Világtérkép

Kíváncsiságunk határtalan. Az Átlátszó külpolitikai blogja: hírek, elemzések és tudósítások a nagyvilágból és a szomszédból, a teljesség igénye nélkül.

Dezinformáció

A NATO hivatalos lapja szerint mellélőttek a közösségi oldalak az álhírek elleni akciókkal

Túl későn, túl keveset tettek, és félre is értették a dezinformáció természetét a nagy közösségi oldalak, olvasható a NATO hivatalos lapjában megjelent cikksorozatban. Amerikai szakértők szerint a COVID-járvány alatt is alkalmazott tényellenőrzés nem hatékony az álhírek ellen, mivel azok nem látszólagos tényszerűségük, hanem az általuk kiváltott érzelmek miatt válnak virálissá.

Társadalmi célú hirdetés

A NATO Review, a katonai szövetség hivatalos lapja az elmúlt hónapokban cikksorozatot szentelt a biztonság szempontjából fontos technológiának és innovációknak. A három amerikai egyetem kutatói, a Johns Hopkins University, a londoni Imperial College és a georgiai Institute of Technology által jegyzett sorozat legfrissebb, augusztus 12-én megjelent része elsősorban az internetes dezinformációval és a közösségi oldalakkal foglalkozik, amelyek a cikk szerint az elmúlt években szintén csatatérré váltak.

Álhír sem kell a kognitív hadviseléshez

A szerzők szerint a NATO-tagországok nagy része azzal a dilemmával néz szembe, hogyan tarthatja fent a  nyílt és plurális társadalmat (vagyis a szólás- és véleményszabadságot) úgy, hogy közben védekezik a médiát és közösségi médiát célzó, a társadalmat destabilizálni próbáló ellenséges hadműveletek ellen. Maga cikk ugyan nem nevezi meg, mely országokból indulnak ilyen műveletek, de beszédes, hogy kapcsolódó anyagként a szöveg mellé egy orosz propagandakampányról szóló archív anyag került.

„A NATO-tagállamok nyílt civil kommunikációs rendszereket tartanak fenn, sok helyen magas a közösségi médiát és közösségi üzenetküldőket használók aránya. A társadalmi pluralizmus – bár előnyt és erőforrást is jelent –, egyben alkalmat is ad a megosztó és uszító narratívák elterjesztésére. Ezeknek a körülményeknek az együttese miatt a dezinformáció különösen nagy kihívást jelent a Szövetség számára” – írják.

Rámutatnak arra is, hogy

a társadalmi pluralizmus (vagyis a demokratikus politikai rendszer, a szabad sajtó, az állami cenzúra hiánya, a tudományos élet szabadsága) legfőbb előnye a tekintélyelvű rendszerekhez képest a szabadabb információáramlás.

Az egyes döntéseket sokszor társadalmi párbeszéd előzi meg, a döntéshozókhoz többféle álláspont is eljutott, így racionálisabb döntések születhettek. „A dezinformáció ellen csak olyan megoldások jöhetnek szóba, amelyekkel meg lehet tartani ezt az előnyünket” – olvasható a cikkben.

A NATO Review cikksorozata szerint valójában nem teljesen pontos álhírterjesztéséről és dezinformációról beszélni, hanem úgynevezett kognitív hadviselésről van szó. A fogalmat bemutató, még májusban megjelent cikk szerint,

ahogy a hagyományos hadviselést forradalmasította az egyes fegyvernemek összehangolása (összfegyvernemi hadviselés), a közelmúltban hasonló folyamat zajlott le a propagandahadviselésben is: ennek szakértői ma az információs technológia, a pszichológia és társadalomtudományok eredményeit is bevetik céljaik elérése érdekében.

Egy ellenséges nagyhatalom célja elsősorban a társadalom megosztása, az intézményekkel szembeni bizalom aláásása és politikai instabilitás előidézése lehet egyes célcsoportok befolyásolásával. A cikk szerint az internet és a közösségi média miatt váltak sebezhetőbbé ezekkel a módszerekkel szemben a nyugati társadalmak.

A NATO fogalmai szerint a kognitív hadviselés nem feltétlenül egyenlő az álhírek terjesztésével: már az is sikert jelenthet, ha valós (de nem feltétlenül létfontosságú) ügyekkel kapcsolatban sikerül teljesen elmérgesíteni a társadalmi vitát, ennek egy módja lehet például online véleményvezérek felhergelését célzó kampány is. Ez főleg azért van így, mert a kognitív hadviselés nem elsősorban információkkal, hanem érzelmekkel kalkulál.

Az érzéseidet nem érdeklik a tények

A tények egyébként is egyre inkább háttérbe szorulnak a médiafogyasztásban: a májusi cikk szerint több jel is arra mutat, hogy a közösségi média és az okoseszközök kifejezetten gyengítették a kognitív funkcióinkat. A szerzők a Nobel-díjas viselkedéskutató, Daniel Kahneman Gyors és lassú gondolkodás című könyvére hivatkozva azt írják: az internetes hírcsatornák és közösségi oldalak gyorsasága arra kondícionálja a fogyasztókat, hogy a lassú (mérlegelő és racionális) gondolkodás helyett gyorsan, de felületesen gondolkozzanak – azaz egyre többen hirtelen, indulatból alkotnak és nyilvánítanak véleményt.

A közösségi média algoritmusainak köszönhetően alakulnak ki továbbá a sokat emlegetett véleménybuborékok, vagyis az, hogy az oldalak például mindenkinek elsősorban olyan híreket mutatnak, amelyek megerősítik eddigi véleményüket, például politikai nézeteiket is. Miután a hírek elsősorban már közösségi médiában terjednek, még a jó hírű médiumok is egyre inkább az érzelmekre akarnak hatni, „klikkvadász” címadással és erős képi tartalmakkal.

