A tálibok által egy napja megszállt Kabulból augusztus 16-án felszállt az első cseh repülőgép, kimentett cseh és afgán állampolgárokkal a fedélzetén. Szlovákiából és Lengyelországból is aznap indultak repülőgépek Afganisztán felé. Ugyanezen a napon Lengyelország miniszterelnöke felszólította hazája politikusait, hogy ne használják ki az afgán válságot menekültellenes hangulat gerjesztésére. Magyarországon egy külügyi államtitkár nyilatkozott: afgán menekültek befogadásáról szó sem lehet . Hogyan kezelték a visegrádi országok a kabuli reptér drámáját?
Társadalmi célú hirdetés
A menekültellenesség és az EU migrációs politikájának elutasítása évek óta a visegrádi négyek legerősebb közös politikai nevezője. Noha a csoportot alkotó négy közép-európai ország között többféle törésvonal és véleménykülönbség is létezik, a menekültpolitikájuk nagyrészt hasonló. A koronavírus világjárvány miatt azonban a menekült-kérdés a visegrádi országokban is sokadrangú témává vált.
A napokban történt afgán hatalomváltás és NATO csapatkivonások miatt most mégis sokan a menekültválság kiújulásától tartanak, amit a szélsőjobboldali, populista politikai erők használhatnak fel politikai céljaikra. Az elmúlt napok eseményei árnyalták a cseh, a lengyel és a szlovák kormány menekültpolitikáját.
A magyar kormánynak nemcsak narratívája ragadt be a 2015-ös szinten, de nem tudtak megfelelni a történelmi kihívásnak sem.
Múlt hét szombaton reggel Jiří Baloun afganisztáni cseh nagykövet felkelt és kinézett a kabuli követség ablakán. Meglepődve látta, hogy szomszédja elköltözött, és házát fegyveres katonák lepték el. Azonnal értesítette Prágát, hogy kezdjék meg a nagykövetség evakuálását. A csehek vasárnap indították el az első katonai repülőgépet Kabulba. Az este folyamán értesítették az embereiket, hogy reggel legyenek a repülőtér bejáratánál. Nekik az elsők között sikerült megkezdeni a beszállást. A gép késő este, 23 óra után szállt fel Kabulban, amit Andrej Babiš cseh miniszterelnök is megerősített a Twitteren.
Amikor augusztus 15-én, vasárnap a tálibok elérték Kabul határát, Tomasz Siemoniak és Bogdan Klich volt védelmi miniszterek, Radosław Sikorski volt külügyminiszter, Piotr Łukasiewicz volt lengyel afganisztáni nagykövet és Janina Ochojska európai parlamenti képviselő, a Lengyel Humanitárius Akció alapítója nyílt levélben fordult a külügyminisztériumhoz, hogy Lengyelország segítsen a korábban velük és nekik dolgozó afgán állampolgárokon.
„Afganisztán egymillió embert áldozott fel a Szovjetunió elleni háborúban, nekik is köszönhetjük, hogy egy szabad Lengyelországban élünk. Be kell fogadnunk őket” – írta Radosław Sikorski. Az ellenzéki pártokhoz közel álló politikusok nyílt levelére még aznap este Mateusz Morawiecki miniszterelnök, szintén a Twitteren reagált: a lengyel misszió idején velük dolgozó 45 afgán állampolgárnak és családtagjainak humanitárius vízumot ad Lengyelország.
Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere vasárnap egy Dzsudzsák Balázs gólját bemutató videót posztolt a hétvégi Paks-Debrecen meccsről: „Ez igen, Tessss! 3 forduló: 2 gól, 2 gólpassz és 2 gól előtti kulcspassz. Gyerünk tovább!!!” Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke pedig az M7-es autópályán történt, nyolc halálos áldozatot követelő szörnyű buszbaleset áldozataiért fejezte ki részvétnyilvánítását vasárnap egy Facebook-posztban.
Az ATV Híradó kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt válaszolta, hogy tudomásuk szerint nincs magyar állampolgár Afganisztánban.
A prágai kbelyi repülőtéren a délelőtti órákban landolt 46 cseh állampolgárral és afganisztáni kollégáikkal, illetve azok családtagjaival az első embermentő cseh repülőgép. Az első nyilatkozatok szerint a gép Kabulban a „csodával határos módon szállt fel”.
Hétfőn megszületett a döntés, hogy Lengyelország is repülőt küld a térségbe. Az első tervek szerint Michał Dworczyk miniszterelnöki kabinetfőnököt a Jiří Baloun afganisztáni cseh nagykövethez hasonlóan Afganisztánt nagyon jól ismerő Piotr Łukasiewicz, volt kabuli lengyel nagykövet kísérte volna el. Csakhogy egy illiberális demokráciában a szaktudás helyett fontosabb a politikai hűség: Mariusz Błaszczak védelmi miniszter mindkettőjük utazását megakadályozta. Dworczyk esetében az utazást a munkahelyéről állítólagosan szivárgó e-mailek, Łukasiewiczében pedig az előző kormányzat alatti szolgálati évei miatt fúrta meg.
Afganisztánban kiderült, hogy a politikai okok miatt történt változás nehézségeket okoz a lengyel küldöttség munkájában. Az Afganisztánba repülő külügyminiszteri tisztviselő nem tudta, hogy kivel kell beszélni, nem ismerte az országot. A csehekkel ellentétben az amerikaiakkal való kommunikációban a lengyel kormányzati szinthez köthető problémák merültek fel a Gazeta Wyborcza információi szerint.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök augusztus 16-án Facebook-oldalán kijelentette, hogy Lengyelország nem hagyja magára bajba jutott barátait és szövetségeseit. Beszámolt arról, hogy a mentési akciót múlt hét vasárnap kezdték el szervezni.
A lengyel miniszterelnök felszólította hazája politikusait és közéleti személyiségeit, hogy ne használják fel az Afganisztánban kialakult drámai helyzetet a társadalom hergelésére.
Hétfőn, késő este, Lengyelországból elindult az első Hercules C-130 E utasszállító repülőgép, amely kedden hajnalban érkezett meg Kabulba. A gépek indulásának pillanatában a lengyel követség munkatársainak többsége még a reptér bejárata előtt feltorlódott tömegben várakozott.
Eduard Heger szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy a szlovák kormány úgy döntött, menedékjogot ad tíz afgán állampolgárnak. Ők az elmúlt években többször együttműködtek az EU-s tagállamokkal. Ivan Korčok külügyminiszter jelezte, hogy „támogatna egy menekültekkel kapcsolatos nagyvonalúbb megközelítést, vagyis azt, hogy Szlovákia több menekültet is befogadhatna”. Jaroslav Naď honvédelmi miniszter is hasonló szellemben nyilatkozott.
Szlovákia még délután indított el egy Spartan típusú repülőgépet a térségbe. A cél Tádzsikisztán, ahonnan szabad jelzésre berepülhetnek az afgán fővárosba.
Ugyanezen a napon a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Magyar Levente sajtótájékoztatóján közölte: nem fogadnak be Afganisztánból menekülteket, de egy esetben kivételt tehetnek és megvizsgálják a lehetőségeket, hogyan tudnának segíteni azon embereknek, akik az elmúlt évtizedekben kapcsolatban álltak a kabuli magyar nagykövetséggel vagy küldöttséggel.
Szijjártó Péter szabadságát tölti.
A csehek második katonai gépe 17-én, kedden délután szállt fel Kabulban. Fedélzetén Lubomír Metnar (ANO) védelmi miniszter, Jakub Kulhánek (ČSSD) külügyminiszter, Jiří Baloun nagykövet és a követség afgán munkatársai, illetve azok családtagjai tartózkodtak. A 16 cseh és 69 afganisztáni utas mellett két lengyel állampolgár is a gépen utazott Európába.
Andrej Babiš kormányfő egy helyi kereskedelmi rádióban azt közölte, hogy a kimentett afgánok társadalmi integrációjáról azután szeretne beszélni, amikor eldöntötték, hogy egyáltalán Csehországban szeretnének-e maradni. Az átmeneti időszakban a cseh hadsereg biztosítja az afgán menekültek számára az alapvető ellátást. Ahogy a hadsereg Twitter- csatornáján írták:
„Eddig ők segítettek nekünk, most mi segítünk nekik!”
Jan Hamáček belügyminiszter egy brnoi sajtótájékoztatóján elárulta, hogy a kimentett menekültekre most tíz napos karantén vár. Ez idő alatt intézik tartózkodási engedélyüket is, majd a menekültekkel egyéni interjúkat készítenek, ahol megbeszélik, mit akarnak. Vannak olyan afgánok, akik már jelezték, elképzelhető, hogy ők a Franciaországban és más európai országokban élő családtagjaikhoz való továbbutazást választják.
