érvényes, az FDA-tanúsítvány pedig gyakorlatilag sérti az Amerikai Egyesült Államok törvényeit.
A kínai gyártó gyermek- és felnőtt pelenkákra, papírzsebkendőre és WC-papírra szakosodott. A hirdetésben szereplő harmadik dokumentum tehát a pelenkákhoz használt nyersanyag előállítására vonatkozó tanúsítványokra utal. Semmi köze a védőmaszkokhoz. Úgy teszünk, mintha az ajánlat iránt érdeklődő vevők lennénk, és a hirdető azonnal fel is veszi velünk a kapcsolatot. Egymillió maszkra kérünk árajánlatot. A végső ár: 0,18 euró/darab. Románul tárgyalunk, majd angolra váltunk. „A maszkok Bulgáriában vannak, de a szállítás gyorsan megy. Ezek kórházak számára készült háromrétegű maszkok. Orvosi maszkok” – biztosít minket Pavel Petrov.
A Petrov tanúsítványain szereplő ázsiai gyártó azonban ellentmond ennek. A kínaiak szerint Bulgária nem szerepel a célországok között. A termékeiket csak Svédországba, Oroszországba, az Egyesült Királyságba, Görögországba, Szlovéniába, Olaszországba, Spanyolországba és Portugáliába szállították. Romániába 1,5 millió háromrétegű nem orvosi maszkot exportáltak, illetve 500 000 KN95 típusú maszkot.
„Cégünk kifizette az ECM-tanúsítás díját. Nem tudtuk, hogy a vállalat nem szerepel az egyéni védőfelszerelések gyártására vonatkozó, EU által akkreditált intézmények listáján” – mentegetőzik a gyártó.
Két millió maszk tehát nem megfelelő tanúsítványokkal érkezett Romániába. A kínaiak azt is elmondták, hogy azóta szereztek egy másik tanúsítványt egy EU által akkreditált törökországi vállalattól.
Pavel Petrov továbbra is a Facebook-csoport aktív tagja, és folyamatosan posztolja a hirdetéseket. Rákérdeztünk, hogy tudott-e arról, hogy az áru nem megfelelő dokumentumokkal rendelkezik, de már semmit nem ismert el a korábbi beszélgetésekből.
„Nem tudom, hol tárolják a maszkokat, és azt sem, hogy ki árulja őket. Valaki megkeresett a Facebookon, mondván, maszkokat árulnak, és nem szeretnék-e közvetítő lenni. Azt sem tudom, honnan vannak a tanúsítványok” – magyarázta Petrov. Aztán törölte az újabb, mintegy nyolcmillió maszkról szóló hirdetéseit.
Az online alkudozás olyan, mint egy ringlispíl. Feladsz egy hirdetést, hogy ezt vagy azt keresel, aztán minden oldalról ajánlatokkal bombáznak. A nagy részüket hamis vagy nem megfelelő tanúsítványokkal hirdetik. Gyakorlatilag nap mint nap csempészáruval van dolgod.
Petrov többet nem válaszolt, de jelentkezett egy másik felhasználó a csoportból. Ő azt mondja, 15 millió maszkja van raktáron. Számot cserélünk, és Whatsappon megkapjuk a dokumentumokat. Ezeket is az EU-ban nem akkreditált cégek állították ki. Az ECM „klasszikus” olasz tanúsítványai mellett két új tanúsító cég is megjelenik, az egyik az Egyesült Királyságból, a másik Németországból. Ugyanaz a történet: az első cég nem rendelkezik akkreditációval a védőfelszerelések értékelésére, a második pedig egyenesen azt állítja, hogy a tanúsítvány hamis, és büntetőfeljelentést fog tenni.
Elméletileg ezeknek a maszkoknak és kísérő dokumentumaiknak fel kellett volna kelteniük az ellenőrzést végző intézmények figyelmét. Csakhogy a vámhivatalban másképp alakultak a dolgok.
„A védőfelszerelések beérkeztek az országba, és mivel nem volt érvényes CE-jelölésük (európai megfelelőségi jelölés), amelyet a kibocsátó honlapján ellenőriznek, nem ment át a vámon” – válaszol gyorsan az eladó, és megmutat egy e-mailváltást az importőrrel, akitől a felszerelést beszerezte.
