Világtérkép

Kíváncsiságunk határtalan. Az Átlátszó külpolitikai blogja: hírek, elemzések és tudósítások a nagyvilágból és a szomszédból, a teljesség igénye nélkül.

Dezinformáció

Orosz cég és rejtőzködő megrendelő a Pfizer-vakcinák elleni álhírkampány mögött

A magyar médiába is eljutottak olyan, a koronavírus-oltásokkal kapcsolatos megtévesztő adatok, amelyeket egy orosz hátterű dezinformációs kampányban is terjesztettek. Egy orosz hátterű PR-ügynökség a közelmúltban több külföldi közösségimédia-influenszernek is titokban pénzt ajánlott azért, hogy a Pfizer-vakcinákat veszélyesnek állítsák be.

Társadalmi célú hirdetés

„Egy emaillel kezdődött” – mesélte a BBC rádió Trending című, közösségi médiáról szóló műsorában Mirko Drotschmann német youtuber arról, hogyan környékezte meg egy orosz hátterű cég, amely pénzt ajánlott a koronavírus elleni védőoltásokról szóló álhír terjesztéséért. Drotschmann nem az egyetlen közösségimédia-influenszer volt, akin keresztül az ügynökség a Pfizer-oltásokról próbált megtévesztő adatokat terjeszteni. Bár a közösségi platformok a 2018-as Cambridge Analytica-ügy után azt ígérték, erősebben fellépnek az álhírek ellen, világszerte mégis kisebb iparág épült ki PR-ügynökségekből, amelyek politikai megrendelésre is terjesztenek dezinformációt. Az ilyen taktikákat egyre több állam alkalmazza, és egy kutatás Magyarországot is ezek közé sorolja.

Előre megírt szövegkönyv

A Pfizer-vakcinákkal kapcsolatos influenszer-kampány idén májusban indult el. Ekkor kerestek meg ismeretlenek e-mailben a közösségi oldalakon népszerű szerepőket azzal, hogy egy „információs kampányba” vonnák be őket a védőoltásokkal kapcsolatban. Mirko Drotschmann, aki YouTube-csatornáján főleg közéleti és történelmi témájú videókat tesz közzé, a BBC műsorában elmondta: youtuberként rendszeresen kap megkereséseket vállalatoktól, akik szeretnének a videóiban szponzorált hirdetéseket elhelyezni, de ezeket többnyire elutasítja. Általában kínai appokat vagy mobiltokokat próbálnak reklámozni, így ezt a megkeresést azonnal furcsának találtam. Mint mondta, az e-mail szerzője egy PR-cég munkatársaként mutatkozott be, de nem árulta el, kit képvisel, sőt, azt is kérte, hogy ha elfogadja az ajánlatot, a videóiban ne említse, hogy pénzt kapott az oltásokkal kapcsolatos kijelentésekért.

A felkérés szerint olyan hamis adatokat kellett volna ismeretnie, amelyek szerint a Pfizer-vakcinák nem biztonságosak, és más oltásoknál jóval nagyobb arányban okoznak halálos mellékhatásokat.

Hasonló megkeresést kapott Leo Grasset francia videós is, akinek tudományos témájú YouTube-csatornáját 1,2 millióan követik. Grasset-nak, aki kezdetben úgy tett, mintha érdekelné az ajánlat, később egy szerződéstervezetet is elküldtek, amiből ő később a Twitteren közzétett részleteket. Elmondta azt is, rajta kívül még több francia videós is jelezte, hogy hasonló megkeresést kaptak.

A háromoldalas szerződésben szerepelt például az, hogy szó szerint el kell mondania, „a Pfizer vakcinák halálozási rátája háromszorosa az AstraZeneca vakcináknak”, hogy a mainstream média ezt a tényt elhallgatja, illetve fel kell tennie a kérdést, hogy „miért vásárolnak a kormányok aktívan Pfizer vakcinát, ami veszélyes az emberek egészségére”.

A szerződés kikötötte azt is, hogy nem használhatják a „reklám”, „szponzorált videó” és hasonló kifejezéseket,

ehelyett az állításokat a saját véleményükként kellett volna bemutatniuk (az ilyen reklámozást egyébként több országban törvény tiltja) és úgy tenniük, mintha „lelkesednének a téma iránt”.

Megtévesztő adatok

Az influenszereket arra is kérték, hogy az általuk küldött forrásokat is tegyék közzé a videóban. Ezek egyike egy valós, még januárban megjelent cikk volt a Le Monde lapból, ami arról szólt: hackerek feltörték az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerverét, és onnan dokumentumokat szivárogtattak ki. Ebben a cikkben egyébként nem is esik szó az egyes oltások veszélyességéről.