Az összes menekültet a cseh állam beoltatja koronavírus ellen. Az afgán menekültek ideiglenes csehországi lakhelyét a cseh belügyminisztérium nem hozta nyilvánosságra.
Megérkezett a második turnus is! A képen a szerda esti leszállás utáni pillanatok láthatók. Kép forrása: Armada ČR, Twitter.
Este tíz óra után landolt a cseh hadsereg második, embereket mentő repülőgépe Kbelyben, írta az Armáda ČR Twitter-csatornáján. „Kabulban káosz és zűrzavar uralkodik, de sikerült biztonságban felszállni az emberekkel. Már úton vagyunk visszafelé egy újabb körre.”
Az újabb gép küldéséről a cseh Külügyminisztérium válságstábja döntött.
Kedden megérkezett Afganisztán fővárosába az első lengyel mentőalakulat repülője is. A válsághelyzet miatt a lengyel kormányfő aznap rendkívüli találkozót tartott Zbigniew Rau külügyminiszterrel, Mariusz Blaszczak védelmi miniszterrel és Mariusz Kamiński belügyminiszterrel.
A lengyel külügyminiszter tájékoztatása szerint az első ötven kimentett ember szerda délután 13 órakor érkezett meg Üzbegisztánba. A gép fedélzetén a lengyel állampolgárokon kívül afgán állampolgárok is utaztak, akik korábban az afganisztáni lengyel nagykövetség munkatársainak segítettek. Lengyelország értük egy másik Dreamliner repülőt küldött.
A szlovákok Spartan repülője Tádzsikisztánban várakozott egész nap, hogy engedélyezzék számukra a kabuli leszállást.
A magyar külügyminisztérium délután változtatott álláspontján és elismerte, hogy a holland nagykövetség őrzésével megbízott 26 magyaron kívül további magyarok is jelentkeztek. Pontos számukat biztonsági okokra hivatkozva nem árulták el. Kimentésükre egy NATO fennhatóság alatt álló C-17-es repülőgép indult el Afganisztánba, a Magyar Hang értesülése szerint.
Az Afganisztánból alvállalkozóként dolgozó 26 fős magyar csoport evakuálását a brit kormány által szervezett járat hatja végre.
A harmadik, menekülteket szállító katonai repülőgép már Prága felé tart, írta ki a Twitteren délután kettőkor Lubomír Metnar (ANO) védelmi miniszter. A gép fedélzetén 62 utas (köztük 4 afgán állampolgárral), akiknek a kimentésére a szlovák kormány kérte meg a cseheket. A cseh hadsereg este tíz óra után jelentette a Twitteren, hogy a harmadik gép leszállt Prágában.
Ahogy az előző kettőt, a szerdai mentőakciót is a cseh Külügyminisztérium és a cseh hadsereg koordinálta. Kulhánek külügyminiszter az akciót sikeresnek minősítette, a katonáknak köszönetet mondott a Twitteren. Röviden írt a részletekről is: a nagykövetséget gyorsan ki tudták üríteni, és a katonák biztosításával a személyzet maradék tagjait és családjukat is magukkal hozták.
Szerda délután azonban egy civil szervezet (Spolek Vlčí Máky) jelezte, hogy több, Csehországhoz köthető afgán család a kabuli repülőtéren maradt, mások pedig még csak úton vannak a reptérre. A civil szervezet felszólította a cseh kormányt, hogy indítson el egy újabb mentőjáratot. A szervezet szerint Csehországnak nem csak azoknak a menekülő afgánoknak kellene segítséget nyújtani, akik a cseh nagykövetséggel voltak munkakapcsolatban.
A civil szervezet megosztott egy fotót is, amelyen az egyik hátrahagyott tolmács és családja látható. Ők úgy döntöttek, hogy egy és két éves gyerekekeikkel éjszakára a repülőtér kapuja előtt maradnak. Rajtuk kívül még a civil szervezet másik két tolmács-családról is tud.
Az amerikai CNN hírcsatorna is találkozott szerda este egy tolmáccsal, aki azt állította, hogy a cseh hadseregnek dolgozott, de a Kabulba érkező cseh katonai gépek egyikére sem fért fel családjával. A hivatalos indoklás szerint a gépen nem volt már férőhely. A 33 éves férfi, felesége és 4 éves fia három napja várakozott az afgán főváros nemzetközi repterén. Elmondása szerint szerdán az egyik ellenőrző ponton cseh katonák jöttek el értük, hogy a repülőgéphez szállítsák. Becsekkolás során a katonák közölték, hogy a gép megtelt. Újabb érkező gépről nem adtak információt. Amerikai és török katonák adtak nekik ételt, vizet. Várják, hogy egy újabb cseh gép felbukkanjon.
Este fél hat után Jaroslav Naď (OĽaNO) szlovák védelmi miniszter megerősítette, hogy a szlovák hadsereg hétfőn kiküldött repülőgépe elhagyta Afganisztánt, és úton van Szlovákia felé.
Az első kiküldött lengyel gép szerdán este érkezett vissza Lengyelországba a Flightradar24 információi szerint. Az evakuált lengyelekkel és afgánokkal a fedélzeten 17:49-kor szálltak fel az üzbegisztáni reptérről és 22:42-re szálltak le Okęcie repterén.
A lengyel kormányfő megjegyzete, hogy mindent megtesznek azért, hogy állampolgáraikon és a velük együtt dolgozó afgánokon kívül más országok képviselőit is kimentsék, mert a NATO és az EU logisztikai és operatív segítséget kért tőlük. Morawiecki a lengyel gépre felszálló afgán menekülteket mutató fotókat csatolt Facebook-posztjához.
Szerdán a magyar külügyminiszter továbbra is szabadságon volt.
Helyette újra Magyar Levente állt a sajtó munkatársai elé. Bejelentette, hogy Magyarország önálló mentőakciót indít Kabulban. A részleteket most dolgozzák ki. Állítása szerint segíteni fognak a magyar kontingens „maroknyi afgán segítőjének, illetve családtagjainak is”. A miniszterhelyettes nem tudta megmondani, mennyi embert tudnak majd kimenekíteni az érintettek közül. Szerinte „nincs ilyen automatikus mechanizmus”, amely alapján ezt tudniuk kellene a magyar hatóságoknak.
„Jiří Baloun nagykövet úr nagyszerű munkát végzett embereink Afganisztánból történő evakuálása kapcsán. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy kitüntetem a Diplomáciáért Érdemrenddel. A cseh zászló a kabuli nagykövetségről számazik” – írta a Twitteren Jakub Kulhánek külügyminiszter, aki a kép jobb oldalán áll, középen a nagykövet, a kép bal oldalán Andrej Babiš miniszterelnök látható. Kép forrása: Jakub Kulhánek, Twitter.
Babiš cseh miniszterelnök csütörtökön megköszönte a katonák munkáját. Kulhanek cseh külügyminiszter szerint Csehország összesen 170 afgánt evakuált. Mindenkit elhoztak, akiket csak lehetett. A művelet végrehajtását csodának minősítette. Kulhánek kitüntette a sok afgán ember életét megmentő munkájáért Baloun nagykövetet.
Meg nem erősített hírek szerint a csehek által hátrahagyott két afgán tolmácsot és családját az amerikaiak menekítik ki.
Csütörtökön délelőtt tíz órakor újabb Boeing repülő szállt le kimentett emberek egy csoportjával Varsóban. A lengyel külügy légihidat alakított ki Kabul és Üzbegisztán valamint Varsó repterei között. A légihíd addig fog állni, amíg minden jelentkezőt ki nem hoznak. Információk szerint Kabulban mintegy 90 ember várja, hogy lengyel katonai gépek Üzbegisztánba szállítsák.
Mindeközben az is kiderült, hogy a lengyelek szerdán végül nem 50, hanem csaknem 80 embert evakuáltak. Az eltérés azért alakult ki, mert kiderült: szerdán még egy evakuálás is történt, kevesebb mint harminc fővel. Wojciech Skurkiewicz, a lengyel védelmi minisztérium államtitkára szerint az akciót egyeztették az evakuálást irányító amerikai féllel.
A lengyel miniszterelnöki kancellária vezetője szerint nagyjából 250-260 embert mentenek ki, többségük a kabuli lengyel nagykövetség munkatársai és azok családtagjai.
A szlovákok Spartan repülőgépe csütörtök este landolt Szlovákia területén. A kormány által jóváhagyott elsőbbségi listán 18 személy szerepelt, akiket a rossz biztonsági körülmények ellenére sikerült kihozni. További négy Szlovákiához tartozó afgánt a harmadik cseh evakuációs katonai repülővel mentettek ki. Mindannyian menedékjogot kértek. A afgán menekülteket ideiglenesen a homonnai menekülttáborban helyezték el. Az őket szállító szlovák katonai gépen volt egy tíz hónapos csecsemő is.