Gyorsított ütemben kapunk egy proforma számlát egymillió, háromrétegű maszkról és 50 000 kiváló minőségű (KN95 típusú) maszkról. A teljes ár: 1,1 millió lej. A számlán szereplő Konstancán bejegyzett vállalat (NMD Zet Zone SRL) fényképészeti szolgáltatásokra szakosodott. Az elektronikus közbeszerzési rendszerben azonban megjelenik, hogy felszerelést és fertőtlenítő gélt szállított egy Temes megyei önkormányzat tulajdonában lévő sportklubnak.
„Nem vagyunk közvetlen importőrei ezeknek a védőmaszkoknak, és nem ismerjük a maszkok közvetlen tulajdonosát, mi csak megkaptuk a dokumentumokat és az ajánlatot. Próbáltunk és továbbra is próbálunk Romániában gyártott maszkokat értékesíteni, de a piacon az ár miatt a Kínában gyártott maszkok iránt van kereslet” – érvel a cég képviselője, Fehér Zoltán a RISE-nak adott válaszában.
Majd hozzáteszi: a Munkaügyi Igazgatóságtól kért felvilágosítást a védőmaszkok behozatalának és forgalmazásának feltételeiről, és azt a választ kapta, hogy „a védőmaszkok importja saját felelősségre írt nyilatkozat alapján történik”.
A valóságban a törvény előírja, hogy a védőfelszerelésekhez az Európai Unióban elismert szervezet által kiállított tanúsítványt kell csatolni.
„Nem hiszem, hogy van olyan ország az EU-ban, amely ne szembesülne a hamis tanúsítványok vagy a hamisított felszerelések problémájával” – mondta Henk Vanhoute, az európai biztonsági szervezet titkára. A szervezet a védőfelszerelés-kereskedők érdekeit képviseli, és nyilvánosan reagált a kontinenst elárasztó hamisított maszkok hullámára.
„Az állami hatóságok a fő felelősek azért, ahogyan ezeket a maszkokat megvásárolják. Sok országban fogalmuk sincs a jogszabályokról. Nem tudják, hogy a védőfelszerelések esetében az importőröknek be kell tartaniuk bizonyos szabályokat. Ugyanakkor az importőrök sem ismerik a törvényt, és arra alapoznak, hogy vannak kínai üzleti kapcsolataik, és ebből akarnak profitot szerezni. Az üzletemberek azt mondták maguknak: »A maszkokon jó pénzeket kereshetünk!« Így kezdődött az egész. Mert mindenki azt látja, hogy gond nélkül eladhatunk maszkokat az európai hatóságoknak. Úgysem ellenőriznek semmit. Szóval vágjunk bele!”
Vanhoutte azt is elmondta, hogy az általa képviselt szövetség ez idáig több mint 150 nem megfelelő tanúsítványt talált az uniós országokban.
A RISE Project csak Romániában közel 30-at talált.
„Megkérdezték tőlem, hogy miért foglalkoztat ennyire a dokumentumok és a tanúsítványok ügye. Azzal érveltek, hogy az embereknek most szükségük van a maszkokra. Valóban, csakhogy ez az emberek védelméről szól. És nekem meggyőződésem, hogy sajnos számos fertőzés a nem megfelelő papírokkal forgalmazott, nem megfelelő minőségű felszerelésekhez köthető” – magyarázza Henk Vanhoute.
Romániában az egyéni védőfelszereléseket kísérő dokumentumok ellenőrzéséért, az importért és a kereskedelemért felelős hatóság a Munkaügyi Minisztérium alárendeltségébe tartozó Munkaügyi Felügyelőség.
Az ország az egyéni védőeszközökről szóló európai rendeletet ültette át román gyakorlatba. A törvény a maszkok gyártóit és importőreit egyaránt felelőssé teszi a jogi kötelezettségek betartásáért a behozatal során. Azok pedig, akik nem megfelelő vagy hamis tanúsítvánnyal rendelkező maszkokat árulnak, pénzbírságot és a termék piacról való kivonását kockáztatják.
A mi esetünkben a Munkaügyi Felügyelőség már március óta tudja, hogy több millió maszkot importálnak nem megfelelő igazolásokkal. Alig két héttel a szükségállapot kihirdetése után az intézmény hivatalos honlapján külön felhívta a figyelmet arra, hogy az ECM és az ICR Polska dokumentumai nem felelnek meg a jogszabályoknak, ezért nem veszik őket figyelembe.
Ennek ellenére kínai maszkok milliói mentek át a vámon, és szállták meg a piacot és az intézményeket. Ezekről nem tudjuk, hogy hivatalosan milyen szintű védelmet nyújtanak.