A másik egy táblázatra vezetett, amely az AstraZeneca egy, szintén orosz oldalakon közzétett, és állítólag az AstraZenecától származó dokumentumból származott. A Szputnyik hírügynökség állítása szerint az AstraZeneca megerősítette nekik, hogy tőlük származik a „Bizalom helyreállítása a COVID-19 oltásokkal szemben az egészségügyi ügynökségek és a gyógyszergyárak közötti jobb együttműködés érdekében – felhívás a cselekvésre” című, nem nyilvánosságnak szánt dokumentum.

Az orosz állami médiában bemutatott és a külföldi influenszereknek elküldött táblázat

Ennek az orosz weboldalakra kikerült teljes változatában valóban szerepel az a táblázat, amelyeket az influenszereknek küldtek el. Eszerint egyes országokban, egymillió emberre vetítve valóban rosszabb volt a halálozási statisztika a Pfizerrel oltott embereknél, mint az AstraZenecával oltottaknál, ám az adatokat kiragadták a kontextusukból.

A szöveg ugyanis felhívja rá a figyelmet, a statisztika minden olyan esetet tartalmaz, amikor valaki elhunyt azután, hogy oltást kapott, függetlenül attól, hogy az oltás egy lehetséges mellékhatása okozta-e a halálát

(ha például valaki autóbalesetben halt meg az oltás után pár hónappal, az is bekerül a statisztikába). A dokumentumban szerepel az is, hogy ezeket a nyers adatokat még nem vetették össze az oltottak életkorával és egészségi állapotával. A magasabb halálozási rátát magyarázhatja, hogy a legtöbb országban a Pfizer-oltásokat előbb kezdték alkalmazni, mint az AstraZenecát, és hogy az oltási sorrendben legidősebbek és a krónikus betegségben szenvedők álltak az első helyeken. Amikor pedig a dokumentmon az oltások egy lehetséges mellékhatásáról, a vérrögképződésről esik szó, ott rámutatnak, hogy a Pfizerrel oltottaknál jóval kisebb arányban fordult elő ilyen panasz, mint az AZ-t kapott embereknél.

Magyarországon is volt hatása

A Numerama francia hírportál rámutatott arra is, hogy az influenszereknek küldött, a táblázatot tartalmazó link egy Medium.com-os bejegyzésre mutatott. Ebben a táblázat képként szerepelt, ez pedig a Reddit.com szerverére volt feltöltve. Mind a Mediumra, mind a Redditre egy frissen regisztrált, korábban nem aktív fiókról töltötték fel a tartalmakat, néhány nappal azelőtt, hogy az influenszereknek elküldték volna a megkeresést – ez a francia lap szerint arra utal, hogy ugyanazok tették ki a táblázatot, akik az e-mailt is írták.

Összehangolt kampányra utal az is, hogy ugyanezekben a napokban ugyanezek a kontextusból kiragadott adatok az angol nyelvű orosz állami médiában, a Sputniknews.com-on és a Russia Today-en is megjelentek.

Innen a hír végül a magyar médiába is eljutott: a Fidesz-közeli bulvárlap, a Ripost május 28-án kritikátlanul közölte tovább a Sputniknews.com állításait

a „Kiszivárgott egy titkos jelentés: A Pfizer vakcina sokkal veszélyesebb, mint az AstraZeneca?” című cikkben. Lényegében ugyanezt írta a RT-re hivatkozva az Alternatív Hírek nevű, összeesküvés-elméleteket terjesztő portál, amely még a magyar kormány tájékoztató oldalának halálozási statisztikáját is mellétette. Ezt a statisztikát, amely szintén azt sugallja, hogy veszélyesebbek a nyugati vakcinák, Karikó Katalin is bírálta, hiszen még az sem szerepel rajta, egyfajta vakcinát összesen hányan kaptak.

Orosz megrendelők

A külföldi influenszereket célzó kampány kapcsán a német Netzpolitik.org hírportál tárt fel további orosz kötődést. Az e-mailt egy Fazze nevű PR-ügynökség munkatársa küldte, aki az ügynökség honlapját is linkelte. Ez a cég székhelyeként egy londoni címet adott meg, ám a brit cégnyilvántartás szerint az adott címre ilyen céget nem jegyeztek be. A LinkedIn-en a Fazze ügyvezetőjeként egy Vjacseszlav Uszolcev nevű orosz férfit tüntettek fel, és a cég weboldalán ügyfélreferenciaként is négy orosz cég szerepelt. A Netzpolitik kutatása szerint a Fazze valójában az AdNow nevű, Oroszországban és az Egyesült Királyságban is regisztrált reklámügynökség projektje.