A védelmi miniszter elárulta, hogy a szlovák katonáknak fegyvereiket is használniuk kellett a menekültek biztonsága érdekében. A szlovák különgép Bakun keresztül tért vissza Európába.
Az ellenzéki Smer bírálta a Heger-kormány lassú evakuációs műveletét. A potenciális menedékkérők mikroszkopikus száma ellenére máris megszólaltak azok is, akik a folyamatot lassítanák. Boris Kollár a Mi Egy Család Vagyunk nevű kormánypárti, szélsőjobboldali, bevándorlás-ellenes mozgalom vezetője „nem lát okot arra, hogy újra kinyissa a menekült-háború témáját”, de felhívta a figyelmet az esetlegesen Európába beszivárgó terroristákra.
Az elnevezésében liberális, de valójában populista, bevándorlás-ellenes, szintén kormánypárti Szabadság és Szolidaritás (SAS) pártjának elnöke, Richard Sulík, bár egyetértett a tíz fő befogadásával, „elutasítja a tömeges vízumikadást”. Szerinte Szlovákiának úgy kellene segítenie, hogy Afganisztánnal szomszédos területeken létesítsenek menekülttáborokat.
Az állami segítségen kívül egy egyéni mentőakcióról is beszámolt a szlovák sajtó. Wanda Adamík Hrycova, a szlovák Film- és Televíziós Akadémia igazgatójának – az ukrán elnök tanácsadója segítségével – sikerült kimentenie Afganisztánból Ashra Karimi szlovák állampolgárságú, afganisztáni származású filmrendezőt.
Karimi 17 éves korában menekült először el Afganisztánból a Talibán elől. Szlovákiában telepedett le, állampolgárságot szerzett és a Filmművészeti Akadémián szerzett diplomát. Karimi később úgy döntött, visszatér Afganisztánba és fellendíti az afganisztáni filmes szakmát. Első nőként az Afghan Film élére választották, ami jelezheti, hogy az elmúlt húsz évben sok minden változott az országban. Bár egy főiskolára jártak, de Hrycová és Karimi személyesen soha nem találkoztak, később virtuálisan ismerkedtek meg és a WhatsAppon keresztül kommunikáltak.
Amikor Hrycová megosztotta az Instagramon Karimi Angelina Jolie-nak írt levelét, jelentkezett nála Andrij Jermak egy korábbi filmjének ukrán filmproducere, aki filmes szakmáján kívül jelenleg az ukrán Vologyimir Zelenszkij elnöki adminisztrációját is vezeti. Ő jelezte a szlovák filmigazgatónak, hogy lenne még hely az ukrán állampolgárok számára szervezett evakuációs repülőgép fedélzetén.
Karimi végül egy török géppel hagyta el Kabult, és Isztambulból már az ukrán géppel szállították Kijevbe.
Hrycova a szlovák sajtónak elmondta, hogy összeállított egy 36 névből álló listát, amelyen olyan afganisztáni filmes kollégák szerepelnek, akik szintén el szeretnék hagyni az országot. Információi szerint senki nem szeretne Szlovákiában maradni, mindegyikőjüknek rokonai élnek Kanadában és Nyugat-Európa országaiban. Hrycova a szlovák külügyminisztériummal már felvette a kapcsolatot, a szlovák és európai diplomaták dolgoznak az ügyön. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a 36 afgán filmes (családtagjaival együtt) negyedik napja a kabuli reptér előtt várakozik, illetve hogy a dán, a lengyel és az izlandi diplomácia már felajánlott egyenként 8 férőhelyet számukra.
Vezető képünkön a második cseh evakuációs gép csehországi leszállása utáni pillanatok láthatók, a kbelyi repülőtéren, 2021. augusztus 17-én, este tíz óra után. Kép forrása: a cseh hadsereg (Armáda ČR) Twitter-csatornája.
Írta: Bőtös Botond
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
A dokumentumfilm az egyik legolvasottabb kabuli napilap szerkesztőségének életét követi nyomon, a tálib hatalomátvételt követő időszakban.
A tálibok meglepetésszerű, fölényes katonai győzelmet arattak, de vajon mostantól egyedül uralhatják Afganisztánt? Szakértők szerint ez nem egyértelmű, mivel Afganisztánban...