A járvány kezdetétől mostanáig a Munkaügyi Felügyelőség több mint száz SARS-COV-2 elleni védőfelszerelést ellenőrzött, és 25 bírságot rótt ki. A hatóság a vámhivatal és a rendőrség felszólítása alapján járt el, de nem nevezte meg a megbírságolt cégeket és a lefoglalt mennyiségeket. A RISE azonban megtudta, hogy a megbírságolt vállalatok többsége Bukarestben vagy környékén található, és a maszkok 70%-át Kínából hozták be az otopeni vámhivatalon keresztül.
Romániában két intézményt akkreditáltak az EU-ban az arcot és a légzőszerveket védő egyéni védőfelszerelések bejelentésére és tanúsítására. Ezek az Alexandru Darabont Nemzeti Munkavédelmi Kutatási és Fejlesztési Intézet (Institutul Național de Cercetare Dezvoltare pentru Protecția Muncii – INCDPM) és az Országos Bányabiztonsági és Robbanásvédelmi Kutatási és Fejlesztési Intézet.
Nicoleta Crăciun, az Alexandru Darabont Intézet tanúsítási osztályának vezetője a RISE-nak kifejtette, hogy az egyszerű háromrétegű maszkok nem tartoznak a védőfelszerelések kategóriájába, és hogy az erre utaló tanúsítványok használata ellentétes a jogszabályokkal.
„Ezek a maszkok orvostechnikai eszközöknek minősülnek, de nem értelmezhetők úgy, mint amelyek védelmet nyújtanak viselőjének” – összegzett Crăciun. A szabványok eltérőek, akárcsak a tanúsító intézetek.
Ugyanez a bürokratikus káosz tapasztalható az orvosi használatra kifejlesztett maszkok esetében is. Romániában az orvostechnikai felszerelések és eszközök behozatalához, gyártásához és forgalmazásához a vállalatoknak először regisztrálniuk kell az Országos Gyógyszer- és Orvostechnikai Ügynökségnél (ANMDM). A regisztrációs dossziénak tartalmaznia kell a termékre vonatkozó összes információt.
Az ANMDM országos adatbázisa online elérhető. Egy egyszerű keresésből kiderül, hogy az ügynökség 16 olyan romániai székhelyű vállalatot ismer el, amelyek legálisan dobják piacra a maszkokat, ezek közül négyet akkreditáltak sebészeti maszkok forgalmazására. Az egyik ilyen a nagybányai székhelyű Techtex, az ország egyik legnagyobb orvostechnikai felszerelés- és egyénivédőeszköz-gyártója. Az ő véleményüket is kikértük az ügyben. Bogdan Dărăban, a nagybányai vállalat megfelelőségi és tanúsítási igazgatója így fogalmazott:
„Mindenkinek ugyanazt a játékot kellene játszania. Akik nem tartják be a szabályokat, azok nyilvánvalóan előnybe kerülnek azokhoz képest, akik törvényesen járnak el. Én tudom, mekkora pénzügyi és erőforrásbeli erőfeszítéssel jár számunkra az, hogy minden akkreditációt megszerezzünk. (…) Bármely európai laboratórium által kiadott tanúsítvány költségekkel jár. Így aztán sokkal előnyösebb helyzetben van az, aki nem rendelkezik vizsgálati jegyzőkönyvvel és dokumentumokkal a fizikai és műszaki tulajdonságok bizonyítására. Nem tesztel, nem tanúsít, nem tartja be a szabályokat, így persze, hogy sokkal kevesebbe kerül neki minden, mint nekem. Ez egyértelmű.”
Andrei CIURCANU, Ana POENARIU. A cikk eredeti, román verziója a Rise Project oldalán jelent meg, itt olvasható. A fordítás a Stars4Media projekt keretein belül készült, az Átlátszó Erdély közreműködésével.
Volt egyszer egy falu, amely túlélte a földjében rejlő aranyat, a kommunista visszaéléseket és egy bányatragédiát is, mígnem elárasztották pénzzel,...
Románia stratégiai jelentőségű arany- és rézkészleteit valutaként használják egy afrikai bánya felvásárlásához, amelynek kapcsán a nemzetközi kényszermunka, a rabszolgaság és...
Az Európa szűzerdeinek többségét kitevő Kárpátok rengetegeiben dúló illegális fakitermelés ellenében román ellenzékiek, civilszervezetek veszik fel a kesztyűt. Motoros fűrészek...
Egy egész ország pezsgőt bont, miután a nagyobbik kormánypárt, a PSD elnökét 3 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Az...