Az AdNow hivatalos oldalán azt írja, egy újfajta „natív hirdetési formátumot” dolgoztak ki, aminek lényege, hogy a fizetett tartalom a lehető legkevésbé látszódjon hirdetésnek – ez rímel arra a taktikára, amelyet az oltások kapcsán próbáltak alkalmazni. A Fazze ügyvezetőjeként feltüntetett Uszolcev munkatapasztalatként szintén az AdNow-t jelölte meg, és a Fazze állítólagos székhelyének címe megegyezik az AdNow brit címével. Az ügyben a BBC megkereste az AdNow képviselőit, akik nem akartak nyilatkozni és azt sem árulták el, ki rendelte meg az oltásokkal kapcsolatos kampányt. Később mind a Fazze weboldala, mint az AdNow brit vállalat megszűnt. Ennek ellenére nem volt teljes kudarc az influenszer-kampány: a Netzpolitik.org szerint legalább két influenszer, egy brazil és egy indiai videós elfogadta a Fazze ajánlatát, és elismételték az oltásokkal kapcsolatos megtévesztő állításokat.

A Netzpolitik és a BBC oknyomozásának hatására a német és a francia hatóságok is vizsgálatot indítottak, mivel gyanítják, hogy a dezinformációs kampányt valamelyik orosz állami szerv rendelhette meg. Felix Kartte, az álhír-ellenes Reset nevű kezdeményezés munkatársa azt mondta: a történet „tankönyvi esete” a Kreml által alkalmazott dezinformációs, a külföldi országok társadalmának destabilizációját célzó taktikáknak. Hozzátette: többször volt már rá példa, hogy az orosz állam ilyen céllal PR-cégek szolgáltatását rendelte meg.

Rendeljen álhírt!

Nem Oroszország azonban az egyetlen állam, amely hasonló befolyásolás-műveleteket alkalmaz. A New York Times július végén megjelent cikke azt írja a „bér-dezinformáció” az utóbbi időben sikeres üzletággá vált. 2018-ban világméretű botrányt kavart a Cambridge Analytica-ügy, ahol egy brit ügynökség olyan szolgáltatást nyújtott, amellyel a közösségi médiában, egészen speciális célközönségre szabva lehetett megtévesztő tartalmakat terjeszteni. Az ügynökségnek szerepe volt többek között a 2016-os amerikai elnökválasztást és a brexit-népszavazást is befolyásoló álhír-kampányokban. Úgy tűnik azonban, hogy a Cambridge Analytica-ügy csak a kezdet volt: az Oxfordi Egyetem egy kutatása szerint 2020-ban 48 országban szerveztek vállalatok megrendelt dezinformációs kutatást, kétszer annyi helyen, mint tavaly – ezek között szerepel Magyarország is.

A kutatás a KESMA-lapokat emeli ki, amelyek főszerepet vállalnak a kormánypárti dezinformációs kampányban. Írnak arról is, hogy a kormánypárt többször is álprofilokat használt, hogy a közösségi médiában támadó üzenetekkel árasszák el a Fidesz aktuális ellenfeleit.

A „bér-dezinformációra” a NYT szerint jó polda az ironikus „India Vs Disinformation” nevű, az indiai kormány véleményét visszhangzó, függetlennek beállított Twitter-fiók esete, amire rendszeresen hivatkozik az indiai állami média. Egy, a NYT által idézett kutatás szerint a fiókot egy Press Monitor nevű, Kanadában bejegyzett PR-cég működteti, amelynek saját LinkedIn-fiókja szerint is ügyfele az indiai kormány. Tavaly nyáron egy Washingtonban bejegyezett, CLS Strategies nevű kommunikációs cégről derítették ki, hogy Bolívia akkori jobboldali kormánya megrendelésére működtetett egy facebookos propagandahálózatot. A Facebook az ehhez tartozó, magukat állampolgári csoportoknak és tényellenőrzőknek bemutató oldalakat eltávolította álhírek terjesztése miatt. A CLS Strategiesnek nem ez volt az első hasonló munkája, korábban a mexikói és venezuelai kormány megrendelésére is végeztek hasonló feladatokat.

A NYT szerint, bár a közösségimédia-platformok a közelmúltban erélyesebben léptek fel a dezinformáció ellen, továbbra sem vétlenek az álhírterjesztésben. Mint írják, a Facebook és hasonló oldalak algoritmusai, amelyek célja csak az úgynevezett engagement növelése, önmagukban előnyhöz juttatják a megosztó és konspirációs elméleteket terjesztő tartalmakat.

Zubor Zalán

Címlapkép: MTI Fotó/Varga György

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!

Megosztás