A szakértők augusztus 12-i cikke kitér azokra a taktikákra, amelyekkel a közösségi oldalak eddig csökkenteni próbálták ezeket a veszélyeket.

A szakértők szerint a platformok mintha alapvetően félreértették volna az álhírek működését.

Bár az oldalak sokszor az álhíreket szándékosan terjesztő automata robotokat hibáztatták, a Michigan Institute of Technology (MIT) egy friss kutatása azt mutatta, hogy például a Twitteren a megtévesztő információk elsősorban mégiscsak a valós felhasználók, és nem orosz robothadseregek megosztásai miatt válnak virálissá.

A kutatás szerint a hamis híreknek egyébként is jobb esélyük van virálisan terjedni, hiszen ezek jellemzően olyan érzelmeket váltanak ki, mint a meglepetés vagy az undor, ami inkább motiválja az embereket arra, hogy a hírt másokkal megosszák. A valós hírek ezzel szemben általában szomorúságot, várakozást vagy bizalmat váltottak ki, amelyek azonban kevésbé motiválnak megosztásra.

A koronavírus-járvány alatt a közösségi oldalak többek között független tényellenőrzők alkalmazásával (akik például a Facebookon megjelölték a vírussal kapcsolatos álhíreket, és melléjük tették a cáfolatokat), illetve a súlyosabb álhírek törlésével próbálkoztak. Ez a NATO Review cikke szerint azonban nem hatékony módszer, hiszen az álhírek nem azért terjednek, mert a tényállításaikat annyira meggyőzőnek hiszik az emberek, hanem az általuk kiváltott indulatok miatt.

A szakértők rámutattak arra is, hogy a platformok „túl későn tettek túl keveset” a dezinformáció ellen,  tényellenőrzéssel megbízott emberek a megtévesztő tartalmak csak töredékét tudták megjelölni – a teljes információmennyiséggel emberi munkaerő nem is képes megbirkózni. Az álhírek törlése emellett sokszor csak rontott a helyzeten, hiszen a cenzúravád csak tovább erodálta a „hivatalos történettel” kapcsolatos bizalmat.

Elvileg nem cenzúra

Megoldásként az amerikai egyetemek szakértői háromféle megközelítést javasolnak. Egyrészt az emberi moderáció helyett e téren is a mesterséges intelligenciára kéne nagyrészt hagyatkozni. A Twitternek több mint 350 millió, a Facebooknak közel 3 milliárd aktív felhasználója van, ennyi felhasználó ellenőrzésére reálisan nem lehet egy elegendő létszámú moderátor-csapatot toborozni.

Másrészt írják az oldalak moderátorainak (illetve a moderációt végző mesterséges intelligenciának)

nem elsősorban az egyes híranyagok igazságtartalmát lenne érdemes vizsgálniuk, hanem azt, hogy az milyen érzelmeket vált ki.

A Johns Hopkins University diákjainak egy csapata kidolgozott egy olyan programot, ami nyelvi elemzéssel ismeri fel, milyen emberi érzelmekre próbál hatni egy szöveg – egy ilyen program használható lehet a manipulatív tartalmak felismerésére is.

Harmadik javaslatuk, hogy a hamis hírek törlése helyett inkább a terjesztésük lassítására kellene koncentrálni. Példaként a New York-i tőzsde „biztosítékát” említik, ami az elektronikus tranzakciókat korlátozza a pánikeladás megakadályozása céljából: ha egy értékpapír ára több mint 7 százalékkal esik, akkor a program rövid időre automatikusan megtiltja a vásárlást, hogy a piacnak legyen ideje megnyugodni. Egy hasonló algoritmus bevezetését javasolják a közösségi oldalakon is, amely érzékeli, ha egy bejegyzés vírusszerűen kezd el terjedni, és az valószínűleg megtévesztő.

Ilyen esetben a megoszthatóságot nem tiltanák le teljesen, de például késleltetnék a kommentek megjelenését, vagy a megosztás előtt jelenítenének meg egy gondolkodásra ösztönző szöveget. A gyakorlatban persze ez így is ahhoz vezetne, hogy a tartalom jóval lassabban és jóval kevesebb emberhez jutna el, de mégsem az lenne a felhasználók benyomása, hogy az oldal korlátozza a szólásszabadságot.

A cikksorozat szerzői egyébként elismerik, hogy ez a helyzet, ami miatt a nyugati társadalmak sebezhetővé váltak a kognitív hadviseléssel szemben, alapvetően nem ellenséges nagyhatalmak manipulációjának következménye, hanem a piac terméke. A közösségi oldalak üzleti modellje arra épül, hogy minél jobban nyomon kövesse a felhasználók preferenciáit, hogy tovább tarthassa őket az oldalakon, és minél több fizetett és személyre szabott reklámot mutathasson nekik.

Egyelőre a fogyasztói társadalmak elfogadták ezt az árat, ám mostanra a véleménybuborékok távolodása és a politikai polarizáció a társadalmi stabilitást fenyegeti. A NATO lapja szerint a pluralisztikus társadalmak működéséhez mindenképpen szükség van „közös fórumokra”, olyan terekre, ahol a közügyeket teljes társadalmi nyilvánosság előtt meg lehet vitatni. Ilyenek azonban egyre kevésbé léteznek,

ehelyett párhuzamos, zárt és egymással sokszor ellenséges mikrotársadalmak kezdenek kialakulni.

Ezeket egy rosszindulatú, kellő erőforrással és szakértelemmel rendelkező szereplő könnyen használhatja fel saját politikai céljaira.

Zubor Zalán

Címlapfotó: Fotó: MTI/EPA

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás