Világtérkép

Kíváncsiságunk határtalan. Az Átlátszó külpolitikai blogja: hírek, elemzések és tudósítások a nagyvilágból és a szomszédból, a teljesség igénye nélkül.

Sajtószabadság

Soha nem ült még annyi újságíró börtönben, mint tavaly, de a halálesetek száma csökkent

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) decemberben közzétett éves összefoglalója szerint rekordszámú, összesen 488 újságíró került börtönbe 2021-ben. A munkavégzés közben meggyilkolt újságírók száma viszont jóval alacsonyabb, mint az elmúlt évek során.

Több mint 480 újságíró ül börtönben

A Riporterek Határok Nélkül 1995 óta publikálja éves jelentését az újságírók helyzetével kapcsolatban. A legutóbbi, 2021-es összefoglalóból kiderül, hogy a munkájuk miatt fogvatartott, bebörtönzött újságírók száma még soha nem volt ilyen magas, mint most. Adataik szerint 2021. december közepén összesen 488 újságírót és médiamunkást tartottak fogva, ami 20%-kal magasabb az egy évvel korábbi számoknál. Ráadásul soha nem volt még közöttük ennyi nő, mint most.

A legtöbb újságírót Kínában (127), Mianmarban (53), Vietnamban (43), Fehéroroszországban (32) és Szaúd-Arábiában (32) vetették börtönbe.

2021-ben a legtöbb újságírót bebörtönző országok (forrás: rsf.org)

A hirtelen növekedést három ország okozta: Mianmar, ahol a hadsereg 2021. február 1-jén puccsal vette vissza a hatalmat. A több tízezer embert megmozgató tüntetéssorozat miatt több ezer embert letartóztattak, a halálos áldozatok száma két hónap alatt meghaladta az ötszázat is. Az országban jelenleg 53 újságíró van börtönben, tavaly ilyenkor mindössze kettő volt. A tüntetésről beszámoló – sok esetben külföldi – újságírók is hasonló bánásmódban részesültek: volt, akit megvertek, majd letartóztattak, egy szabadúszó fotóriporter pedig őrizetbe vételét követően hunyt el. Igaz, több esetben arra is volt példa, hogy végül szabadon engedték a médiamunkásokat.

Az Alekszandr Lukasenka augusztusi újraválasztását követő tiltakozáshullám miatt a Belorusz Köztársaságban is jelentősen nőtt a bebörtönzött újságírók száma, akik többségükben nők voltak. Februárban például két év börtönt kapott két újságíró azért, mert tudósítottak az elnök elleni tüntetésről.

A harmadik hely Hongkong, ahol a Peking által 2020 nyarán bevezetett nemzetbiztonsági törvény óta – amelyet sokan azért bíráltak, mert tovább gyengíti a különleges státuszú városállam autonómiáját – sokat romlott a helyzet. December utolsó napjain például a Stand News nevű független, online hírportál irodájában tartott razziát a rendőrség, hat korábbi és jelenlegi munkatársat letartóztattak „felforgató tevékenység” miatt. Hongkong legnagyobb médiamágnását, az egyik legjelentősebb ellenzéki laphoz köthető Jimmy Lait még 2020 nyarán tartóztatták le csalás és a nemzetbiztonsági törvény megszegése vádjával, 2021 decemberében bűnösnek találta a rendőrség.

Két olyan újságíró is akadt, akiket több mint 15 év börtönre ítéltek. Egy jemeni újságíró a tweetjeivel „érdemelte ki” a szigorú ítéletet. A Vietnam Újságírószövetségének (IJAVN) három riportere összesen 37 évet kapott, a szervezet elnökét 1,5 évtizedre ítélték „államellenes propaganda” terjesztése miatt.

Kétségkívül az év legemlékezetesebb letartóztatása Roman Protaszevics ellenzéki aktivistához, újságíróhoz volt köthető, aki tavasszal a Ryanair Athénból Vilniusba tartó járatán utazott, a gép azonban végül Minszkben szállt le, egy állítólagos bombariadó miatt. Landolás után a belorusz hatóságok azonnal őrizetbe vették az aktivistát. A férfi később az állami televízióban bűnösnek vallotta magát, ám sokan egyértelmű jeleket láttak arra, hogy kényszer hatására cselekedett.

A WikiLeaks alapítójára, Julian Assange-ra pedig a valaha kiszabott leghosszabb (175 éves) börtönbüntetés várhat titkos kormányzati dokumentumok kiszivárogtatása miatt, hogyha kiadják  az angolok az Egyesült Államoknak.

Mexikóban dolgozni a legveszélyesebb

A halálesetek számából kiindulva Mexikó a legveszélyesebb hely a média munkatársai számára, ez a harmadik év, hogy a latin-amerikai ország végez az élen. Emellett Afganisztánban is veszélyben vannak az újságírók, előbbi országban heten, utóbbiban pedig hat riporter vesztette életét tavaly.

A mexikói újságírók helyzetével korábban is foglalkoztunk már az Átlátszón, legutóbb a Pegasus-botrány kapcsán:

Mexikóban több újságírót megöltek, akik szerepeltek a Pegasus célpontjai között

Mexikó volt az első állam a világon, ahol bevetették az izraeli NSO cég Pegasus nevű kémszoftverét. A július közepén megismert adatok alapján tudható, hogy majdnem minden harmadik megfigyelt ember mexikói állampolgár. Hogyan tudta a korrupt hatalom ügyeibe belefáradt mexikói társadalom leváltani a saját állampolgárait lehallgató jobboldali elnököt?

Az RSF 2021 január és december között 46 olyan esetről tud, amikor újságírók halála a munkavégzésükkel volt összefüggésbe hozható. Ez a szám jóval alacsonyabb, mint az elmúlt 20 év során bármikor, de

még így is azt jelenti, hogy hetente nagyjából egy médiamunkás vesztette életét a munkája miatt.

Ráadásul a halálesetek kétharmada egyáltalán nem háborús övezetben történt, az újságírók kétharmadát (65%-át) pedig szándékosan likvidálták.

Az elmúlt 5 évben elhunyt újságírók száma, ország szerint (forrás: rsf.org)

Az elmúlt öt évben elhunyt tudósítók adatai alapján kijelenthető, hogy a halálesetek háromnegyede 10 országban történt. A listát toronymagasan a tavalyi év két „győztese” Mexikó és Afganisztán vezeti, de összességében Ázsia a legkevésbé biztonságos az újságírók számára, mivel az elmúlt öt évben összesen több mint 100 főt öltek meg a kontinensen.

Tavaly két európai haláleset is történt, ami a 2015-ös Charlie Hebdo elleni merénylet óta a legmagasabb szám. A rendőrségi korrupcióval foglalkozó Jéorjiosz Karaivaz görög oknyomozó újságírót motoros bérgyilkosok ölték meg áprilisban.  A szintén oknyomozással foglakozó Peter de Vries holland újságíró pedig egy egy tévéfelvételről tartott hazafelé, amikor fejbelőtték. Pár nappal később belehalt sérüléseibe.

Eltűnés és túszejtés

A tavalyi évben két újságíró tűnt el, mindketten Mexikóban dolgoztak, az amerikai határ közelében. Az RSF beszámolója szerint az egy évvel korábban eltűnt öt újságíró sem került elő továbbra sem. 26 év alatt összesen 46 eltűnt újságírót regisztráltak.

A jelentés alapján a helyi újságírók vannak igazán veszélyben, hiszen jóval nagyobb számban vesztik életüket, vagy kerülnek rabságba politikai vagy gazdasági ok (például váltságdíj) miatt, mint a külföldi tudósítók. A tavalyi évben túszul ejtett 65 riporter nagy része a Távol-Keleten vált fogollyá, Szíriában, Irakban és Yemenben. Az esetek majdnem felében (43%) az Iszlám Állam állt a háttérben. Maliban is regisztráltak egy esetet: Olivier Dubois francia szabadúszó fotóst rabolták el fél éve minden valószínűség szerint dzsihádista csoportok.

A Nemzetközi Újságíró Szövetség (International Federation of Journalists (IFJ) is hasonló számokat publikált december végén. Adataik szerint az elmúlt húsz év során, 1991 és 2021 között összesen 2721 újságíró vesztette életét munkavégzés közben. Igaz, ők eggyel kevesebb esetről számoltak be, mint a Riporterek Határok Nélkül jelentése.

„Ez a 45 kolléga, akiket idén veszítettünk el erőszak következtében, arra emlékeztet bennünket, hogy az újságírók szerte a világon továbbra is nagy áldozatot hoznak a köz szolgálatáért” – mondta Anthony Bellanger, a szervezet főtitkára.

2020 végén szintén beszámoltunk arról, hogyan alakultak a számok az IFJ jelentése alapján:

Negyvenkét újságírót öltek meg 2020-ban, és legalább 234-en vannak börtönben

A Nemzetközi Újságíró Szövetség (International Federation of Journalists, röviden IFJ) december 10-én, az emberi jogok világnapján publikálta White Paper of Global…

Szopkó Zita

Címlapkép: Olivier Dubois eltűnt francia újságíró támogatására szervezett tüntetés a párizsi Place de la République téren, 2021 júniusában (forrás: rsf.org)

Megosztás